Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-22 / 140. szám

0 nzznniwit mii ftwtlÉg 37. 17É0 SZEPESI MÉZRE IRTA/ /I Tudja Isten, móg a hulii sem olyan ba­rátságtalan vidéken, mint itt a nagyvárosban, a ha/tömeg, az embertdmeg közepettr A. nagy városi twnetcs? Kocsi csenget, tülköl, robog, ember halad, lépked, rohan el ked­ves halottunk koporsója me lett, oda sem nézve, meg sem billentve a kalapját. Csak iái ez a nemtörődömség, ez az érzéketlenség, má azt hisszük, hogy egy világ szakadt össze s három lépéssel odább — kacagnak az em­berek. Aztán a temető! A hosszú, irgalmat­lan hosszú kőfal, azok a rendezett utak, egymás mellé sorakozó sírok, kétségbeejtő rend, rend mindenfelé. Bezzeg más a kisvárosi temetés. Ott ki­veszi részét a gyászból minden teremtett le­lek. És a temető! Mindenfele rokon, jóbarát. Rőser Bódogot a temető felső szegletébe vioték. Ott nyugszanak a Rőscrek. Mintha csak érezte volna szegény, hogy nemsokára ide kerül, itt járt, ezen az utón jött végig, nincs annak tán még egy hete sem. Ott van ni, még el sem hervadt a violacsokor, amit a* édesapja síjnhailmára hozott. Magda márrányarccal lépegetett a koporsó után, de az anyja majd hogy össze nem esett. — Ki hitte volna, hogy úgy szerette, — szólott megint Dömerné. — Mjafgamagát is siratja az, lelkem, — válaszolt Kernné. — Sirathatja is azt az áldott jó embert. Mi esz most már belőle? — Micsoda? Hát puccos városi asszony­ság, ami azelőtt volt. Kor* ősz volt. A nap még magasan állbtt az égen, de sugarai már nem melegítettek. Gyönyörű ilyenkor a temető, ilyenkor a leg­szebb. Itt-ott már sárga foltok mutatkoztak a fák sötétzöld koronáján. A levegőben ott resz­ket a bánatos, szelíd sejtelem, az elmúlásnak sejtése. Ez az idő illik a temetőhöz. A virá­gok, amelyek elborítják & sirhalmokat, még szebben virágoznak, még jobban illatoznak, mint máskor, mintha csak mondanák: vál­nunk kelll, úgyis válnunk kell. Egyik-másik fáról lassan leperdül egy-egy levél. A vert vaskapu fölött lángolt a felírás az alkonyatbán: Viszontlátásra. Ott a branyisz- kói hősök emléke, ahol minden évben elsza- vaüták a branyiszkói csata évfordulóján azt: Ti hősök, kik odalenn álmodtok Nyugodtan, hiszen honi föld takar... Mohos kőkereszteken ragyognak a tisztelt, becsült szepessógi nevek. Stromm Peyer, Langsfeld, Klug, Windt, Schürger, Zimann. És a legújabb, a legfrissebb síron ezer és ezer magyar diáknak cgkedvesebb neve, aki har­minc esztendőn keresztül atyja volt a diá­koknak, igazgatója az intézetnek: Fischer MikiÓs! Mikor Rőser Bódog koporsóját letették a sírba, Magda fuldokló zokogásba tört ki. Eddig olyan volt, mint egy álomlátó, most kétségbeesett valóságban érezte szerencsét­lenségét. Az ének búgott, a harang konduít és apját leeresztették a földbe — örökre. Ezután nem latja többé soha a szemeit. Nem hallja a hangját. Ezentúl máskép lesz minden. Az apjáról nem beszél, csak egy hant a temetőben. Ez mind átvillant a sok bútól, virasztástól elkábult, eltompult agyán. A fejéhez kapott, mintha ki akarná tépni onnét azt az iszonyatos gondolatot. Sűrű hullámos haja kibomlott, a nehéz fátyol le­csúszott a fejéről. — Nem . . . Nem engedem, — nyögte. — Magda, kelj fel, jer velem, — mondta szelíden Stromm. — El akartok vinni tőle, — sikoltotta és croskadt a sir szélért. Hangos zokogás át­tört az éneken, a harangzúgáson. Halkan súgtak-búgtak körülötte: — Szegény lány. Péter a lelkét odaadta volna, hogy meg­váltsa fájdalmát. Tudta, hogy szelid szó, jó vigasztalás nem használ semmit. Ismerte Magdát. Érezte, hogy ez a legújabb szenve­délye: a bánat. Tudta, hogy a lány a közép­utat nem ismeri. Ritkán mosolygott cs rit­kán könnyezett. Vagy kacagott, vagy pedig zokogott. Tudta, Péter, hogy ez a szenve­délyes fájdalbm is nemsokára el fog múlni. Életében is olykor lángolóan szerette az ap­ját, sokszor pedig alig törődött vele. Péter kárhoztatta ezt a szilaj természetet, mely nem ösmer csak szélsőséget, de ha rajta állott volna, talán akkor se formálta volna másképpen Magda lelkét, ő ilyennek sze­n„,c n,nr I 10. K Ö Z L E M É N Y RKAS IMRL ni I — I ■■■Iliin um ­■ ren*, vadnak, til tottnak, hevesnek, talán éppen azért, mert ő olyan csöndes és higgadt gondolkozásu volt. A temetést követő éjjel Annuska rémülten verte feli Pétert. — Péter . . , Magda eltűnt. Péter magára kapkodta ruháit és kirohant. Künn viharosra fordult az idő. A felhők, melyeket a szél szétüzött, a csöndes meleg este beálltával újra összeverődtek a város fölött. Zivatar volt készülőben, a szél most már a keleti határ lelől kezdett fújni hide­gen és vészjóslóan. Ez az igazi. Az első ko­moly hírnöke az ősznek. Amint először vé­gig söpör a tájon, nyomában sűrűn kezdenek sárgulna a levelek és fonnyadni a virágok. Péter szapora léptekkel sietett c temető felé. És csakugyan ott találta Mazdát az. apja sirjin. Kibontott sötét haja verdeste fedet­lenül hagyott vállait. Valami könnyű pon­gyola volt rajt*- Az áttetsző estéli ködben olyan volt, mint valami nyugvó kisértet. Péter odarohant hozzá feküdt a nedves föl­dön, görcsösen átkarolva a fej1 át, melyet a sir fölébe szúrtak. — Magda, Magda, — kiáltotta Péter. A lány nem nézett föl. Péter megragadta és megrázta. A feje kissé old* vast billent. — Teremtőm, nincs eszméletén, — sut­togta megrendülve Péter. ( Folytatjuk.) ITJKÖNYVEK Val niit Kaíajev : Hajrá! Valentin Kn- tajev Oroszország egyik legnagyobb humo­ristája, aki müveiben a szovj tállapotok potnpásabbnál-pompá-abb karrikaturáit irja meg, mint ahogy száz évvel ezelőtt Go- go'j a Holt lelkekben és a Revizorban a cári Oroszország karri Matúráival neveltette meg könnyekig olvasóit. Fő müvei a Sik- kasztók, amelyben a Szovjet „köztisztvi­selői“ erkölcseit mutatja be torzító tükör­ben és a Hajrá! amelyben az ötéves terv esztelen ember-hajszolását gúnyolja ki. Rohanni, dolgozni, veszettül, vadul, nem törődni vele, hogy az emberek közben nyomorékká válnak, kezük, lábuk lefagy, vagy ott pusztulnak el maguk is a negy­ven fokos hidegben. A kitűnő kötet az Athenaeum 158 lejes sorozatában mórt je­lent meg. Méltó folytatása az Athenaeum 158 lejes nagy regénysorozatának. Kapka ó minden könyvkereskedésben. — Kérje az Athenaeum szenzációk teljes jegyzékét. GALSWORTHY: VIRÁGZÓ VADON. Gals- worthynak, a modern angol társadalom No- bel-dijas nagy regényírójának halála után megjelent megragadóan szép regénye cselek­ménye szerint egy szép szerelem története egy elbájolóan szép lány és egy költői lelkű férfi közölt, de e cselekmény mögött egy nagy megismerés van: annak a tilka, hogy mikép tudta az aránylag kis angol nemzet nemcsak megalapítani, hanem fenntartani és gyarapítani a történelem legnagyobb világbi­rodalmát. A regény főszereplője gyávának mutatkozott a bennszülöttek előtt, hogy éle­tét megmentse, ráhagyta kényszeríteni ma­gát, hogy mohamedán legyen, emiatt a bűne miatt, hiába rokonainak és barátainak min­den jóakarata, közmegvetés sújtja és szép szerelméről is le kell mondania. Soha még senki ilyen egyszerűen és ennyi erővel meg nem irta. milyen félelmetes és kérlelhetetlen hatalom az angol közvélemény. A Franklin Társulat kiadása, pompás kiállításban, fehér papíron, vaskos kötet 320 lap. fűzve 165 lej, ▼ászonkötésben 214 lej minden könyvkeres­kedésben. Kérje a Franklin újdonságok tel­jes jegyzékét. ELHALASZTOTTA MŰKEDVELŐI ELŐ­ADÁSÁT AZ ,.ACÉLHANG“ ÉS A „REFOR­MÁTUS FÉRFISZÖVETSÉG. A folyó hó 23-ikára hirdetett „Páros csillag“ bemutató­ját a dalosverseny utánra halasztották, pon­tos dátumát idejében közük. A kiadott tisz­teletjegyek érvényesek későbbre is. rai közjegyző leánya. Személyenként ne­gyed millió lejt nyertek 200 lej befekte­téssel. Az Iliescu bankház oradeai fiókjának el­adásában a 28-ik sorozata, 27623 számú sorsjegy 1,000.000 lejt nyert. Nyerők: As- linder órássegéd, ennek főnöke Szilágyi órásmester Órádéiról, Funk Zsigmond oradeai segédkántor és A. I. cluji gazdál­kodó. Az Iliescu bankház további nagy nyere­ményei: 400.000 lejt nyertek az első so­rozatú 62066 számú sorsjeggyel és pedig: egynegyed Satu-Marén lett eladva Boros Benő árusitó által egy ottani főtéri keres­kedőnek, egynegyed Ciucmegyében lett eladva postai rendelés folytán és egyne­m Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Állástkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 2ţ szá­zalék felárat számitunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi és vidéki bizományosainknál, bármely hirde­tési irodában. Csak válaszbélyeges kérdezősködésre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani Állást keres PIANO bérbeadó. Văcărescu 6. Ko. 626. OLCSÓBB LETT a dr, Szentpéteriné „Az én szakácskönyvem“ című szakácsmüvészeti könyv, jsoo drb, recepten kívül közli a modern szakács- művészet termékeinek lírását, levesek, süliek, tesz- rák, befőttek stb. készítését. Nőknek legszebb és legjobb ajándék. A szakácskönyv ára diszkötésben 125 lej, fűzve Joo lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii és Füssy József Turda, könyvkereskedőnél.­iff H I ISI 3Zé$S> mi MAGÁNYOS úrnőhöz, vagy úriemberhez vi­dékre ajánlkozóm, kinek kü háztartását vezetném szerény fizetésért. Ajánlatokat „Vidék'" jeligére kőnyvúsatilyba kérek- É. 254 Sss&milmt - lakás FIATAL cukrász-segéd azonnal alkalmazást kaphat a „Cofetăria Royal“ Reghin-ben. Gy. 1474 SZAKÁCSNŐT keresek, jó bizonyítványokká!, tömegfőzéshez. Jelentkezni Ref. Szeretetházbaxx, igazgatónőnél 23-áti délelőtt 11—2 közt. Ko. 624 TELEK PARCELLÁZÁS Ritka alkalom. A Grigorescu-utca elején bár- és magánvilla-íelkek eladók. Érte­kezhetni WE1SZ fakere kedőnél, Cluj, Stra a Gén. Poeías 4. Telefon 4 és 370. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék* Nem meglepetés,... hanem megszokott dolog, hogy minden hó 15-én számos embert tesz boldoggá az osztálysorsjáték a nagy nyeremények szét­osztásával. A folyó hó 15-iki húzás ered­ménye azonban minden várakozást felül mult és Erdély ismét különös vezető sze­rephez jutott a nagy nyeremények tekin­tetében. A cluji Iliescu bank dévai árusítása Läu­fer Vilmos könyvkereskedő cég adta el az első sorozatú, 10913 szám sorsjegyet, a mely 2,000.000 lejt nyert. A szerencsés vevők egy K. S. nevű dévai suszternek a leánykája, egy prefekturai tisztviselő, egy hunedoarai kereskedő fia és egy hunedoa­hogy a Nritrs Wiener Journal körkérdést In tizeit hires színpadi szerzőkhöz és -rneiitr zőlchöz fs megkérdezte fölük, hagy min dől (járnák e pilla not bon. A válaszok közül a érdekesebbek a következők Molnár Fereai Ismét és megint csak színdarabot írok, ez úttal víg játékot hat képben. Cime: Nagy tze Telem Roda Rnda Komédiát írok Lizocsku címmel. Strauss Oszkár• három munkán dol­gozom eggszerre A Húrom keringő cimu operett zenéjét és két film zenéjét Kálmán Imre: rengeteg munkám van, zenét írok a Sing-Song girlhöz. azután a Királgnö tánco­sához. amelynek szövegét Dús Fekete László irta és a Joseflne császárnőhöz, Herceg Géza uj operettjéhez; hogg Piccnver Alfréd legutóbb o berlini Slatsaper-ben lépett föl a Pillangókisasszony Pinkerton hadnagyának szerepében; hogy Catherine Hepburn, a furcsa arcú. nagyon tehetséges amerikai filmscinésznö ér­dekes szerepet fog legközelebb el játszani. Stuart Máriát viszi vele filmre; hogy Wall Disney legújabban elmondta az újságíróknak, hogy uj olokokat teremtett meg a már híres Micki Egér és a három kis mo­ine melleit A: uj Disney-sztárok farkasok, egy farkas anya és két fia, hogy kedves történetet közölnek George Ráfiról. /!. filmgyárhoz betelefonált egy nagy ujsá V 'ős: ksztöje és izgatott han­gon , ogy igaz-e a hir, hogy Raft ,%z a gyár vendéglőjében tarte y barátjával, mikor a: egyi > a kérte, hogy siessen a telel ; ■ •!■ meg saját maga a hitt. Ráfi / y cáfolom, hadd legyen egy nségnek is öröme; h Radio Parade“ címmel fii ír \z már a második lon­don 7 film, amelyben kizáró­lag 'r lőni rádió-stúdió sztár­jai , svü-filmnek, bár mind hiri s ■ ne'.iek benne, nincs nagy sik• . hírességei amilyen szép hai bé vonzók a film vász­nát • t Is, aki pedig színpadon és . :r . •ü, remek előadó mű­vé: ’ ■ * . egyike a legcsunyább nag i: • • • .• ' őknek. g> tizes csoport játszott. Ej ■■ c yet egy treiscaunci ny ' ~ . mig a 4-1’k szerencsés nj L zismert magánhivat-al­n( fC • v - k sorozatával az órá­dé t - icgyfőárusitás szerencsés v< . V . ggá. Egy iparos, egy hi ttartásbeli alkalmazott és i ás leány a szerencsés ve cárusitás a nyereményt a "v 1 écióval, a távirati értc­sir ■; 5 -tM.nnal kifizette a Szeren­cs . i Iliescu bank eladásá­ba .:yert: a 25135 számú se rnemény a következő­k : Bistrita, Satu-Marén q nyomdász, egy fagarasi ip fc ’ cluji szegény özvegy aí számú pótsorsjcggyel q ; .juliai gépirókisasszonv 10 : / : ' v ? leimi Hitelintézet clă­di 1 számú sorsjeggyel roc.. egy dévai kisiparos és persze .g ezen ...ivül is számos jelentős nyeremény lett szétosztva Erdély terüle­tén. Ugv értesülünk, hogy amennyiben a nyerők hozzájárulnak, a cluji Iliescu Bankház filmfelvételeket készíttet e nagy nyeremények kifizetéséről. — Érdekes egyébként az eredmény statisztikájának vizsgálatánál, hogy a nyeremények tekin­télyes része postai megrendelés volt, ami igazolja egyrészt a cluji Iliescu Bankház és Kereskedelmi Hitelintézet hagyomá­nyos szerencséjét, másrészt tökéletesen í működő és minden dicséretet megérdém lő eladási szervezetét. Az QsztálysorSjáték vezetősége is min dérd elkövet a játékkedv fokozására. *=- ! Most kezdi még a 8-ik sorsjátékot, amely az előbbieknél is jóval kedvezőbb a já­tékosokra nézve. E tervre még vísszáíé- ■ rünk és azt mindeneseire közölni fogjuk. Kétségtelen, bogy az Iliescu bank a sorsjegyeladás terén fogalommá vált, j megteremtvén magának pontosan kiszol­gált olyan vevőkört, amely ritkítja párját. A nyereményeket az Iliescu bank f. hó 21-én, pénteken fizeti ki. HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Z*eb- ruenetreiîîî 16 lej. Vidékiek még külön 0 !ej* küldjenek be portóra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents