Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-28 / 145. szám
ELLENZÉK 19 3$ I u it I un 2H. miMMoxsM - szömium Rendszerváltozást kíván a falu gazdasági élete A „hármas forgórendszer“ a reviziósbizottság előtt A városi Diriokok llOIállUi \ árosunknak a belvárosban lévő házai cs ingatlanjai inellett többs/.v/. holdas szantó- iöi'Jje, kaszálója és erdeje van a szomszédos községek, halárában. A város határában található a i j«> holdas szántót old, Turcea község határában 297 holdas terület, a 'Parcea, Lomb, Tupuz, Becas, Valea Calda, Valea Caattaului községek határában található 2430 holdas kaszáló és legelő, mind a város tu'iaj- donát képezik. A szántért öltlek mellett a varos mintegy 5868 holdas erdővel is rendelkezik a Lomb-i, Corus-i, Feleac-i és a Someşul C.v'd-i erdőben. A hatalmas kiterjedésű területek telető városi gazdálkodás eredményeiről a városi gazdasági hivatal nyilatkozatot adott. Ilié Jude, a mezőgazdasági osztály főnöke elmondotta, hogy az címűik évben a városi szántóföldek és kaszálók 5500 kg zabot, 7—800 kg szénát thoztak. Megjegyzi, hogy az aránylag rosszabb termés a szárazságnak tudható be. A városi legelőkön 1271 szarvasmarha és 415 juh legelt az elmúlt évben. A legelők után a városi pénztárba 322.579 bej folyt be. A gazdasági hivatal jelentése szerint az idén sokkal nagyobbak a termést kilátások. Gondas mérnök, a városi erdészeti hivatal főnöke az erdők állapotáról' számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt év folyamán 15.171 méter tűzifát, 3400 darabot ipari célra és 390 mázsát szénkitermelésre termeltek ki. Az év folyamán, különben nagyarányú erdősítések voltak a városi erdőkben, amelyek So.000 lejt emésztettek fel. > BEZÁRULT A CLUJ-I MÉHÉSZETI TANFOLYAM. Az Eirdélyrészi Méhész- Egyesület a műk héten zárta be többhetes méhészeti tanfolyamát, amelyen 39 halgató vett részt. Itt «miitjük meg, hogy a Cluj-i méhészeti tanfolyam bezárásával egyidőben Valeni-ben nyílt meg egy újabb tanfolyam, moly dz napig tart. A tanfolyamot Török Bálint, az Erdélyi Gazdasági Egyesület főtitkára nyitotta meg, mig az előadásokat Balogh Jenő igazgató-tanító vezed. HUEDIN-BAN LESZ AZ ŐSZI ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület évenként megrendezendő országos mezőgazdasági és tenyészállat kiállítását az idén Huedinban tartja meg, amely méreteiben az eddigieket is felül fogja múlni. A kiállítás augusztus hónapban lesz, melyre minden irányú felvilágosítást készséggel nyújt az egylet titkársága. (Cluj, Str. Andrei Muresan 10.) Kereskedő az Ellenzék-bői tájéke* zódik. CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Erdély, de különösen a Székelyföld csaknem minden egyes vidékén ma is azok a gazdálkodási rendszerek vannak életben», amelyeket évtizedekkel ezelőtt vezettek be. Különösen a székely gazdálkodók az ősi szokásokon és hagyományokon felépült gazdasági rendszer mellett nem tűrik azoknak az újításoknak és módozatoknak bevezetését, amelyekkel kisebb befektetéssel és kevesebb munkával lényegesebben nagyobb jövedelmet lehet előállítani. Egy ilyenfajta régi gazdálkodási rendszer a Székelyföldön ma is érvényben lévő „hármas forgó rendszer“, mely tulajdonkeppen abban áll, hogy a község határát a birtokosok három részre osztva művelik. Mindenik birtokos köté es az illető határrészt a megállapított mezőgazdasági terménnyel bevetni. A határ egy harmad része igy minden évben műveletlen marad azon a cimen, hogy előkészítsék a földet a következő évre. Az igy felszántott és megtermékenyített földben ősszel búzát vetnek, mig az aratást követő évben kukoricát és egyéb tavaszi terményt ültetnek. Ez a rendszer még abban az időben alakúk 'ki, amikor a község határa egyetlen családnak a vagyona volt és amikor a föld bőségesen kielégítette a szükségleteket. Ma azonban más a helyzet, mikor a lakosság száma nagyobb. az igények és közterhek megnövekedtek. Ilyen körülmények között ma sokkal szabadabban szeretnének mozogni a gazda - kodók egy része, akik az érvényben lévő kötött rendszer helyébe szívesen vennének be egy sokkal rentabilisabb gazdálkodási rendszert. Habár a „hármas forgórendszer“ érvényességét az 1894-ben hozott XII-ik törvénycikk biztosítja, a törvény ugyanakkor lehetőséget is nyújt a rendszer megváltoztatására, olymódon, hogy a birtokossági közgyűlés bármikor kimondhatja birtokarányossági szótöbbséggel a rendszer megváltoztatását. A fentebb megvilágított állapotot hűen tükrözi vissza a revíziós bizottság előtt tegnap délelőtt lefolyt fellebbezési tárgyalás, amelyre egy Odorheiu-i székely község vonultatta fe'/ képviselőit. Baden község felvilágosultabb gondolkozásu gazdálkodói rájöttek, hogy az időtlen idők óta érvényben lévő „nyomásos hármas lor- górcndszer“ a mai többtermelés követelményei in el Lett nem rentábilis s ezért még, a tavaszi vetések megkezdése előtt birtokossági közgyűlést hivtak össze, hogy az. eddigi rendszer helyébe a szabad gazdálkodást vezessék be. Mint általában minden irányú törekvésnek és újításnak, ennek a javaslatnak is kerültek akadályozói, akik talán a hagyományos z.engzetes cim e'.Vevztésct í ólt ve, a közgyűlésen különböző szabálytalansággal megakadályozták az uj rendszert szorgalmazó gazdák ujitását, amely egyben az egész község mezőgazdasági fellendülését is jelentette volna. A kisebbségben maradt gazdálkodók a közgyűlésen történt tiltakozással, valamint a szabad mezőgazdasági rendszer bevezetésének érvényre juttatásáért a helyi revízió:, bizottsághoz folyamodtak, hol ügyöknek képviseletét Baczó Gábor ügyvéd látta el. Baczó a revíziós bizottság e ott részletesen kifejtette, hogy a falu gazdasági élete, annak fejlődése követeli a régi rendszer megváltoztatását. Az uj rendszer bevezetésével az a földbirtok, amelynek egyharmad része eddig bevetetlenül maradt, egyharmadával fogja emelni a gazda jövedelmét. Az ugar-föMeket takarmánynövényekkel kihasználva, lehetővé válik a jó- minőségü állatok tenyésztése. A nagy állat- állomány egyfelől', mint igavonóerő nőve i a termelési lehetőségeket, másfelől pedig tejtermékeivel és szaporodásával növeli a gazdák pénzforgalmát és a mindennapi bevéte t. Az uj rendszerrell elérhető a gazdasági helyzet javulása, ami maga után vonja a lakosság létszámának emelkedését, valamint az , erkölcsi és kulturális fejődést. A panaszos gazdák képviselője rámutatott a közgyűlésen elkövetett szabálytalanságokra. A reviziós bizottság az érsek alapján elrendelte a birtokossági közgyűlés ujbói összehívását a legutóbbi közgyűlési határozat megsemmisítése mellett. Remélhető, hogy a régi rendszer mellett pálcáttörő birtokosok a reviziós bizottság határozata utáni maguk is belátják a szabad rendszer előnyeit és példát adnak ugyanakkor a többi székely községnek is, hogy hogyan kel emelni a földbirtokok hozamát. (1. z.) M AW. gazdanapia TURDA. (Az ElHen/.ék tudósítójától.) A/ arartyovs/.éki községek gazdin .irvidalnn u c - múlt vasárna|> ünnepélyes külsőségek közön ünnepelte meg Piaesti községben .1 AVI. (Aranyosi/.éki VidékicjU-./tő I.gyesüket) s/.ö vetkezeti és gazdanapját. Az ünnepségen a környék résztvevőinek s/.á/.ai mellett a hatóságok, a Cluj-i 1 íitelV/.övctkezetek központja és az Erdélyi Gazdasági Egyesület is képviseltette magát. A gazdanap i ■: ten tisztelettel kezdődött az. unitárius templomban, melynek során az egyházi beszédet Ürmösi József püspöki titkár mondotta, aki kitérve az ünnepé yes alkalomra, az összefogó kezek megsokszorozó erejéről beszélt. A gazdanapot kikkel János unitárius lelkész, nyitotta meg. Mindenekelőtt kérte az egybegyűlteket, hogy küldjék el üdvözletüket a betegen fekvő Balázs Ferenc elkésznck, aki a szövetkezet tulajdonképpeni életrehivója. A jókivánságokat tartalmazó sorokat lovasküldöttség vitte ei a beteg Balázs Ferencnek az egyik közeli faluba. Pikkel léikész beszéde után Petrovai Tibor, a Hitelszövetkezetek Cuj-i központjának titkára emelkedett szólásra, aki meggyőző szavakban mutatott rá a szövetkezeti eszme népfenntartó gazdasági fontosságára. A szövetkezeti központ üdvözletét tolmácsolta, összetartásra kérve a község három fennálló szövetkezetét. Déli 12 órakor dr. Gál Miklós kúriájának udvarán tenyészál atkiállítás várta az ünnepség résztvevőit. Dr. Gál Miklós megnyitója után loan Moldovan főispán és Ciuleanu alispán' üdvözölték a környék nemes megmozdulását. Majd dr. Szász Ferenc, az Erdélyi Gazdasági Egyesület aielnöke tartott hasznos éőadást az állat- és baromfitenyésztésről, az okszerű takarmányozásról, majd kiosztotta a díjnyertes állatok és baromfiak kitüntetéseit. Közebéd után a százakra menő érdeklődő a falu melletti tisztásra vonult ki, ahol lóverseny- és sportbemutató-ünnepély szórakoztatta a közönséget. Este a ku turházban műsoros est zárta be a jólsikerült gazda- napot. íerniégiiiárah Braila: Buza 400, Munteniai árpa 210, Munteniai kukorica 230, Mo dovai paszuly 220, vadrepce 270 lej métermázsánként. Galati: Buza 420, árpa 215, zab 270, kukorica 235, paszuly 290, vadrepce 300, barna mustár 400, sárga mustár 820, kukoricaliszt 310 lej métermázsánként. Constanta: Kukorica 230, repce 466, árpa 230, zab 260, árpa (uj termés) 190. Bazargic: Buza 320—393, kukorica 250— 260, paszuly 285 lej métermázsánként. JP VER SZEPESI REGÉNY I IRTA: FARKAS IMRE 15. KÖZLEMÉNY ,.T:- f-TAv •'! «.aKEE Ez nem az a Magda, akit ő ösmert. Ha százféleképpen is mutatkozott előtte, a végén csak a jókedvű és jószivü gyerek any volt újra. De az, aki énekelt, egy ismeretlen gyönyörű lény volt, aki ismeretlen nagy szenvedélyeket, érzéseket áhit, s akihez csak nagy és magasröptű szenvedélyek méltók. Virág, mely a teljes pompájában bontakozott ki, méltóságteljesen és hófehéren. Péter csodá.ta, imádta és sírni szeretett volna érte. A Magda gárdája lelkesedett. — És neked, Péter, hogy tetszett? Csöndesen hangzott a válasz: — Nagyon tetszett. — Oh, kisasszony, ha Pesten igy énekelnének, — szólott az ügyvédjelölt. Magda kipirult arccal figyelt a szavaira. Azt mondta az ügyvédjbHölit: — A primadonnák ott csúfak és vének. Ha a kisasszonyt ott énekelni hallanák. .. — Ugy-e, ugy-e? — szólott boldog büszkeséggel Rőserné. Magda felsóhajtott: — Úgy szeretnék egyszer nagy tömeg; előtt énekelni. Sok, nagyon sok ember előtt. Vájjon tetszene-e nekik ...? Rőserné azt mondta később: — Tegnap színházban voltunk. — A „Vasgyárost“ adták, — szólott Magda s a szemei ragyogtak. — Oh, be szép volt, oh, milyen isteni volt.---No, no, — mosolygott elnézően az ügyvédjelölt. — Olyan nagyon isteni még sem lehetett. Pesten is láttam. — Remek vO.t, — erősködött Magda. — Az a Derblay Fülöp. Micsoda ember az! Ha olyannal találkoznék az életben! Az az igazi férfi ideálja . . . erős, határozott és gyöngéd amellett. Eszes és jó. Oh, Istenem! — Ki játszotta? — kérdezte az aljárásbiró, ki eddig szótlanul meredt Magdára. Az anyja felek helyette: — FeÜlegi Aurél . . . igen jó színész, ös- merik? — Én ösmerem, — szólott az aljárásbiró. — Osztálytársam volt. A negyedikből kicsapták. — Szeretném, ha hallilaná egyszer Magdát énekelni. Az ügyvédj elöknek eszébe jutott, hogy tegnap Fellegi Aurél! hat dupla-barack után áradozva Beszélt Magdáról: — Meghalok, ha be nem mutatsz, apám! Azt mondta tehát: — Ha megengedik, holnap eLhozom ... szabad tudni, mikor? — így, a délután folyamán. Másnap Péter nem ment át Rőserékhez. De a hangos zongoraszóból és éneklésből sejthette, hogy bemutatták Magdának Fellegi Aurélt. Lehorgasztott fővel járt késő estig a kertben. Egyszerre . .. csöndesen megszólalt mellette valaki: — PéterHátrafordult. Magda állt előtte. — Pszt. Csöndesen. Sejtettem, hogy itt Vagy‘ Hirtelen odavetette magát a fiú keblére: — Csak azt jöttem neked megmondani, hogy a régi Magda akarok ienni. És hogy szeretlek, Péter . . . Csak ne hagyj engem, Péter. Az ajkuk összeforrt. Magda ijedten szakította ki magát az ölelésből. De aztán újra hozzáslmuit Péterhez és lázasan, indulatosan, dacosan kérdezte: — Ugy-e, mindig mellettem fogsz maradni? Nem mégy e" mellőlem? Ugy-e, nem hagysz el soha, soha? Péter megcsókolta a homlokát, — Soha, kis Magda, soha. Ezen az estén Péter boldog volt újra. IX. FEJEZET. Vidéki színház. Fellegi Aurél igen változatos múltú férfiú volt, noha nem volt több harmincötévesne . A negyedik gimnáziumban vált meg a tanulmányaitól s azóta kóborolva járta be Nagy- Magyarországot. Volt rikkancs, kifutó, napi- dijas, modell, kikiáltó. Ez utóbbi minőségében vette észre egy vidéki szinházdirektor. — Nem volna kedve hozzámszegődni? Aurél mindig szerette a színházat és a karzatok legszorg airmsabb látogatója volt. Boldogan mondta: — Oh, hogyne, nagyságos uram. Másnap Aurél Leberetváltatta a bajuszát és este már római harcosnak öltözve ott ágált a karban a többi római harcos között. Érdekes anca volt, csinos arcéle, villogó tekintetű szemei, s olyan ügyesen mozgott, hogy csakhamar kisebb szerepeket is kapott. Azután feltűnt egy vagyonos özvegynek, akinek csinos bérpalotája voít egyik körúton... Ez volt a Fellegi Aurél fénykora. A színházat otthagyta, csak néha látták a kollégái a korzón, vág}’ a páholyban. Ilyenkor rendesen nagyon ki volt csipve, bodros frizurát viselt, e egáns, divatos ruhát, hófehér püasztront és monoklit. A gomblyukába óriási fehér virágok voltak tűzve. A kis Váry Fii it pedig, aki igazán szerelmes volt bele s aki egykoron sovány kardalosnői fizetését megosztotta vele, nem vette észre azontúl. Azonban nem tartott sokáig a dicsőség. A nagy jólét e bizakodettá tette Aurélt. Már nem szitt csak Upmann-szivarokat és nem járt csak gumitalpú fiakkeren. Amikor a legbiztosabb volt a dolga felől, akkor érkezett meg az asszony bátyja, egy erdélyi pap, aki fölnyitotta az asszony szemét. Addig beszélt a nővére lelkére, hogy az végre nagy sírások és áju dozások között kiadta az útját. Fellegi Aurél nem hitt a szakítás komolyságában. Hogy is tudna nélküle állni az az asszony? Nem bocsátották be hozzá, hát levelekkel ostromolta. A turbékoló gerle hangjától a Vezúv kitöréséig minden hangnemből próbálkozott. De hiába. Lassanként zálogba tette értékes holmiját, arany cigarettatárcáját, bri'liántos gyűrűit s nemsokára kopottan és éhesen beállott egy vidéki direktorhoz. A direktornak nem volt szüksége rá — de a direktorné, aki a személyi ügyek vezetője volt a színháznál — azonnal szerződtette. S ahogyan emelkedett a Fellegi Aurél fizetése, úgy csökkent a jövedelem, s végül hamarosan csak deficit Lett belőle. (Folytatjuk.) NŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK’ \ tavaszi szezon kis és nagy divatlapjai ha! más választékban kaphatók a: Eller:’ könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Var nők árkedvezményben részesülnek!
