Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-14 / 133. szám
I ELLENZÉK MEZŐGAZDASÁG - $ZOm«fZES A világ szövetkezőinek nagy ünnepe e Placi drah fraicllék. Hu?« 390- 400, truRrri .’.So—290, nui]ájili«i (áresés) -.30, fózó 7, krnyérliszi 3-5°’ féhán)cc.nyér 6.50, turn« 3.50, tej 2.50, to jfcl ií, túró 3, tc*v«j 33—-í>o, tojás 1, csirke rántani való pérj« 22—25, juprikás 35, ruca pírja 50—60, J»rsc«T kj. 20, liba sovány db 33—63, fiatal liba pírja 30—3 3, mürlvilius 10, borjú 14, »ortc.s 18, sxaloaaa 7*«rn«k 30, paprikás és füstös 36, «bált 40, háj 32, uj zöldség kötcR 1, uj hagy ma 1 — 1.30, vörös hívnia ó kR 1 S', fokhagyma kóteg 1— 2, burgonya kg 1.30—2, dió 7—8, házipaprika j{—45, méz 38, cseresznye literje 3—6, padlut-ka kocog t, spenót főzet 3, kalaribé köteg 3—4, rc- jok 2, pöszméte literje 10, csöves borsó főzet 3—4 lej. Satmar. Búza 410—420, árpa 310—330, z*b 260—270, napraforgó 340—330, lucernitmag 4000—4100, tökmag 360—370, nullásliszt 8.30, fózőHsrt S, kenyér 7.50—7—6.30, kukoricaliszt 4. Tejtermékek: tej literje 4, tejfel 20, túró 14, Sevcrtturó 13, juhturó 24, juhsajt 24, orda 25, e»j falus: kistermelőktől 45, teavaj 63—70, :menthali 65, tojás darabja 1 lej. Állatvásár: élő- .narha kilója 7—8, sertés sovány élősúlyban 17— 18, sertés hizort 22—23, növendékmarha 830— foo, fejős tehén 4300—3000, igás ökör párja 17—18 ezer, ló I. oszt- párja 12—13 ezer, II. ixsxt. 7—8 ezer. Ifi. oszt. 3—6 ezer, juh darabja 290—300, kecske 270—290, bárány 150—160 lej. Baromfi: tyuk darabja 45, csirke párja rántani 40—30, lúd sovány 70—80, hízott no, kacsa sovány 60, hízott 90, pulyka 60—70. Húsárak: marhahús 16, borjú 20, sertés 28, szalonna zsírnak 37, szalonna füstölt 40, szalonna sózott 36, füstölt kolbász 40. (A húsárak emelkedtek.) Zöldség: egy kötés murok 4—3, petrezselyem 3—4, zeller 3, friss hagyma csomója 1—2, hónapos retek i, kalaribé 4—5 darab 3—3 lej, kakira bélévé! egy köteg 2—3, dió literje 6—7, házipaprika kilója 43, méz 36, hagyma kilója 19, fokhagyma 21, burgonya kilója 2—3, szárazbab literje 4—SCiuc megye. Marhahús 12—15, borjúhús 26, sertéshús 28. karaj 30, szalonna 30—40, zsimak- való 36, zsír 40, házi vaj 30, teavaj 70, tej 4, tejfel 28, juhturo 28, juhsajt 26, orda 24, tyuk darabja 43 — 33. csirke rántani párja 43—50, ruca sovány 53—60, hizott 70—80, lúd 80—no, 75 — 83, murok kötése 8—10, petrezselyem 8 — 12, zeller 3—7, kalaribé darabja 2—4, friss hagyma 2— 4. friss uborka darabja 8—xo. száraz bab literje 6, vöröshagyma kilója 26, uj burgonya kilója 8—10. A cukorárak a következők: porcukor 30, kockacukor 31, süvegcukor 30 és kristálycukor 29. Kukorica véka ja 34, kenyérliszt 6—7, tésztaliszt 8. Élőmarha kilója 8—9, sertés sovány élősúlyban 18—19, hizott 2C—22. növendék marha darabja 8co—1000, fejős tehén 4000—3300, hizott ökör párja iS—22 ezer, első osztályú ló 7 ezer lej körül, másodosztályú 4300 körül, har- madikosztályu 2—3 ezer, juh ára 320, kecske 28c—310. A zöldségfélékben nagy kereslet és ke- ves kínálat van. A baromfi árak majdnem megfizethetetlenek. Maga a város drágasági index- ■zámra még a klimatikus helyre minősített Brasovoc is túlszárnyalja és Közép-Európa egyik legdrágább városa. GAZDAKÖRI ELŐADÁSOK CLUJ-MEGYÉ- BEN. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Cluj-megyei Szakosztálya előadássorozata során egymásután írogatja meg a körzetébe eső községeket. Eddig a következő falvakban voltak gazdakör: előadások: Ghilau, Bac u, Mera. Vista, Tiurea, Aghires, Leghia és Petrindul-Mare-ban. Az előadásokat dr. Sulyok István és Török Bálint tartották, akik előadásaik során a községekben a népet legsürgősebben érdeklő gazdasági és kulturális 1 érdeseket ismertették. Az egy. • let junius hónapban tovább folytatja előadásso. ozatát. CLUJ. (Az. Ellenzék tudósítójától.) Az öt világrész szövetkezői minden esztendőben ünnepélyes külsőségek között tartják meg a „Szövetkezeti Nap“-at. Ezzel akarják kidomborítani a szövetkezeti mozgalom felbecsülhetetlen. erkölcsi és anyagi értékét. Ebben a hatalmas erejű szervezetben a világ csaknem minden népfaja képviselve van, akik qgjy jobb jövővel biztató gazdasági rendnek a békés hirdetői és úttörői akarnak lenni. Ezeknek a célkitűzéseknek szentednek egy napot a világ összes szövetkezeti szervezetei minden év júliusának első vasárnapján. Így a jelen évben az ünnepségek julius 7-én lesznek, amelyeknek méretei az eddigieket is felülmúlják, legalább is erre mutatnak a jelek. A szövetkezők vüigiinnepe nálunk is nagyszerű alkalom a szövetkezés összefogó erejének a hirdetésére, mert hazánkban még nem értékelik kellőképpen a szövetkezeti mozgalmakat. Azokban, a községekben, ahol megalakultak a szövetkezetek, a tagok ott sem támogatják a szövetkezeteket céljainak megvalósításában. Általában meg nem ismerik eléggé a mozgalom célkitűzéseit, amelyekkel a társad alom előrehaladását szolgálják. A szövetkezi. mozgalom jelentősége azonban mindenek ellőtt közgazdasági szempontból felbecsülhetetlen. A kapitalista termelőrend legfontosabb problémái megoldást nyernek a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseiben. A szövetkezeti napok évről-évre növekedő jelentősege bizonyítéka annak, hogy ha lassan is, biztosan közelleg az idő, amely a jelentős mozgalom végűikére* hozza. A kisgazdák állattenyésztésének felvirágoztatásáért I tárni a jó apaállatok beszerzésével!, a ccnyész- I tés irányításával és tejtermékek clheityczésé- val. Ismertetik továbbá a gazdakörökkel, hogy az érvényben lévő törvények értelmében a szindikátusok többféle kedvezményben részesülnek úgy a minisztérium, mint a mezőgazdasági kamarák részéről. így az apaállatok beszerzése, fiatal apaállatok értékesítése, ingyenes ellenőrzés a szindikátusok révén meglehetős nagy előnyöket biztosit a gazdáknak. SATU-MARE. (Az Ellenzék tudósitójától.) A tarkamarhát tenyésztők egyesülete egutóbb gyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy a szindikátus fejlesztése érdekében a tőle telhető legnagyobb propagandát fogja kifejten» az uj tagok bciratása érdekében. A szindikátus most körlevélben ismerteti az összes környékbeli községek lakosságával mindazokat az előnyöket, amelyeket az egyesületbe való belépésükkel elnyerhetnek. Először is leszögezik, hogy csak a tenyésztő egyesületek képesek a kisgazdák állattenyésztését felvirágozÖTHETES LESZ AZ IDEI NŐI GAZDASÁGI ÉS HÁZTARTÁSI tanfolyam, amelyet az Unitárius Egyház Teli Gazdasági Iskolája oly nagy sikerrel1 rendezett meg két ízben. A tanfolyam tan és gyakorlati anyaga egyező lesz az előző éviekkel és a felemelt időtartam ennek az anyagnak az alaposabb, részletesebb ellsajátithatását fogja szolgálni. A tanfolyam folyó évi julius 21-én kezdődik és augusztus 25-ig fog tartani és arra az iskola szabályzata szerint olyan 16 évet töltött nők vehetők fel, akik a magyar nyelvet szóban és Írásban jól bírják. Az öt hét tartamára 750 lej fizetendő bentlakási és élelmezési dij címén. Tandíj, vagy egyéb más költség nincsen. Bármily irányú fevilágositással szívesen szolgál az iskola igazgatósága I. G. Duca, jud. Odorheiu) ahová a felvétel iránti kérések is beadandók. A kérések szabályszerűen bé- íyegzendők és folyó évi julius 10-ig adandók be. Az iskola igazgatósága. GAZDANAP TURDA-MEGYÉBEN. A Turda-megyei „Ave“, Aranyosszéki Vídék- fejlesztő Egyesület, amely egyéves fennállása óta az aranyosszéki magyar községek tejtermékeinek e.lhelyezéséről gondoskodik a Turda-i piacon, a szövetkezeti eszme népszerűsítése céljából junius 23-án Piaiestiben gazdanapot rendez. Az egész napot betöltő gazdanap műsorát a délelőtt folyamán isten- tisztelet nyitja meg. Utána a kultúrpalotában dr. Petrovan Tibor a hitelszövetkezeti központ főtitkára tart előadást a szövetkezés fontosságairól és szükségszerűségéről. A gazdanappal kapcsolatban tenyészállat- és gépkiállítás lesz dr. Gál Miklós udvarán, amelynek keretében dr. Szász Ferenc az E. G. E. alelnöke az okszerű állattenyésztésről tart előadást. A gazdanap előkészítésén Fikker János unitárius lelkész dolgozik nagy ügybuzgalommal. 17én SZEPESI HÁZAK R E 0 É N Y I ~. I 3. KÖZLEM^ 9 — Ki vagy te? — Balogh Annuska. Péter nagyon kedvesnek találta a kislányt, nagy, kerekre nyitott, ijedt szemeivel. De nem mert szólni, mert látta, hogy Magda összevonja a szemöldökét. — Ahá, az uj diáklány! Hogy kerülsz ide? A kislány azt mondta: — Az Onkel Röser küldött. Dacosan tette hozzá: — Különben nem jöttem volna! Magda lemutatott a bástyáról a völgybe. — Gyerünk, Péter. Azzal átkúsztak a faion ügyesen, gyakorlottan, miint akik sokat járt utat tesznek meg és otthagyták a kislányt sírásra görbülő szájjal, könnybeboruk szemmel az elhagyott, gyöpös kerti utón. II. FEJEZET. Vén szepesi házak. Ott, ahol a tagos utca lefordul a lőcsei ut : elé, két ósdi, egyemeletes ház húzódott szorosan egymás mellé. Még a szabadságharc idején tizenhárom ilyen egyforma ház állott itt. Amikor a Bach-korszak idején, a várost felgyújtotta az osztrák, három elpusztult belőle, négyet a császári kormány vásárolt össze. A többi négy pedig átalakult. Modern házak épültek helyükbe. Csak két ház dacolt még az idővel és nézett apró ablakaival vígan a világba. Az egyik a Stramm-ház volt, a Péter gyerek apjáé, a másik Rőser városi tanácsos tulajdona volt, a kis M%gda édesapjáé. Mintha ez a két öreg ház hozzásimult volna azoknak a leikéhez, akik lakták. Egyszerű, szürke falaik, a hatalmas kapu, a három emeleti ablak, a gerendás tetőzet, a mohlepte zsindely mind azt mutatták, hogy lakóik egyszerű polgáremberek, akik megőrizték híven atyáik házát. Amidőn a fagyos, északi szél először szántott végig a tágas völgyön és a terebélyes vadgesztenyefákról peregni kezdettek a levelek, az ablakokba mohát és fürészport tettek, hogy némileg fölfogja a besivitó szél erejét. A házak előtt kifényesedett, öreg, faragott kőpadok ékeskedtek, száz évvel ezelőtt is Strommok és Roverek üldögéltek rajta. A Stramm-udvaron hatalmas kocsiszín terpeszkedett, mert Strammnak jelentős gazdasága volt. Mind a két kapu fölött kőből faragott galambpár csó- kolödzott és alájuk volt vésve: Anno MDCCLXXVI. Az öreg Rőser beszéli, hogy ezt még a szépapja faragta, öreg Rőser István, aki jeles kőfaragómester volt és az ő munkája a luteránus templom lépcsője, meg a karzata is. Szerelmes volt valamelyik Stramm-lányba; de a lány mást szeretett és Rőser István meghalt bánatában. A csókolódzó galambok az ő mély szerelmének, álmainak kőbe vésett tanúi. Ez az egy emlék az, amely szomorú. A többi mind vidám, mosolygó, kedves. A Rőserek és Strommok mindig jó barátságban voltak. Szinte öröklődött ez a barátság apáról-fiura. Stramm István és Rőser Bódog, a két ház mostani gazdái is:- testilelki jóbarátok. Pedig rokonság nem fűzte őket egymáshoz. A Strommok és a Rőserek sohase házasodtak össze. Lám Stramm István se vette el a híres szép Rőser Mártát. Pedig együtt játszottak a porban. A felvégről hozott magának feleséget; a kis Tárcsák Évát vette el. Nyugodt, csöndes, szelíd asszonyka volt, olyan, amilyenek a Stramm-család asszonyai voltak mindig. A nyugodtságában erély volt, csöndességében a szepesi kedvesség. Meghalt szegény fiatalon. Szakasztott az anyja természete vök Péter. Külsőleg is örökölte anyja finommetszésü arcát, szőke haját és szelid ki- fejezésü szemeit. Rőserné volt az egyetlen, aki kiritt ebből a környezetből. Pesti asszony volt. Senki se tudta, hogy került ide, hogyan hozta magával Rőser Bódog. Magastermetü, sötétarcu asszony volt, korán megöregedett arccal. Azt mondják, hogy házassága első éveiben csodaszép volt. Rőser Bódog, imádta. Imádta, pedig soha kettejüknél’ ellentétesebb két természet meg nem került össze. Rőser maga volt az egyszerűség, a nyugodtság, olyan, mint amilyen férfiak több száz év óta laktak ezekben az öreg házakban. A tekintete férfias, nyílt volt, a lelke szintén. Csökönyös, 19 3 3 I u a I u • t 4. Termfriuárah Bucureşti: But* (1934) 360, zab 270. írj* 193. kukorica 200, repce, 330 lej nvétermázaánkérU Punom livTi 7.90, kcnyerliszt 6—7, b«rf>«liszi 5 lej kiJógramonként. Braila: Arpa zoo, kukorica 223 lej métermázsánkénx. Constanta: Kukorica 213, irp« 193, /ab 250, erdélyi pov/.uly 313, Dob rudrzsai p*v/.u!y 280. repce 520 lej méiermizaáo- ként. Galati: Buza 390—420, árpa J90, zab 283 — 310, kukorica 210, tavaszi repce 490—500 lej méicrin ázsá n k ént. NÖVÉNYTERMELÉSI VÁNDORGYŰLÉS LUDUS-ON. Az Erdélyi Gazdaság. Egylet Növénytermelési Szakosztálya junius u-én, kedden délelőtt fél iá órakor a nagy vendéglő különtermeiben növénytermelés- vándorgyűlést tartott. Az értekezlet napirendjén a lentermclés, valamint a szálkendormag termelésének a fokozottabb felkarolásának és szervezésének kérdése szerepelt. Ugyanis az utóbbi időben meglehetős na^y vök a kereslet a fenti terményekben és most is kedvező alkalom kínálkozik azoknak, ez értékesítésére. Ezeknek a lehetőségeknek a megbeszélésére ült mostan össze az értekezlet, amely iránt érthetően nagy volt az érdeklődés. ÁRTOTT-E A MÁJUSI FAGY A SZŐLŐKNEK? A mult hónapban váratlanul fellépő fagyok a mezőgazdasági terményekben felbecsülhetetlen károkat okoztak. A szőlőket ért fagykár nagysága azonban még nehezen tekinthető át. Általában a homokostalaju vidékeken volt észlelhető nagyobb károkozás. Ha a. szőlőt ért fagykároknak a nagyságát akarjuk vizsgálni, elsősorban is azt kell megvizsgáljuk, hogy a szőlők hajtásai milyen arányban fagytak le. Ez sem irányadó azonban, mert a lefagyott első, hajtások helyett a mellékrügyekből kedvező időjárás mellett uj hajtások képződhetnek, amelyektől még ebben az évben termés várható. Vak már eset rá, hogy az uj hajtások sokkal szebb termést hoztak, mint amilyen: a fagy bekövetkezése előtt mutatkozott. Az eddigi megállapítások szerint a hegyvidéki szőlők szenvedték a legcsekélyebb károkat. A májusi fagyok dacára is szőlőtermésünk, ha az idő kedvezni fog továbbra, még elsőrangú is lehet. HASZNOS ROVAROK. A növénytermesztést nagyon sokszor a megsemmisülés veszélye fenyegeti a különböző rovarok felléptével. Vannak azonban olyan rovarok is, amelyek a gazdának felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek. Ezeket az állatokat tehát nem szabad megölni sőt védelmezni kell. A hasznos rovarok közé tartozik a katicabogár, amelynek az egyedüli tápláléka a levéltetű, a méh, amely nemcsak a mézgyüjtésscl hoz hasznot, de a virágok beporzását nagyban elősegiti. Ezzel magyarázható, hogy a nagy méhesek közelében sokkal dusabb a gyümölcstermés. A hasznos állátok közé tartoznak a fekete darazsak, a pókok, a hangyaleső k, a homokfutó bogarak, a bábrabló bogarak. Női DIVATLAPOK legnagyobb vá» lasz téka az Ellenzék könyvosztály ábaa Cluj, Piaţa Unirii. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, g kisebbségi és emberi jogok eifibarcosa* erős ember volt. Az asszonya pedig csupa ideg. Üvegházi virág, érzékeny, képzelődő, aki nehezen szokta meg a Stromm-barátsá- got. De az idő, mely ép úgy átalakítja az arcot, mint a jellemet, megtörte őt is. Csöndesebb lett. Eleinte sokat beszéltetett magáról, feltűnő kalapokat és drága ruhákat viselt; idővel egyszerűbb lett. Mintha az ő lelkét is teljesen a maga képére formálta volna az az ósdi, szürke ház. Csak néha, amikor senki se látta, szorultak ökölbe csontos öklei és emelte föl mély fekvésű szemeit szemrehányóan az ég felé. Alapjában véve gyűlölte ezt a csöndes, néptelen kis várost, mohos bástyafalával, egyhangú életével. Lelkében ott zsongott a nagyvárosi élet álma, melyből oly korán kiszakították. Annyira fiatal volt még, amikor férjhez ment. És ennek az immár elmúlt színes fiatalságnak az üvegén át nézte most is a múltat. A jelent pedig a megcsalódott, fanyar, elégületlen és minden kicsinyeskedésre, nagyzölásra hajló tökéletlen leikével. S lányában, Magdában magára ösmert. Visszagondolt lányságára, amikor mindenki kedvtelve nézegette őt is. Rajongással szerette a kis Magdát, bár néha hozzá is gyön- gédtelen tudott fenni. És nagytitokban, a szive legrejtettebb zugában fogadalmat tett, hogy ki fogja ragadni ebből az ósdi, elálmo- sitó környezetből, hogy ösmerjék meg ragyogó szépségét, üde fiatalságát, messze túl a kis város bástyafalain is . .. ez az álom volt a legkedvesebb időtöltése. (Folytatjuk.)
