Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-27 / 144. szám

1999 t»»las 21. ELLENZÉK 3 Daday Loránd hat hónapot kapott Székely Mózes regényeiért Romén közéleti előkelőségek a sorában. — Vendet Sándor kijelenti, hogy nem büntetné meg a vádlottat Á LábaS€ CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A had­bíróság folyosóján magas termetű, markáns arcú férfi sétál fel-alá. Várja, hogy a terem­szolga nevén szólítsa. A magas termetű, mar­káns arcú férfi dr. Daday Loránd Somes- megyei Simisna-i földbirtokos és volt lelkész, aki Székely Mózes néven az utóbbi években, mint író is jóhangzásu nevet szerzett magá­nak a magyarországi könyvpiacon. Daday Loránd, az iró vádlottként került a hadbíró­ság elé. Államellenes izgatás, nemzetek közötti gyű­lölködés szitás, revizionista propaganda és irredentizmus vádjával terhelten kellett fe­lelnie a „Zátony“ és „Csütörtök“ cimü Bu­dapesten megjelent regényeiért, melyeket az állambiztonsági közegek állam­ellenesnek bélyegeztek meg és terjesztésüket betiltották az ország területén. Mintha csak irodalmi törvényszék volna ... Már egy órával a főtárgyalás előtt szaka­datlanul megélénkül a tárgyalóterem és a fo­lyosó. Valahogy érezni lehet, hogy ennek a pernek az anyaga, amelyet most fognak meg­vitatni odabent, egészen más, mint azok a kisebb-nagyobb bűnügyek, amelyek nap-nap után peregnek le a hadbíróság előtt. Nehe­zebb, jellegzetesebb, elvontabb. Egy iró mun­kája felett kell ítélkezni. Az az érzése az embernek, mintha irodalmi törvényszék ül­ne össze, ha a birói emelvényen álló feszü­let és a birák komor arca nem árulná el, hogy — hadbirósági tárgyalóteremben va­gyunk. Kilenc óra után pár perccel vonul be a zsúfolt terembe Buiculescu ezredes elnökkel az élén a hadbíróság. Pillanat múlva a te remőr az ajtóban Daday Loránd nevét kiált ja, mire belép a vádlott iró és elfoglalja he lyét a vádlottak részére elkerített ugyneve zett ,,box“-ban. Minden szem feléje irányul mialatt elhangzanak pattogó, gyors egymás utánban az elnök első kérdései. Alig egy per cet vesznek igénybe a szokásos formaságok A vádlott iró román nyelven, (egész védeke zését románul mondja) a magabiztosság és lelkiismeret töretlen, meggyőző hangján mondja be személyi adatait. Arcán nehezen lehet felfedezni a vizsgálati fogságban eltöl­tött két és félhónap nyomait. A vádirat A jegyző a vádirat felolvasásába kezd. E szerint Daday Loránd Székely Mózes álnév alatt „Zátony“ és „Csütörtök“ címen két ii£iij ,dd9s sdena !Ö SÍI é fel ygod mrvg fii' 3ÎJJ8S 00191 n , ß: ifiím máin ’ Í90 ÎV /. Ő89S bibi 0001 ad$I ííöf ELŐ MAGYAR 30iró - 30Nov&tLA_ KÖTVE 99•— LEI mmmm mamiim t 4-1-#QYíUA - 4* ? >\j KÖTVE 99'— LEI ATHENAEUM KIADÁS — Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. regényt irt, melyeket teljes egészükben és egyes kitételeiknél fogva irredenta jellegüek- nek minősít az ügyész és alkalmasnak ál­lamellenes izgatásra. A vádirat külön-kiilön foglalkozik a két inkriminált regénnyel. A „Zátony“ 1929-ben jelent meg Budapesten a Genius könyvkiadó cégnél és eddig három kiadást ért meg. Tárgya: az 1918-as erdélyi forradalom és az ezt követő uralomváltozás első éveinek megrajzolása egy bábomból visszatért rokkant magyar kapitány sorstragédiáján keresztül. Az ügyészségi vádirat hosszasan foglalkozik a regénynek azokkal a kitételeivel, amelyek a román államot érintik, majd felemlíti, hogy a magyarországi kritika is propaganda- eszközt látott benne és ezért javasolta a könyvnek angol, francia és olasz nyelvre való lefordítását. A „Csütörtök“ cimü regény 1934 májusában jelent meg a Révai könyv­kiadó cég kiadásában. Ez a könyv is szi­gorú kritikát gyakorol a román közélet fö­lött. Már a könyv elme: „Csütörtök“ Is — a vádirat szerint — szimbolikus jelentőségű, amennyiben az egyesült Erdély és ókirály­ság csődjét akarja kidomborítani. Gyűlöletet szit az ókirályságbeli románság ellen és többek között olyan kijelentéseket tesz, amelyek több román vezetőférfi sze­mélyével szemben sértőek. Ezenkívül ez a regény is súlyos rágalmakkal ássa alá a ro­mán állam becsületét. A vád tárgyát képező regényből több román közéleti előkelőség címére példányokat küldetett a szerző — mondja tovább a vádirat — melyekből egy példány az állambiztonsági hivatal kezei kö­zé került és ennek feljelentése alapján a szerző ellen eljárás indult. „Nem érzem magam bűnösnek!“ A vádirat felolvasása után az elnök fel­teszi az első kérdést: — Bűnösnek érzi magát? — Nem. Irodalmi célt követtem, a köny­vet művészi eszközökkel Írtam meg. — Vegyük Titulescu arcképét. . . — Élesen megrajzolt karikatúra. — A többi kitételek? Mivel védekezik? Daday Loránd kitűnő román nyelven meg­irt emlékiratban olvassa fel védekezését. Rámutat az irodalom általános eszközeire, melyek egy valóságfeletti álomvilágba veze­tik az olvasót és nem az iró személyes állás- foglalását jelentik. Célja: az emberi gyenge­ség művészi ábrázolása volt, minek bizonyi- téka, hogy nemcsak a román, hanem a magyar köz­élet fölött is éles bírálatot mond. Az inkriminált kifejezések mindig és kizáró­lagosan műveletlen és beteges képzeletű re­gényalakok szájából hangzottak el. A vád­irat sohasem ragadta ki azokat a részeket, ahol a román állammal szembeni lojalitás kitűnik. A Zátonyt egyébként még a trianoni szerződés megkötése előtt irta. Az elnök: Valahol arról ir, hogy egy fent- ről kiadott rendeletet az alantas hatóságok félreértenek és elferdítenek. Nem gondolja, hogy a könyveivel ugyanaz történhet? . . . Daday: Nem, erre nem gondoltam! Barbu ügyész: Kinek akarta megküldeni a könyvét Erdélyben? Daday: Ügy emlékszem, dr. Olteanu pre­fektusnak, Tira Dumitru állambiztonsági fő­nöknek, Man lelkésznek. A Zátonyból küld­tem Maniunak, Vaidának. Gogának, Olteanu- nak és még egy pár más ismert román köz­életi férfinek. Ügyész: Elismeri, hogy túlzott kifejezése­ket használt? Daday: Ha kivonatolják és a regény alap- gondolatától függetlenül bírálják meg, lehet, hogy sértőknek látszanak . .. Ügyész: Milyen célból küldött Vaidának egy példányt a regényből? Daday: Tiszteletem jeléül. Mircea Georgescu védőügyvéd kifogást emel a hadbíróság illetékessége ellen, minthogy Daday nem katona és regényeit nem ostromállapot alatt álló területen irta és adta ki. Barbu ügyész kéri az indítvány elvetését, mivel a könyvből Cluj-on is talál­tak néhány példányt. Tehát ostromállapot alatt lévő területen is terjesztették. A had­bíróság elveti az illetékességi kifogást és el­rendeli a vád tanúinak kihallgatását. Nincs terhelő tanúvallomás Gubmann Rózsa, az Erdélyi Szépmives Céh hivatalnoknője, mint a vád tanúja el­mondja, hogy a Szépmives Céhnek is érke­zett egy kritikai példány, amit a postával átvett. A könyvet azonban tudomása szerint senki sem olvasta el. Tira Dumitru állam­biztonsági főnök a regény kéziratának el­kobzására vonatkozólag ad felvilágosítást. A vádlott lakásán az elrendelt házkutatás al­kalmával egyetlen könyvpéldányt sem talál­tak és mindössze a regény kéziratát vitték magukkal, amely azonban olvashatatlan volt. Morar Gavrila Somes-megyei agronom szin­tén kapott könyvet Daday révén. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy a regényt az állam szempontjából nem tartja veszélyesnek és a regénynek a kisajátításra vonatkozó részét, mint mezőgazdasági szakértő, szintén nem tartja olyan természetüeknek, hogy abból kár származhatna a román államra nézve. Felvonulnak a régi bajtársak . .. Copariu őrnagy a következő tanú. A vád­lott iskola- és katonatársa. Együtt szolgál­tak a háború alatt és ez alkalommal számtalanszor megbizonyosodott Daday- nak férfias őszinteségéről és ronaánbarát- ságáról. Cotutiu kapitány szintén együtt szolgált Dadayval. ő is rendkívül kedvező színben nyilatkozik a vádlottról, aki úgynevezett ro­mán ezredben szolgált, ahol bensőséges ba­ráti viszonyt tartott fenn román katona- társaival. Daday, a tanú szerint az olasz fog­ságban is számtalanszor tanujelét adta fér­fias magatartásának, amikor nem egyszer sík­ra szállt román bajtársai érdekében. Ezután Butia esperes és Capulna lelkészt hallgatják ki. Különösen az utóbbi érzékelteti megható módon azt a tiszteletet és megbecsülést, ami Dadayt román lakosságú falujában a lakos­ság részéről körülveszi. Jellemző epizódot mond el a falusi nép hangulatáról Daday letartóztatásával kapcsolatban: — Amikor elvitték a csendőrök, a falu lakossága összegyűlt és „Isten segítse“ kö­szöntéssel búcsúztak tőle. Dr. Biltiu Valér Bistrita-megyei főorvos és Vasile 'Pop lelkész vallomásukban szintén kedvezően nyilatkoznak a vádlottról és kép­telennek tartják, hogy könyvének célja ál­lamellenes izgatás lett volna. Ezután sor kerül dr. Man Dumitru teoló­vegeterneK 3 perc alatt iNe Keseredjen el. Elmúltak azok az idők, amikor lábai kínozták. Ma már könnyen meg­gyógyíthatja kényes, érzékeny lábainak daga­natait, feldörzsöléseit, gyulladásait — bármi is legyen azoknak oka. Szerezzen be egy cso­mag Saltrates Rodeil-t és tegyen be egy marék­nyit egy jó meleg lábfürdőbe. Amint beáztatta lábait ebbe a fürdőbe, a gyulladások, dagana­tok eltűnnek, a felizgatott izom- és bőrszöve­tek megnyugodnak és felfrissülnek, a vér­keringés helyreáll és lábai szinte ujjászüíet. nek, Ez az egyszerű recept naponta hoz meg­könnyebbülést sok százezer szenvedőnek, akik már azt hitték, hogy semmiféle szerrel sem tudnak megszabadulni lábfájdalmaiktól, azon­ban egyetlenegy próba a Saltrates Rodell-el meggyőzte őket eme nagyszerű gyógyszer csalhatatlanságáról. A tyúkszemek és bőr- keményedések három perc alatt annyira fel­puhulnak, hogy könnyedén eltávolithatók. A Saltrates RodelJ mindig beváilik. Az ered­ményért szavatolunk, ellenkező esetben vissza­kapja pénzét. Még ma szerezze be egy dro­gériában, vagy gyógyszertárban. Próbálja ki még ma esíel giai professzor vallomására. A politikai po­rondról jólismert főpap a magyar uralom alatt is a románság egyik szellemi vezére volt és egy államellenes izgatási perből ki­folyólag kilenc hónapot töltött államfogház­ban. Dr. Man Dumitru vallomásában a kö­vetkezőket mondja: — Olvastam a könyvet és nem tartom ál­lamunk ellen irányúiénak azt, amit benne irt. A román sajtó naponta ir sokkal kímé­letlenebb módon. Ha a könyvet én, vagy az elnök ur irta volna, senki sem inkriminálná. Anatole France könyvei is indexre vannak téve az egyház által, mégis minden intelli­gens ember olvassa őket, mert ezekre nem gyakorolhatnak kártékony hatást. Ügyész: A „Csütörtökiben Itu átmegy a regátba és be akar jutni a hadseregbe. De még Goga révén sem tud célt érni. Egy asz- szony protekciója kell hozzá, hogy célt ér­jen. Ez az Itu teszi a következő kijelentést: „Tolvajokkal teli erdő ez az ország, ahol a tolvajok tisztességesebbek a hatóságoknál“. Igaz, hogy Itu alakja az ön unokafivérét ábrázolja? Man lelkész: Lehet, nem tudom . . . (moso­lyogva folytatja): Tetszik tudni ezek az em­berek a fantázia szárnyain repülnek . . . „En nem Meinem el írói“ mondja Vaida Sándor A teremben a feszült kíváncsiság izgalma morajlik végig. Mindenki az ajtó felé fordul, amikor Vaida-Voevod Alexandra volt mi­niszterelnök, a következő tanú lép be. A miniszterelnök határozott léptekkel a birói emelvény felé tart. Az elnök, a birák és a közönség felállással üdvözük. Mircea Geor­gescu védőügyvéd széket tol feléje, de ő sza­badkozik azt elfogadni. Végül is kijelenti, hogy engedelmeskedik a „parancsának és leül. — Ismeri a könyvet? — kérdezi az elnök. — Igen és azt hiszem, az igazság a két ellentétes felfogás között van. A szerző tár­gyilagos volt, amennyire ez az ő helyzeté­ben, a mai körülmények között lehetséges... A volt miniszterelnök először csak felel- get, de lassanként belemelegşzik: beszélni kezd, véleményt nyilvánít, előadási tart. .. Ilyeneket mond: ... A könyvben én is kedvezőtlen színek­ben vagyok lefestve ... 40 éves barátságot dobok el magamtól . . . — Mi, a különböző pártok is kritizáljuk egymást, sértéseket vágunk egymás fejéhez, tolvajnak nevezzük egymást. Mi azonban egyazon politikai családba tartozóknak érez­zük magunkat. Ha egy kisebbségi mondja ugyanazt rólunk, sértve érezzük magunkat... „Tükör ez a könyv, amelyben saját hibáinkat láthatjuk“ — Ha tőlem függne, ieforditanám Daday könyvét románra és odaadnám államférfi- ainknak és polgárainknak is, hogy olvassák. A politikai pereket a kellő dózissal kell al­kalmazni. Éppen ezért én nem Ítélném az irát el. Az én szemeimben ez a könyv egy tükör, melyben a hibáimat látom. — A revizió ma úgyis csak egy világka­taklizma esetén képzelhető el és a magyar kormány7 csak porszemet akar hinteni a nyo­morgó magyar nép szemébe a revizió gondo­latával. Daday könyve a mindent elvesztett magyarság keserű lelkiállapotát tükrözi visz- sza. Engedékenynek és kíméletesek kell le­gyünk a magyarsággal szemben, mert ma mi vagyunk az erősek és ők a gyengék . . . — Minket is a magyar világban minden nap megvertek, de éppen ez adott erőt ne­künk és tett sovénekké . . . — Daday Loránd nagyapja, Elek, nagy so­viniszta volt, az apja már kevésbé: ő tette elviselhetővé Mihalinak Dej-en a börtönbün­tetését. A harmadik generáció is magyar, de a sovinizmus létráján alább szállt . . . Mint iró megbarátkozott az uj állapotokkal . . . — A könyvvel szemben egy szép gesztust kell felmutatnunk. Ez a román nemzeti esz­me érdekében áll. Általában minden hasonló V.PffiP RflODEIIN SZOBA­FESTŐ, GÁZOLÓ Épület és szobafestés modera mintákkal és modern módszerekkel. — Különlegességek : Furniros és szinss butorspriecelés (dukolás) a legújabb eljárások szerint. — Tömeg­cikkek mázolása és fényezése. Elsőrendű kivitel, garancia mellett. — Olcsó árai .

Next

/
Thumbnails
Contents