Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-27 / 144. szám
1999 t»»las 21. ELLENZÉK 3 Daday Loránd hat hónapot kapott Székely Mózes regényeiért Romén közéleti előkelőségek a sorában. — Vendet Sándor kijelenti, hogy nem büntetné meg a vádlottat Á LábaS€ CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A hadbíróság folyosóján magas termetű, markáns arcú férfi sétál fel-alá. Várja, hogy a teremszolga nevén szólítsa. A magas termetű, markáns arcú férfi dr. Daday Loránd Somes- megyei Simisna-i földbirtokos és volt lelkész, aki Székely Mózes néven az utóbbi években, mint író is jóhangzásu nevet szerzett magának a magyarországi könyvpiacon. Daday Loránd, az iró vádlottként került a hadbíróság elé. Államellenes izgatás, nemzetek közötti gyűlölködés szitás, revizionista propaganda és irredentizmus vádjával terhelten kellett felelnie a „Zátony“ és „Csütörtök“ cimü Budapesten megjelent regényeiért, melyeket az állambiztonsági közegek államellenesnek bélyegeztek meg és terjesztésüket betiltották az ország területén. Mintha csak irodalmi törvényszék volna ... Már egy órával a főtárgyalás előtt szakadatlanul megélénkül a tárgyalóterem és a folyosó. Valahogy érezni lehet, hogy ennek a pernek az anyaga, amelyet most fognak megvitatni odabent, egészen más, mint azok a kisebb-nagyobb bűnügyek, amelyek nap-nap után peregnek le a hadbíróság előtt. Nehezebb, jellegzetesebb, elvontabb. Egy iró munkája felett kell ítélkezni. Az az érzése az embernek, mintha irodalmi törvényszék ülne össze, ha a birói emelvényen álló feszület és a birák komor arca nem árulná el, hogy — hadbirósági tárgyalóteremben vagyunk. Kilenc óra után pár perccel vonul be a zsúfolt terembe Buiculescu ezredes elnökkel az élén a hadbíróság. Pillanat múlva a te remőr az ajtóban Daday Loránd nevét kiált ja, mire belép a vádlott iró és elfoglalja he lyét a vádlottak részére elkerített ugyneve zett ,,box“-ban. Minden szem feléje irányul mialatt elhangzanak pattogó, gyors egymás utánban az elnök első kérdései. Alig egy per cet vesznek igénybe a szokásos formaságok A vádlott iró román nyelven, (egész védeke zését románul mondja) a magabiztosság és lelkiismeret töretlen, meggyőző hangján mondja be személyi adatait. Arcán nehezen lehet felfedezni a vizsgálati fogságban eltöltött két és félhónap nyomait. A vádirat A jegyző a vádirat felolvasásába kezd. E szerint Daday Loránd Székely Mózes álnév alatt „Zátony“ és „Csütörtök“ címen két ii£iij ,dd9s sdena !Ö SÍI é fel ygod mrvg fii' 3ÎJJ8S 00191 n , ß: ifiím máin ’ Í90 ÎV /. Ő89S bibi 0001 ad$I ííöf ELŐ MAGYAR 30iró - 30Nov&tLA_ KÖTVE 99•— LEI mmmm mamiim t 4-1-#QYíUA - 4* ? >\j KÖTVE 99'— LEI ATHENAEUM KIADÁS — Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. regényt irt, melyeket teljes egészükben és egyes kitételeiknél fogva irredenta jellegüek- nek minősít az ügyész és alkalmasnak államellenes izgatásra. A vádirat külön-kiilön foglalkozik a két inkriminált regénnyel. A „Zátony“ 1929-ben jelent meg Budapesten a Genius könyvkiadó cégnél és eddig három kiadást ért meg. Tárgya: az 1918-as erdélyi forradalom és az ezt követő uralomváltozás első éveinek megrajzolása egy bábomból visszatért rokkant magyar kapitány sorstragédiáján keresztül. Az ügyészségi vádirat hosszasan foglalkozik a regénynek azokkal a kitételeivel, amelyek a román államot érintik, majd felemlíti, hogy a magyarországi kritika is propaganda- eszközt látott benne és ezért javasolta a könyvnek angol, francia és olasz nyelvre való lefordítását. A „Csütörtök“ cimü regény 1934 májusában jelent meg a Révai könyvkiadó cég kiadásában. Ez a könyv is szigorú kritikát gyakorol a román közélet fölött. Már a könyv elme: „Csütörtök“ Is — a vádirat szerint — szimbolikus jelentőségű, amennyiben az egyesült Erdély és ókirályság csődjét akarja kidomborítani. Gyűlöletet szit az ókirályságbeli románság ellen és többek között olyan kijelentéseket tesz, amelyek több román vezetőférfi személyével szemben sértőek. Ezenkívül ez a regény is súlyos rágalmakkal ássa alá a román állam becsületét. A vád tárgyát képező regényből több román közéleti előkelőség címére példányokat küldetett a szerző — mondja tovább a vádirat — melyekből egy példány az állambiztonsági hivatal kezei közé került és ennek feljelentése alapján a szerző ellen eljárás indult. „Nem érzem magam bűnösnek!“ A vádirat felolvasása után az elnök felteszi az első kérdést: — Bűnösnek érzi magát? — Nem. Irodalmi célt követtem, a könyvet művészi eszközökkel Írtam meg. — Vegyük Titulescu arcképét. . . — Élesen megrajzolt karikatúra. — A többi kitételek? Mivel védekezik? Daday Loránd kitűnő román nyelven megirt emlékiratban olvassa fel védekezését. Rámutat az irodalom általános eszközeire, melyek egy valóságfeletti álomvilágba vezetik az olvasót és nem az iró személyes állás- foglalását jelentik. Célja: az emberi gyengeség művészi ábrázolása volt, minek bizonyi- téka, hogy nemcsak a román, hanem a magyar közélet fölött is éles bírálatot mond. Az inkriminált kifejezések mindig és kizárólagosan műveletlen és beteges képzeletű regényalakok szájából hangzottak el. A vádirat sohasem ragadta ki azokat a részeket, ahol a román állammal szembeni lojalitás kitűnik. A Zátonyt egyébként még a trianoni szerződés megkötése előtt irta. Az elnök: Valahol arról ir, hogy egy fent- ről kiadott rendeletet az alantas hatóságok félreértenek és elferdítenek. Nem gondolja, hogy a könyveivel ugyanaz történhet? . . . Daday: Nem, erre nem gondoltam! Barbu ügyész: Kinek akarta megküldeni a könyvét Erdélyben? Daday: Ügy emlékszem, dr. Olteanu prefektusnak, Tira Dumitru állambiztonsági főnöknek, Man lelkésznek. A Zátonyból küldtem Maniunak, Vaidának. Gogának, Olteanu- nak és még egy pár más ismert román közéleti férfinek. Ügyész: Elismeri, hogy túlzott kifejezéseket használt? Daday: Ha kivonatolják és a regény alap- gondolatától függetlenül bírálják meg, lehet, hogy sértőknek látszanak . .. Ügyész: Milyen célból küldött Vaidának egy példányt a regényből? Daday: Tiszteletem jeléül. Mircea Georgescu védőügyvéd kifogást emel a hadbíróság illetékessége ellen, minthogy Daday nem katona és regényeit nem ostromállapot alatt álló területen irta és adta ki. Barbu ügyész kéri az indítvány elvetését, mivel a könyvből Cluj-on is találtak néhány példányt. Tehát ostromállapot alatt lévő területen is terjesztették. A hadbíróság elveti az illetékességi kifogást és elrendeli a vád tanúinak kihallgatását. Nincs terhelő tanúvallomás Gubmann Rózsa, az Erdélyi Szépmives Céh hivatalnoknője, mint a vád tanúja elmondja, hogy a Szépmives Céhnek is érkezett egy kritikai példány, amit a postával átvett. A könyvet azonban tudomása szerint senki sem olvasta el. Tira Dumitru állambiztonsági főnök a regény kéziratának elkobzására vonatkozólag ad felvilágosítást. A vádlott lakásán az elrendelt házkutatás alkalmával egyetlen könyvpéldányt sem találtak és mindössze a regény kéziratát vitték magukkal, amely azonban olvashatatlan volt. Morar Gavrila Somes-megyei agronom szintén kapott könyvet Daday révén. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy a regényt az állam szempontjából nem tartja veszélyesnek és a regénynek a kisajátításra vonatkozó részét, mint mezőgazdasági szakértő, szintén nem tartja olyan természetüeknek, hogy abból kár származhatna a román államra nézve. Felvonulnak a régi bajtársak . .. Copariu őrnagy a következő tanú. A vádlott iskola- és katonatársa. Együtt szolgáltak a háború alatt és ez alkalommal számtalanszor megbizonyosodott Daday- nak férfias őszinteségéről és ronaánbarát- ságáról. Cotutiu kapitány szintén együtt szolgált Dadayval. ő is rendkívül kedvező színben nyilatkozik a vádlottról, aki úgynevezett román ezredben szolgált, ahol bensőséges baráti viszonyt tartott fenn román katona- társaival. Daday, a tanú szerint az olasz fogságban is számtalanszor tanujelét adta férfias magatartásának, amikor nem egyszer síkra szállt román bajtársai érdekében. Ezután Butia esperes és Capulna lelkészt hallgatják ki. Különösen az utóbbi érzékelteti megható módon azt a tiszteletet és megbecsülést, ami Dadayt román lakosságú falujában a lakosság részéről körülveszi. Jellemző epizódot mond el a falusi nép hangulatáról Daday letartóztatásával kapcsolatban: — Amikor elvitték a csendőrök, a falu lakossága összegyűlt és „Isten segítse“ köszöntéssel búcsúztak tőle. Dr. Biltiu Valér Bistrita-megyei főorvos és Vasile 'Pop lelkész vallomásukban szintén kedvezően nyilatkoznak a vádlottról és képtelennek tartják, hogy könyvének célja államellenes izgatás lett volna. Ezután sor kerül dr. Man Dumitru teolóvegeterneK 3 perc alatt iNe Keseredjen el. Elmúltak azok az idők, amikor lábai kínozták. Ma már könnyen meggyógyíthatja kényes, érzékeny lábainak daganatait, feldörzsöléseit, gyulladásait — bármi is legyen azoknak oka. Szerezzen be egy csomag Saltrates Rodeil-t és tegyen be egy maréknyit egy jó meleg lábfürdőbe. Amint beáztatta lábait ebbe a fürdőbe, a gyulladások, daganatok eltűnnek, a felizgatott izom- és bőrszövetek megnyugodnak és felfrissülnek, a vérkeringés helyreáll és lábai szinte ujjászüíet. nek, Ez az egyszerű recept naponta hoz megkönnyebbülést sok százezer szenvedőnek, akik már azt hitték, hogy semmiféle szerrel sem tudnak megszabadulni lábfájdalmaiktól, azonban egyetlenegy próba a Saltrates Rodell-el meggyőzte őket eme nagyszerű gyógyszer csalhatatlanságáról. A tyúkszemek és bőr- keményedések három perc alatt annyira felpuhulnak, hogy könnyedén eltávolithatók. A Saltrates RodelJ mindig beváilik. Az eredményért szavatolunk, ellenkező esetben visszakapja pénzét. Még ma szerezze be egy drogériában, vagy gyógyszertárban. Próbálja ki még ma esíel giai professzor vallomására. A politikai porondról jólismert főpap a magyar uralom alatt is a románság egyik szellemi vezére volt és egy államellenes izgatási perből kifolyólag kilenc hónapot töltött államfogházban. Dr. Man Dumitru vallomásában a következőket mondja: — Olvastam a könyvet és nem tartom államunk ellen irányúiénak azt, amit benne irt. A román sajtó naponta ir sokkal kíméletlenebb módon. Ha a könyvet én, vagy az elnök ur irta volna, senki sem inkriminálná. Anatole France könyvei is indexre vannak téve az egyház által, mégis minden intelligens ember olvassa őket, mert ezekre nem gyakorolhatnak kártékony hatást. Ügyész: A „Csütörtökiben Itu átmegy a regátba és be akar jutni a hadseregbe. De még Goga révén sem tud célt érni. Egy asz- szony protekciója kell hozzá, hogy célt érjen. Ez az Itu teszi a következő kijelentést: „Tolvajokkal teli erdő ez az ország, ahol a tolvajok tisztességesebbek a hatóságoknál“. Igaz, hogy Itu alakja az ön unokafivérét ábrázolja? Man lelkész: Lehet, nem tudom . . . (mosolyogva folytatja): Tetszik tudni ezek az emberek a fantázia szárnyain repülnek . . . „En nem Meinem el írói“ mondja Vaida Sándor A teremben a feszült kíváncsiság izgalma morajlik végig. Mindenki az ajtó felé fordul, amikor Vaida-Voevod Alexandra volt miniszterelnök, a következő tanú lép be. A miniszterelnök határozott léptekkel a birói emelvény felé tart. Az elnök, a birák és a közönség felállással üdvözük. Mircea Georgescu védőügyvéd széket tol feléje, de ő szabadkozik azt elfogadni. Végül is kijelenti, hogy engedelmeskedik a „parancsának és leül. — Ismeri a könyvet? — kérdezi az elnök. — Igen és azt hiszem, az igazság a két ellentétes felfogás között van. A szerző tárgyilagos volt, amennyire ez az ő helyzetében, a mai körülmények között lehetséges... A volt miniszterelnök először csak felel- get, de lassanként belemelegşzik: beszélni kezd, véleményt nyilvánít, előadási tart. .. Ilyeneket mond: ... A könyvben én is kedvezőtlen színekben vagyok lefestve ... 40 éves barátságot dobok el magamtól . . . — Mi, a különböző pártok is kritizáljuk egymást, sértéseket vágunk egymás fejéhez, tolvajnak nevezzük egymást. Mi azonban egyazon politikai családba tartozóknak érezzük magunkat. Ha egy kisebbségi mondja ugyanazt rólunk, sértve érezzük magunkat... „Tükör ez a könyv, amelyben saját hibáinkat láthatjuk“ — Ha tőlem függne, ieforditanám Daday könyvét románra és odaadnám államférfi- ainknak és polgárainknak is, hogy olvassák. A politikai pereket a kellő dózissal kell alkalmazni. Éppen ezért én nem Ítélném az irát el. Az én szemeimben ez a könyv egy tükör, melyben a hibáimat látom. — A revizió ma úgyis csak egy világkataklizma esetén képzelhető el és a magyar kormány7 csak porszemet akar hinteni a nyomorgó magyar nép szemébe a revizió gondolatával. Daday könyve a mindent elvesztett magyarság keserű lelkiállapotát tükrözi visz- sza. Engedékenynek és kíméletesek kell legyünk a magyarsággal szemben, mert ma mi vagyunk az erősek és ők a gyengék . . . — Minket is a magyar világban minden nap megvertek, de éppen ez adott erőt nekünk és tett sovénekké . . . — Daday Loránd nagyapja, Elek, nagy soviniszta volt, az apja már kevésbé: ő tette elviselhetővé Mihalinak Dej-en a börtönbüntetését. A harmadik generáció is magyar, de a sovinizmus létráján alább szállt . . . Mint iró megbarátkozott az uj állapotokkal . . . — A könyvvel szemben egy szép gesztust kell felmutatnunk. Ez a román nemzeti eszme érdekében áll. Általában minden hasonló V.PffiP RflODEIIN SZOBAFESTŐ, GÁZOLÓ Épület és szobafestés modera mintákkal és modern módszerekkel. — Különlegességek : Furniros és szinss butorspriecelés (dukolás) a legújabb eljárások szerint. — Tömegcikkek mázolása és fényezése. Elsőrendű kivitel, garancia mellett. — Olcsó árai .
