Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-15 / 134. szám

HLLbNZÉK ÍVJ 5 / u u 1 u « 1 b. /■ Misám Mihalache iírdéty román Hiúságának IU 1.1 KI s fl (.V/ I llell/ék tudósítójától ) V nemzeti paras/tpárt vezetősége elhalaro/la, hogy Popovieiu Miliai betegsége darura is médiait ja gyűléseit Krasov-ban es Erdély fő­városában, hol a Vaida pártján'lévő itjusag ámaiio magatartást hiúsított. midőn ill b'g- itöbb Mihalaclie megjeleni A nem/cli pa- ..- tparl elnöke jónak látta. hogy ujuhhi la 1 vitása előtt a haza lóságról alkotott Ingái­mul jobban megértesse s hoss/ahl) tigyclmez- tctó eikket irt a Patria hasábjain, egyenesen a/ erdélyi ifjúság címére. ..Ma adrese/ prin areste randin i I ine- retului din \rdoal‘ . . . Erdély ifjúságához, fordulok kezdi a nemzeti-pár as/t­párt vezére, aztán következőként I oly la t ja : A nacionalizmus jött divatba Ez eleve­nt meg mig a/ országok mind jobban elvál­nak egymástól, mintha háborúra kes/őlné- i ek. Mindégviklail háborús erődöméin les/, gazdasági téren Mi sem maradhatunk el elv­ben. De kétféle nacionalizmus, ha/afiság van Az egyik épit s a valódi helyzetei, al­apulót veszi tekintetbe. A román értékeket keresi egyéni és társadalmi téren s azoknak sár utat nyitni, akik legalkalmusabbaknak bizonyulnak. A másik ha/afiság: csak pará­dét szolgál ezzel ellentétben Nincs gyökere, de annál hangosabb. Munka helyett erőszak­kal akarja kiverekedni a helyet és tagad. Az dy<-n ha/afiság árt egy civilizált nép tekinté­lyének Klösdi és lehetetlen a román nem­zet igazi érdekeinek szempontjából, l.lösdi, miután munka nélkül óhajt egy soviniszta államtól fizetéses hivatalokat elfogadni, lehe­tetlen, mert az államnak nincs haszna szol­gálatáhéd gazdasági és kulturális téren. Hiú­iul log az állam egy más kisebbségi helyett így oly fiatal elemei segíteni, aki nem dol- 1 go/ik, ha a/ tegyük fel jobb, mint ez. 4 vpitit nacionalizmus természetesen ne- hezebb és s:eréngebb, mint az. méh/ mcq- egyezik a yazitay kisebbségiekkel s hajba k<iji a szegényekkel. A lelkesedés szép dolog, de ehhez eszme is kell. \ pártok ellen küzdenek s a végén mé­gis pártokba tömörülnek. 1 aludjatok s ta­nulmányozzátok a politikai kérdéseket is sza­bad időtökben s ne hagyjátok el azt a töme­get, melyből születtetek. A könyv és a falu, legjobb iitimilaté) lesz részetekre, — tejc/i be atyai tanácsait Mihalaclie. A szélső jobboldali ifjúság előre megadta a választ a Porunca Vrcmei cimii lapban erre: Tiszteljük a népviselethez tartozó inget, ha ez a s/ivböl jön s nem a nadrágból. Ha Mihalaclie szerint ítélnénk meg a falukat, ágyukat vonultatnánk fel. Mihalacliet Stere fedezte fel s bizonyára megbánta e/l. De szükség volt a kieresztett ingre. Aztán tanul­ni kezdett. Kllialáro/la, hogy urak mintájára megtanulja az angol és Íruncia nvolvel. Nem tudjuk, hogyan értik meg egymást Shakes* pearevel. annyi bizonyos hogy kár volt pénzt költeni a Bcrlilz-könyvekre. A legfőbb baj azonban az. hogy a román nyelvet is el­felejtette. Azt mondta C.ernautibnn, hogy nincs szükség ..duni-dum nacionalizmusra' . Jaj neked Mihalaclie! ..Parasztors/ág" körül az előjelek szerint éles harc indul Erdélyben. anal Júniusi kánikulában a strandon CLUJ. i Az. Ellenzék tudósitójától.) Olyan forrón sül a nap. amilyen forrón talán évek uta nem sütött ebben a városban júniusban. A legvadabb strandolok sem emlékeznek ilyen pompás júniusra, tehát heringek mód­jára lepik el a városnak ezt a népszerű ré­szét, sietnek kihasználni a kedvező időt és alkalmat. Bőrfelületük a színek óriási változatában fénylik a napon, a különböző nap-olajok és nap krémek alatt. Négerbarnától pecsenye- vörösig. halványsárgától enyhe rózsaszínig minden bőrszín megtalálható a tarka ember- tömegben. Mikor az idén először megyünk a strandra és először szívjuk magunkba a hódító strand­szagot, ami a Szamosviz, a fák, a fii s a ka­binok együttes szagának sajátos keveréke, legelőször ujitások után kutat a szemünk, valami után, ami tavaly még nem volt. Hát ujitások azok vannak. Olyasmi, ami még nem volt például az a sok, kedves, dia­dalkapuhoz hasonló fa-épitmény, amelyen drótok vannak és a kúszónövény, ami erre a drótra fel fog szaladni. A kúszónövény még csak a kapu legalján startol, de nemsokára ellepi az egészet, ami nagyon poétikus lesz. Általában kertész-szempontból és mint lát­vány is, a strand évről-évre szebb lesz. Uj virágokat és bokrokat is láttam és napfiir- dözésre remekül alkalmas füvei beültetett dombokat, amelyek egy óriás százlábú, vagy egy sovány óriás sírjára emlékeztetnek, de mindegy, azért napozni nagyszerűen lehet rajtuk, főleg kettesben, ami nem éppen szór­ványos eset a strandon. Ugyanis a domb egyik oldalán napozó lény nem látja a má­sikat és ez elképzelhetetlen előnyökkel jár. Egy olasz ur, aki pedig Taormina és Capri bűvös partjain sült feketére, a legkomolyabb elragadtatással nyilatkozott strandunk szép­ségeiről — nem a nőkről, hanem arról a lát­ványról. ami például akkor tárul az embei szeme elé, ha a nagy bazin szélén épült lép­csős emelvény legtetejéről végigtekint az eléje táruló színes, kedves területen. Egyébként a strand látogatói ugyanazok, mint minden nyáron: ifjak és öregek, spor­tolók és flörtölök, bajnok-úszók és vízbe si- 1 kongva nagy lábujjat áztatok. A vendéglőben nagyszerűen lehet enni, dié­tásoknak is, a kis medencébe nagyszerűen be lehet csúszni a csusztatón s azonkívül újsá­gok, fodrász, manikür, pedikür, mérleg, ping-pong, minden a régi, ami csak szem­szájnak ingere. A legfontosabb, ami felülmúlhatatlan és egyedüli a Nap. nagy N-nel, ami az egész vá­ros területén itt a legtüzesebb. A legérdekesebbek a gyerekek, itt is és mindenütt a gyerekek, egy 4 és 7 éves, akik igy társalognak: Négyéves: Mit akar maga? Azt hiszi, hogy talán már nő a szakálla? Hétéves: Azt nem. De magához képest öreg bácsi vagyok, maga taknyos! A legdivatosabbak: a fehér fürdőruhák. Egy napig divatosak, másnap piszkosak. A legszebb: írjam, ne írjam, merjem, ne merjem? A legszebb az ismert színész, is­meri kislánya, fekete-rózsás dresszben, bar­nán, karcsún, könyvvel a kezében. A legjobb — a legjobb, a legeslegjobb és legfontosabb, hogy végre visszavonhatatla­nul és csakugyan nyár van! Marton Lili: HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Zseb­menetrend 16 lej. Vidékiek még külön 5 lejt küldjenek be portóra. baji, elsőrangú ellátás- H f Sül csak az „Emopa sigj a b * r > £ WSSSÄI Hs! taltl SEÉüÉüpí j nál kaphat. Fürdőszál- ^^^—ummm^——mmmmmm " éspausálkuraszerződé- gB sek a köv, fürdőkben : Uj Bttzias — Carmen Sylva (Movila-Tekirghiol) — Episcopesti (Püspökfürdő) — Lacul G/ulcoş (Gyilkostó) — Băile Her- calane (Hercules-fürdő) — Ocna Sibiului (Vízakna) — Sovata (Szováta) — Tusnad (Tusnád-fürdö) Képviselők és kirendeltségek az ország összes nagyobb városaiban! K0J Kapható gyocyszerta i ákban drogériákban A KORAI VENULES ELKERÜLÉSE VEGETT... U R O D O N A L Ha ar. urc nein ráncon, a bőr üde és a mell kemény ez ugyebár azt jelenti, hoU) n nő fiúiul* . -A jő vér tesz« a bőrt széppé», mondják a délfraneiaor h/agi :r.szunyok éjs igazuk van, a bőr »/.orvos része a szer vezet nők és annak minden változását magán viseli Mihelyt a vér romlani vagy szegényedni kezd. u bőr s/.ine viaszaárgává vagy halványszürkévé válik, elveszti fényét, összeiAricosodtk rózsái clhervadnak. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a szép bőr az egész-lég lükre. A korai vénüíés elkerülésének előfeltétel« a vér ifjúságának és tisztaságának megőrzése, amit. azáltal tudunk lepbiztosabbnu elérni, ha minden este beveszünk e,ry kevés URODQNAL-t. Az Buddhista templomban akasztotta magát Herta Henschel.Trebits-Uncoln Berlinből ki€sábitoSS „tanítványa”. — A kalandor neve újra világlapok pellengérjére kerüli LONDON (junius). Angol lapok jelentik Sanghuiból. hogy a Csckiang tartományban lévő lloanting buddhista templomban egy szép berlini nő, Herta Henschel felakasz­totta magát. Herta Henschel két év előtt ment ki több berlini nő társaságában Kíná­ba, az egész Európában kalandornak ismert Trebits-Lincoln buddhista szerzetes kíséreté­ben. Azóta, mint a buddhizmus fanatikus hive, imádkozással töltötte idejét a Hoan- ting templomban. A Sajighaiból érkező hir szerint Trebits-Lincoln az elhunytnak ünne­pélyes buddhista temetést rendezett. Pap, képviselő, kém. bürtüntültclék A különös hir újra szerepelteti a Magyar- országból kiszármazott nemzetközi kalan­dornak és kémnek. Trebits-Lincoln-nak a nevét. Ez a név egyike a legismertebbeknek az európai sajtó kalandortörténeteiben. Tre- bits-Lincoln a század első éveiben vándo­rolt ki Magyarországból, ahol kereskedő­segéd volt, Amerikába. Rövidesen Kanadá­ban tűnik föl, ahol az anglikán hitre tér, teológus lesz és lelkészi állást kap. Mr. Trebitsböl szívesen hallgatott egyházi szó­nok lesz. Kanada azonban nem elég a becs­vágyának, átköltözik Angliába, ahol szintén népszerűségre tesz szert és rövidesen kép­viselőjelöltként bukkan fel. 1910-ben, 28 éves korában már képviselő az angol alsóbázban. A Trebits nevet közben a jobban hangzó Lincoln nal cseréli föl. Erkölcsisége gyor­san magasba ívelő egyházi és politikai pá­lyafutása közben sem válik nagyon szi­lárddá. Mikor kitör a háború, Trebits-Lincoln csakhamar kémkedésre adja magát. Először az angol kormánynak ajánlja föl kémszol­gálatait és mint az angol titkos szolgálat embere utazgat Európában. Az angol titkos szolgálat azonban saját megbízottait is szem­mel tartja és csakhamar rájön, hogy a kitűnő Mr. Lineoln-nak túlságosan jó kapcsolatai vannak az ellenféllel és néni biztos, hogy ezeket a kapcsolatokat Anglia javára használja ki. Trebits-Liucoln is neszét veszi annak, hogy’ az angol titkos szolgálat gyanút fogott, még letartóztatása előtt kimenekül Amerikába, ahol könyvet ad ki, melyben a legteljesebb szemérmetlenséggel számol be arról, hogy egy idejűleg kémkedett Ang­lia és Németország javára. Könyvének sikere volt, de Trebits-Lincoln nem sokáig örvendhetett ennek a sikernek. Az angolok bebizonyított váltócsalás cimén kérték kiadatását Amerikától s az Egyesült- Államok, még mielőtt szintén háborúba lép­tek volna, kiadták őt Angliának. Bér Síntől Kínáig Itt három évig börtönben ült. A békekö­tés után szabadult ki, amikor kalandori éle­tének uj fantasztikus fejezete kezdődött. Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Magyarországon járt újabb kalandok után, amig végül 1920 márciusában Berlin­ben bukkan föl abban a pillanatban, mikor a német birodalmi fővárosban a szélső jobb­oldali Kapp-puccs kitör. Trebits-Lincoln a puccs vezetőjének bizalmába férkőzik be és a rövid ideig tartó puccskormánynak sajtó­főnöke lesz. A boldogság azonban nem tart sokáig, a puccskormány összeomlik és Tre- bits-Lincoln menekül Németországból. Bécs- ben és Budapesten keres újabb kalandokat, amig 1921-ben egy hajón újra Amerikába csempészi ki magát, ahol mint a kivándor­lási szabályoknak eleget nem tevő idegent letartóztatják és fogságba vetik. Rövid időre újra eltűnik, de a következő években már megint egészen kalandos mó­don kerül bele neve a lapok hasábjaiba. A kínai forradalomban tűnik föl újra. Egy­szer, mint a forradalmár Vu-lPej-Fu tábor­nok tanácsadója szerepel, máskor a „sárga Hannibal“nak, Má tábornoknak főhadiszál­lásán látják és találkoznak vele Észak-Kina urának, a ravasz Csang-Czo~Einnak udvará­ban is. Közben 1926-ban rövid időre újra Európába jön. Fiát, aki mint angol katona, rablógyilkos­ságot követett el, halálra Ítélik. Az apa abban a reményben, hogy fiát még megmentheti, Európába siet. Mikor azonban megérkezik, a fiát már kivégezték. Az an­golok, bár a brit birodalom területéről ki volt tiltva, szabad utat engedtek neki Ang­liába és vissza. Bnddhista hittérítő Trebits-tLincoln visszamegy a szélsőkelet­re, ahonnan mind különösebb hirek érkez­nek róla. Megbízható jelentések szerint buddhista szerzetes lesz belőle és ezen a téren szintén nagy tekintélyre tesz szert. Uj neve is van, a buddhista szerzetes Trebits- Lincolnt Csao-Kung-nak hívják. Csakhamar 1 Európába is elhozza a megváltó tanokat, térítő körútra indul Európa nagy városai­ban a buddhizmus érdekében. Előadásokat tart Párisban, Berlinben és más nagy váro­sokban hosszabb időt tölt és téríteni igyekszik a Riviérán is. Különösen asszonyokra és leányokra van hatással. Berlinben olyan tömegek hallgatják, hogy előadásai számára nem talál elég nagy helyi­séget. A nők közölt, akik minden szavát éhesen lesik, első sorban van a fiatal, szép és dúsgazdag Herta Henschel. „Én megtalál­tam az utat önmagamhoz és lelkem meg­váltásához“ prédikálja Csao-Kung-Trebits- Lincoln és azt tanácsolja hallgatóinak, hogy kövessék őt, akkor ők is boldogok lesznek. Herta Henschel hisz neki, tanítványa lesz, engedélyt kér, hogy mint kisérőnője és ta­nítványa követhesse őt Ázsiába. Otthagyja családját, pénzzé leszi minden vagyonát, eladja ék­szereit s amikor Trebits-Lineoln vissza­utazik Kínába, több más berlini nővei együtt követi a kalandor buddhista szer­zetest. És most Sanghajból érkezik a hír­adás, hogy a Hoanting templomban Herta Henschel felakasztotta magát. A távolkeíeten talán már nem is hívták Herta Henschelnek, hanem Trebits-Lincoln- hoz hasonlóan, valami misztikus kínai nevet vett föl. Hogy miért vetett véget életének? talán csalódott, talán kifogyott minden anyagi eszközéből? — ezt soha sem fogjuk tudni. Herta Henschel magával vitte titkát a távolkeleti sirba. Halála azonban újra az európai sajtó hasábjaira hozta az utóbbi idők egyik legnagyobb kalandorának, TTe- bits-Lincolnnak nevét nos szükség élösdi és tehetetlen Itazafiashodásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents