Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-23 / 141. szám

J 9 35 fu o lua 23. mmmwsmxm BLLBNZßK 3 Vámsunk a muH század közepén Cégtábláii Kár volna, ha velünk együtt sírba szállna városunk arcképe amilyennek mi még a mult század 50-es éveiben láttuk. Ezúttal csak a városi üzletekről szólunk. A piacon, — mert csak egy piac volt a főtéren, — a környező négy sornak egy-egy oldalán alig volt két-három nyilvános üzlet. Három uégy „grádicson“ kellett azokba fellépni. Jól megvasalt kétszárnyu ajtaik voltak, s ezeket estére széles vaspánttal arasznyi lakat zárta be. Velük szemben apró sza­tócsüzletek vették körül a főtéri templo­mot s azoknak tartalmát naponként a kis üzletek elé kötélen és asztalokon rakták ki. Akkor még csak két mészárszék volt a városban a szatócsüzletek közé ékelve de, emeletes ház mind a kettő, az egyik az Albina bank üzletével volt szemben, a má­sik pedig a Bánffy-házra tekintett, mind a kettőben több mészárszék. A körülfekvő üzleteket és egynéhány a városban elszórt kereskedést a már ösmeretlen nagy desz­katáblákra festett cégtáblák jellemezték. Ezúttal e táblákról szólunk, amelyeket minden reggel a kinyitott ajtófélen lévő vaskapocsra felakasztott az üzlettulajdo­nos, néhol a szél lobogtatására többszínű fejkendőt akasztván reá. E cégtáblák többnyire életnagyságu ala­kokat ábrázoltak, legtöbbször művészi kéz­zel festve meg. Ezek között a legfeltűnőbb volt a „Hid-kapu“ emeletes bástyájának jobb oldalán a Czirják-bázban egy vaske­reskedés táblája. Vastagh György festőmű­vész alkotásában. Cigánykovácsot ábrázolt, aki oly hevesen verte üllőjén a vasat, hogy annak széiszöródö szikrái máig is a sze műnkben élnek. Emlékünkben él bájos női alak is, aki a régi Belmonoster utca közepe táján Ulrich cukrászatát di- szesitette. Ulrich az ország első tüzmüvé- sze volt. Azon időben jobban divatoztak a tűzijátékok. Ulrichnalc a sétatér végén magas jegenye fák között hatalmas szín­padja volt emeletes, többnyire várakat ábrázoló kulisza-festményekkel, amelyek között hol Szigetvár bevételét, hol a mu­rányi vár felrobbantását, htalmas tüzjáték keretében produkálta minden nyár vasár­napjain, amig nem egy szerencsétlen dél­ben a játékszerek készítése közben óriási dörgéssel az egész sz'npad felrobbant és a környező jegenyefákkal együtt elégett. Ugyancsak ő Budapesten is vendégszere­pelt, de a kívül ácsorgó tömeg berontott a nézőtérre és itt is rombolással végződött n mutatványa. A beimonostor-utcai cégtáb­lája Ulr chnak térdig feltüzdelt ruházatban bőség bájos angyalát ábrázolta, bő ég­szarujából nagymennyiségű cukrász-süte­ményt szórva. A teljesen elfelejtett, festő­művész, Ujfalvi festette a szép képet. Ujfalvi az azonidőben divatos rniniatür- aquareliekkel aratott dicsőséget. Nem tudjuk, hogy az egykorú erdélyi festőművészek, Barabás, Sikó, Simó Lajos közűi ki mit festett a kirakott táblákou. A régi Közép-utca jobb oldali végén, a mai uj iparkamara helyén az emelet oldalán egy szép festett angol ló jelezte az ott lévő vendéglőt, s azt tudjuk, hogy az alatta lévő Szeutjánosy-féle íüszerkereskedés szá­mos ajtó tábláira még Vastagh Görgy fes­tette a különböző fűszerárukat, — de ami­ként a lekopott képek felújítása alkalmá­val nekünk a tulajdonos, Szentjánosy — panaszolta el, — a lemásolásra küldött sok fűszerárut a művész nem szolgáltatta vissza. Feltűnő volt a cégtáblák között a kis „Lábos ház“ mellett (a „Nagy lábos háza,“ Mátyás király konyháját az Albina helyén rég lebontották) egy igen szép za­rándok képmása. A takarékpénztár épüle­tének helyén a Kozák-féle vaskereskedés volt, cégtábláján egy bányásszal, aki egyik kezében csákányt, a másikban ércet tar­tott, A Kárváry-üzletet hosszú csibukjaval egy török diszitette, vele szemben a tem­plom északi oldalán óriási tajtékpipa a Tauffer-üzletet, a „Nagy Pipához“ jelen­tette. Mellette a Flórián testvérek vegyes kereskedésének nem volt cégtáblája, de a templom másik felén a „patikát“ egy nagy „anikornis“ egyszarvú ékesitette. Az uni­tárius templom háta megett a „Kurta Szap­pan-utca“ sarkán nagy fekete táncoló medve volt az üzlet ajtaján és nagy ka­kas díszítette a „Sétatér-utcában“ a vegyes kereskedést, amelynek fürge, kis, barna, örmény tulajdonosa az egész városon a „kakas“ néven volt ösmeretes. A boltajtókon csak a belül kapható áruk voltak felsorolva a Popini Nándor piaci üzletén. A nem épen magyar nevű tulaj­donos aval tett szert nagy népszerűségre, hogy a hanyatló^ osztrák abszolutizmus alatt neki volt először bátorsága magyar ruhában jelenni meg a főtéren; hegyes orrú, sarkantyus, hosszuszáru zsinoros csizmában ; feszes, vitézkötéses, szíjra fű­zött nadrágban, kárneol-gombos, sujtásos áttilában, prémes mentével és sastollas kal- paggal. Utóda pedig arról volt nevezetes, hogy ö hizlalta városunkban a rövid lá­baikon alig döcögő, csodálatosan kövér disznókat. Nem tudjuk, hogy üzletéből-e, vagy a disznózsírból, de szép, nagy, erké- lyes palotát épített a „Középutcában". — Azonban egyik lányának költekezése miatt az átvett fényes üzlet következő tulaj­donosa, a férj, agyonlőtte magát. A nő pedig budapesti mulatóhelyen a táncolok lába alá döngette a zongorát. Másik lányá­nak küszöbön levő házassága egy gazdag, de takarékos családba, a miatt semmisült meg, mert ébenfából rendelt magának menyasszonyi ágyat. Később aztán nyo­morúságban halt meg. A neveket elhall­gatjuk, mert a szerencsétlen családból va­lahol még élhet valaki. Nem volt cégére a régi Biasini üzletnek, amely a városnak ma is legvirágzóbb fűszer üzlete. Békésg Károly. Mint egy erdő... Mint egy erdő: olyan az én lelkem, ezerkaru, dús és végtelen. Ezer kezem tágul fel az égig s ezer gyökerem szívja a földet. Néha fáim mind sípokká lesznek az a i s megrendülök, mint egy orgona. És a gyökereimtől ellazult boldogságot siratom. Soha nem leszek boldog. GAGYl LÁSZLÓ. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kará­csonyi levél — A németség útja — Deb­receni tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mii egy kötetben 10 le} az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Hősök-e valóban a kutyák? Újabban roppant divat a kutya. Lépten- nyornon megható történeteket halllunk vagy olvassunk az ebekről, dicshimnuszokat a heorikus kutyáról, amely — vagy aki? — fogait bőszen csattogtatva veti magát a vér­szomjas támadóra és saját élete árán menti meg gazdáját; megható elbeszéléseket a ha­lfáiig hü kutyáról, az éber kutyáról, amely vad ugatásával! válságos helyzetekben segítsé­get hiv, avagy elijeszti a gaz betörőt. fá Ami engem illet, sajnos, nem igen találkoz- fíé' tam rnélg ilyen jellem es ebekkel. Saját ku­tyáim, valamint számos kutyaismerősöm — főleg cLaxIik és terrierek — valamennyien a kedves, bohém, csirkefogó fajtához tartoz­tak. Ugatásukkal ők is felverték a házat, oly­kor éjnek idején is. Amikor azután a ház népe fantasztikus, hirtelen felkapott ruhada­rabokba burkolva együtt volt és rémülten megindult a jelzett, de nem létező betörő keresésére, az eb nyugodtan visszafeküdt he­lyére és egy-kettőre mély álomba merült., Talán rosszat álmodott, vagy viccelt és azért kezdett el ugatni. Egyetlen-egyszer lett volna; alkalmam az éppen akkoriban szolgálatot tel­jesítő terriernek babérokat szerezni és egy, húsból és vérből való hamisítatlan betörőt, fogni — ellenben mi történt? A betörőt —1 mellesleg mondva szerény fiú volt, csupán: egy doboz cigaretát, egy üveg konyakot s1 egy áruló esőköpenyt emelt dl — csakhamar lefülelték a csendőrök és a kihallgatásnál ki­derült a gyalázat. Elmondta, hogy amikor ál- kuOccsal bejutott a hallba, belebotlott valami puhába. Tolvajlámpája fényénél aztán rémül­ten konstatálta, hogy az akadály egy fehér kis kutya. No most végem van, gondolta,, keresztet vetett magára és behunyta a szemét. De a várt ugatás elmaradt. A derék eb fark­csóválva, némán üdvözölte. Ugylátszik, egé­szen rendjénvalónak találta, hogy valaki éj- félután kettőkor csak úgy egyszerűen benyis­son a házba. Általában kutyáim részéről csekély véde­lemben volt részem. Sétáinkon gyakran va­dul és teljesen indokolatlanul1 nekiestek ná­lunknál jóval nagyobb, komor ebeknek és ha azután baj lett a dologból, visítva kerestek menedéket a hátam mögött, rámbizva, hogy intézzem el én az általuk felbőszitett vad­Ä AZ ARANYEB I ■" nemcsak nagyon fáj- dalmas és kellemet­len, hanem VESZÉLYES ISI Olyan egyének, akik- ^ nek aranyere már előrehaladott stádium­ban van, gyakran szen­&Q TÖRTÉNELMI NAPTAR 1606 junius 23-án kötötték meg 3 bécsi békét, melyben Bocskay biztosíttatta a protestán- ■ sok vallásszabadságát. 1849 junius 24-én rendelte el Kossuth kormányzó, hogy Buda és Pest egyesítve a Budapest ne­vét vegyék föl. A forradalom leverése után ez is megszűnt s csak 1872-ben újították meg a nevet. 1741 junius 23-én koronázták magyar királlyá Mária Teréziát, Pozsonyban. 1644 junius 26-án verte meg Kemény Jánog. I. Rákóczy György vezére a császáriakat. 1129 junius 27-én avatták szentté I. László magyar királyt. 1801 junius 28-án szabadult ki a Martinovics- ügy miatti fogságából Kazinczy Ferenc. önéletírásában így számol be Kemény János Szerencs várának a császáriaktól való 1644 nyarán történt megvételéről: „Mivel látám haszontalannak minden addig tött lövést, mert az kaput lőtték, melyet temérdek földdel betöltötték vala, végezem azt, hogy éjsza­kára kelve ostrommal próbálnám. Leülvén azért az kőfal mellett, egy gyalog dombon levelet kez­dek írni az fejedelemnek, hogy tudósítanám az állapotokról; azonban az gyalogság kezdé lenni nagy zsibongással és egymást nógatni, hogy; hozzá, mert túl immár be is Hágtak eddig. Ez pedig inditraték egy Kovács GergeD nevű régi vitéz embertől, kinek feles javai, háza népe re- kedett va]a benn, kikre nézve járta, biztatta az gyalogságot, tudván az helynek is alkalmatossá­gát. Ezt ezért jó jelnek és Isten akaratjának, es- mervén lenni, az írást elhagyám és dobost küldék hitre be. izenvén az kapitánynak, ne vesztené az keresztyénséget, kivel van és magát is; adná fel a várat, mert már nem csak Toldalagi lévén ott, hanem én is, (akkor küldte Keményt a fejedelem az ostromló Toldalagi segítségére), vagy el kell vesznem, vagy az várat megvennem; esmervén és tudván egymást, elhiheti: szégyennel alóla el nem megyek és Isten előtt is ő leszen oka az ott levő veszedelemnek. De kevélyen tőnek választ, mert biztak. igen a sag-tségbez. Elrendelvén azért az gyalogságot az lövéseknek elvételére, kiváltképen valának fő válogatott puskások is velem, a többit pedig ostromra. Jézust kiáltván, előttük magam indulók és midőn az külső ud­varon mennék s belől erős lövést tennének, azon támadás alatt is Istennek gondviselése csak az I oktalan példájában is elmémbe ötlék, mert az nagy lövés, kiáltásban egy hitván disznó is fu- ! tosván ott, szinte előttem egy ölnyinél nem ta- jj volb, úgy lövék az várból, mindjárt meghala, j noha őtet senki nem aránzotta, engem pedig és I hozzám közel levőket semmi nyavalya nem ta- nála. ' Előbbmenvén azért és minél közelb, annáfinkább az belső lövés nem árthatván, minden kapu és falnak lövéssel romlása nélkül, csak csákányok­kal, baltákkal az alant levő lövő-lvukakat any- i nyéra meglvukgatók, hogy azokon bujkála be az : gyalogság, magam pedig az hid végéig menvén, I ki az árkon vala csinálva, de az kereszt h.dlás- j rák el valának hányatva: mellőlem mind magyar, \ német gyalogosok e'hullának, magamnak is veres ! bagaria foszlány dolmányomat az bal kezemen 1 golyóbis nteglyukasztá. Egy gyalog hadnagyát az j fejedelemnek erővel taszitván be előttem; mert 1 ő is csak ott akar vala lenni s járni az hol én; j mindazáltal megmarada az is. Látván azért, hogy j már benn volnánk. kezdének fejér lepedőket I kinyújtani, jelentvén magok megadásokat, de j már késő vala, mert Isten az, ki megtartózta t- í háttá volna az megdiihödött népet. Azonban, hát i egy lyukon vonsza ki egy rongyos fekete ábrá- í zatu székely drabont az kapitánt veres skarlát ■ köntösben, kinek viszont övéhez. ragaszkodott i egy inasa s utána egy ■ szolgája; meglátván meg- j esmervén én is. ő is, kezde reménkedni; meg- i szólitván a gyalogot, hozzám hozá. ígérek neki I jutalmat, ha megkeresné; az kapitánt pedig har- ! madmagávai fegyverrel oltalmaztam magam és : körülettem levők, hogy kezem között is el nem vágák. Mutatá az nádor Eszrerházy Miklós leve­lét, kit azelőtti nap hoztak, melyben biztatja: ne féljen, hogy az Rákóczi legyei Szerencset meg­másszák, mert eddig a Tiszán is általfutottak, de ha megszállanák is, úgy scgélje Isten, meg­segíti. Azért, minthogy Isten után ki adtam éle­tét neki. kért azon, ne késsem, mert az segítség egyáltalján megérkezik, ötét azért kéznél hagy­ván. magam is az. lyukon bebuvám; nem vala nehezebb dolgom, mmt hogy kihozhatnám az vitézlő rendet, félvén az seg tség érkezésétől, de az bor és préda miatt nem lehet vala; annyéra, hogy ha érkezett volna az segítség, s mivel az kapu bé vala töltve, az lyukon akartam volna kiszaladni, magamat is oda tapodtak volna s foj­tottak volna; de az Úristen megoltalmaza. Az ellenségben pedig csak egy férfi is több az kapi- tánnál harmadmagával életben nem marada, né­met asszonyokon kivül, kiket mindjárt az mi németeink vőnek maguknak­állatot. Kizárólag olyankor csattogtatták fo­gukat, amikor ilynemű ténykedésük nem csupán felesleges, de egyenesen kínos volt, példának okáért, ha valamilyen különösen kedves, tiszteletet parancsoló vendég jött a házhoz. A vendégjárást általában egészen kü­lönös előszeretettel használták fel különböző csinytevésekre: ilyen-kor falták fel a szépen elkészített süteményt, feküdtek be sárosán a vendég számára megvetett hófehér ágyba, ilyenkor kezdtek értelmetlen, rémes voni- tásba az éjszaka kellős közepén, ami különö­sen gyenge idegzetű idősebb hölgyeket ejtett kétségbe. De minek folytassam? Végül még azt fog­ják hinni, hogy nem szeretem a kutyákat és az állatvédő egyesület megátkoz. Pedig, hej, be sokat adnék érte, ha az élet rögössé vált utain mellettem kocogna most is egy haszon­talan, ravaszpofáju, öröké vidám kis „néma testvérem“. —y Ölté Z&raJf: KOSSUTH REGÉNYE a nagy történelmi regények közül való. Vé­gig kisérjük Kossuth éleiét a gyermekkor ártatlan éveitől kezdve, az ifjúság rettentő kísértésein át, a férfikor iszonyú küzdelmein keresztül a negyvenes évek vérzivataraiba. A grandiózus regénynek még mellékalakjai is grandiózus emberek: Széchenyi, Metter­nich, Deák, Andrássy. Ez a könyv immár a világirodalom első nagy Kossuth regénye. A hatalmas regény két nagyalakú, vaskos kö­tetben, gyönyörű kiállításban 304 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyv­szenzációk ingyenes jegyzékét. VI Sieten Zwei«?: Sfuirl Märte Nemcsak a mindig lenyűgöző hatású írót látjuk ebben a könyvben. Történet­írás is ez a könyv. Minden adata hiteles. Gyönyörű kiállítás, 21 mélynyomást] képpel, 264 lej az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Régebben meg­jelent könyvei: Lélek orvosai 125, Eras­mus 158, Maria Antoinette 125, Fouche 158, Érzések zűrzavara 66 lej. Cserkészeknek fomosí Most jelent meg: PUSKÁS LAJOS cserkész»- parancsnok! fii a törvény I A cserkésztörvények nagy emberek éle­tében 10 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vi­déki- pénzben, vagy postabélyegben 15 lejt küldjenek be.

Next

/
Thumbnails
Contents