Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-02 / 125. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR N». Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 12 5. SZÁM. VASÁRNAP 1935 JUNIUS 2. ff circ «i szabót melled zajlik a magyarországi sajtóban, hogy Mikszáth Kálmán halálának napja nemrég fordult meg huszonötödször. Az ö szobráért indult meg a harc. És eszünkbe jut, hogy a szabadelvű párt bukása után a szétrebbent hivek összedob or zásár a Mikszáth a toll minden erejének latbavetésével mozgalmat indított a népszerűtlen Tisza Kálmán szobra érdekében és sikerült nagy pénzeket ösz- szegyüjtve elősegíteni a szabadelvű párt uj életre törését is, nemzeti munkapárt címén. A Mikszáth kezdeményezte szoborból nem lett semmi: Mikszáth halála és a háború zivatara után a mozgalom elévült, a gyűjtött pénz is elvesztette értékét. A munkapárt el- sülyedt a múltban. Egy uj áramlat inkább a vértanút, mint a „generálist“ idézte s Tisza István felé fordította ezt az uj szellemet. Ez a Tisza-szobor, de nem a Mikszáthtól vágyott Tiszáé, diadalmasan föl is állt a Duna- parton. Az iró ne akarjon szobrot állítaniI Talán ezért nem lesz sikere a másik szoborral se: a magáéval. A fölösleges ,,hőssel‘‘, a fölösleges korral ö is fölöslegessé válik. Szóval a magyar sajtó siralmazza, hogy Mikszáthnak negyed század alatt sem emeltek szobrot, pedig sok jelentéktelen személyiség részesült benne. A mesterkélt Über- mensch-ek és a vezérteremtés korszakában valóságos szobor-állitó szenvedély dühöng. Több emléket állítanak, mint bármikor. Rhodos és a renaissance pazarlását csúfság érheti. De Mikszáth, aki pedig annyi halhatatlan kisplasztikái szobrot mintázott, az elmulha- latlan élő alakok seregét emlékezetünkbe ültette vagy föltámasztotta a feledtségből és jelentéktelenségből, még sem kapott szobrot. Sőt, mintha munkáit is a mai kor szépen, lassan félretenné, x 'ategy büntetésül, pedig emlékiratok, könyvek, cikkek tömérdeke foglalkozik a Mikszáth korának embereivel, jelentéktelenül és müvészietlenül. Mikszáth maga még a kora történetének a tükrözte- tésében is az örök jelentékenység és a meg- felebbezhetetlen művészet. Csak a legkényesebb és a legbátrabb ízlésű olvasók, írók és széptani bölcsészek hirdetik napról-napra erősebb meggyőződéssel — ez több minden szobornál —, hogy Mikszáth a legnagyobb magyar elbeszélő és Mikszáth tulajdonképen a magyarság legnagyobb ajándéka lesz a világirodalom részére, ha ismertetéséről és terjesztéséről gondoskodnak. Nem ok nélkül minősítette őt a régebbi Roosevelt és egy egész kör. mely Budapestre ment Mikszáth- csodát látni, a kor legnagyobb írójának. Akik harcot indítottak a szobor érdekében, keresik ennek az átmeneti és könnyű feledés okait. Megtalálni vélik. Mikszáth nem egyszerűen mulattató volt, hanem Sviftsze- nien alig érezhető bírálója és tanítója kornak és embernek. Humora, ez a tökéletes magyar humor, nem maradt csillogó és derűs mindvégig, hanem egyre keserűbb és egyre lázongóbb lett. A végén akasztófa-humor. Amikor látszólag gondtalanul lebzselt a kiegyezési tragikum folytán poshadó pártok áporo- dott szivarfüstjében, belsőleg vérzett s az iró kötelességével, de csak az iró módján, írásainak alig érezhetően metsző csúfságával figyelmeztetett a bomlás és a végső veszedelem tüneteire. Aztán meg a kurtanemes elfogulatlanságával bámult a tiszta polgári sza- badelvüség népuralmi szellemére, amelynek csak ellenképét tudta vetíteni és nem tudott velőt rázva melléje szegődni. Ma akaratlanul és öntudatlanul is haragszik a magyar ör- szellem mindazokra, akik a háború előtti világról még csak fanyar keserűséget is kockáztattak. A mai világ ellensége lelt a polgári szabadelvüségnek. M1t ér itt a magyar stil, az emberlátás, az örök mosoly? De a nagy időket egy-egy átmenet kapcsolja össze. Győzni fog az örök művészet, a szépség örök törvénye, amely független perctől és politikától. Akkor talán a Mikszáth szobra is világítani és tündökölni fog valamely park nyugodt zöldjében, ha ugyan szükség lesz rá. Mert az élő könyv többet ér. A békés hajlékban ülő ember, térdén a Mikszáth-kőtettel, az igád tzabot,s A világ egyik legnagyobb földrengése rázta meg Beludzsisztánt Százezerre teszik a halottak számát. — Az ország fővárosa romhalmaz. — Az angol repülőtábort elnyelte a föld LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A i földrengések által megtizedelt északin, diai területen tegnap újabb borzalmas földrengés történt. Beludzsisztán nagy területeit úgy elpusztította a földrengés, hogy kő-kövön nem maradt. Részletes adatok még nincsenek, de az eddigi jelentések szerint is a világ egyik legsúlyosabb földrengés-katasztrófájáról van szó. Az áldozatokról adott jelentések óráróUórára magasabbra teszik az elpusztult emberéletek számát. A legutolsó jelentés már százezer emberről beszél. Meglehet azonban, hogy ennél is többen pusztultak el. Beludzsisztán fővárosa, Kelat teljesen eltűnt a föld színéről. A város lakossága j majdnem kivétel nélkül elpusztult. A ! kelati angol repülöállomást, melyben 43 pilóta és 30 repütőkatona volt, nyomtalanul elnyelte a föld. ffegyomlá- sok teljesen megváltoztatták a föld felszínét, egész völgyeket és folyókat temettek be, néhol áradásokat okozva, máshol megváltoztatva a folyók útját. A rombadőlt épületek alatt ezrével vannak a halottak. Tönkrementek az összes vasutak, utak és táviró vezetékek. A földrengést terület el van szigeti,ve s a szeret. csétl&nségrTl szóló hírek ezért csak gyéren érkeznek. Tegnap este sikerült fölvenni Beludzsisz| tán egyik belső pontjával a rádió ősz- ; szeköttetést, a legújabb híreket rádió- ' jelentések alapján teszik közzé. Indiai hatóságok nagyszámban küldtek ki repülőgépeket élelmiszerekkel és gyógyszerekkel az elpusztult területekre. A Kelat és Questa közötti területen egyetlen ház sem maradt épen s a lakosság négyötöd része elpusztult. György angol király táviratot Intézett Willing- don lord indiai alkirályhoz, amelyben részvétét fejezi ki a szerencsétlenség fölött és fölszólítja az alkirályt, hogy áldozatot nem kímélve, teljes erővel sies~s?z &. szerencsétlenül jártak segítségére. Kaziéietíék a külkereskedelem uj rendjéé szabályozó miniszieréanácsi haéározaéoé Ţi ■ ■ ■ ----Francia részről rosszallják a németekkel kötött egyezményt- ““ Hősé már a franciák is jelentkeznek a kincstáré petrólesamjayakért BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A politikai torzsalkodás helyét a komoly gazdasági és pénzügyi kérdések vizsgálata foglalja el Bucuresti-ben. Külkereskedelmi téren njabb nehézség merült fel a román- német kereskedelmi egyezménnyel, ami a kormány gondjait megszaporitotta. A Lupta jelentése szerint miniszterközi megbeszélés volt Tătărescu lakásán, melybe később Savéi Radulescu külügyi alminiszter is belekapcsolódott, aki közölte, hogy Titulescu az egyezmény szövegével nincs megelégedve. Antonescu ismét Párisba megy A Lupta megállapítja, hogy nincs összhang ebben a kérdésben s a miniszterek között olyanok is vannak, akik a németekkel történt megegyezést nem tartják sem gazdasági, sem politikai szempontból indokoltnak. Antonescll pénzügyminiszter következő nyilatkozatot adta a lap tudósítójának; — Kétségtelen, hogy érdekünk mentői többet eladni áruinkból azon a piacon, mely rendelkezésre áll részünkre s Franciaországnak sem érdeke, hogy gazdasági téren veszteség érje Romániát. Úgy látszik, hogy a Bucuresti-i német siker a párisi politikai és pénzügyi köröket is megmozgatta. A iLupta szerint ugyanis tegnap kedvező fordulat történt az Antonescu pénzügyminiszter által felvett, majd hazajövetelekor félbeszakított tárgyalásokban s a lap úgy tudja, hogy francia illetékes helyen hajlandók volnának megvásárolni a vételre ajánlott román kincstári petróleum- javakat. Zauceanu román delegátus két tervet is küldött erre vonatkozóan, melyek a petróleumlermékek 10 évi kiaknázására vonatkoznak. A tárgyalások újbóli felvétele végett Antonescu miniszter ismét Párisba fog utazni, hol végleges megállapodást köt majd az eladásra, kifizetésre, hadfelszerelésre vonatkozóan. A kormány ezekben a kérdésekben Titulescu külügyminiszter közeli hazaérkezése után fog határozni. Addig a román—német kereskedelmi egyezmény ratifikálásának ügyét felfüggesztik. A Curentul nagy fontosságot tulajdonit Titulescu hazaérkezésének. A lap szeritnt a restauráció évfordulójának ünnepe után a külügyminiszter meg fogja vizsgálni Tătă- rescuval a belföldi helyzetet a nemzetközi téren felmerült eseményekkel kapcsolatban. Az uj külkereskedelmi rendszer BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kormány gazdasági bizottsága tegnap délután ülést tartott, amelyről a következő hivatalos jelentést adták ki: 1. Az országból kivitt áru devizaellenértékét ezután is, mint eddig, teljes egészében a Banca Nationala-nak kell átengedni minden egyes valuta törvényes árfolyamán. 2. A kivitel fenntartására és ösztönzésére a Banca Naţionala úgynevezett kiviteli prémiumot fog fizetni a beszolgáltatás alkalmával. 3. A prémiumot külön bizottság állapítja meg, melynek tagjai: a Banca Naţionala kormányzója, az ipar és kereskedelmi, valamint a pénzügyi alminiszterek. A jutalmakat a legfőbb exportcikkekre állapítják meg és tekintetbe fogják venni a külföldi és belföldi árakat, a devizakinálatot és keresletet, a piac általános hetyzelét, stb. Ez a bizottság a miniszterelnökségen fog működni. Hivatása lesz ellenőrizni a devizák árváltozásait is az állam általános érdekeivel kapcsolatban. A bizottság mellé szaktanácsadóként a nemzetgazdaság főbb ágainak képviselőiből alakítandó konzultatív bizottság lesz kinevezve. 4. Az exportőröknek a kiviteli jutalomra az exportokmányok benyújtásának napjától van igényük, a fizetést a szóbanforgó devizák tényleges befizetése pillanatában eszközük. A jutalmak esetleges változásait előzetesen az érdekeltek tudomására hozxák. 6. Az árubehozatal kontingentált árukra vonatkozólag — úgy mint eddig is — csak az ipar és kereskedelmi miniszter által kibocsátott behozatali engedéllyel történhetik. A Banca Naţionala az importőröknek az áru kifizetéséhez szükséges devizákat csak akkor engedélyezi, ha a vonatkozó importengedélyek tartalmazzák a transzfervizumot és megfelelően igazolják a kérés jogosultságát. 6. Az importőrök és mindazok, akik a Banca Nationalatól devizát fognak kapni külföldi kifizetések céljára, a törvényes paritás árfolyamán felül külön prémiumot fizetnek, amelyet a bank a kiutalt devizák értékének befizetésével egyidejűleg szed be. Ezt a prémiumot az exportőröknek fizetendő jutalommal arányban állapítják meg úgy, hogy annak terhe egységesen sújtsa az egész importot. 7. Átmeneti intézkedés gyanánt 10 napos határidőt engedélyeznek, hogy az exportőrök bemutassák a Banca Nationala-nak az általuk már megkötött ügyletek irataik amennyiben már előzőleg megkapták a Nemzeti Banktól az ebhez szükséges engedélyt. Azoknak az exportőröknek, akik még nem kapták meg a Banca Nationala-tól az általuk kért devizákat és akik 10 napon belül nem mutatják be a kötéseket, igényük lesz a jelen rendeletben megállapított jutalmakra 8. A dekrétum junius 11-én lép életbe és ezzel egyidejűleg valamennyi ezzel elleniéivé eddigi rendelkezés hatályát veszti. Gaga Octavsan a Bogdan Butca tanszékén BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Cluj-i egyetem tanácsa Goga Octavian költő-politikust terjesztette fel kinevezésre a közoktatásügyi miniszterhez a Bogdan Duica tanár halálával megüresedett tanszékre. Az egyetemi tanács felterjesztésében annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a kinevezés speciális törvény utján történjék.
