Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-26 / 143. szám

2 BLLBN 7 BK / 9 3 5 I u n I ii * 2 ft. On tá/M&ve Nagyságos Asszonyom! Fiatalos, szép. üde arcszint és ellenállókepessegu bőrt csak a NIVEA - KRÉM rendszeres használata a Ital er hot el Egy óra a szegény gyermekek Eldorádójábán Látogatás a lombi városi gyermehnyarató-telepen. — Ahol nincs numerus valachicus CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Zihálva kapaszkodik autónk a meredek hegyoldalon. \ keskeny, homokos ut kavicsait sárgás la­tyakba ágyazta a tegnapi esti s az ut szélein menetelő rözse-szedök meztelen labai bokáig süppedtek, a nedvesen puha pépes felületben, rnelv keréknyomokkal van át meg átdagaszt­va. Köröskörül a szemhatárig búzatáblák es kalászok végtelen sora váltakozik, a zöld szia valamennyi árnyalatában, imitt-amott elszórtan vörös pipacsfejek kandikálnak ki az alig méternyi vetés közül. Éles kanyarodó mögül a ..Valea Sacului“ apró. idétlen házacskái tiinedeznek elő. Kis sárga négyszögök egymástól elnéző ferde ab­lakokkal. Elemista gyermekek rajzolnak csak ilyeneket az olvasókönyv hátlapjára. Mesz- sze mögöttük fásitotl terület húzódik, piros- tetejű épületekkel. Vaida volt miniszterelnök leányának nyaralója. A Csillaghegy közepén az emelkedés meg­szakad. Lenézünk. Alattunk a város lila ködfátyolba öltözött és olyan gyönyörű, amilyennek csak egy idegenbe szakadt szü­lötte álmodhatja nosztalgikus álmaiban. A virágos kapu mögött Hatszáznegyven méter magasságban va­gyunk a város felelt. Előttünk hatalmas er- dökoszoruzta füves térség, drót és élöfa ke­rítéssel. A térség közepén háromféle hinta, tenniszháló és futballkapu, körülöttük pedig tarkán hullámzó, éneklő és kiabáló gyermek­sereg. Az autó megjelenésére valamennyien odaszaladnak és kórusban kiáltják: ..Sarut muna“. Dr. Vlad főorvos atyai melegséggel fogadja, néhányat közülük nevén szólít és hogylétük felől érdeklődik. Csak most. igy a közelség rideg őszinteségében látszik, hogy a tarka, vidám csapat, rosszruháju, sápadt és fejletlen kis proletárokból rekrutálódott ösz- sze. Csodálatba vegyült tisztelettel engednek utat nekünk és kisérnek a bungalovszerü iro­dába a telep igazgatójának. Florian Traian Cluj-i tanitóképezdei tanárnak szine elé, aki végig vezet a telep három hosszú, lapos pa­vilonján. A főépületben vannak a lányok hálószobái összesen három, az ebédlő, a be­tegszoba, a konyha, a fürdőszoba, éléskamra és az iroda és az igazgatói lakás. A két mel­léképületben négy hálószoba fiuk részére mosdórfülkékkel és a szolgák lakásai. A há­lószobák, alacsony, de sokablaku, szellős te­rem, szorosan egymás mellé ékelt, egyforma vaságyakkal és egy kis elkeritett fülkékkel a nevelők részére. A ,,tehetősebb;c gyermekek saját, magukkal-hozott ágyneműben feksze­nek, a legtöbb ágy azonban a telep tulajdo­nát képező szalmazsák, lepedő, párna és pok­róccal van felszerelve. Az ebédlő magasabb és világosabb a hálónál s a belépőre hirtelen egy tiroli falu vendéglőjének benyomását te­szi. Két hosszú sorban egymás mellett, nyers deszka asztalok állanak, fiirészbakszerü lá­Legjobb módszer aromán nyelv elsajátítására: UM»L Ml UJUCXW AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei bakon, tarka térítőkkel és mindeniknek kö­zepén egy-egy hatalmas, zöld cserépkorsó. Az ablakokon pedig virág. A konyhában két te­kintélyes épített kemence van, egyik kenyér­sütésre, másik főzésre, a fürdőszoba kis ce­mentes fülke, közepén a medencével és fö­lötte víztartállyal, amibe egyelőre a játszó­téren levő kiskutból hordják a vizel. Pénte­ken a lányok tűidének, szombaton a fiuk. (Most éppen a cselédek.) A telep egész területe különben 8 hold s a környező 150 hold erdőség is rendelkezé­sére áll kirándulás céljára. Az. erdő a város tulajdona és a teleprevaló tekintettel egyet­len hold sem lesz belőle kitermelve. Névsor numerus valachicus nélkül Visszatérünk az irodába és megkezdődik a ..vallatás“. Kezdjük talán a legelején — mondja Florian igazgató. - A lombi városi gyer- mek-nvaraló telep, dr. Vlad Péter főorvos kezdeményezésére létesült 1933-ban és most a harmadik nyarát éli. A telep eredetileg a városi tehenészet sóit s a mostani épületek az istállókból és magtárból lettek átalakítva közvetlen a háború után. amikor itt létesí­tették az állami hadiárva-gondozó intézetet, ami nemsokára feloszlott. A telep első beren­dezését a 33-ban megszűnt inasotthon kölcsö­nözte ki. Diamant Izsó iparkamarai alelnök, amiért később a telep igazgatósága 64 ezer lejt ajánlott fel. Az első évben háromszor 80 gyermeknek tették lehetővé a nyaralást. Ugyanis a gyermekeket minden évben június 17-től szeptember 8-ig három szériában vi­szik ki. Az első csoport június 17-től. julius 14-ig. a második julius 14-től augusztus 11-ig, végül a harmadik augusztus 11 - töl szeptember 8-ig tartózkodik kinn. A telep később annyira fejlődött, hogy a második évben háromszor 120 gyermek nya­ralt kinn. az idén pedig háromszor kétszáz. A nyaralók egy része, a Dermata cipőgyár, dohánygyár és a CFR-munkások gyermekei közül kerülnek ki, másik része pedig a Cluj-i népjóléti intézet által beutaltak, többnyire munkanélküliek és egyéb teljesen szegény- sorsú családok gyermekei. A telepen jelenleg 183 gyermek tartózkodik. 103 leány és 80 fiú. kik közül hatvanat a Dermata, 25-öt a dohánygyár. 34-et a CFR küldött ki, a töb­biek a népjólétitől lettek beutalva. Florian igazgató elém teszi a névsort, amiből meg­tudom. hogy a 183 gyermek közül 88 kisebb­ségi. — Nekünk — mondja az igazgató — és a népjólétinek teljesen mindegy, hogy a gyer­mek milyen nemzetiségű, vagy milyen fele­kezetű. Mi csak azt nézzük, hogy a kis em­berpalánta. rosszultáplált, fejletlen, betegség­re hajlamos és ilyenformán legalább egy hó­napi tultáplálásra, nyugalomra és tisztig le­vegőre van szüksége ahhoz, hogy kibírja az újabb tél. újabb nyomorúságait. Továbbá megtudjuk, hogy a nyaraltatásra szánt gyermekek előjegyzése már télen meg­kezdődik az állami iskolák rendes orvosi vi­zitjei alkalmával, amikor is az orvos, a na­gyon gyenge bőrben találtak neveit listára ve­zeti. A felvett gyermek nem lehet fiatalabb 7 és idősebb 14 évesnél. A napi program A gyermekek reggel hétkor kelnek, este kilenckor feküsznek le és naponta hatszor kapnak enni. Reggel lejeskávét, tízkor vajas, mézes, vagy dzsemes kenyeret, délben há­romfogásos ebédet, négykor tejet kenyérrel, este hétkor egvfogásos vacsorát és lefekvés előtt újra tejel. Az egész napot az evésen kívül sporttal, kirándulással, énekléssel és játszással töltik, a nevelők (három nö, négy férfi, valamennyien a tanítóképző végzett növendékei) vezetése és felügyelete mellett. Semmiféle munkát nem végeznek, valamint tanulni is csak kis dalokat, imákat és ren­des modort. A gyermekeket hetenkint mé­rik és mindenkiről nyilvántartást vezetnek, melyen testsúlyának gyarapodása vagy csök­kenése látható, a megérkezés napjától a tá­vozásig. Miből tartják fenn a telepet? kér­dem Florian igazgatót Flórian igazgató a következő felvilágosí­tást adja: A Dermata és a dohánygyár 10ÜO— 1000 lejeket fizetnek minden gyermek után havonta. Részint a város, részint a gyárak és vállalatok adják össze a szükséges költ­ségeket. A város tavaly 200.000 lejjel járult hozzá, az idén viszont csak százzal, amit sajnos, fel is emészt az a nagyszabású viz- vezetékhálózat, melynek kiépítéséhez most fogtunk hozzá s még ezen a nyáron hét köbméter vízzel fogja ellátni naponta a te­lepet. A város után legtöbbet a Dermata és Dohánygyár áldoz, akiktől havonta, minden általuk kiküldött gyermek után 10(H)—1000 lejt kapunk. Ezeken kívül a városi főorvosi hivatal időnként felhívásokat intéz az ösz- szes pénzügyi intézetekhez is, ahonnan min­den alkalommal szintén befolyik valameny- nyi. Egy kis könnyhullatás Mikor elhagyjuk az irodát, éppen vacso­rához csengetnek. — Ezt még érdemes megnézni kérem — mondja az igazgató bájos és jóságos fele­sége, aki az egész háztartást vezeti és való­sággal második anyja a nebulóknak, akik szépen, illedelmesen, kettes sorokban vonul­nak most az ebédlőbe. A tarka teritős aszta­lokon illatos rakottkrumpli párolog, aminek j láttára egyszerre felbomlik a rend. Kapkod­nak, kiabálnak, lökdösődnek s késsel, villá­val. kézzel gyömöszölik magukba az ételt. Tányérjuk jóformán még ki sem ürült, már is újabb adagért nyújtják a kezüket és ke­nyérhalmok tűnnek el szinte ellenőrizhetet­len gyorsasággal. Az ablakalatti sarokban egy öklömnyi szőke leányka táplálkozik. — Csak tegnap hozták ki — mondja az igazgató. Úgy sirt. mikor az anyját elmenni látta, hogy alig bírtunk lelket verni belé. De már az első étkezésnél alábbhagyott a bánata s minden étkezésnél otthonosabban érzi magát. És tényleg. A kicsike semmivel sem törődve hajol tányérja fölé, az evőesz­közök a földön hevernek s két maszatos ke­zecskéje csuklóig merül a tejfeles mártásba. Mikor észreveszi, hogv nézzük, két maszatos kezét rémülten arca elé kapja és elsírja magát. Vissza az Eldorádóból Mikor elhagyjuk a telepet, már sötétedik. Vlad főorvos az autóban a gyermekekről be­szél. — Nem bírják kérem kienni magukat. Van olyan gyermek, aki egy ebédhez 5—6 darab kenyeret is megeszik, viszont van olyan kiéhezett is, aki eleinte nem is bir rendes adag táplálékot venni magához. Mind jobban sötétedik. A városban kígyói­nak a lámpák. Sok, sok fény, erős, káprá­zatos. Fönn a lombi nyaralótelep udvarán is kigyul egy lámpa. Kis pislákoló fény, me­leg, jóságos és 180 gyermek életébe visz — rövid időre bár — világosságot. Pálffy Lili. KEDD: CAPITOL: MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Vígjá­ték. Fősz. Jenny Jugo, Paul Hörbiger. Műsor előtt: Fox híradó. ROYAL: I. HINDU LÁNDZSÁS (Bengáli). Fősz. Garry Cooper. II. EGY ÉDES KICSI NŐ. Fősz. Fredrich March és Sylvia Sidney. 3, 6, 9 órakor. EDISON: 1. FEHÉR MÁMOR. A siezés uj csodája. Fősz. Leni Riefenstahl. II. FELFORDULT VILÁG. Vlasta Burian-al. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A CSÁBÍTÁS TÁNCA. Fősz: Clara Bow, Preston Forster és Herbert Mundin. II. FOX-FOLIES. II. és III. A legújabb Híradók és Micki Maus. OPERA-MOZGÓ: A SZENVEDÉLYEK RAB­SZOLGÁI. Főszerepben: Sylvia Sidney, Fred Marc. Csütörtöktől: Premier: Ara­nyos Lily. Főszerepben: Claudette Col­bert. SZÍNKÖR-MOZGÓ: PÉTER. Gaál Franciska legnagyobb sikerű vigjátéka, 3, 5, 7, 9 órakor. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Hol a hiba? Paktumok. — Romín kisebbségi panasz. S/alonkooi. De­mokrácia. LUPTA: A kereskedelemügyi miniszter éj e jegybank i|U|it6fígi azt áMítják, hogy / emelkedés nem indokolt s r/.t nem a/ életbelép­téim uj külkereskedelmi rendszer ok'/zza, men ez — hivatalos körük véleménye szerint — csak clónyi jeleni a behozatalra. A kereskedelemügyi rniniy/.ter megkezdte az árak ellenőrzését, azt állít­ja, hogy a spekulációt büntetni fogja. íVLajd meg látjuk, hogy ezen az utón gyakorlati eredményre juthatunk-e: Bejelenti, hogy megbeszélést tart a behozatallal foglalkozó cégekkel , igen érdekes, hogy meg akarja hallgatni a vádlottakat. A ke­reskedők majd a minisztert fogják vádolni, ez pe­dig az uj külkereskedelmi rendel fogja védelmé­be venni, miközben a közönség a teleméit árakat fogja fizetni. Szükíéges tehát, hogy sürgősen in­tézzék el ezt a kérdést. Azaz: — ha spekulációról van szó, büntessék meg a bűnösöket, ha azonban az állam a hibás, mert az árukat uj taksákkal, bélyeggel, cota-val és supracota-val megdrágította, abban az esetben, revizió alá kell venni a vonat­kozó törvényeket és meg kell szabadítani a ter­hektől az ipart és kereskedelmet. PORUNCA VREMII: Franc-aország és a romá­nul baloldali sajtó azt szeretnék, hogy csak a du­nai és keleti-paktumok megkötése után kerüljön sor tengerészeti egyezmények kötésére. Mily té­vedés ez. Azt hiszi valaki, hogy Németország nél­kül is létesíteni lehet ilyen szövetségeket. — Ezt Olaszország is kétségbevonta. Tehát? Miért kell mindent Litvinovtól függővé tenni? Anglia nem igy gondolkozik s mint nagyhatalom — nagyha­talommal a jogegyenlőség jegyében állapod.k meg Németországgal. Vizsgáljuk csak meg a valóságo­kat. Franciaország elégedetlen, mert az angol ten­geri haderőhöz mérten ennek csak 6c százalékával rendelkezik s több tengert kell megvédenie, mint Németországnak. Így aztán gyöngébb marad, ha tengeri erejét 35 százalékkal emeli. Helyesebb tehát, ha Franciaország a szovjet helyett meg­egyezik Angliává! és Németországgal. FRONTUL ROMANESC: Jugoszlávia hosszú időn át Pasics politikai elvét követte szövetsége­seivel szemben. ..Tárgyaljatok, de semmit ne Írja­tok alá'!“ Jugoízláv.a egysége volt a célja. — A szerbek delegátusa nem hagyta el bosszúsan a pá­risi békekonferenciát s megkapta a Bánság felét, bár kezdetben csak 3c kilométeres zónát kért Belgrád vidékén. Romániával szemben a mentői kevesebb kedvezmény adásának politikáját kö­vette. A kisantant azonban politikai és gazdasági érdek szolgálatát kívánta és Pasics hozzákezdett végül ahhoz, hogy a Romániával szemben fenn­álló függő kérdéseket letárgyalja Take Jonescuval. „Tárgyaljatok, de semmit alá ne Írjatok!“ — to­vábbra is ez maradt a jelszó. Időközben aztán 148 román tanító helyén 11 maradt s a szerbek és orosz menekültek foglalták el a többi katedrákat. Egyelten román középiskolát sem engedélyeztek s nem honosították a román egyetemek által kiadott diplomákat. így történt aztán, hogy a ju­goszláviai Bánság 150 ezer román lakosa dacára, ott egyetlen román ügyvéd, orvos vagy mérnök sincsen. Ugyanez a helyzet egyházi téren, nem is beszélve a T.mok-völgyben lakó románokról, akik már senkit sem érdekelnek. Az Olaszország­gal történt konfliktus és Titulescu diplomata munkája, Jefticset arra bírták, hogy ismerje el a román kivánságok jogosságát. Egyezmény jött létre, mely ugyanazt a jogot adja meg a jugoszlá­viai románoknak, mint a romániai szerbeknek. Ennek dacára ma is szerb tanítók működnek a ju­goszláviai román iskolákban. Ez a mi hanyag­ságunk, vagy szövetségesünk hanyagsága? TARA NOASTRA: Vaida néhány híve meg­beszélést tartott Bucuresti-ben, minek során Ma- niu személye is szóba került. Egyik volt politikai barátja (Vlad Aurel) elmondta, hogy a világhábo­rú végén, a szalonik -i front áttörése után az er­délyi románok vezetői tanácskozást hívtak össze Oradea-ra, melyre Maniuc is meghívták. Károly: Mihály abból a célból, hogy az erdélyi románság összefogását meghiúsítsa. Aradra utazott, hol töb­bek között Mamiuval is tárgyalt, kinek egy vasúti szalonkocsit bocsátott rendelkezésére. Maniu min­dig szerette a tárgyalásokat, mégis ma az egyesü­lés érdemét magának vindikálja. Maniu Károlyi szalonkocsiját nem tudja elfelejtet VIITORUL: Duca demokratizmus^ nemcsak szavaiban nyilvánult meg. Akármint is el volt foglalva, senkit sem hagyott figyelmen kivül s senki sem ment el anélkül a miniszterelnökségről, hogy meg ne hallgatta volna s tanáccsal, vagy más módon meg ne segítette volna. Legelőbb mindig a szegényebbet hallgatta meg. Végignézett a zsúfolt előszobában tartózkodók sorain, aztán rendre behivta őket magához. Elégedetlenül senki sera ment el onnan. így értelmezte Duca a demo­kráciát. Kereskedő az Eileazék-bői tájék»« Zódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents