Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-16 / 135. szám

ELLENZIK ■nu iiiwiii—ni f'fdB f amina Y 6. MIT ÍR A ROMÁN SA|TÓ CIR munkások. Szociális! ak. — ■\vcrcseu. Közoktatá«. Kórházak. PRIPI V I ! A \ C I R munkások ismét elcgr .'.••Ic •»*!» K \ jnn.il, .szolgáltatva a mestereknek . maeştrii), akik ..jegyeket" adnak. Tynk, túró, .duót •.ct n;. \-df>itik .1 eredményt. A munkás- .> .! etet bántja ez. incit nem lehet a «zak- \ becsületéről be z.éhv ilven helyzetben. .>\.1 kezeteket állították tel, melyeket igazgatók v ’cinek. I ek úgy árusítják ki a jó árut, hogy -ak ra marad a munkások részére. Néhány ■ ,ató kitűnő üzletet csinált a szegén)' munka- a. re re. A szövetkezeteket es u jegyadast ml- -rt meg Ítéli szüntetni. Több gondosságira, oiS emberségre es több igazságér/.etre vollna ükség velük szentben. VIITORUL: A szoc áldemokrata-párt vezetősé­gi néhány napja megbeszélést tartott Bucuresti- tu*n, melybe a vidéki kiküldötteket is bevonták, i'obb.-k között a munkanélküliség kérdésével is oga koztak s olyan határozatot hoztak. mely ló leckét ad ebben n kérdésben. Arra kérték a kormányt, tegyen meg mindent az idegen elemek .no .itala ellen, k k a tőzsgyökeres elem terhére helyezést keresnek. A nemzeti munka védelme- ró! szóló törvény intézkedéseinek alkalmazása só­in néhány politikus tiltakozást jelentett be ez el­it. A kormányt azzal vádolták, hogy elkedvetle- ti az idegen tőkét s uilszigoruak a büntetések. A szoaáldemokrata-pirt, melyet nem lehet reak­ciósnak mondani, maga ad leckét azoknak, akik a nemzeti munka védelméről szóló törvény alkal­mazása tlllen szót emeltek. Számoljanak el tehát a szociáldemokratáikkal. A nemzeti munka védel­méről szóló törvény a román munkát segíti és a végzett román elemet támogatja, amit csak a rosszhiszemüek nem akarnak elismerni. ADEVERUL: Az îndreptarea irja: „Most múlt el egy esztendeje annak, hogy a Tatarescu kor­mány megbukott s uj kormány alakult Averescu marsall elnöklet éréi. A kulisszák mögötti intrika azonban nem engedte, hogy átvegye a hatalmat s igy a mai politika/ rendszer — annak dacára, hogy megbukott — tovább folytatja munkáját ideiglenesen, anélkül, hogy a párt elnöke, vagy a Korona bizalmát birta volna, mert különben nem bukott volna meg. Tatarescu nem volt képes az­tán tájékozódni, nem tudott olyan programot ad­ni, mely az országra hasznos volna." Idézzük ezt. Nem hagyhatunk azonban két állítást szó nélkül: — Az egyik szerint Tatarescu kormánya megbu­kott a mult évben s azóta csak ideiglenes. Megol­dást keres s nem találja ezt. A másik állítás az, hogy az uj kormány munkáját az intrika hiúsí­totta meg. Nem találkoztunk ugyanezzel az intri­kával? TARA NOASTRA: Az iskolákban olyan elmé­leti tanítással tartják az ifjúságot, melynek nincs a napi élettel kapcsolata. Hiába terhelik meg agyukat elvont tudománnyal. így történik aztán, hogy a líceumok elvégzése után nincsenek tisztá­ban a való élet követelményeivel és bizonytala­nul állanak, mert olyan tudás fölött rendelkez­nek, melyet semmire sem használhatnak. A köz­oktatást gyakorlati alapra kell helyezni. Minden iskola mellé gazdasági, közigazgatási és közműve­lődési osztályt kell szervezni, hogy előképzettsé­get nyújthassanak a különböző pályákra készülő ifjak részére. A közoktatás rendjét lemásoltuk idegenből és nem gondoltunk arra, hogy ezt össz­hangba kell hozni az ország belső jellegével, fő­leg a háziiparral, melyet elődeinktől örököltünk. Elidegenítettük lelkeinket és elődeink viseletét, hogy idegeneket majmoljunk és ez megváltoztat­ja nemzeti vonásainkat. Eljött az ideje annak, hogy vizsgáljuk meg alaposabban közoktatásunkat. ZORILE: Lehet, hogy a kórházak nem hibá­sak a hiányokért. Ama vannak utalva, hogy ma­guk tartsíák fenn magukat, az állam, megye és vá­ros ugyanis nem ad kellő segítséget részükre. A Munkásbiztoskó és CFR kórházba utalja a bete­geket, de elfelejti kifizetni az ápolási költségeket. A közegészségügyi miniszter tartozik ezért fele­lősséggel. A gyógyszerészek országos kongresszusa nemrég azt a határozatot hozta a kormány kép­viselőjének jelenlétében, hogy sztrájkba kezdenek az esetben, ha nem tdljesitik követelményeiket. A kórházakban két beteg fekszik egy ágyban s mus­tárt; esznek kenyérrel. Az ifjúságot vérbaj, tüdő­baj pusztítja, a gyermekhalandóság a legmagasabb határt is elérte. Azt mondják, nincsenek alapok. Mi történik .az osztálysorsjáték jövedelmével s a munkanélküliek segélyével? Az ország közvélemé­nye tisztián akar látni ezekben a kérdésekben. Nyári melegben csecsemőknek 1. számú felnőtteknek 3. számú Â héi vsíácgpolHiliája Európai feszültség és szélsökeleti viharfelhők A hét világpolitikai eseményei két átala­kult nagyhatalmi kormánynak, bemutatkozá­sává] kezdődtek. Egyik kormány sem párt- kormány s ez a szakítás a régi tradíciókkal, ugv látszik tartós dolog marad minden el lenkezö erőfeszítés dacára. Angliában nem is igyekeztek változtatni a kormány „párt- fölölti“ jellegén, minthogy az egységes nagy konzervatív többség amúgy is irányitó hátte­rei képez a „púrtfölöttiség" mögött. Francia- országban már erősebb fáradozások folytak a baloldali többség érvényesülésére. De ezek a fáradozások is sikertelenek maradtak s bár két kormány létrejöttét megakadályozták, végeredményben mégis kénytelenek voltak beletörődni a pártkormányzás lehetetlensé­gébe. A két uj kormány, melynek tagjai jó- részben az előző kormányokban is resztvettek, nem hoz változást sem belpolitikai, sem kül­politikai téren. A francia kormány élére az a Laval került, akinek neve elválaszthatatla­nul bozzáfiizödött az. újabb francia külpoli­tikai eseményeihez, az angol kormány élén Baldwin áll. aki a valóságban eddig is leg­főbb irányítója volt az angól politikának. Ez a politika külfölddel való vonatkozásaiban igyekszik, ha lehet, az eddiginél is nagyobb mértékben fölhasználni a Népszövetséget. Er­re vall Eden eddigi főpecsétör kinevezése népszövetségi miniszterré, aminek különös jelentősége van abban a pillanatban, mikor az olasz gyarmati politika újra súlyos erő­próba elé állítja a genfi intézményi. Amerikai figyelmeztetés Ugyancsak a hét folyamán keserű hangú figyelmeztető szavak hangzottak el az Óceá­non túlról, Hull amerikai külügyi államtit­kár ajkáról. Hull figyelmeztette beszédében Európa népeit, hogy fegyverkezési verse­nyük továbbfolytatásával elkerülhetetlen gaz­dasági öngyilkosságba rohannak. Ugyanak­kingi kormány eddig nem tett eleget. Japán és Kinn tehát az 1933-as mandzsuriai harcok óta is állundó hadiállapotban vaunak egy­mással és ezt a háborút csak fegyverszünet, nem béke váltotta föl a két szélsökeleti bi­rodalom között. Japán tábornokok tervei A mandzsuriai japán hadsereg élén álló tá­bornokok tehát az 1933-as fegyverszünetre hivatkozhattak, amikor a japán kormány he­lyett ők küldték el a kínai kormánynak le­hetetlen követeléseket magukban foglaló ulti­mátumaikat. Az ilyen ultimátumra a közbe­lépés lehetőségeit fenntartó fegyverszüneti szerződések mindig bőven adnak alkalmat. A japán tábornokok egyszerűen Eszak-Kina katonai kiürítését követelték a nankingi kor­mánytól, hogy ezt a területet továbbiakban a japán katonaság nyomása alatt álló japán­barát kínai hivatalnokok igazgathassák. Sőt minden valószínűség szerint továbbmenö ter­veik is vannak. Eszak-Kinából Mandzsúriá­hoz hasonló, látszólag független államot akar­nak csinálni, melyet leszakítanának az. ősi kínai birodalom testéről és ugyanúgy, mint Mandzsukuot teljesen japán befolyás alá he­lyeznék. Később azután szó lehetne arról is, hogy a mandzsu császárt, ki a régi kínai császárok dinasztiájából származik, megko­ronázzák Eszak-Kina császárává is. Mi rejlik a gyors változás mögött? És mindez szinte átmenet nélkül követi a kínaiakkal szemben alkalmazott meleg zu­hanyt, mely a tokioi külügyminisztérium ré­széről érte nemrég a nankingi kormányt. Még május elején is tárgyalások folytak a japán és kinai külügyminiszterek között a két szélsökeleti birodalom közeledéséről. Ezt megelőzőleg Tokióból külön követet küldtek Nankingba a közeledési tárgyalások folyta- * I OPERA-MOZGO Csütörtöktől világesemény a színes fátyol i Somerset Maugham pályádijas regénye filmen GRETA GARBO, HERBERT MARSHAL, Georg BRENT Rendes helvârak. 19 és 20 lei f Hűvös terem! Ezen filmnél esti ll órai kezdettel éjjeli elő­adás is van. Főbz HINTŐPOR KELL!! kor élesen elitélte az Európában mindinkább szerephez jutó militarizmust es támadta az újra érvényesülő katonai kasztot, mely sze­rinte ugyanolyan veszedelmes játékot foly­tat, mint közvetlenül az I9l4-es világháború kitörése előtt. Hull figyelmeztetése az egy­mást követő lármás események között szinte észrevétlenül hangzott el. Csak egy nagy né­met lap válaszol rá azzal a megállapítással, hogy az Egyesült-Államok sem teljesen men­tesek a militarizmustól, mert rövid idő előtt tartották meg a világtörténelem legnagyobb haditengerészeti gyakorlatát a Csendes-óceá­non 5 millió négyzetmérföldre terjedő terü­leten. Ez. a hadgyakorlat — mondja a katonai kaszt érvényesüléséről szóló kijelentéssel vi­tatkozó német lap — épp olyan joggal nyug­talaníthatta Japánt, amilyen joggal az euró­pai államokat nyugtalanít ja szomszédaik fegy­verkezése. Az 1933 óta tartó hadiájjapot Japán nyugtalanitása különben nem akadá­lyozza meg a szélsökeleti szigetországot ab­ban, hogy a legszélsőségesebb támadó politi­kát folytassa. Ivinával szemben. Tokio a régi Bismarek-i recept szerint, felváltva al­kalmazza útjába álló ellenfeleinek megpuhi- tására a meleg és hideg zuhanyt. Ezúttal a mult hónapokban rövid ideig tartó meleg zu­hany után újra a hideg zuhany van műso­ron, még pedig veszedelmesen jéghideg zu­hany a japán imperializmus előtt megpuhul­ni nem akaró kínaiak ellen. Mandzsúria után Észak-Kinára akarja Japán rátenni a kezét a Mandzsúriát megszálló japán tábor­nokok ultimátumainak érvényesítése utján. A módszer elég különös, de amint most, a mandzsuriai háborúskodást befejező fegy­verszüneti szerződés nyilvánosságrahozatala után kiderül, nem nélkülöz minden jogi ala­pot. Ebben a szerződésben ugyanis, melyet eddig csak az érdekelt felek ismertek, van egy pont, mely szerint Japán végleges békét Kínával csak akkor fog kötni, ha a kinai kormány Mandzsúriát teljesen független, szu­verén államnak ismeri el. Ennek a föltétel­nek. melynek teljesítése kinai szempontból egyelőre szinte erkölcsi lehetetlenség, a nan­tására. Csan-Kai-Csek kinai marsallt, aki a nankingi kormány mellett ugyanolyan szere­pet játszik, mint Pilsudszki játszott Varsó­ban, már szintén megnyerték a két szélsőke­leti birodalom közeledési politikája számára, j Tokio a tárgyalások érdekében visszavonta csapatait Csá-Char tartományból, amelyet ja- ' nuár elején szállott meg valamilyen hajánál előrángatott jogcímen s amelyet most újra I megszállni készül. A tárgyalások már komo­lyan nyugtalanították a japán hatalom szél­sökeleti versenytársait. Fis egyszerre csak vá­ratlanul becsapott a bomba a Mandzsúriában parancsnokló japán generálisok ultimátumá­nak képében. Valószínűnek látszik, bogy a japán követelések olyan távolbamenőek vol­tak, hogy a kinai kormány legjobb akarat­tal sem tudta azokat elfogadni. De meglehet az is, hogy az ultimátumok mögött a japán militarizmus és polgári politika küzdelme rejtőzik, amelyben eddig még mindig a mi- litarizmus maradt felül. Az utóbbi magyará­zatot teszi valószínűvé, hogy Hirota japán külügyminiszter, aki a japán—kinai közele­dő tárgyalások egyik főmozgatója volt, még május 7-én nyíltan kijelentette, hogy Kina 1933-ban vállalt fegyverszüneti kötelezettsé­geinek eddig híven eleget tett. Most az a helyzet, hogy joggal lehet a szélsökeleti háború újabb föllángolásától tar­tani. A kinai ellenállás katonailag minden­esetre nem volna leküzdhetetlen Japán ré­szére. A kinai nép passziv rezisztenciája azonban, mely főleg japán áruk bojkotálásá- ban nyilatkozik meg, ennél sokkal súlyo­sabb veszélyt jelent a japán imperializmusra. Másik veszély a szélsőkeleten érdekelt hatal­mak feszültségének fokozása, mely pillanat­nyilag minden bizonnyal nem fog háborúban kirobbanni, de mégis ahhoz vezet, hogy az j Egyesült-Államok, Anglia és Szovjetoroszor- j szág végső erőfeszítéssel fokozzák szélsőke- I leti katonai felkészültségüket. Következmények Es elvezethet következményeiben ahhoz is, : hogy az angolszász nagyhatalmak és Orosz­ország közölt többször megkísérelt, de eddig í mindig sikertelenül végződő közeledési törek­vések ezúttal átkerüljenek. Ez az Malului természetesen erősen éreztetné hutását :>/ egész világpolitikában, Európában iv Egy. előre mindhárom hatalom megelégszik azzal, hogy rohamos gyorsasággal építi ki katonai pozícióit a szélsőkeleten Szovjetoi o'./oi \zág erős szélsökeleti fegyverkezéséről naponta n kéznek hírek, a japán támadás újabb teret nyújt a Kínába amúgy is erősen befészkelő- (lőtt szovjetorosz propaganda számára is. Anglia a bevehetellenné erősített Singapoore nál vár hadihajóival a készülő eseményekre Amerika csak most rendezte meg tüntetés szerű hadgyakorlatát a Csendes-óceánon s a/. Egyesült-Államok megerősített védelmi vona­lát a nyugati partoktól 2000 kilométernyire, a llawai-szigetek és az Alaszka között óceáni vonalra tolta ki. Ezen a vonalon kísérlete­zik óriási haditengerészetének fölhasználása mellett, 2320 repülőgépből álló uj légi had­erejének fölhasználásával. A távolság az Egyesült-Államok part jaitól a Japán és kínai partokig az óceánon át óriási, de az ameri­kai repülőt'lották többszöri távrepülésének eredménye szerint ma már különösebb ne­hézségek nélkül Lerepülhető. A szélsőkeleti katonai frontok tehát épp olyan élesen alakulnak ki egymással szem­ben, mint az európai frontok, katonai ere­jének latbnvHését azonban egyelőre csak Ja­pán kockáztatja meg. De nem lehet tudni, hogy az ellentétek rohamos fölhalmozódása miatt mikor pattan ki egy olyan szikra, mely az egyelőre csak fenyegető álláspontot elfog­laló hatalmi frontokat is lángba borítja. Né­melyek szerint a világhatalmak igazi nagy küzdelme nem is Európában, hanem a szél- sőkeleten fog lejátszódni. Egyelőre sem Wa­shington, sem London, sem Moszkva nem akarja kockáztatni a játszmát. A Newyork Herald szerint az Egyesült-Államok állás­pontját a szélsőkeleten következő négy pont­ban lehet összefoglalni: 1. Szoros együttmű­ködés Nagybritánniával. 2. Tartózkodás a vi­tába való minden beleavatkozástól addig, amig a két szélsökeleti nagyhatalom között a megegyezés reménye fennáll. 3. A semle­gesség legteljesebb betartása. 4. Továbbra is fenntartott szilárd elhatározás a Kínától erő­szakkal leszakított Mandzsúria függetlensé­gének el nem ismerésére. A lap még hozzáteszi a washingtoni külügyi hivatal négy pontba foglalt álláspontjához, hogy az amerikai ha­ditengerészet 13 torpedó rombolót és egy bu- varhajó flottilát küldött ki a már szélsőkele- ten lévő amerikai hadihajók megerősítésére. —s. Mozgosziníiázak mm: SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL: EGY BOLONDOS ÉJSZAKA. Zi- lahy Irén és Halmav Tibor első nagy német filmoperettje. ROYAL: I. Nyomorultak I. rész. II. Méltó- ságos asszony trafikja. Vasárnap 11-kor matiné. Hétfőtől Nyomorultak II. rész és II. A Lindbergh baby elrablása. EDISON: I. EMBER. KI SZÖRNYET ALKO­TOTT. Fősz. Boris Karloff. II. BOX- K1RÁLY. Harry Piel-el. 3, 6. 9-kor. Elő­adás közben Bálint Péter, a székelv cso­daszámoló mutatja be rendkívüli képes­ségeit. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ ELLOPOTT MÁSO­DIK. Főszerepben: Fredrich March és Kay Francis. II. EGY ÓRA VELED. Fő­szerepben: Maurice Chevalier és Jea­nette MacDonald. Szombaton 6 és 9. vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: A SZÍNES FÁTYOL. Fősz. Greta Garbo, Herbert Marshal, Georg Brent. Ezen filmnél esti 11 órai kezdet­tel éjjeli előadás is van. SZÍNKÖR-MOZGÓ: I. SANGHAJ MIMI. Víg­játék. Fősz. Lew Ayres és Alice Fave. II. HELYET AZ ÖREGEKNEK. Fősz. Szőke Szakáll, Bársony Rózsi, Halmav Tibor. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kará­csonyi levél — A németség útja — Deb­recen/ tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mü egy kötetben 10 le} az Ellenzék könyvosztályában Cla}> Piát a Unirii. n BOLDOG EMBER könyvnapi szenzáció, 320 lap, egészvászonkötésben, azonnal rendelve Lei 99 később — — Lei 119 LEPAGE-nál, CLDI Postán utánvéttel. Bekíildve franco. Kér­jen könyvnapi jegyzéket Lepagetól, Cluj.

Next

/
Thumbnails
Contents