Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-15 / 134. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ iN NUMERAR No. BEI WMís$k X Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piát« Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS 840 lej. — pengő. A- Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókiilönbözettel több. IaVI. ÉVFOLYAM, 13 4. SZÁM. SZOMBAT 1935 JUNIUS 15. Keresztes haűjárat folyik — jelszavakkal. Csakhogy ezek a jel­szavak sajnos néha sikeresen robbannak s elpusztítanak életlehetőségeket, ebrudra hánynak hűséges állampolgárokat Kenyeret ütnek ki a kézből, a szájból. A gyűlölet mindenféle maró sávját öntik arcra és szív­be. Régen véget kellett volna már vetni az izgatásoknak, hiszen az erős kéz kormányá­nak módja, joga, felhatalmazása van erre. Mégse történik semmi. Az öreg orvos, aki ott volt az Alba-Iulia-i határozatok meg­hozatalánál és jegyezte a kisebbségvédelmi szerződést, minderről megfeledkezve, mint egy himnemü furia keresztül-kasul barangol s az országot a gyűlölet fullasztó fáklya- füstjével és fénypislögásaival tölti meg. A saját jogvédelmét köpi forgácsra, Igaz, ko­moly tényezők szerint mindennek nincsen szilárd magja s el fog ülni, mint a füst és lelohad, mint még a legnagyobb máglya is. Ki kell várni a végét. Csak önmaga lehető­ségeit pusztítja el. De azért mégis csak van nemzeti munkavédelem. Egyre több a föl­dönfutó. Hiába mosakodik a kormány fran­cia szócsöve a külföld felé, hogy a magán­vállalatokat a jelentések ethnikai rovata miatt és egyéb címeken csak illetéktelen tényezők bírságolják meg jogtalanul, az ütem és menet folytatódik. A törvénytelen beavatkozás a magánvállalkozás személyi ügyeibe, a bírságokkal való csípés, sebzés, pusztítás évadja im csak elhúzódik. A gyűlölet feszült légköre nem akar csillapulni. A több­ségi sajtó igazságos része és az egyetemes kisebbségi sajtó a jogosult érdek alapján hasztalan küzd a végnélküli boszorkány szombat ellen, amely a külső hitelt és a belső munkát ingatja meg. Egy újabb sötétségre kell mutatnunk. A ..keresztény“ ügyvéd-szövetség képtelen téte­leire. A derék jogászság világgá merte kür­tölni, hogy a román elem visszaszorult a vezérletből és most már szükséges gátat vet­ni az ingatlan vásárlásnak. Hiszen ez nem­zetrágalmazás és egy fajta bolsevizmus. A nép és az állam gyanúba kerül, hogy gyön­ge és a negyedrésznyi kisebbség utasítása szerint él. Szabad ilyet füllenteni? Mit szól ehhez a nemzeti tekintély és büszkeség elve? A világszerte szabad román tulajdonjog mi­kép védekezik az oroszkodás vádja ellen? Ha még, bár ok nélkül fájlalják, hogy állam- polgárságokat kellett adni — az elintézetlen ügyek óriási száma némi cáfolat erre -— és ha kényelmetlennek mondják a kisebbségi jogvédelmet gyűlölködő szenvedély szellemé­ben. ezt még értjük valahogy. 'Pedig nemes kötelesség vállalása nem megalázó s elvégre Románia jó társaságba került a kisebbségi védelem tekintetében. De az már » Yí'i 'Kvp, ''SiLí SKf}, az alkotmány ellen való lázadás, ha most keresztény ügyvédszövet­ségen át követelik, hogy vegyék el a román állampolgárságot, ha ki bármiféle külföldi vé­delemre hivatkozik, akár a Népszövetséghez való folyamodás ürügye alatt is. Ez nagyon veszedelmes tétel joggal kérdeznék, miért történt, hogy Bratianu Ionel még a területi viták elinté­zését megelőzőleg a kisebbség ölelő Alba- lulía-i határozatokat a békekonferencia elé tárta és így nagyszerű hangulatot teremtett a román kívánságok részére? S miért mon­dott le sértődötten, amikor a kisebbségi jogvédelmet szabályozó párisi szerződés alá­írására került a sor és kifejezték, a területi szabályozás összefügg a kisebbségi védelem­mel? Most már, 15 év után megbolygatni az alapot, amelyen a ma fölépült, tíwtSí fi* 'ŢVí’ K vv,?! W.vUv az állam érdekeinek súlyos kockáztatása lesz. És hogy éppen ügyvédek merik elkövetni, akik önként vagy hivatalból tartoznak védeni minden emberi és polgári jogot, így ami a kisebbségi szerződésekben bennfoglaltatik! Pedig tudják: eltörölni, ami a békeszerző­désben van, csak uj békeszerződés volna jogosult, de az ilyet gyötrelmes rögeszmé­nek és bűnös lehetőségnek minősítené épp az az erő és áramlat, amelynek vélt szolgá­latába szegődnek ferde véleményük szerint a keresztény ügyvédek, akik a kereszt vilá­géból csak a hadjáratokra emlékeznek. Német lőszergyár katasztrófám Sorozatos robbanások röpítették levegőbe a németek Elbe- melletti nagy arzenálját. — A halottak és sebesültek számát meg sí tudták még állapítani. — A is zakká kellett átalakítani a sebesült tömegek befogadására BÉCS. (Az Ellenzék táviratai) Németországban tegnap borzalmas ka­tasztrófa történt. A levegőberepült a birodalom egyik legnagyobb lőszergyára, a Westfalische Anhaítinische Sprengstoff-Fabrik-nak a Wittenberg melletti Rheinsdorfban tévő óriási gyártelepe. A robbanás teljesen elpusztította a gyárat, melynek romjai még mindig hatalmas lánggal égnek és bevilágítják az egész környéket. A gyárban 13.000 munkás dolgozott, akik közüt külföl­dön elterjedt hirek szerint, több, mint ezer sebesült meg és lelte halálát, mig németországi hivatalos jelentések szerint csak 60 munkás pusztult el és 200 —300-at tesz ki a sebesültek száma. A robbanásról érkező hirek ezért nagy­ban különböznek aszerint, hogy Németországból hivatalosan átengedett hír­adások, vagy külföldi sajtóügynökségek hírei. Pontos adatokat különben még nem is lehet kapui, mert a romokban heverő óriási üzem épületei még bozzá<- fér he tét lenek. Hivatalos ielentés a robbanásról BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A Rheins- dorfi robbanásról tegnap a következő hivata­los jelentést adták a német lapok: ..Witten­berg közelében, az Elbe melletti Rheins- dorfban lévő robbanóanyaggyárban, katasz- trófális robbanás történt, mely emberáldo­zatokat követelt és a gyár egy részét teljesen rombadöntötte. Csaknem öt órán át sikertelenül kísérelték meg az égő romok megközelítését, mert közben megismétlődtek a robbanások. Éjfélig a romok közül ÍA holttestet hoztak felszínre. Az áldozatok pontos számát még nem le­hetett megállapítani. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy nehány kilométeres körzet­ben az összes házak ablakai betörtek. Wit­tenberg kerület összes mentői és orvosai a helyszínen vannak. A romok eltakarításán a Reichswehr és a roham- és munkásosztagok 1 dolgoznak. „Ez a jelentés látható óvatosság­gal beszél az áldozatok számáról. Este fo- j lyamán elterjedt a hír, hogy a halottak száma túlhaladja az ezret, amit azonnal megcáfoltak. A katasztrófa mi­att a német rádió az este megváltoztatta mű­sorát és kizárólag komoly zeneszámokat közvetített. 1500 munkás hiányzik BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) A rheinsdor- fi borzalmas robbanásról szóló hirek még mindig nem adnak pontos adatokat. Bécsi magánhiradások szerint azonban az üzem munkásai közül 1500 hiányzik. Német birodalmi lapok rendeletet kaptak, hogy csak a hivatalos jelentéseket közöljék. Az első robbanás délután 6 órakor történt. A robbanást tűz követte, majd 8 órakor újabb borzalmas robbanás következett. Ez elől a J robbanás elől a gyár munkásai szerencsére már elmenekültek, különben rettenetes kö­vetkezményei lettek volna. Rheinsdor község körül nagy körzetben védőövet vont a Reich­swehr, amely ezen az övön egyetlen em­bert át nem enged. A sebesültek óriási számára mutatnak az előkészületek, amelyeket tegnap este Wit- tenbergben és környékén tettek. A witten­bergi kórházak tele vannak sebesültekkel. De ezenkívül az összes iskolatermeket és köztermeket is átalakították tábori kórhá­zakká. Az este 8 órai robbanásnak borzalmas ereje volt. Emberi testrészeket dobott óriási távolságra, téglákat és gépré­szeket hajított több kilométerre a robba­nás színhelyétől. óriás’ 1.fülelőn uem maradt épen egyetlen ablak s ni. A hatóságok az első robbanás után azonnal elrendelték Rheinsdorf község teljes kiürítését. A környéket katonaság tart­ja megszállva. Bécsbe érkezett utolsó hivata­los jelentés szerint a romok alól húsz holttestet húztak ki és számítanak azzal, hogy a halottak száma 50-re, a súlyos sebesültek száma 73-ra és a könnyebben sebesültek száma 300-ra megy. Magánhiradások szerint azonban ezek az adatok távol állanak a valóságtól. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A rheins- dorfi robbanásról hosszú tudósításokat kö­zölnek a francia lapok. Az első hirek hajme­resztő adataival szemben azonban, a leg­újabb jelentések aránylag nem teszik ma­gasra a halottak számát. A Havas-ügynökség jelentése szerint eddig 60 halottat húztak ki a romok alól. Francia lapok szerint az óriási rheinsdorfi lőszergyár teljesen elpusztult. Nagy viharok előtti szélcsend a ţapân—kínai viszályban Kiürítenék Pekinget és Tiencsini a kínai csapatok LONDON. ( Az Ellenzék távirata.) A ja­pán—kínai feszültségről változatlanul erősen nyugtalanító hirek érkeznek Lon­donba. Minden jel arra mutat, hogy Ja­pán diplomáciai nyomás, vagy katonai eszközök igénybevétele árán, de föltétle­nül ugyanolyan módon akarja kezébe keríteni Északkinát, mint ahogy ezt Mandzsúriával tette. A kínai kormány visszautasította az utolsó ultimátumot, még nem lehet tudni, hogy Japán erre a visszautasításra mit fog válaszolni. — A visszautasítás ugyanis a Kvangtungi ja­pán hadsereg vezetőinek szól, nem a ja­pán kormánynak, mely egyelőre úgy vi­selkedik, mintha tudomást sem venne a mandzsuriai hadsereg vezetői által kül­dött ultimátumokról. A helyzet pillanatnyilag a nagy viha­rok előtti szélcsend képét nyújtja. Nankingban, a kínai kormány székhe­lyén, várakoznak a következményekre, a japán kormány egyelőre hallgat és Észak - kina lakossága fejvesztetten menekül a biztosra vett japán katonai közbelépés elöl. Pekingi és tiencsini hirek szerint a japá­nok szüntelenül újabb csapatokat raknak partra Mandzsúriában Minden arra mutat, hogy föltétlenül beváltják a katonai előnyo­mulás fenyegetését, ha követeléseiket nem teljesitik. Diplomáciai körökben fölmerül a kérdés, hogy milyen nemzetközi következmé­nyei lehetnek Japán északkinai előnyomulá­sának. Peking és Tiencsin között a vasútvo­nal mentén a külföldi kolóniák védelmére egész sor angol, francia és olasz katonai ki- rendeltség van, melyek a boxerlázadás óta védik a külföldi konzulátusokat és koncesz- sziókat. Tiencsinnek és Pekingnek pedig ép­pen úgy, mint Sanghainak a nagyhatalmak katonai osztagai által védett külföldi negyei­déi vannak. Peking és Tiencsin megszállása tehát ebből a szempontból is komoly nem­zetközi összeütközésekhez vezethet. Tiencsin- beu japán hajók tegnap ágyukat szállítottak ki. melyeket a város japán negyedébe vittek Ezt a negyedet éppen úgy japán katonák védik, mint a többi külföldi negyedet, az il­lető országok katonái. A kínai kormány katonai ellenállásra nem is gondolhat, bár hir szerint egyes katona, osztagok saját kezdeményezésükből drőtsö vény akadályokat húztak és ellenállásra ke szülnek. Pekinget az első ultimátum elfogadott kö­veteléseinek megfelelőleg két kinai divízió kiürítette. Ugyancsak visszavonták a kinai katonaságot Tiencsinből is. így egész Észak-Kinában csak a Sung-Seng tábornok és Huang-Fu-Lin tábornok pa­rancsnoksága alatt álló katonaság marad, melynek eltávolitását japán részről azért nem követelik, mert a két tábornok japánba­rátságáról meg vannak győződve. A nankingi kormány hir szerint „utolsó segélykiáltás“- képen kiáltványban akar fordulni az euró­pai nagyhatalmakhoz és az Egyesült-Álla­mokhoz, hogy védjék meg távolkeleten a ja pán kapzsiság által fenyegetett emberi jo gokat.

Next

/
Thumbnails
Contents