Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-23 / 141. szám
J 9 35 fu o lua 23. mmmwsmxm BLLBNZßK 3 Vámsunk a muH század közepén Cégtábláii Kár volna, ha velünk együtt sírba szállna városunk arcképe amilyennek mi még a mult század 50-es éveiben láttuk. Ezúttal csak a városi üzletekről szólunk. A piacon, — mert csak egy piac volt a főtéren, — a környező négy sornak egy-egy oldalán alig volt két-három nyilvános üzlet. Három uégy „grádicson“ kellett azokba fellépni. Jól megvasalt kétszárnyu ajtaik voltak, s ezeket estére széles vaspánttal arasznyi lakat zárta be. Velük szemben apró szatócsüzletek vették körül a főtéri templomot s azoknak tartalmát naponként a kis üzletek elé kötélen és asztalokon rakták ki. Akkor még csak két mészárszék volt a városban a szatócsüzletek közé ékelve de, emeletes ház mind a kettő, az egyik az Albina bank üzletével volt szemben, a másik pedig a Bánffy-házra tekintett, mind a kettőben több mészárszék. A körülfekvő üzleteket és egynéhány a városban elszórt kereskedést a már ösmeretlen nagy deszkatáblákra festett cégtáblák jellemezték. Ezúttal e táblákról szólunk, amelyeket minden reggel a kinyitott ajtófélen lévő vaskapocsra felakasztott az üzlettulajdonos, néhol a szél lobogtatására többszínű fejkendőt akasztván reá. E cégtáblák többnyire életnagyságu alakokat ábrázoltak, legtöbbször művészi kézzel festve meg. Ezek között a legfeltűnőbb volt a „Hid-kapu“ emeletes bástyájának jobb oldalán a Czirják-bázban egy vaskereskedés táblája. Vastagh György festőművész alkotásában. Cigánykovácsot ábrázolt, aki oly hevesen verte üllőjén a vasat, hogy annak széiszöródö szikrái máig is a sze műnkben élnek. Emlékünkben él bájos női alak is, aki a régi Belmonoster utca közepe táján Ulrich cukrászatát di- szesitette. Ulrich az ország első tüzmüvé- sze volt. Azon időben jobban divatoztak a tűzijátékok. Ulrichnalc a sétatér végén magas jegenye fák között hatalmas színpadja volt emeletes, többnyire várakat ábrázoló kulisza-festményekkel, amelyek között hol Szigetvár bevételét, hol a murányi vár felrobbantását, htalmas tüzjáték keretében produkálta minden nyár vasárnapjain, amig nem egy szerencsétlen délben a játékszerek készítése közben óriási dörgéssel az egész sz'npad felrobbant és a környező jegenyefákkal együtt elégett. Ugyancsak ő Budapesten is vendégszerepelt, de a kívül ácsorgó tömeg berontott a nézőtérre és itt is rombolással végződött n mutatványa. A beimonostor-utcai cégtáblája Ulr chnak térdig feltüzdelt ruházatban bőség bájos angyalát ábrázolta, bő égszarujából nagymennyiségű cukrász-süteményt szórva. A teljesen elfelejtett, festőművész, Ujfalvi festette a szép képet. Ujfalvi az azonidőben divatos rniniatür- aquareliekkel aratott dicsőséget. Nem tudjuk, hogy az egykorú erdélyi festőművészek, Barabás, Sikó, Simó Lajos közűi ki mit festett a kirakott táblákou. A régi Közép-utca jobb oldali végén, a mai uj iparkamara helyén az emelet oldalán egy szép festett angol ló jelezte az ott lévő vendéglőt, s azt tudjuk, hogy az alatta lévő Szeutjánosy-féle íüszerkereskedés számos ajtó tábláira még Vastagh Görgy festette a különböző fűszerárukat, — de amiként a lekopott képek felújítása alkalmával nekünk a tulajdonos, Szentjánosy — panaszolta el, — a lemásolásra küldött sok fűszerárut a művész nem szolgáltatta vissza. Feltűnő volt a cégtáblák között a kis „Lábos ház“ mellett (a „Nagy lábos háza,“ Mátyás király konyháját az Albina helyén rég lebontották) egy igen szép zarándok képmása. A takarékpénztár épületének helyén a Kozák-féle vaskereskedés volt, cégtábláján egy bányásszal, aki egyik kezében csákányt, a másikban ércet tartott, A Kárváry-üzletet hosszú csibukjaval egy török diszitette, vele szemben a templom északi oldalán óriási tajtékpipa a Tauffer-üzletet, a „Nagy Pipához“ jelentette. Mellette a Flórián testvérek vegyes kereskedésének nem volt cégtáblája, de a templom másik felén a „patikát“ egy nagy „anikornis“ egyszarvú ékesitette. Az unitárius templom háta megett a „Kurta Szappan-utca“ sarkán nagy fekete táncoló medve volt az üzlet ajtaján és nagy kakas díszítette a „Sétatér-utcában“ a vegyes kereskedést, amelynek fürge, kis, barna, örmény tulajdonosa az egész városon a „kakas“ néven volt ösmeretes. A boltajtókon csak a belül kapható áruk voltak felsorolva a Popini Nándor piaci üzletén. A nem épen magyar nevű tulajdonos aval tett szert nagy népszerűségre, hogy a hanyatló^ osztrák abszolutizmus alatt neki volt először bátorsága magyar ruhában jelenni meg a főtéren; hegyes orrú, sarkantyus, hosszuszáru zsinoros csizmában ; feszes, vitézkötéses, szíjra fűzött nadrágban, kárneol-gombos, sujtásos áttilában, prémes mentével és sastollas kal- paggal. Utóda pedig arról volt nevezetes, hogy ö hizlalta városunkban a rövid lábaikon alig döcögő, csodálatosan kövér disznókat. Nem tudjuk, hogy üzletéből-e, vagy a disznózsírból, de szép, nagy, erké- lyes palotát épített a „Középutcában". — Azonban egyik lányának költekezése miatt az átvett fényes üzlet következő tulajdonosa, a férj, agyonlőtte magát. A nő pedig budapesti mulatóhelyen a táncolok lába alá döngette a zongorát. Másik lányának küszöbön levő házassága egy gazdag, de takarékos családba, a miatt semmisült meg, mert ébenfából rendelt magának menyasszonyi ágyat. Később aztán nyomorúságban halt meg. A neveket elhallgatjuk, mert a szerencsétlen családból valahol még élhet valaki. Nem volt cégére a régi Biasini üzletnek, amely a városnak ma is legvirágzóbb fűszer üzlete. Békésg Károly. Mint egy erdő... Mint egy erdő: olyan az én lelkem, ezerkaru, dús és végtelen. Ezer kezem tágul fel az égig s ezer gyökerem szívja a földet. Néha fáim mind sípokká lesznek az a i s megrendülök, mint egy orgona. És a gyökereimtől ellazult boldogságot siratom. Soha nem leszek boldog. GAGYl LÁSZLÓ. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Karácsonyi levél — A németség útja — Debreceni tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mii egy kötetben 10 le} az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Hősök-e valóban a kutyák? Újabban roppant divat a kutya. Lépten- nyornon megható történeteket halllunk vagy olvassunk az ebekről, dicshimnuszokat a heorikus kutyáról, amely — vagy aki? — fogait bőszen csattogtatva veti magát a vérszomjas támadóra és saját élete árán menti meg gazdáját; megható elbeszéléseket a halfáiig hü kutyáról, az éber kutyáról, amely vad ugatásával! válságos helyzetekben segítséget hiv, avagy elijeszti a gaz betörőt. fá Ami engem illet, sajnos, nem igen találkoz- fíé' tam rnélg ilyen jellem es ebekkel. Saját kutyáim, valamint számos kutyaismerősöm — főleg cLaxIik és terrierek — valamennyien a kedves, bohém, csirkefogó fajtához tartoztak. Ugatásukkal ők is felverték a házat, olykor éjnek idején is. Amikor azután a ház népe fantasztikus, hirtelen felkapott ruhadarabokba burkolva együtt volt és rémülten megindult a jelzett, de nem létező betörő keresésére, az eb nyugodtan visszafeküdt helyére és egy-kettőre mély álomba merült., Talán rosszat álmodott, vagy viccelt és azért kezdett el ugatni. Egyetlen-egyszer lett volna; alkalmam az éppen akkoriban szolgálatot teljesítő terriernek babérokat szerezni és egy, húsból és vérből való hamisítatlan betörőt, fogni — ellenben mi történt? A betörőt —1 mellesleg mondva szerény fiú volt, csupán: egy doboz cigaretát, egy üveg konyakot s1 egy áruló esőköpenyt emelt dl — csakhamar lefülelték a csendőrök és a kihallgatásnál kiderült a gyalázat. Elmondta, hogy amikor ál- kuOccsal bejutott a hallba, belebotlott valami puhába. Tolvajlámpája fényénél aztán rémülten konstatálta, hogy az akadály egy fehér kis kutya. No most végem van, gondolta,, keresztet vetett magára és behunyta a szemét. De a várt ugatás elmaradt. A derék eb farkcsóválva, némán üdvözölte. Ugylátszik, egészen rendjénvalónak találta, hogy valaki éj- félután kettőkor csak úgy egyszerűen benyisson a házba. Általában kutyáim részéről csekély védelemben volt részem. Sétáinkon gyakran vadul és teljesen indokolatlanul1 nekiestek nálunknál jóval nagyobb, komor ebeknek és ha azután baj lett a dologból, visítva kerestek menedéket a hátam mögött, rámbizva, hogy intézzem el én az általuk felbőszitett vadÄ AZ ARANYEB I ■" nemcsak nagyon fáj- dalmas és kellemetlen, hanem VESZÉLYES ISI Olyan egyének, akik- ^ nek aranyere már előrehaladott stádiumban van, gyakran szen&Q TÖRTÉNELMI NAPTAR 1606 junius 23-án kötötték meg 3 bécsi békét, melyben Bocskay biztosíttatta a protestán- ■ sok vallásszabadságát. 1849 junius 24-én rendelte el Kossuth kormányzó, hogy Buda és Pest egyesítve a Budapest nevét vegyék föl. A forradalom leverése után ez is megszűnt s csak 1872-ben újították meg a nevet. 1741 junius 23-én koronázták magyar királlyá Mária Teréziát, Pozsonyban. 1644 junius 26-án verte meg Kemény Jánog. I. Rákóczy György vezére a császáriakat. 1129 junius 27-én avatták szentté I. László magyar királyt. 1801 junius 28-án szabadult ki a Martinovics- ügy miatti fogságából Kazinczy Ferenc. önéletírásában így számol be Kemény János Szerencs várának a császáriaktól való 1644 nyarán történt megvételéről: „Mivel látám haszontalannak minden addig tött lövést, mert az kaput lőtték, melyet temérdek földdel betöltötték vala, végezem azt, hogy éjszakára kelve ostrommal próbálnám. Leülvén azért az kőfal mellett, egy gyalog dombon levelet kezdek írni az fejedelemnek, hogy tudósítanám az állapotokról; azonban az gyalogság kezdé lenni nagy zsibongással és egymást nógatni, hogy; hozzá, mert túl immár be is Hágtak eddig. Ez pedig inditraték egy Kovács GergeD nevű régi vitéz embertől, kinek feles javai, háza népe re- kedett va]a benn, kikre nézve járta, biztatta az gyalogságot, tudván az helynek is alkalmatosságát. Ezt ezért jó jelnek és Isten akaratjának, es- mervén lenni, az írást elhagyám és dobost küldék hitre be. izenvén az kapitánynak, ne vesztené az keresztyénséget, kivel van és magát is; adná fel a várat, mert már nem csak Toldalagi lévén ott, hanem én is, (akkor küldte Keményt a fejedelem az ostromló Toldalagi segítségére), vagy el kell vesznem, vagy az várat megvennem; esmervén és tudván egymást, elhiheti: szégyennel alóla el nem megyek és Isten előtt is ő leszen oka az ott levő veszedelemnek. De kevélyen tőnek választ, mert biztak. igen a sag-tségbez. Elrendelvén azért az gyalogságot az lövéseknek elvételére, kiváltképen valának fő válogatott puskások is velem, a többit pedig ostromra. Jézust kiáltván, előttük magam indulók és midőn az külső udvaron mennék s belől erős lövést tennének, azon támadás alatt is Istennek gondviselése csak az I oktalan példájában is elmémbe ötlék, mert az nagy lövés, kiáltásban egy hitván disznó is fu- ! tosván ott, szinte előttem egy ölnyinél nem ta- jj volb, úgy lövék az várból, mindjárt meghala, j noha őtet senki nem aránzotta, engem pedig és I hozzám közel levőket semmi nyavalya nem ta- nála. ' Előbbmenvén azért és minél közelb, annáfinkább az belső lövés nem árthatván, minden kapu és falnak lövéssel romlása nélkül, csak csákányokkal, baltákkal az alant levő lövő-lvukakat any- i nyéra meglvukgatók, hogy azokon bujkála be az : gyalogság, magam pedig az hid végéig menvén, I ki az árkon vala csinálva, de az kereszt h.dlás- j rák el valának hányatva: mellőlem mind magyar, \ német gyalogosok e'hullának, magamnak is veres ! bagaria foszlány dolmányomat az bal kezemen 1 golyóbis nteglyukasztá. Egy gyalog hadnagyát az j fejedelemnek erővel taszitván be előttem; mert 1 ő is csak ott akar vala lenni s járni az hol én; j mindazáltal megmarada az is. Látván azért, hogy j már benn volnánk. kezdének fejér lepedőket I kinyújtani, jelentvén magok megadásokat, de j már késő vala, mert Isten az, ki megtartózta t- í háttá volna az megdiihödött népet. Azonban, hát i egy lyukon vonsza ki egy rongyos fekete ábrá- í zatu székely drabont az kapitánt veres skarlát ■ köntösben, kinek viszont övéhez. ragaszkodott i egy inasa s utána egy ■ szolgája; meglátván meg- j esmervén én is. ő is, kezde reménkedni; meg- i szólitván a gyalogot, hozzám hozá. ígérek neki I jutalmat, ha megkeresné; az kapitánt pedig har- ! madmagávai fegyverrel oltalmaztam magam és : körülettem levők, hogy kezem között is el nem vágák. Mutatá az nádor Eszrerházy Miklós levelét, kit azelőtti nap hoztak, melyben biztatja: ne féljen, hogy az Rákóczi legyei Szerencset megmásszák, mert eddig a Tiszán is általfutottak, de ha megszállanák is, úgy scgélje Isten, megsegíti. Azért, minthogy Isten után ki adtam életét neki. kért azon, ne késsem, mert az segítség egyáltalján megérkezik, ötét azért kéznél hagyván. magam is az. lyukon bebuvám; nem vala nehezebb dolgom, mmt hogy kihozhatnám az vitézlő rendet, félvén az seg tség érkezésétől, de az bor és préda miatt nem lehet vala; annyéra, hogy ha érkezett volna az segítség, s mivel az kapu bé vala töltve, az lyukon akartam volna kiszaladni, magamat is oda tapodtak volna s fojtottak volna; de az Úristen megoltalmaza. Az ellenségben pedig csak egy férfi is több az kapi- tánnál harmadmagával életben nem marada, német asszonyokon kivül, kiket mindjárt az mi németeink vőnek maguknakállatot. Kizárólag olyankor csattogtatták fogukat, amikor ilynemű ténykedésük nem csupán felesleges, de egyenesen kínos volt, példának okáért, ha valamilyen különösen kedves, tiszteletet parancsoló vendég jött a házhoz. A vendégjárást általában egészen különös előszeretettel használták fel különböző csinytevésekre: ilyen-kor falták fel a szépen elkészített süteményt, feküdtek be sárosán a vendég számára megvetett hófehér ágyba, ilyenkor kezdtek értelmetlen, rémes voni- tásba az éjszaka kellős közepén, ami különösen gyenge idegzetű idősebb hölgyeket ejtett kétségbe. De minek folytassam? Végül még azt fogják hinni, hogy nem szeretem a kutyákat és az állatvédő egyesület megátkoz. Pedig, hej, be sokat adnék érte, ha az élet rögössé vált utain mellettem kocogna most is egy haszontalan, ravaszpofáju, öröké vidám kis „néma testvérem“. —y Ölté Z&raJf: KOSSUTH REGÉNYE a nagy történelmi regények közül való. Végig kisérjük Kossuth éleiét a gyermekkor ártatlan éveitől kezdve, az ifjúság rettentő kísértésein át, a férfikor iszonyú küzdelmein keresztül a negyvenes évek vérzivataraiba. A grandiózus regénynek még mellékalakjai is grandiózus emberek: Széchenyi, Metternich, Deák, Andrássy. Ez a könyv immár a világirodalom első nagy Kossuth regénye. A hatalmas regény két nagyalakú, vaskos kötetben, gyönyörű kiállításban 304 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszenzációk ingyenes jegyzékét. VI Sieten Zwei«?: Sfuirl Märte Nemcsak a mindig lenyűgöző hatású írót látjuk ebben a könyvben. Történetírás is ez a könyv. Minden adata hiteles. Gyönyörű kiállítás, 21 mélynyomást] képpel, 264 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Régebben megjelent könyvei: Lélek orvosai 125, Erasmus 158, Maria Antoinette 125, Fouche 158, Érzések zűrzavara 66 lej. Cserkészeknek fomosí Most jelent meg: PUSKÁS LAJOS cserkész»- parancsnok! fii a törvény I A cserkésztörvények nagy emberek életében 10 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki- pénzben, vagy postabélyegben 15 lejt küldjenek be.
