Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-22 / 140. szám
I m * rm fwwtvs Tz. unczvwrum mam 3 Megcáfolja Sfeíanescn-Goanga rektor a nemzetiség szerinti nnmerns clausus Hires „Hines szó einikaí, vagy más iermészeiu megkülönböztetésről - — „Azt utasítjuk vissza, aki nem utói meg a médélteí“- — Csak a jogi és orvosi szakon lesz korlátozás OLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egyetemi oktatás fölött meghúzták a vészharangot. Egyszerűen „leszállítják a produkciót“ a „dekonjunktúra“ miatt, bár ennek az üzleti forgalomban olyan használatos szónak semmi keresnivalója sincs az iskolákban. Oly szép az egyetem, mikor vizsgázó diáklányok, diákok nyüzsögnek benne ilyenkor júniusban. Szinte hihetetlen, hogy felmerült a terv az egyetemi hallgatók számának apasztására. íPedig így van s az apasztás elvben már el is van határozva. A rektor nyilatkozata — így kivánja a „modern egyetemi oktatás“ — magyarázza Stefanescu-Goanga, az egyetem rektora munkatársunknak. — A tanári kar nem lehet egyszerű vizsgáztató bizottság s szükséges, hogy a diákság a középiskolai oktatáshoz hasonlóan szorgalmasan látogassa naponként az előadásokat, szemináriumokat, laboratóriumokat s különböző tudományos intézményeket. A diák ne üljön odahaza s valóban járjon az egyetemre, hogy aztán komoly tudást jelentsen diplomája. — Nem is ettől félünk — válaszolunk. — Szívesen alávetjük magunkat minden szigorúságnak, minden tanítási rendnek s vizsgának, ha nem húzódik meg titkos célkitűzés a háttérben. — Hogyan érti ezt? — kérdi a rektor. — Beszéljünk nyíltan. Mi a zárt számarányra, a numerusz kluzuszra gondolunk, mely eleve kizárná, hogy a megállapított létszámnál több kisebbségi diák kerüljön az egyetemre. Ezt a hirt határozottan megcáfolom! — szögezi le a rektor teljes komolysággal. — iRésztvettem Bucuresti-ben az egyetemközi tanácskozásokban és kijelenthetem, hogy etnikai, vagy más természetű megkülönböztetésről nem volt szó. Általánosságban határoztunk. — Mert mi úgy hallottuk, hogy a legjobb kisebbségi diák sem tud majd a „felvételi vizsgán“ keresztül jutni, ha betelt a kisebbségek számaránya. Ez pedig halálcs bűn volna az emberiesség és kultúra szempontjából. Értsük meg jól, mi nem a vizsgáktól riadunk vissza. Úgy érezzük, nem lehet a mai lelkiismeretes kisebbségi oktatás mellett olyan elfogulatlan vizsga, melyet a kisebbségi ifjú ki nem állna. Elfogulatlan verseny ellen nem lehet kifogásunk, de nem ismerhetünk el alkotmányosnak és törvényesnek semmiféle erőszakos gátat, mely az egyetem lépcsőiről letaszít bennünket. ■— A kiválasztás pártatlanul fog történni —- hangsúlyozza ismét a rektor. — Csak a lehetséget és tudási fogják a tanárok vizsgálni, minden népi jellegre való tekintet nélkül. A tehetségek ezután is érvényesülni fognak, aki azonban nem üti meg a megkívánt mértéket, azt hazaküldjük, mert nem .szaporítjuk a munkanélküliek számát és nem gyárthatunk diplomásokat. Létszámcsökkentés — Mennyire szállították le az elsőévesek számát a Gluj-i egyetemen? — Nem történt csupán a jogi szakon és orvosi szakon változás. Az elsőéves joghallgatók számát négyszázban állapítottuk meg. Ennyi volt egyébként a mos! befejezésre kerülő egyetemi évben is a számuk, igy lényeges leszállítás nem történt. Különben sem fog ennyi gólya jelentkezni, mert az idén nem kapnak érettségi bizonyítványt a hét középiskolát végzett diákok, akiknek még egy osztályt kell jármok a líceumokba. Csupán az előbbi évben osztályismétlésre utasítottak kerülnek érettségi vizsgára. Ezeknek sîăma pedig elenyészően csekély. — S az orvosi kar? — Az elsőéves orvosnövfcndékek számát száznyolcvanban állapítottuk meg a tavaly beiratkozott 220 hallgatóval szemben. Itt is érezhető lesz az érettségi hiánya se nem fog . még ennyi elsőéves medikus' sem jelentkezni. Diákszervezkedés iMás irányba terelődik a beszélgetés. Ha már csakugyan nincs semmi nyoma az uj tervben az etnikai különbségeknek, miért nem hat oda a tanári kar, hogy a diákok között a testvéri összetartás érzését ápolja? Ez elválaszthatatlan tulajdonsága a modern egyetemnek, melyre példaként Stefanescu- Goanga rektor a2 előbb hivatkozott. — Testvériség? — gondolkodk el egy pillanatra a rektor. — Magam is igy szeretném . . . Felmutatom a Dimineaţa legújabb számát, melyben arról számolnak be a Cluj-i diákok^ hogy „demokrata frontot“ (Frontul Studenţesc democratic) alapítottak éppen Stefanes- cu-Goanga rektor jóváhagyásával. A rektor elveszi a lapot, felteszi pápaszemét és olvassa a diákok felhívását: „Ismerjük az egyetemközi tanács legutóbbi határozatát, melyben a terror-politika miatt az egyetem autonómiáját feladták, miáltal a belügyminiszter fenhatósága alá került az egyetemeken a rend fenntartása. Az egyetemi zavargásokat egy kisebb számú csoport okozza, a diákok nagy része tanulmányaival van elfoglalva s nem törődik azokkal a megmozdulásokkal, melyek nem a tanulással vannak összefüggésben. A diákságnak ez a része elhatározta, hogy demokrata diák-frontot alakit annak bizonyítására, hogy az egyetem falain belül csak egy lehet a cél: a demokrata egyetemi élet szolgálata. A független egyetemi ifjúság tehát végrehajtó bizottságot alakit és megindítja a munkát a reakciós mozgalmak ellen oly célból, hogy demokratikus alapon szervezze meg a diákságot“. A „politika*4 A rektor, miután elolvasta a felhívást, visszaadja a lapot és a következőket mondja: <— Igaz, hogy nálam járt a diákok égj Turnumagureleből jelentik: A tegnapi nap folyamán borzalmas erejű jégvihar pusztított Olteniában. A jégvihar, amely kisebb-na- gyobb megszakításokkal mintegy három órán át tartott, teljesen tönkretette az összes vetéseket. Mintegy 30.000 hektárnyi vetés lett a: elemi csapás martaléka. A jég különösen Balaci és Sfantesti községek között okozott felbecsülhetetlen károkat. Ugyancsak a tegnapi nap folyamán nagy jég pusztított Alexandria város határában is, ahol szintén jelentékeny károkat okozott. Emlitésre méltó tény, hogy a jég már harmadszor pusztított ebben az évben Teleormaii-megyében. A jégverés hírére azonnal a helyszínre sietett Ne- agu pénzügyi államtitkár, a vármegye prefektusának kíséretében. Meglátogatták a jégkárt szenvedett vidékekét, hogy intézkedéseBUGURESTI. (Az Ellenzék távirata.) Dinu Bfatiárru hazaérkezése óta most tanácskozott másodízben Taiarescüval. Az Adeverul ügy tudja, hogy a tanácskozás három kérdést érintett. í. Hádfelszerelés ügyé, 2. Uj külkereskedelmi rendszer. 3. A liberális párt belső helyzete, főleg az Ilfov-í tagozatra való tekintettél, hol a vármegyéi prefektust zárta ki a pártból a tagozat elnöke, aki történetesen sógora Dinu Bratianunak. Az Adeverul szerint Tatarescu részletesen beszámolt a liberális párt elnökének azokról a feltételekről, melyek mellett szállításra rendelést adtak a Copsa-Mica gyárnak. A külkereskedelmi rendszerrel kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a kormány az állandó gazdasági tanács határozatát mindenben elfogadta. A lap szerint azonban Tatarescu azt is hozzátette beszámolójához, hogy néhány módosítás fog követkéz- ne, hogy a lehetőségek keretén belül eleget küldöttsége és bejelentette, hogy önállóan akar szervezkedni. Akkor azonban nem volt szó demokráciáról. Én helyeseltem a megmozdulást és azt a tanácsot adtam az egyetemi hallgatóknak, hogy „az egyetemi oktatás szabadsága“ jegyében tömörüljenek („Sunt pentru libertatea academica si pentru acest front“). Rámutattam arra, hogy az egyetem falain kívül minden hallgatónak meglehet a maga véleménye és meggyőződése s ezt kölcsönösen tartsák tiszteletben anélkül, hogy kényszeritenék egymást a meggyőződések elismerésére. — Ezt a felhívást ismerte rektor ur? — Nem ismertem a felhívást. Megmondtam már akkor a nálam tisztelgő diákoknak, hogy ne használják a „demokrata“ elnevezést, mert ez épp úgy, mint a „fascista“ és „liberális“ elnevezés könnyen politikai színezetet ad a mozgalomnak, már pedig a cél éppen az volna, hogy a politikát távol tartsuk az ifjúságtól. En ugyanis, mint rektor ellene vagyok a politizálásnak. Tehát — semmi politika . . . Végig megyek a régi tantermek ajtajai előtt, melyeknek padjaiban huszonöt évvel előbb tanultam. Mint csillag az égen, annyi volt a jogász és az egyetemi hallgató. Szerettük, becsültük egymást és ismeretlenül is testvérek voltunk mindannyian. Azt az időt hivná életre a rektor ur. Akkor mindenki elfért a tudás templomában és sem a szószéken, sem a padsorokban nem igen volt „politika“. (k. i.) nagy vacsorát rendeztetett, melyen hangosan tüntettek az „öregek“ ellen, mire az utóbbiak is elhatározták, hogy a támadásra maguk is tüntető vacsorával felelnek. Az Adeverul szerint Dinu Bratianu nem sokat ígért. Csupán azt szögezte le a maga részéről, hogy véget kell vetni a tűrhetetlen helyzetnek. Azt azonban nem mondta meg, hogy melyik félnek fog majd igazat adni, sem az elintézés módját nem közölte. A lap szerint a legfontosabb kérdés: az alkotmánymódosítás ügye, nem került szóba s inkább „prolokoláris jellegű informativ tanácskozás“ folyt a kormánypárt elnöke és a kormány elnöke között, akik mindketten ügyeltek arra, nehogy a köztük fennálló ellentétet valamikép váratlanul kimélyitsék. A szőnyegen lévő kérdések végleges tisztázása ezúttal is halasztást szenvedett. Dinu Bratianu a tanácskozás után Anto- nescu pénzügyminiszterrel tartott megbeszélést, majd elutazott vidéki birtokára. Szombaton visszatér Bucuresti-be s szombat este a Duca-emlékmü leleplezési ünnepére R.-Val- ceaba utazik a kormány tagjaival. Meghall Asztalos Kálmán űr. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A számban megcsappant erdélyi magyarság sorából gyors egymásutánban dőlnek ki a vezetőemberek, azok, akiknek egész élete példaadásul szolgál. Még be sem roskadt a hant Kovács Dezső kihűlt porai fölött, újabb megrendítő haláleset borítja gyászba Erdély magyarságát. Aiud-on 57 éves korában meghalt dr. Asztalos Kálmán ügyvéd, az erdélyi magyarság egyik legértékesebb oszlopa. Asztalos dr. városunkból származik, abból az ódon kúriából, ahol édesapja, dr. Asztalos János ügyvéd évtizedeken át harcolt a város polgárságáért és a közérdekért. Asztalos Kálmán, mint édesapja, szintén a köznek szentelte életét és kora ifjúságában tanúságot tett arról, hogy vezetésre hivatott. Már mint egyetemi hallgató az egyetemi ifjúság élére állt és kiváló szónoki képességével maga köré gyűjtötte a fiatalság progresszív gondolkodású táborát. Egyetemi éveinek elvégzése után működésének szinterét Aiud-ra tette át. Ügyvédi irodát nyitott és irodája központja volt az egész megye magyarságának. Mint fiatal ügyvédet főügyészének választotta meg a Hangya-szövetkezet, később pedig a Bethlen-kollégium. Vezető szerepet játszott a város életében s ezt a pozícióját megtartotta az uralomváltozás után is. A nagy munka meggyengítette egészségét és nem régen ágyhoz szegezte a betegség, amely kezdetben könnyű lefolyásúnak ígérkezett. Az utóbbi hetekben azonban hozzátartozói megrendülve látták, hogy szervezete nem tud a halállal megbirkózni. Legnagyobb szeretettel vették körül betegágyát s igyekeztek utolsó napjait megédesíteni. A szeretet azonban nem tudta megmenteni és tegnap reggel a fáradhatatlan szív megszűnt dobogni. Temetése szombaton délután lesz. Halálának hire mély megrendülést keltett Aiud magyarságában. Temetésén városunkból is sokan vesznek részt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. STEPAN ZWEIG STUART MÁRIA Magyar kiadás, remek kiállításban, vászonkötésben 264 Lei. Postán utánvéttel franco. LBPAGE-nâl CLUJ Kérjen ingyen könyvjegyzéket Lepagetól! Ölté Zatek: KOSSUTH nagy történelmi regények közül való. Végig kisérjük Kossuth életét a gyermekkor ártaMun éveitől kezdve, az ifjúság rettentő kísértésein át, a férfikor iszonyú küzdelmein keresztül a negyvenes évek vérzivataraiba A grandiózus regénynek még mellékalakjai is grandiózus emberek: Széchenyi, Metternich, Deák, Andrássy. Ez a könyv immár a világirodalom első nagy Kossuth regénye. A hatalmas regény két nagyalakú, vaskos kötetben, gyönyörű kiállításban 304 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyv szenzációk ingyenes jegyzékét. Harmiicczer hektár ferdéiét pasititoft el Oitemanan a jciicrfs Covoriai-meguőöen a szárazsas pusztította el a tavaszt és őszt vetéseket két tehessenek a lakosság felsegélyezésére. A kárvallott falusiaknak mintegy 8 millió lej- nyi összeget fognak kölcsön-segélyként kiutalni, amit ezek közmunkák által és természetben fognak visszafizetni. A pénzügyminisztérium máris intézkedett, hogy a kárvallott községek lakossága adómentességben részesüljön. Mig az ország egyik részén pusztító jégesők tették tönkre a termést, addig az ország más részeiben a szárazság okozott felbecsülhetetlen károkat. így Covorlui-megyé- ben a szárazság következtében csaknem teljesen elpusztultak a tavaszi és a* őszi vetések. A lakosság ilt is küldöttségileg kérte fel a vármegyei prefektust pénzbeli segítséget kérve. Uimi Braliaiiii mstgasnaik: larffa a 44 szász@!élk©s felárai Elocssáárcízásolí ülsaa Braiiamai és Taiarescw Íí&z&úL— Brarfianix segos-â Issfáfi® az iifovl preíékíús^ a föderális párából I ‘ tegyenek a külföldi követségek részéről hangoztatott kívánságoknak'. Az Adevefü! úgy tudja, hogy Dinu Bratianu elegedetienségé- nék a.dött kifejezést és kijelentette, hogy a 44 százalékos felárai igen magasnak tartja abban az esetben, ha ezt egységesen (tini- loffn) akarják alkalmazni. Kifejezést adott továbbá annak az óhajának, hogy nem szabad feladni teljesen a kereskedelem szabadságát. Rámutatott végül arra, hogy csak kár származik a sok bizonytalanságból. Egy vacsora és következményei A párt belső helyzetére vonatkozóan Dinu Bratianu tiltakozott azok ellen a kisérlelek ellen, melyek meg akarják bontani a párt egységét. Tatarescu arra kérte a párt elnökét, hogy találjon valami megoldást az Ilfov-i megyei tagozatban tapasztalható ellentétek elsimítására. A helyzet ugyanis az, hogy a pártból kizárt megyei prefektus híveivel
