Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-18 / 136. szám

JOGSZOLGÁLTATÁS A senirnitöszék döntései konverziós ügyekben BUCUREŞTI (A/ I llon/ék tudósítójától) V semmitös/ék I szekciója ál) 93a. s/um Iáit fontos elvi jelentőségű határozatot ho­nit válóperben a konverziós törvényben irt kedvezményekre vonatkozóan. \ legtel- • óbb bíróság kimondta. hogr a konverziós m-iIvc:menyek „s/fim-lvi ' természetűek ős I ;\ a váltókezesek kedvezménve nem vonat* Inzik a kibocsátóra. A semmitőszék I. szek- n a ‘JA) 1 - 9.'lő s/áiu alatt egv vitas >ii»yl)i»l ! ifolyóan az 1934. é\i április 7-én kelt kon vrr.iós törvény 7-1. paragrafusának I. bek. alapján kimondta, bogy a/ 19.12. évi április 19, 1932 április 20. 19.12 október 20 és 1933 április H I törvények hatálya alatt létrejött megállapodások érvényben maradtak és r/ek rendelkezéseit a lelek kötelesek betartani. A semmitös/ék 1. szekciója .'14 7 935. szánni döntésében tisztázta az 1934. évi április 7-éu kell konverziós törvény 1.. 20., 30.. 37., 40. és Ő2. paragrafusaiban irt telekkönyvi fel­jegyzési jog kérdését. A legfelsőbb bíróság megállapította, bogy ez a jog csupán azl a hitelezőt illeti, akinek adósai a törvény ér­telmében ..szanáló*' - nyilatkozat benyújtásá­ra voltak kötelezve s akiknek helyzete a konverziós törvény 20. és 37. paragrafusai­ban voltak érintve. JOGGYAKORLAT \ buzaertekevités körül elkövetett kihágások. ívjcurestiből jelentik: A semmitőszék II. zzckció- .i :ţţi—szóm alatt megállap rótta, hogy n inr.Mcrtéke.Mtés érdekében hozott törvény elleni * kihágások mutt kiszabott bírságok polgári s nem büntetőjogi jelleggel bírnak. Így nem lebet szabad­ságvesztés büntetéssé alakítani ezeket a bírságokat. kivi jelentőségű döntés csempészési ügyben. Bu- urestiből jelentik: A semmitőszék II. szekciója roe—054. szám akut elvi jelentőségű döntést ho­zott azon csempészési ügyekre vonatkozóan, me- v-rket nem az elkövetés pillanatában (netlagrani) . piezték le a vámhatóságok. Az illetékes vámkö- zegek ebben az esetben csupán az ügyészség elő­zetes engedélyével indíthatják meg az eljárást s az. ennek során felvett jegyzőkönyveket velük egvütt egy rendőrközeg (ofiţer de politie) is alá kell írja. Ennek hiányában a csempészést érintő egész cbirisr s a k rótt bírságot semmisnek kell tekinteni. A régi közigazgatási tisztviselők nyugdija. Bucu­resti-ből jelentik: A serr.m tőszék Hl. szekciója 1997—9^4- szám alatt kimondta, hogy a régi nyug­díjazott közigazgatási tisztviselők illetményét nem az országos nyugdíjintézet fizeti, miután ezt csak az 192s. év nyugdíjtörvény élei beléptetése után történt nyugdíjazás érinti. A semmitőszék azt s hozzátette döntéséhez, hogy a régi nyugdíjasok ha­lála esetén a |og az özvegyre és kiskorúakra vo­natkozóan önmagától tovább folytatódik s igy nem lehet szó uj jog megállapításról a nyugdü utalására vonatkozóan. A konverziós eljárás bélyegmentes. Tudósítónk jelenti: Fontos elvi jelentőségű döntést hozott a Cluj-i ítélőtábla II- s/oketója egy konverziós ügy­ben. Az ,,Aurora" Sbiu-i bank ugyanis Angela Hodor nevii kedvezményezett adósának váltóját beperesitette s ez váftókifogássa! élt, melyet a já- rásbiróságon elutasítottak. Az adós bélyegezetlen felebbezést nyújtott be az ítélet ellen, konverziós jogára hivatkozva, a törvényszék azonban jogor­voslatát bélvegh ánv miatt megsemmisítette. An­gela Hodor erre az ítélőtáblához fordult, melv kimondta, hogy konverziós ügy esetén nem kell a felebbezést fel bélyegezni és az ügyet erdemi tár­gyalás ségett visszaküldte a törvényszékhez. Nyári hőség ellen meleg fürdőket javasol a tudomány Itt a kánikula, hogy védekezzünk ellene ? C.LUJ. június 17. Hogyan lehet a meleg el­len védekezni? lé/ a kérdés megint legna­gyobb mértékben időszerű, mióta váratlanul beállott a kánikula. Ősidőktől fogva sok min­dent ajánlanak a meleg által okozotl kelle­metlen érzés leküzdésére. Ezeknek legna­gyobb részét elveti a tudományos megfigye­lésen alapuló kritika. De van egy régi tapasz­talat, mely ma is legnagyobb szerepet játsz- hatik a meleg elleni védekezésben. S ez az, hogy ne beszéljünk sokat róla. Aki folyton ismétli, hogy: ..meleg van“, az nemcsak ma­ga, hanem embertársai számára is tűrhetet­lenné teszi a meleget. Meneküljünk a meleg ellen panaszkodó emberektől, azoktól, akik folyton törlik gyöngyöző homlokukat és nem győznek eléggé sopánkodni az ,,árnyékban is legalább 35 fokos hőség“ ellen. Ezek te­szik számunkra a legelviselhetetlenebbé a nyári meleget. Az egész világon ismerik Coue módszerét, mely önszuggeszcióval, annak folytonos is­métlésével, hogy jól érezzük magunkat, néha a szervi betegségeket is képes meggyógyítani. Mennyivel könnyebben érvényesülhet ez a módszer a légkör pár foknyi hőemelkedésé­vel szemben. Ha elhatározzuk, hogy nincs is olyan tűrhetetlenül nagy meleg, ha bemagya­rázzuk magunknak, hogy ezt a pár foknyi höemeikedést könnyen el tudjuk tűrni, akkor .1 valóságban is jóval könnyebben fogjuk el­tűrni. Meleg ellen meleget De a szellemi védekezés mellett megvan­nak a fizikai módszerek is a meleggel szem­beni védekezésre. Ehhez azonban azt kell tudnunk, hogy a test hirtelen lehűtése a me­leg elleni védekezésre teljesen alkalmatlan. A jéghideg zuhany semmit sem használ eb­ben a tekintetben, legfennebb rövid ideig tar­tó enyhülést nyújt. Viszont meleg fürdő a legjobb védekezési módszerek közé tartozik a tűrhetetlenné váló hőség ellen. Szerveze­tünk hőszabályozása ugyanis hasonlít az in­gához. Minél inkább kilendítjük egyik irány­ban, annál erősebben lendül ki a másik irányban is. A hideg zuhanyra a szervezet saját hőtermelésének emelésével válaszol és ez a hőtermelés a hideg zuhany után maga­sabb fokot ér el, mint azelőtt. A hirtelen jött külső lehűlés következményeiben belső fel- melegedést hoz, amely azután még tűrhetet­lenebbé teszi a légkör által tovább szállított meleget. Viszont a meleg fürdő éppen ellen­kező következményekkel jár. A meleg viz ál­lal nyújtott külső melegre a szervezet belső hőmérsék-szabályozása alacsonyabb hőterme­lésre állítódik be, az inga ellenkező irányban a belső lehűlés felé lendül ki, A következ­mény az. hogy a külső hömérsék által szál­lítóit meleghez a szervezet csak lefokozott hömérsékterméssel járul hozzá. Ha azonban a bőség annyira nyomasztó, hogy nem várhatunk a meleg fürdő elkészí­tésére és ennek lassan beálló következmé­nyeire. akkor megvan a mód arra is, hogy a szervezet gyorsabb lehűléséi érjük el. Egy­szerűen a csuklónkon lévő egyik nagy vér­erünket hütsük le azon a ponton, ahol az ér­verést szoktuk kitapintani. Ez pillanat alatt megtörténhetik. Csuklónk említett pontján a vízvezeték hideg vizének sugara alá tartjuk és hagyjuk, hogy a hideg víz. zuhogjon rá. Az éren át keringő vér pár másodperc alatt elszállítja a viz állal nyújtóit hideget a szer­vezet távolibb részeibe is és rövid idő alatt beáll a lehűlés. Természetesen kitűnő védelem a hőség ellen a szabadban fürdés is, de mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a túlságosan hi­deg fürdő, különösen ha átmenet nélkül ug­runk az erősen hideg vizbe, egyáltalán nem enyhít. Tudnunk kell ugyanis, hogy a hőség érzése a szervezetbe nem kívülről kerül be­le, hanem a testben magában áll elő. Még az „árnyékban 35 fokos“ melegnél is a szer­vezet az, amely hőséget ad le a környező légkörnek, nem a légkör ad át hőséget a szervezetnek. Az izzadással és más belső szervezeti védekezéssel a test lényegében sa­ját hőtermelése ellen védekezik, mely külön­ben túlságos meleget gyűjtene meg szájrtára. Hagyjuk szabadon a nyakat Á kánikulában ezért főleg arra vigyáz­zunk, hogy a szervezetnek ezt a törekvését, hogy belsőleg produkált többlethőségtől meg­szabaduljon. elősegítsük. Ezt szellős ruhá­zattal érhetjük el és főleg azzal, hogy olyan pontokat, ahol tapasztalat szerint a test leg­több hőséget ad le. lehetőleg szabadon hagy­juk. Egyik legerősebb hőleadó hely a nyak. Ezért védekezhetünk télen a hőveszteség el­len gallérunk feltűrésével. Viszont nyáron legjobb védekező módszer a nyak szabadon hagyása. Ha túlságos melegünk van és a nyakat hefogó gallért vu Uink, mielőbb nyissuk ki ezt a gallért, m rt ez az első lépés a kellemetlen melegérzéstől való sza­baduláshoz. Különben pedig igyekezzünk vé­dekezni azzal a tudattal, hogy szervezetünk ellenálló képességét pár foknyi hőemelke­dés meg nem ingathatja s a gyakran hall­ható „meleg van“ mondásra válaszoljuk azt, hogy „a meleg minket hidegen hagy“. Egységes, erős olvasótábor ssfffót diadalra az Ellenzék célkitűzéseit aludni He vesziegesse idejét kísérletezéssel, használja a legjobb rovarirtószert. Ha azlhiszi, hogy megszabadulhat a fatetülöl, vagy poloskától egy akármilyen ró var irtószerrel, feleslegesen fecsérli idejét és pénzét. A fatetük és poloskák kipusztitásához, az összes rovarirtószerek közül, a legerő­sebbre van szüksége. Ha eredményt akar elérni, használjon FLÍT-et! FLIT: biztosan, tökéletesen és örökre kipusziitja a rovarokat! Nem hagy foltot. Kérje mindiga fekete szalaggal ellátott, katona védjegyes, sárga pléhóobozt. Szórjon szét FLIT MÓRT A FLIT rovurir- tópór tökélete­sen kipuaztit ja az összes rova­rokat, mint: hangyákat sváb bogarakat, poloskákat, te­lüket, bolhákat • öt a kutyák bolháit 10 ţoke- Jetesen kiírtja. ■BBBBHBHBB Csendes beszélgetés Papp loan táblai tanácselnökkel a bírói leikiismereírőÍ és az igazságkeresésről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Íté­lőtábla egyik tárgyalótermében egyszerű, me­zítlábas falusi leány ügyében hoz döntést a tanács. A leány átalkötős batyuval vállán, szepegve álj bírái előtt. Bűne: egy falusi há­zalótól zaharint vásárolt talán 40 lejért. A tiltott áruval üzérkedő házaló természetesen eltűnt, mig a leányra ötezer lejes bírságot róttak ki. Két eset van: vagy fizet, vagy „leüli“ a fogházban. (Egy nap 50 lej). Fi­zetni persze nem tud. Es a megbírságolás mellett döntött már a törvényszék is. Most a tábla előtt van az ügy. Egész egyszerűnek látszik, de a tanács tagjai komoly méltóság­gal mérlegelik a körülményeket, a törvény­szék indokolását és a törvénykönyv paragra­fusait. Végül is: formai hiba . . . megsem­misítik az ítéletet és uj tárgyalást rendelnek el. Egyszerű kis szürke polgári per az egész, egy falusi leány jelentéktelennek látszó ügye és a bírák közel egy órán át tanácskoznak. Döntés után a tanács elvonul. Ez volt ma az utolsó tárgyalás. * Tiz perc múlva változik a színhely: Dr. Papp Joan tanácselnök dolgozószobája. Ide szokott nehéz tárgyalásai után, fáradtan visz- szatérni a Biró. Itt szokott Ítélethozatal után mégegyszer számotvetni lelkiismeretével eb* ben a hűvös, előkelő csöndben, ahol csak az óra ketyegése hallszik, de a kérdések ezrei rajzanak. Mennyi probléma merül fel, amint a törvény végrehajtójával beszél az ember az igazságról, arról a láthatatlan és tapintha- tatlan valamiről, amely nem ismer vámso­rompókat, határokat és a maga végtelenségé­ben is elfér a bírói szobának ebben az elő­kelő csöndjében. Az újságíró kérdez: — Tudom Elnök ur, biró nem igen be­szélhet problémákról, melyek az aktualitás tüzében égnek, de mégis — mit tart Ön az igazságról, az igazság beteljesülhetőségéről, az emberi életnek és az emberi igazságnak viszonyáról? A tanácselnök pillanatig elgondolkozva néz ki az ablakon, azután pár szóval tömören fogalmazza meg a lényeget: — A törvény áll s az élet rohan körülötte. Az igazságot kérdi? Az igazság térben és idő­ben él. Más egy városunk melletti faluban és más Afrikában. Az igazságról való felfo­gás az egyéni értékeléshez is igazodik. — Tehát relativ. — Az. És olykor, sőt talán nagyon is sok esetben a bírói lelkiismeretet tulkemény pró­bára teszi. Voltaképen mi nem igazságot szolgáltatunk — mi a törvényt alkalmazzuk. Márpedig az életnek sok ezernyi változatát nem lehet néhányszáz szakasz alá tömöri- teni. A jogrend ridegsége és az emberi szem­pontok között adott esetekben keresni és megtalálni a szükséges kompromisszumot: Ez a birói lelkiismeret legnehezebb tusája. Látta azt a falusi lányt a tárgyalóteremben? Minden jel arra mutat, hogy emberi szem­pontból igaza van. Amellett korlátolt is. De a törvény mást mond. Mit lehet itt tenni, hogy a birói is megnyugtassa lelkiismeretét? És a többi esetek ... a nehezebbek, a bo­nyolultabbak, (természetesen most a polgári perekről beszélek), azok amelyekben mind­két fél indokai nemcsak elfogadhatók, de meggyőzőek is. Melyik félnek, kinek adja az esküt a biró ezekben az esetekben? És ha az eskü elhangzott ... ha már az Ítélet is, ak­kor jön az újabb lélektani folyamat: helyes volt-e igy? Csakugyan ez volt az igazság? — Számos kérdés merülne még fel, de csak egyet még Elnök ur: hisz-e abban, hogy valamikor eljutunk az abszolút igazsághoz? — Ezidőszerint a bírónak meg kell elé­gedni a jogi igazsággal, vagyis azzal, amit a jog eszközeivel igazságként megállapítani kv- pes. Hogy aztán később . . . valamikor el­jutunk-e a teljes, a tökéletes — * Nem fejezi be. Az ablaknál áll és kinéz az utcára. Sokáig áll igy gondolataiba mélyedre. Percek telnek el, amig megszólal. Halkan mélységes hittel mondja: Mi keressük becsületes meggyőződéssel az örök igazságot, mert minden nap igaz törek­vése egy arasznyival közelebb visz hozzá. Megtaláljuk-e, ki tudná megmondani? . . . (9- a.)

Next

/
Thumbnails
Contents