Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-20 / 138. szám
I 4 ELLENZŐK I 9 i 5 \ u nlut 2 9. Ember a magasban m ugyunolyun mmtlun és uu*ghulottság nélkül folytatja utjai Do a/l hiszem c/ min csak a mufjasban dolgozókkal van igy inuuupsAgl Mimim művészet ft;ló hajló, egyéni érdé nicken alapuló mesterségben csak a remlki vűliségel a soroukiviili meglepetést jutalma/ /ak cs a mesterség tökéletes ismerete leg t eu ii leült ajailló levél, melynek hatása na«nagyon mérsékelt es nem jogoml lel miiucg el égé des re Kivéve lei mes/etesen a/ ónma gllkkal tökéletesen elégedett embereket S/.egény kötéltáncns is hiába mászik a ma gasha leiemelni csak a ko/onség lelkesedése tuti ja s a közöny láttára a felhők közijtt is a földön éré/né magát, ha nem tátonguna Iá ha I alatt a halállal fenyegető s/akadék... (k a.) Szerencse fel! A magasban, i/ utca fölött kifes/.iletl acél .odronvon. feliéi nadr.ighan és tnrnainghen. lókora cgvousulvozó rúddal a kezében meg jelmik a kötél táncos, végigbillegi a távot és I tulso oldalon meghajlással köszöni meg a közönség felcsathino tapsai. Innen alulról is jól látni, amint zsebkendőt ránt elő zsebéből es meghűli bizonyára izzadt homlokát Majd nekitáinasztja vállát a tető kiszögelésének s ha nem is látom, érzem lihegését. amisei fáradt tüdeje levegő irtán kapkod Ezalatt a morajló tömeg hangzavarába be- lecsürren a pénzgyűjtő persely jellegzetes hangja és megbont ja az előbb még mozdulatlan tömeg egységéi. A perselye* emberek Idában folyószeni ür támad. Szomorít tiszteletadása a pénzét féltő avagy pénztelen emberiségnek! Elképzelem a látványt odafennt- röl. a kötéltáncos szemeivel és keserű mosolyt sejtek a fáradt „művész * ajkai körül. Most uj szám következik. Az előadás clou- ja. a lélegzelállitó, hátborzongató, idegborzoló mutatvány. A kötéltáncos talicskái kap kézhez kelléktárából és megindul vele kötélpályáján. Az emberek most is közönyösen bámulnak a magasba, de olyan is akad. aki egykedvűen folytatja a megkezdett beszélgetést és sokkal fontosabbnak látszik előtte, hogy szellemességét fitogtassa, mint amil a magasban láthat. Néhány szörnyülködö .,oh‘‘ . . . „nézd. mit csinál" ... is felhangzik, de ezek is inkább kötelező bámulatból származnak, mint őszinte megrökönyödésből. A piactér három oldalán ezalatt emberek haladnak át a járdán: egyik-másik unottan a sodronykötél felé pillant, de olyan is akad, aki elöreszegzelt tekintettel, se hallva, se látva folytatja útját. Szomorúan veszem észre, hogy engem is az emberek magatartása jobban érdekel, mint maga a produkció. Egy Harry Piel-szerü bravúr, amit a mozivásznon látok, a fényképe- zölencse és a történet izgalmas kiélezésében sokkal jobban meg tud rendíteni, mint a művészetig fejlesztett ügyesség, ami lejekre felváltva egy embernek megélhetést nyújthat. Elég volt egy Strohschneidert látni, hogy örökre elegünk legyen a kötéltáncosokból és ne erezzünk többé semmit a legfényesebb mutatványok láttára sem. Újabb, másszerü izgalmak kellenek, hogy felcsigázzák elfásult érdeklődésünket. A kötéltáncost bámuló, unatkozó emberekből összeverődött tömeg sem tud felmelegedni és rövid nézelődés után UlOAllA lAz Ellenzék tudósítójától.) Szerencse fel. mormolták egykedvűen a bányászok és meglóbálták apró lámpásukat. Minden különösebb izgalom nélkül léptek be a liftbe mely l.jO méterre szállt le velük a föld alá. Evek bosszú sora óla naponta leszik meg ezl az utal. mosolyognak rajtam, ki csodálkozva hallgatom vezetőm bemondásál T>() méter. |()0 méter, 150 méter! Úgy érzem, mintha gyermekkorom törpe mesevilágába vinnének le a föld alá. hol a jó kis manók bosszú csákánnyal. Kicsi lámpással és hegyes sipkával fejtik a drága ércet' Köpenyt adtak rám, melynek sipkáját fel kellett buzni, mert a csepegő sóié agyon keresztelt volna 150 méternél megállunk, csapódik az ajtó és kiszállunk a só szürkésfehér birodalmában. A falak, mint apró virágszirommal kirakott különös lapéin csillognak. a sómennyezetröl ilt-ott sócsapok csöngőnek alá. mintha a földalatti lennek csillárai lennének. Csöndes csobogással folydogal a víztartóból kiömlő felesleges viz. alacsony sópartok szorilják össze. Ködös villanykörték adnak kísérteties világot a bosszú folyosónak. melyeken első utunk a mázsáidhoz vezet. Tompa robajjal futnak ide a sóval telerakott csillék cs a mázsáid számba veszi a terűt, mert ezután fizetik a bányászokat. Fejedelmi csarnok a föld gyomrában Megyünk a folyosókon, most kissé lejjebb kell szállni, nem liften, hanem pompás só- lépcsökön lépkedünk, itt már a falak fekete- fehéren csikozottak és olyan simák, mintha üvegből lennének. Lábunk alatt puha törmelék só salakkal összevegyülve, az utunkba kerülő bányászok mind szívesen köszöntének. Kis deszka bódéra mutat vezetőm, ez a gépház! Itt dolgozik hatalmas villanyhajtotta motora a vízvezetéknek. Tovább kis alagút következik, melynek só oldala kissé kikopott a nagy forgalomtól, most a nagy tárnához érkezünk. Szólni se tudtam az. eléinláruló látványtól! A nagy tárnát 1919-ben kezdték bányászni. magassága 25—50 méter, olyan mind egy óriás király kastélyának előcsarnoka, melyből kisebb óriásszobák nyílnak. Itt fényes I ■MBBSaHnBHBHaBHBBBaHBHEH világítás van, a tárna szélén 2 vágányon futnak a csillétek, a levegő kellemes és itt-ott padok A tárna sóhegyein a bányászok! Végre látok elevenen, munkában levő bányászokat1 Mind övig vetkőzve, feszülő izmokkal vágják a sórélegekel, 5 6 kilós csákányuk biztosan sújt az istenadta étel elikszirre. Mind óriás operában a statisztéria, olyanok a tárna belső szélén dolgozó bányászok, elöl a cselekvény a mozgó csillék, a jövö- menö felügyelők. Hátul mintegy titkos parancsszóra egyszerre emelik fejük fölé a csákányt és egyszerre sújtanak le vele, szinte ritmikusan, művészi összelanulással. Feszülő nyakak. magasan kidomborodó erek és számtalan hajlás után enged a munkába vett só téglány. először csákányfejeket I dugnak a fejtendő téglány alá és azokat csapják addig, mig a darab meglazul, ekkor bosszú vasrudaknt lesznek a meglazult részek alá és a neki feszüli bányászok hopp! kiáltással lenyomják a vasrudakat. Rendszeresen egy óriási téglányban sikerül kiemelniük a sótömböt. Azután a felvagdalt, szeszélyes alakú sódarabokat az otl várakozó csillékbe dobják s igv kerül a mázsáidhoz. 1 nagy tárna sófalán minden tapéta mintái meg lehet találni, mintha a Nagy Festő szeszélyes kedvében lett volna s azl rakta falára, mi éppen jött neki. Van sima, hófehér rész. de van merészen csíkozott is, feltűnik a moárés, melynek félkör alakjai mind jobban-jobban tágulnak, inig más mintába nem olvadnak. Ahol a bányarém lakik Fájó szívvel hagyom ott a nagy tárnát és megyek vezetőin után a raktáron keresztül egy nemrég kezdett tárnához. Itt a munka még nehezebb, a falakat vágják, ide csak szak-bányászokat tesznek, kik hosszú csákányuk segítségével tükörsima falakat csiszolnak. Ez a tárna még csak embermagas- ságu. de remény van rá, hogy lejutnak 100— 150 méterre is. Azután egy kibányászott, régi tárnához érkezünk, mely részbe beomlott és el van zárva. A bányász-mesék szerint itt él a bánya rém, mely időnként ijesztgeti a bányászokat. Persze csak a föld omlik néha s ez a rém hangja! iTHIMII—llllll — B ■MHIIIIIHII mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmuAak Vr/rlőm elmondj.i. hogy .i l»«iliyá./ok IC IN »vés korukban kr/dík <-l I in unkát sajnos rövid éldück Reggel ő lói déli 12 óráig tail a munka, hónap elején történik ■< beosztás és pedig úgy. hogy a/ előző hónap ban könnyű helyen dolgo/ó bányász a l.o vetkező hónapban nehezebb beosztást Lap. A fizetés a kifejtett és lemért só után lorténil. Egy-egy jé» munkájú bányász 5000 lejt is megkeres havonta. Az évi hőtermelés 4000 vagon, a bányánál 550 enila i dolgozik folv ton. így beszélgetve elérünk a felvonóhoz még egy búcsúpillantás a földalatti birodalom ban é-s beszállunk a felvonóba. Széf» volt, különös, meglepő, lenyűgöző, de mégis mégis jó érzés tudni, hogy újra láthatom a ragyogó, nyári kék eget! Hucsuzkodás köz ben hallom, hogy a gép újra leszáll, uj ér deklüdőkkel. Tegnap egy nagy svájci társa ság volt itt, vájjon ki jön holnap? Minden tagom ál van itatva a nedves sós levegőtől, sótol konzerváltál! lépek ki az I 'ionra i po ros, meleg, árnvéktalan séta útra! Horváth EUu. A Mátyás-h múzeuma Egyik helybeli lap mult vasárnapi számában értesítés jelent meg az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumáról, amelynek sorsát feszülten figyeli nemcsak a magyar nagyközön ség. de több külföldi idegen-nyelvű lap közlése következtében még más országok turis- tavilágu is. Tekintettel pedig arra, hogy mi eddig az ideig éppen a Kárpát Egyesület kérésére tartózkodtunk az EKE kiköltözködésének hírlapban való tárgyalásától, ezért most, mielőtt az. ügyhöz mi is hozzászólnánk, felkerestük Herepei János muzeumőr urat, kérdést intézve hozzája a helybeli lap cikkével kapcsolatosan. A muzeumőr ur azonban a leghatározottabban kijelentette előttünk, miszerint a múzeum sorsáról sem ö. sem az egyesület még mindég nem hajlandó a legcsekélyebb felvilágosítást sem adni. mert — úgy látszik —, hogy a várossal az ügyek simán fognak lebonvolodni. Ebben az esetben azután — a jövendő megértés érdekében — fölöslegesnek tart mindenféle vádemelést. Egyedül csak annyit jelentett ki, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy az egyesület a múzeumi anyagot a padláson lett volna kénytelen elhelyezni, sőt a már elszállított tárgyak gondosan, ládába csomagolva, teljesen megfelelő, zárt helyiségben várják az EKE közgyűlésének határozatát. Csupán a berendezési tárgyak elenyészően kis része s a Mátyás-ház kiállítási termeiből kikerült gyalulatlan deszkaanyag — mint egyelőre használaton kívüli tárgyak — kerültek padlásra. Szabó Lajos. îfesieai Vasművek és Uradalmak R.~T AKTIV Mérlepszámla 1934 december 31-én PASSZÍV GYÁRTELEP: Uradalom — — — — — — — Üzemépületek — — — — — — Irodák és lakások épületei — — — Gépek és beruházások . — — — — Anyag- és gyártmánykészlet — — Készpénz — — — — — — — Címletek — — — — — — — Állami értékpapírok — — — — C. F. R. — — — Más intézmények — Magánfelek és má.sok Berendezés — — ADÓSOK: RENDELKEZÉSI SZÁMLÁK: Alapszabályszerü biztosítékok — — — — Különféle bizományi áruk — — — — — Biztosítékok — — — — — — — — Engedményezések követeléseinkre — — — Üzletfelektől kapott engedményezések — — LEI LEI 427.988,5?n*. 234.678,043- 255.237.127 230.965,822- 1,038.990.7912,167.850,303- T 387.110,695- 26.292,361- li 67.687,109- 92.665,884160.482,057- 130-925,366- 171.789,354463.196,77713,207.813,130-— 711,000 6.753,764 59.581,513 160.503,839 2.191.099-—IS 229.744,215— ' o. LEI Részvénytőke — — — — — — — — Törvényes tartalékalap — — — — — — Kétes követelések tartalékalapja — — — — Esetleges áruértékcsökkenés külön alapja — — Törlesztési alap — — — — — — — Hosszúlejáratú és jelzáloggal biztosított tartozások Tartozás c iombardirozott állami értékek után Szállítók — — — — — — — — — Átmeneti számlák — — — — — — — Fel nem vett osztalék — — — — — — TISZTA NYERESÉG: Áthozat az 1933. évről — — — — — — 1934. évi nyereség — — — — — — — RENDELKEZÉSI SZÁMLÁK: Alapszabályszerü biztosítékok letevői — — Bizományi áruk — — — — — — — Biztosítékok — — — — — — — — Biztosítékul adott engedményezések — — — Beszedésre átadott engedményezések — — — LEI 3.768,33455.083,818711,000-' 6.753,764* 59.584,513* 160.503,839- 2.191.099 • 750.000,000-- 356.562,536"- 28.000,000-- 35.000,000"- 858.561,292-- 425.807,298-- 47.457,513- 75.499,025- 437.975,593— 87.103Í862- 10.993,*2958.852,182[3,207.813.130 — 229.744,215-kiadás Nyereség — Veszteségszámla bevétel Uü I LEI 1 El 1 rí Általános költségek — — — — — — — — — — J Kamatok — — — — — — — — — — — — — Társadalombiztosító járulékai — — — — — — — — Régi anyagkészlet és gyártmányok értékvesztesége — — — — Állampapírok árfolyamkülönbözete — — — — r— — — Veszteségek az idegen valutával eszközölt fizetéseknél — — — Hozzájárulás a kétesköveteiések tartalékalapjához — — — — Törlesztés — — — — — — — — — — — — — 41.977,673— 105.268,477— 57.456,409 — 73.120,900— 36.962,161 — 13.471,996— 4.756,288— 20.460,539— 80.000,000'— Nyereség részesedésekből — — — — — — — — — Nyereség áthozat az 1933. évről — — — — — — — 1934. évi bruttó nyereség — — — — — — — — — 2,219.651 — 3,768.334 — 486,338.694-— TISZTA NYERESÉG: Áthozat az 1933. évről — — — — —- —- — — — — 1934. évi nyereség — — — — — — — — — — — 3.768,334-— 5*.083,848— 58.852,182— 492.326,679-— 492,326.679—j Ernest Baliff s. k., tábornok, szárnysegéd, az igazgatóság elnöke. Fleischhaeker Károly s. k., hites könyvelő, a könyvelőség igazgatója. A könyvekkel egyezőknek találtuk és hitelesítjük: G, Ciofiee s. k. hites könyvelő, C* Birátescu s. k., V. Chiriţaseu s. k., I. FAoroiu s. k., I. Keid Yotmg s. k. a felügyelőbizotíság tagjai.
