Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-27 / 144. szám
0? ÂRM 3 tűi TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. 8. F: ókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, poscafiók 80. jLVI. ÉVFOLYAM, 14 4. SZÁM.------------------------—imi - -, 1 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éventí 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcrtel több. 1 9 3 5 JUNIUS 27. tsKmmsp.'^assíZSissuii-j^rsí 9* itt Államcsínyre nem vagyunk kaphatók üzem Dinu Bratianu módosítás híveinek a kormányban it kereskedelmi miniszter egy hónapi szabadságra megy. Rendes időben ez nena volna szokatlan és elgondolkoztató dolog. Itt a nyár, a kivételes állásokban sürgölődő hatalmasságok ilyenkor már hivatalból fáradtak s igy elmennek üdülni, szórakozni, gyógyulni, hogy egy-kéi hónap múltán ujult erővel segítsenek a haza nehéz ál- lapotjáa. Most azonban a kereskedelmi miniszter szabadsága szeget üt az emberek fejébe akaratlan. Felmondott kereskedelmi és ciearing-szerződések elintézése van soron. Az uj forgalmi és valutarend csak az imént lépett életbe. Óriási nehézségek támadtak a 44 százalékos pénzfelár miatt; a külföldi államok egymás után tiltakoznak és megtorlással fenyegetőznek. Épp arról tanácskoznak, hegy a nyaralási évad útleveleit csak akkor engedélyezik, ha az utazni vágyó boldog honfitársunk nem kér szikra külföldi pénzt se, sőt a saját „idegen“ készletéből csöpp összegecskét majd lead az államnak s in? hol idegen pénzzel a saját pénzünk rovására megvásárol a fene drága útlevél mellett még külön méregdrága utazási engedélyt. Az árszint nőttön nő, viszont a pénzünk e melegben összeaszalódik, mint az anyóka. Persze az ciégületlenség egyre nagyobb. Ily helyzetben csakugyan nem volna szabad, csakugyan illetlen, csakugyan kihívó lenne, ha pénzügyminiszterünk mellett a leginkább érdekelt és ugyancsak a támadások pergőtüzében álló kereskedelmi miniszter épp most vonulna el a nyári hősbe: pihenni, frissülni, szórakozni, erősödni. Nem, nem lehet és szabad ellejteni. Ha mégis megteszi, akkor valóban különös okból teheti csak. Valami „szagük“. Államférfiak váratlan vagy érthetetlen vagy feltűnő szabadságra utazása előjele a végleges visszavonulásnak, bevezetése a bukásnak. És most nem is csodálkoznánk, ha igy lenne; a kormány megelégelné az esztendejénél régebb ideje kavargó bizonytalanságot, elégületlenséget, erkölcstelenséget a kereskedelmi forgalom körül. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Ramnicul-Valcea-i politikai botrány nem maradhatott következmények nélkül. Az egyik fiatal képviselő által inzultált Al. Po- pescu-Necsesti sógora Stelian Popescunak, az Universul tulajdonosának, aki viszont igen közel áll a Dinu Bratianu környezetéhez tartozó legtekintélyesebb öreg liberális politikusokhoz. „Elvesztették az eszüket — irja az Universul. — A hasisták nem tudnak védekezni a bizonyítékok ellen s azt hiszik, hogy menekülni fognak, ha az országutakon támadó banda módján támadnak. A banda tagjai azzal fenyegetőznek, hogy Bucuresti-be érve tovább folytatják majd kétségbeesett támadásaikat“. Ez azonban nem történt meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy a támadó fiatal képviselőket maga Tătărescu miniszterelnök intette le a vonaton, ahol a botrány kirobbant. Nyomban jelentést tettek az esetről Dinu Bratiánunak, aki úgy igyekezett elégtételt adni, hogy tegnap i.yi latkozatot adott az Universulnak. A pártvezér nyilatkozata Dinu Bratianu a szőnyegen lévő legfontosabb kérdésről, az alkotmánymódosításról nyilatkozott, melyre nézve az elmúlt vasárnap Cluj-on Averescu marsall és Bratianu Gheorghe azt állították, hogy „veszélyt“ jelent. Óriási szenzációt keltett, hogy Dinu Bratianu is az alkotmánymódosítás ellen foglalt állást azokkal szemben, kik a módosítás hivei a liberális pártban. A nyilatkozat robbanó erővel hatott. Ellenzéki lapok véleménye szerint ugyanis Tătărescu miniszterelnök is a módosítás szükségét hangoztató csoport tagjainak véleményét osztja. — Megmondtam tavaly a liberális párt Timisoara-i kongresszusán is — mondta Dinu Bratianu — ellene vagyok az alkotmánymódosításnak. Miután a nyilvánosság előtt tett nyilatkozatom dacára a módosítás céljából mégis mozgalmat indítottak, kijelentem, hogy ilyen államcsínyre nem vagyunk kaphatók, mert ez sem nem hasznos, sem nem szükséges s ezt a magam részéről veszélyesnek tartom. A jelenlegi alkotmány igen komoly munka, teljesen megfelel Románia igényeinek s a demokrácia követelményeinek. Nem az alkotmány akadálya az ország fejlődésének s a jó közigazgatásnak. Az utóbbi megállapítás szóról-szóra azonos azzal, amit Averescu marsall és Bratianu Gheorghe Cluj-on mondtak. A helyzet zavaros Dinu Bratianu még a következőket tette hozzá nyilatkozatához: mmmmm — Azt mondják, hogy az alkotmányt nem alkalmazzák liberális szellemben, mert ostromállapot és cenzura van. Nem szabad elfeledni, hogy az alkotmány hosszú időre volt megalkotva és a politikai szerveknek meg kell adni az ország továbbfejlesztésének lehetőségét. Aztán Dinu Bratianu ismét visszatért arra a kérdésre, vájjon alkaimas-e az idő most alkotmánymódosításra? — Az ilyen munka — mondja — nyugodt időben hajtható csak végre, midőn a gazdasági és politikai helyzet nem zavaros. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ennek a kérdésnek feltétele megzavarhatná az országot akkor, midőn a kardot csörtetik egész Európában. Midőn a pénzügyi és gazdasági helyzet zavaros. Veszélyes államcsíny lenne, ha ily körülmények között fogna valaki hozzá az alkotmánymódosításhoz. Meg vagyok győződve. hogy nincsenek tisztában az országra /' .Y/'iW.'iv '.'i* ,\v’ veszélyes ügy természetével azok, akik a módosítás szükségét hangoztatják. Dinu Bratianu végül leszögezte, hogy a liberális párt 70 éves és továbbra is a demokráciát akarja szolgálni. A párt nem akar elpusztulni úgy, mint a régi konzervatív párt, mely nem akarta megérteni az idők parancsát. Második Alb készmí Erdély l&vmmsábmn a memzeti-paraszípárí Úriási tömegeket akarnak ielvomtiiaim Péler-Pál napjára A román-orosz viszony megjavulása, melynek szerződése a külközéleti kapcsolat fölvételére s határok megnyitására vezetett, sőt a francia, cseh és orosz segélynyújtási szövetség utánzására is csábíthat, kezdettől fogva kecsegtetett a reménnyel, hogy Románia visszakapja kincseit, amiket a háború folyamán megőrzés végett Moszkvába szállított. Sokszáz vagon rakomány ment ki akkor. Kiszállították a román Nemzeti Bank egész aranykészletét, a fölös bankóállományt, Mária királyné és egyes magánszemélyek ékszereit, a múzeumok fontosabb értékeit, köztük a hires ,,gót csirkének“ nevezett nagyértékü aranyletetet, klasszikus festményeket, egy példányú könyveket, történeti okiratokat és sok minden más ingóságot. A nyers arany-ezüst értéke valami 9 milliárd volt. Oroszország megígérte most ezeknek a dolgoknak a visszaküldését. Az első szállítmány meg is érkezett. Ünnepélyes fogadtatás volt, hegyen-völgyön lakodalom. •4 közvélemény remélte, hogy elsősorban a régi aranyfedezetet s a sokat érő ékszereket küldik vissza, hiszen ez a nemzeti vagyon gyors gyarapodását jelentené, a külföldi hitel erősödését, a pénz megtámasztását, amire most mind égető szükség van. Aztán jött a csalódás, a keserű kiábrándulás. Kegyetlen gúny szisszent föl. Mit kaptunk vissza? Fejedelmi hamvakat, értéktelenné vált bank- jegykötegeket, egérrágta, sárgult aktákat s a magánosok ládáiban divatjamúlt női kalapokat és ruhákat. Szóval a történeti kegyelet egy pár örök értéke mellett óriási tömegű semmit, tetemes és temérdek vacakot, hogy egy ízetlen népies szót használjunk. Hiszen a világért se mondjuk, hogy a futóka benyomás egész jogosult és nem fog a többi, a közgazdaság szempontjából igazi érték visszakerülni —, ha még netán meg volna —, de semmiesetre sem vigasztaló, kecsegtető, reményt keltő, megnyugtató a moly és penészállományt növelő ez a mód. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nem- zeti-parasztpárt erdélyi tagozatának vezetői mindent megtesznek, hogy a junius 29-re városunkba összehívott népgyülés a párt által rendezett eddigi gyűlések méreteit felülmúlja. A Patria régi épülete s a klubhelyiség ismét a tagozat vezetőinek kezében van, miután innen Vajda hivei hosszas huza-vona után visszavonultak. A Vaida kiadásában megjelent Patria néhány hete megszűnt s nyomában maradt adósság. Az épület utcára nyíló bolthelyiségéből eltűnt Vaida képe s a Bucuresti-i vasúti fogadtatás fényképe sincs már a kirakatban, hogy megmutassa azokat a fiatal leányokat, akik virágcsokorral várták Vaidát a fővárosba. Elfogyott a pénz s megszűnt a Vaida-féle Patria. Ilyen az élet. Előbb Vaida hivei vették le a falról Maniu életnagyságu arcképét, mely éveken át ott volt a helyén, anélkül, hogy valaki háborgatta volna. Most meg Maniu hivei adták vissza a kölcsönt s Vaida képét tüntették el azok szeme elől, akik az utca felőli nagy kirakat üvegén át az erdélyi politika egyik műhelyébe kandikálnak. A kiáltvány Az épületre hatalmas falragaszok vannak kiakasztva, melyek az anyapárt junius 29-i népgyülését hirdetik: ‘Románok! A liberális kormány nagy bai a mi fejünkön. Vv’ä’vv.i wU/U .V - W, < kezében és sötétségbe vezeti az országot. A földművesek kárára az ipari kartellek érdekeit szolgálja. A liberális kormány ismét behozta a központosítást a közigazgatásba s a legkisebb ügyben is Bucures- ti-be kell utazzanak a falusiak. A liberális kormány pusztulásba vitte a mezőgazdaságot. Megölte a külkereskedelmet, uj adókat hozott, elpusztította a nemzeti valutát és az életet 50 százalékkal megdrágította. A nemzet kormánya megszüntette a szabadságjogokat az ostromállapottal és a cenzúrával. Most meg akarja változtatni az alkotmányt is és el akarja ragadni a nép politikai jogait. A rabság országává akarják változtatni Romániát. Ütött az óra Erdélyi román testvéreink! Elődeink meghaltak a szabadságért. Nem vehetjük mi, az ő utódaik az igát önként a nyakunkba. Ütött az óra, hogy vál- laira fektessük ezt a szolgalelkü és tekintélynélküli kormányt. Holnap már nagyon késő lesz. A nemzeti-parasztpárt a jeli megadta már erre Craiova-ban, Chisinau- ban, Brasov-bnn és Jasi-ban. Száz és száz román lélekbol szakadt ki a felháborodás. Most eljött Erdély órája, hogy szavát becsületesen és függetlenül hangoztassa. Szombaton, (Péter-Pál napján) reggel 9 órára a nemzeti-parasztpárt Cluj-ra hiv benneteket. Egy második Alba-Julia fog itt lefolyni. Hallani fogjátok Maniu hangját, a tegnapi felszabadítót, aki jobb jövőért harcol. Itt lesz Mihalache pártelnök és Lupu dr. is, a nép képviselője. Maniu körül van az ország s a párt vezetősége. Gyertek el mindnyájan, kicsinyek és nagyok, a hegyekből és völgyekből, halljátok meg jajkiáltásunkat. Gyertek, hogy fektessük kétvállra a tehetetlen kormányt. Mentői többen vagyunk, annál erősebbek leszünk. Mentői erősebbek leszünk, annál hamarabb érünk el a célhoz. Junius 29. lesz egy szabad, becsületes élet kiinduló napja. Fel a harcra! Maniuval az élen győzni fogunk, most, vagy soha! A népgyülés előtt a helyi tagozat vezetői állandó tanácskozásokat tartanak s Maniut is Cluj-ra várják a hét utolsó napjaiban. Bekéri a pénzügy- miniszter összes pénzügyi Derek Iratai! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Ä pénzügyminiszter a pénzügyi perek megfelelőbb központosítása végett elrendelte, hogy az összes folyamatban lévő perek iratait, amelyek a törvényszékek, vagy mint felebbezési bíróság előtt, a táblák előtt vannak folyamatban, sürgősen terjesszék fel a minisztériumba. A pénzügyminisztérium tudomást óbajt szerezni a benyújtott periratokban foglalt indokokról, hogy megfelelően intézkedhessen.
