Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-02 / 125. szám

s TB L LEN Z ß K 793B tumluB J. Eltűnt hordár A hid tövében ott áll a kávéhoz, amelybe olykor be szoktam vetődni. Vasárnap mind megnézem a lapokat. \:táti van egy gyengém, amelyet nem tudok legyőzni, akárcsak gonosz szenve­délyét n morfinista: szeretem a Daily Mail keresztrejtvényét. Aztán az is meg­esik, hogy késő este hazatérőben beté­rek cigarettáért; mert tudóim hogy ott­hon elfogyott s a trufik már nincsen nyitva. .4 káwéház bejárati ajtaján túl, abban az elöszobaszerá kis részben, amely a hideget kizáró nagy nemezfüggönyig terjed, az öreg hordár szokott köszön­teni. Téli időben oda szokta öt beszorí­tani a fagy. — Kezeit csókolom, alázatos szolgája. Túlzott alázatában ott riadozott a rossz lelkiismeret. Érezte, hogy ezt az enyhe kuckót ö csak bitorolja. A hatalmas külvilág látható képviselője, a föpincér, elnézte, hogy ö belmzódik oda, ahol jog szerint nem volna helye. S attól való fé­lelmében, hogy ezt a törvénytelen gyö­nyörűséget egy gonosz pillanat elragadja tőle, minden porcikájával igyekezett alázatos lenni. Hátha a kávéházi vendé­gek, a magas előkelőségek egyike rossz kedvében elzavarja őt onnan? Ö.csak ezt ne> csak ezt ne, hogy ki ne kelljen men­ni rongyaiban az utca meggémberedett, kegyetlen hidegébe. Mert rongyos volt az öreg nagyon. El­használt, toprongyos vén ember volt, térde rogyadozó, keze reszketeg, vörös- liéjju szeme folytonosan nedves. Kócos szakálla a kivert kuvasz gubancos sző­réhez hasonlított. 0 maga volt az aggkor bánatosan vonszolt tehetetlensége, maga a reszkető nyomorúság, amely vörös sapkát tett a fejére. Néha eszembe jutott, hogy vájjon mi­ből él az ilyen semmire való öreg? Hogy valaki valahová elküldte volna, azt so­hasem láttam. Én magam egyszer sem vettem igénybe. Az igazat megvallva, nem is igen mertem ■ volna rábízni va­lami levelet vagy küldeményt, mert az öregségtől bamba ábrázatára rá volt írva a teljesen elvénhedt agy értelmetlensége. Csak ott álldogált az ajtó mögött szo­morú céltalanságában és ha jöttem, meg­riadt alázattal motyogta a köszöntést, olyem kifejezéssel- amilyennel a durva emberek kutyája fél a rugóstól. Az ember szeme megszokja az ilyet. Ha bementem a kávéházba, már előre köszöntem neki: — Adjonisten, öreg! És mentem mellette tovább, rá sem pillantva. Fel sem eszméltem arra, hogy ott van. Mint ahogy arra sem gondol­tam, hogy ott a kilincs, amellyel benyi­tok. Elmentem mellette hússzor is, de nem láttam egyszer sem, mert nem néztem rá, csak szórakozottan üdvözöl­tem. Most valahogyan eszembe jutott. Mi­kor tegnap bementem a kávéházba, hir­telen eszembe ötlött, hogy már hetek óta nem láttam az öreg hordárt. De már régen annyira nem vettem semmibe, hogy hiánya éppen úgy nem tűnt feb mint azelőtt jelenléte, miért gondoltam rá. — Mondja csak, — kérdeztem a fő­pincért — mi van azzal az öreg hor­dárral, aki régebben mindig ott álldo­gált a bejáratnál? — Nem tudjuk, kérem. Egy idő óta elmaradt. Talán otthon van. — Hol otthon? — Valahol a Svábhegyen lakik, csak annyit tudok. Oda bandukolt haza min­den éjjel gyalog, mikor becsukták a ká­véházat. — Gyalog? A hóban? Éjszaka? A Svábhegyre? — Igenis. — És vájjon miért maradt el? — Nem tudjuk, leérem. Csak azt tud­juk, hogy egyszer valami bajt csinált és itt sirdogált az ajtóban. — Mi bajt csinált? — Egy vendég csomaggal küldte va­lahová. De már nehezen fogott az agya az öregnek: a csomagot rossz címre vitte, szeretett volna utána menni, de nem tu­dott, mert képtelen volt visszaemlékez­ni, hogy milyen címre vitte a jó cím helyett. Itt állt az ajtóban> erőlködve töprengett és sirt, de az agya már nem fogott. Öreg nagyon, — És aţâţa nem jön ide? —» ÉBfáÖfclül azóta, nem emlékszem pontosan. Egy harminckettő. Köszönöm alássan! Most minduntalan erre a vén ember­re gondolok. Nem tudom kiverni a fe­jemből. Kedvetlenné tesz, a cigarettáin keserű tőle. De holnap-holnapután már elfelejtem. Mert része vagyok az élet hétköznapi forgásának s az élet kegyet­len. Mennyi hangyát láttam már vízbe hullani és nem emlékszem egyikre sem. Harsányt Zsolt. Felfedeztek Amerikában egy uj csoda gyógynövényt warn Ruhák festése és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó ,, (r»^al“-ban ■Iliim MIMlHmü----—— Str. Mol­dovei 15. PAÁL JÓB VASÁRNAPI RIPORTJA Pázmány Péternek nincsen Ilkája Pázmány Péter városákan Nagyszombatban, az egyetem emlékei között. — Épségben áll még a régi egyetemi város. — Hogyan született meg a Pázmány Péter egyetemé — A templomok városa. — A háromszázéves egyetem első hallgatói. — Pöstyén mellett, Radosnán szövegezte meg Pázmány Péter alapitó levelét. — Két­ezer „Tyrnavianska“ birodalmában. Nagyszombat, 1935 május végén. (COPYRIGHT.) Amikor hosszaidra nyúlnak az árnyékok az utcán és fáradtan indul nyugovóra a nap a pozsonyi hegyek alatt, hét templomban szólal meg Pázmány Péter városában a ve­csernyére hivó estéli harangszó. Mélyen, ün­nepélyesen kondulnak meg a tizenharmadik században épüGt dómtemplom öreg harang­jai, a jezsuiták csudálatos barokk templomá­nak harangja már egy kicsit siet, az egyete­mi templom, amelyiknek bejárata felett ara­nyos betűkkel ott áll még az Esterházy Pál neve, frissebben szól, az ájtatos koncertben tehetségük szerint résztvesznek meg: a fe­rences barátok templomának, az apácák és az Orsolya szüzek templomainak ezüst szavú harangjai is... öreg házak bolthajtásaiból a késői gótika beszél. Régi boltok stukkóin megkopva céh-jel­vények emlékeztetnek régen mult időkre. Vörös téglából, itt-ott megszakadozva, ép­ségben köszönti a vándort az egykori város­fal. Amelyik tégla-alakban vette körüli Tyr- navia nemes városát. A román-, a gót, a ba­rokk-, itt-ott az empire stílusai tarka össze­visszaságban vezetnek vissza elmúlt száza­dokba. És a város közepén, szabályos blokkot al­kotva, érintetlenül áll még a régi egyetemi város. Az, aime yrt kereken háromszáz évvel ezelőtt Petrus Pázmány bíboros és hercegprímás, az irodalmi magyar nyelv megalapítója életre hivott. A falak megvannak még... De rajtuk kívül semmi más nem emlékez­tet arra a kultúrára, amely innen indult el diadallal a tizenhetedik század második ne­gyedében. Amikor Mária Terézia — Pázmány Péter akaratának megfelelően — az Alma Mater kapuit Budára helyezte át, az egyetem épü­leteiből kaszárnyák lettek. És azok ma is. A széles ablakok mögött az első emeleten tisztek ebédelnek, a felső emeleten pedig ba­kák könyökölnek ki ingujjban a májusi es­tén. Szakasztott úgy, mint százötven évvel en- nekelőtte. A hires egyetemi nyomdából — annak j idején ez is Pestre költözött — nem maradt meg más, mint egy öreg; tábla. Ma is kefele­nyomatokat húznak lé rajta. A tábla vasból van és Gutenberg szakállas alakja évszáza­dok alatt megkopott nagyon. Ott áll a Szent Adalbert Társulat nyomdájában és nem érzi jól magát Lynotipe-szedőgépek cs körforgó masinák között. De a TársuLat könyvtára túlontúl gazdag. A hires Tyrnavikák közüli — igy nevezik a Nagyszombaton készült könyveket — pontosan ezerkétszázat őriznek itt. Sokkal többet, mint Pesten. Legértékesebb darabja a könyvgyűjteménynek az első Corpus Juris. amelyet majdnem száz évvel Verbőczi Tri- partima előtt nyomtattak ki Nagyszombat­ban. 1584-ben jelent meg a munka, Zacha- riás nyitrai püspök, királyi kancellár tör­vénygyűjteménye, amelyről Iványi Bella dr. szegedi egyetemi tanár nemrég hatalmas kö­tetet irt. Itt nyomtatták ki Verbőczi Tri- partiumát is, valamint Pázmány Péternek majdnem valamennyi munkáját. A Tyrnavi­kák nyomása, kiállítása, különösen azonban kötése bámulatos és valamennyi egészen kü­lönleges stüusu. Pázmány Péter korára emlékeztet az egész város, amely úgy az egyetemet, mint hatal­mas fejlődését Pázmány Péteren kívül a vé­letlenségek egész sorozatának köszönheti. — A tudományos kutatás megállapította — mondota nekem a nagyszombati káptalan egy előkelő tagjja —, hogy a nagyszombati egyetemet az ellenreformáció hívta életre. Pázmány Péter akkor kezdett az egyetem ala­pításának gondolatával foglalkozni, amikor hírül vette, hogy Thurzó nádor a Nagy- bittse melletti Semptén református egyete­met akar alapítani. A tervből nem lett sem­mi, Thurzó meghalt és Pázmány Péter egy Novak Rudolf nevű jezsuita páter utján meg­vásárolta Thurzó hagyatékából az összes könyveket. Könyvtárunk kincsei, a nagy értékű inkunábulumok — a könyvnyomtatás első termékeit nevezik igy — valószinüleg a Thurzó hagyatékából származnak. De keve­sen tudják, hogy Pázmány Péter a tizenhetedik század har­mincas éveinek elején elküldte Budára, a pasához is ezt a Novák nevű szerzetest, aki a pasának harmincezer aranyat ajánlott fel Mátyás hires főiskolájának könyveiért. — Az üzlet nem jött létre: a Corvinák Stambulba vándoroltak... — Pázmány Péter az egyetemet eredetileg Znióváraljára tervezte. — Később azonban Nagyszombat mcl.ett döntött. Nagyszombat ekkor már nemcsak az esztergomi érsek székhelye volt, hanem minden tekintetben jelentős város. Jelentősége akkor kezdődött, amikor 1548-ban a török megszállás alól emigráló főuraknak, főpapoknak a város menedékhelyet nyújtott. Pázmány Péter ide­jében már tizenkétezer lakosa volt a város­nak. Az egyetem alapító oklevelét, azt, amelyben százezer forintot ajánlott fel a fő­iskola céljaira, nem Nagyszombatban, ha­nem a Pöstyén melletti Radosnán készítette el Pázmány Péter. A radosnai kastély, ma is a nyitrai püspök birtoka, volt kedvenc tar­tózkodási helye. Alkalmasint azért, mert élete végén maga is beteges volt, különösen a köszvény kínozta és betegségére a pöstyéni iszap nyújtott enyhülést. A Pöstyén melletti Radosnán tartózkodott legszívesebben, itt ir­ta hitvitázó iratait, innen utazott éí Nagy­szombatra, Pozsonyba és Becsbe és ide vo­nult vissza, ha pihenni akart. — Az alapitó okirat 1635 május 12-én kelt, de az egyetemet igazában csak ennek az évnek novemberében nyitották meg. — 1635 november 13-án. — Az első rektor: Dobrovszki horvátországi származású tudós volt és a filozófiai fakultásnak Palkovics Márton volt a dékánja. Latin nyelvű meg­nyitó beszéde birtokunkban van. Az egye­tem első hajléka Soós György nagyszombati kanonok, későbbi szepesváraVjai prépost há­zában volt. Most a polgári iskola van ebben a házban. Az egyetem épületei gyorsan épültek: olasz kőfaragók és mesteremberek jöttek ide, pár év mullva felépült az egész egyetemi város, amely változatlanul; meg­van ma is. Az egykori teológiai fakultás he­lyén ma is papnövelde van. A palotát Má­ria Terézia építtette. — Eredetileg csak teológiai és filozófiai katedrát nyitottak az egyetemen. Kevesen tudják, hogy ez volt az oka, hogy a pápa nem is hagyta jóvá az egyetem megalapítását. III. Ferdinand, Pázmány nagy jóakarója azonban megadta a jóváhagyást és kieszkö­zölte a pápai jóváhagyást is. Az orvosi fa­kultást csak röviddel a Budára való áthelyez zés előtt, 1772-ben, majdnem száznegyven évvel Pázmány Péter halála után nyitották meg. Ennek első dékánja Trnka Vencel volt. Az egyetemnek az első évben mintegy nyolc­van hallgatója volt és pedig nemcsak katho- likusok, hanem luteránusok, sőt zsidók is. Pázmány Péter egyetemén telj« vök a tan­Amcríhíban *7. őr»« (ionban olyan %y t>%y ufiybnyi fedettet fel ejţy tüdőt, amelynek kivonata ro— 1 ţ ívet gyomor., bél- bt epe bajokat rcatlkivfi] *yoe­tan mefcKyóforit. E Kyófcynftvíny kivonatát „Gattro D"-nek hív­ják és a külföldi tüdőt professzorok csodát ered­ményeket ének el vele, men c yyőyytzer aea- esak csillapitóla* hat, hanem a betétté* okát *x3q- teti mcjţ 6 ezáltal az cyén emberi szervezetben z sejtélet újjáéled ét ejţy eyétzaéfce*, normáUt állapot áll be. A „Gastro D" megszünteti a Lefţnaiţyobb *yo. mór. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfuvódázt, szivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, «2 ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- é* bélfetélyo. két. A „Gastro D".vel az emberiség egy olyan győgy szerhez jutott, amey sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyitotr, melyeket diagnost kálni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek ("Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ára 103 lej, vidékre utánvéttel a küldi, 20 lej költség felszámításával. szabadság. — Abhan az időben, amikor a fennálló törvényes rendelkezések értemében zsidók az éjszakát nem töltheték el Nagyszomba­ton, az egyetem zsidó hallgatóira ez a rendel­kezés nem vonatkozott, a zsidó egyetemi hallgatók szabadon lakhat­tak itt és szállásuk abban az utcában volt, amely az egyetemi városhoz torkollik;, ome- iyet azóta Jerikói-utcának hívnak. * Pázmány Péter két évvel élte túl az egye­tem megalapítását. ...Tragédiája: nevéről sohasem volt Nagy­szombaton utca elnevezve... De a városnak minden talpaidttnyi köve, az egyetemi városnak ma is épségben fenná.- ló épületei, sok ezernyi könyv, korának megmaradt kultúrája hirdetik emlékét. Holtteste Pozsonyban van eltemetve. A dómtemplom szentélyében, közvetlenül a fő­oltár alatti kriptában. 1859-ben felnyitották a kriptát és akkor Knauz Nándor pozsonyi prépost ezt a leírást adta a holtestről: ...Még meg van a fején a jezsuita formá­jú, háromszögletes, egyszerű fekete posz­tóból készült kvadrátum. Haja, szakálla és bajusza épek, bár természetesen többé már nem teljesek. Teste fölött vörös damaszt reverenda terül el, közepéig gombokkal ellát­va, onnan egészen végig nyitva áll, kabát formájú, koliréja nincsen, ennek a helyét a reverenda gallérja pótolja. Szakasztott úgy, ahogyan azt a jezsuiták ma is hord­ják. Lábán egyszerű bőrcipő. Ilyen egysze­rűen temetteté él magát a katolikus egy­ház egyik legnagyobb áldornagya. Semmi ékszer, semmi fény, még csak a püspöki jelmez sincsen rajta. A pöstyéni múzeumban rengeteg Páz- mány-emlék. Itt láttam ' a legszebb metsze­tet az egyetem megalapítójáról!. És ugyan­csak a pöstyéni múzeumban őrzik azokat a dokumentumokat is, amelyek fényt vetnek Pázmány Péter szerepére a harmincéves há­ború körül, 1626 ... "Wallenstein friedlandi herceg, a kathoh- kus liga császári csapatainak parancsnoka megjelenik csapataival a Vág völgyében, hogy megkadályozza Bethlen Gábor csapa­tainak egyesülését Forstington és Mansfeld svéd generálisok csapataival. Vágujhelyiől Pöstyénen át megy Wallenstein Nagyszom­batba, ahol Pázmány Péterrel tanácskozik. Egykori feljegyzések, a svéd generálisok por­tréi: itt hevernek a muzeum vitrinje alatt. És még egy feljegyzés: Pázmány Péter nagy sikeréről... Arról: amikor az Exdődy grófok, Pöstyén ural az ő nagy rábeszélésére a református hitről a katolikusra tértek vissza... ...öreg Írások, nehéz elolvasni rajtuk a betűket magamfajta riporternek. Szépen megfogalmazott mondatok mögött vájjon miféle ármány rejlik. Mit takarnak a díszes iniciálék? Amik mellett, lapjára rozsdásodott vérrel, széles pallósok nyugszanak. És nehéz veretű puskák csöve ásit a sarokban... Mindebből nincsen semmi Nagyszomba­ton. Ott csak a nyomtatott betű hirdeti az „ISTENI IGAZSÁGRA VEZÉRLŐ KA­LAUZ“ írójának életét, alkotásainak soha e nem múló dicsőségét és emlékét annak a kornak, amikor először nyílt meg Pázmány Péter egyeteme... *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents