Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-09 / 106. szám

———

r i.i.r.N 7’ fix

I 9 3 5 mi ) u * /O.

T3gai ver cukor szerepe

a furunkulóisstan

\ !r.íiu'iik kottrlc íunmkuliVvi külóijbo.-temek 'i'.-ţ; A < ;\ ik kct'c^iclcirül kimuuuliatoan v a ■Nniivcn Icmi.wnck brolt.i'-.t utján i.im.ni a s/cr. vc/ctbcn. A ilyen turunkuHi-, hirtelen keletbe-.

rk l>eic^'.<A;l>cn, |'l. tífuszban, liiitő

;;Y ullutla.\ban u-^vengüli egyénikén N a.ok alia.

mos állagnál reiulv/cnm nrulólay, leront >a. A niásiklaiia tunmkuluv i.ítszókift minden ok ncl. kill támad arra hajlamos egyéneken. I/ck gyak- ii verbő, l'.ir nem magas vémyom.üu emberek cs soknak közülük magas a -vércukoi'Tűjük, noha vt,-életükben cukrot nem ürítenek. Ménvet : raitcu sebes . a Press.- Médicalc e has i '/.imában nyomatékosan k emeli, hogy hirtelen fellépő I urunkuló/ns esetén a beteg általános állapo-tá. nak tannlmánvcv/á'siból kell a kezelésnek Isiin Juliira. Minden esetben ajánlja, hogs vércukor. \ .sgikuot végeztessünk. Nem íon-tc-s, hogj a vi.eleibin is \an-e cukor, magas vércukorszmt meneti minden furunkutozisnál adjunk n/uluint mcgldelően beállított diétával cgs elemben. A Icülönfélc bakteriofág készítmények, ha nem is orrának, ne semmi esetre sem használnak. A lo- ovális kezeles mellett a flarunkulózis kezelés he. • vés iránya: küzdelem a h perglikemia ellen. * I

Továbbkép zö tanfolyam orvosok számára a

I heurnás betegségekről Budapesten. Az orvosi

továbbképzés központi bizottsága junius folya. mán a „Rheumás megbetegedések korszerű ke- elésérói Budapest gyógyfürdőiben“ cimmel 1935 anms I', — 1 >-;g három napos továbbképző tan. folyamot rendez, melvet dr. bükéi Pap Lajos c .eetem; magántanár, a Szent Gellért gyógyfürdő igazgatótőorvosa fog vezetni. A részletes

program husvét titán jelent meg. 1— Felvilágosítást irásbe!: megkeresésre készségesen ad az orvosi továbbképzés központi bizottsága irodája, \ III, Mária.utca 39. sz. (Orvosi Szemle Cluj.)

Nemzetközi szemészeti gyűlések Londonban. Április első hetében Londonéban három nemzetközi szemészeti organisatio ülésezett, a nemzet, közi szemészeti tanács, melynek 12 tagja van s melynek elnöke: Nordenson stockholmi tanár. A Kairóban 19,7.ben tartandó szemészeti kongresz- szus referensei között két magyar :s fog szere. pelni: Imre József (Budapest) és Szilv Aurél Münster) egyetemi tanárok. A vakság megelő. esére alakult nemzetközi szövetség ülésein Park : ,wk -Buffalo-) elnökölt. Ez évben az öröklődő 'zembajok szerepéről Franceschetti genfi egyetemi tanár referále, a vakság okainak class.ficatió- láról pedig Van Duyse genfi egyetemi tanár. A trachoma ellenes védekezés nemzetközi organi- satiőja ütésein a betegség megelőzésének mód. ->iról Mac Callan (London), Zachcrc (Varsó) és Juta (Hága) tartottak elődásokat. Nagy érdeklő, dest keltett Szilv Aurél bemutatása trachoma át- oltásokról. Az crganisació elnökéül a legközelebbi ţ év: ciklusra Mac Callan.t (London) választották, a visszalépő elnököt Grósz Emil egyetemi tanárt a végrehajtó bizottság tiszteletbeli tagiává. Ugyanezen dobén tartotta az angol Szem. orvostársaság évi kongresszusát, melyen a magyar orvosok részéről dr. Klein Miklós főorvos tartett előadást. Az angol kormány, az angol Szemorvostársaság, az ipar testületek a legmelegebb vendégszeretetbe részes-«ették a megjelente, ke’. (Orvosi Szemle. Cluj).

EGÉSZSÉGÜGY

Átnyújtották az illetékes minisztereknek az álláshaimozásra vonatkozó orvosszövetségi emlékiratot

„Az orvosi rendelés zéróra szállt le, ez kényszeríti az orvosokat

állások keresésére44

ura RESTI. (Az Ellenzék tudósi- tójától.) A romániai orvosszövetség elnöki*. Marins Georgescu szenátor átnyújtotta Tatarescu miniszterelnöknek és Angelescu dr. közoktatásügyi miniszternek azt az emlékiratot, melyben leszögezi álláspontját az orvosok álláshaimozásával kapcsolatban. Az emlékirat a következőket tartalmazza:

Az országos orvosszövetség több panaszt kapott arra vonatkozóan, hogy egyes állami szervek hogyan alkalmazzak az álláshaimozásra vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezért szükségesnek tartja, hogy a kérdést s az orvosok igényét a maga részéről tisztázza. Miután az állam vette át úgyszólván az összes egészségügyi intézményeket. úgy tűnik föl. mintha az állam az orvosok gyakorlatát kisajátította volna. A munkásbiztositó s a CFR rendelők működési területéi kiszélesítették s annyi visszaélés mutatkozik az ingyenes orvosi rendelések során, hogy a „zéróra“ szállt le az orvosi kereset emiatt.

Ez arra kényszeríti az orvosokat, hogy hivatali állásokat keressenek és iyy biztosítsák, mint diplomás proletárok. kenyerüket maguknak és családjaiknak.

Ezek az állások azonban igen gyöngén vannak fizetve. Egy iskolaorvos például 1800 lej fizetést, a munkásbizto siló-orvos havi 2500 4000 lejt, egyetemi tanársegéd 3500 5000 lejt kap

havonta. A Bucuresti-i Eforia-kór- ház főorvosának havi 7000 lej a fizetése. Így történi aztán, hogy az orvosok lobi) állási is vállallak oly célból, hogy minimális életszükségletüket fedezhessék. Nem lehet tehát az „egy állás — egy orvos'' elvét az álláshalmozási törvény alapján alkalmazni, ómig a jelen- haji kereseti viszonyok tarlónak. Azon országokban, ahol ily rendelkezés van, jobban fizetik az orvosokat. Illetékes helyen mégis igen különösen járnak el és megtörténi az is, hogy egy 7000 le- jes fizetés és egy 700 lejes fizetés folytán úgy döntöttek, hogy beszüntették a 7000 lejes fizetés folyósítását az álláshalmozási törvényre való hivatkozással. Ez a körülmény bírta rá az orvosszövetséget, hogy közbelépjen a kormány tagjainál s kérje, hogy a törvényt csupán a nagyfizetésü orvosokkal szemben, tehát csak indokolt esetben alkalmazzák. Meg kell állapítani tehát mindenekelőtt a létminimumot, elleneseiben az álláshalmozási törvény alkalmazása az orvosi kar lezülléséhez fog vezetni.

Egyes lapok azl a tűrt közük, hogy az orvosszövetség kérelmének elutasítása esetén az állami szolgálatban lévő orvosok sztrájkolni fognak.

A legfelsőbb orvosi tanács rendezte a haloilhém-hérdést

BUCUREŞTI (Az Ellenzék tudósítójától.) A

legfelsőbb orvosi tanács ülést tartott Costinescu dr. egészségügyminiszter elnökletével. A tanács ülésén Gane dr. főtitkár, Ciuca, Puscariu, Proca, Danielopol. N. Minovici. Vintilescu, Balacescu, Pouljan, Em. Gheorghiu tanárok is resztvettek.

I Elhatározták, hogy hatályon kiVül helyezik az oroszok ellen a háború idején élctbeléptetect or. vosi elővigyázati rendelkezéseket és uj megegyezést kötnek az orosz egészségügyi hatósággal. A halottkémek ügyét is szabályozták és kimondták, hogy ezt a szolgálatot a falusiak közül kinevezett egyén is végezheti, ha nem áll kellő egészségügyi szeméyzet rendelkezésre. E célból or. szágszerte rövidesen tanfolyamokat tartanak.

KM

■

Küzdelem a vérbaj ellen

BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A

vérbaj ellem ku/.delern vezetésére alakított I» ZOtt'ág 111 é-, 1 tartott Bucu c'Jli ben cir. Cam ta nár elnöklete alatt. Megvizsgálták az h/jz- )3 5. évi eredményeket i elhatározták, hogy or vosi kiszállj.okkal folytatják a vérbaj ellem r.u/ delmct a/ egyetemek segítségével. A betegeket kórházakba utalják é.s standardizálni fogják az alkalmazásra ajánlott elfogadható oevotszercket. Röpiratokat nyomatnak, filmeket kés/rcnek, ami külföldi tapasztalatok szerint is igen jó e*z- köz a vérbaj elleni küzdelemben. Nicolau tanár a vita folyamán rámutatott arra, hogy a nyilvános házak megszüntetése nagy mértékben hozzájárult a vérba nagymérvű terjedéséhez a/ utóbbi időben. Az orvosi ellenőrzés kiterjesztését kívánja, hangsúlyozva, hogy s-pcciáiis kórházakba kell utalni a betegeket. A bizottság azonban megállapította, hogy nincs megfelelő számú ágy erre a céra. Így Bucurcsti-bcn például, hol 30 ezer prostituált van nyilvántartva, mi-ndö&vze 120 .íggyal rendelkeznik. Banciu tanár rámutatott arra, hogy több Ízben a gyógykezelés teljes befejezése előtt kellett a betegt elbocsátani, mert súlyos esetek merültek fel s szükség volt a helyre.

Kötelező biztosítás a tüdővész ellen. Bucurestiből jelent k: G. Banu volt közegészségügyi államtitkár hosszabb cikket irt a „Higiena So. ciala“ cimü folyóiratba, melyben az Olaszországban bevezetett tüdő vész elleni kötelező biztosítás kérdésével foglalkozik > ennek bevezetését javasolja Romániában is. Banu szerint azért is szükség van erre, mert a hivatalnoki kar, papság, tanítók, katonák nem tagjai a munkisb ato- sitónak. Banu terve szerint 3 millió 20c ezer venne részt ebben a biztosításban.

s

ádm-Bazdatanfolyam

künvuEi:

Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, P. Unirii 9. szám.

Horn—Jeszenszky— LEI Kerekes : Gyümölcstermesztési és gyümölcsfa védelmirádió tanfolyam (szakra]- Afí zokkaí)

.....................

Pettenkoffer; Szőlő- művelési rádiótanfolyam (38 ábrával) .

Zajtai Dénes: Ok- A fik szerű takarmányozás Kérje a gazdasági könyvek ingyenes jegyzékét.

40

VIDÉKRE azonnal szállítjuk! ................................................... "m i mmmr wti ERDÉLYI SZEMMEL I AMERIKÁBAN

15g IRTA : PAPP J. JÁNOS

A nagy étterembe belépve, leültem a részünkre fenntartott egyik asztalhoz. A terem közepén nagy villamos szellőztetőkészülék szolgáltatta a friss levegőt.

Mihelyt leültem az asztalhoz, rögtön oda jött í gy nő no. aki a rendelést felvette és a megrendelt fogásokat egy cédulára felirta, — azután az asztalon hagyta. Nemsokára jött a pincér, ez elvette a cédulát az asztalról és abban a sorrendben hozta a fogásokat, amint azok a lapon feljegyezve voltak. így sohasem kellett az ételekre várni, mert alig ettem meg az egyiket, már ott volt a másik fogás is. Az ételek ízletesek voltak, azonban kenyeret egész amerikai időzésünk alatt rosszat ettünk. Én más italt, mint vizet, nem fogyasztottam. Amerikában csak jeges vizet szolgáltak fel. Nemsokára megérkezett az autóbuszunk és mi pont H4 órakor elindultunk.

Szerencsére a körútra igen jó hűvös időt kaptunk. Ugyanis amerikai kirándulásunk sikerét főként a kedvező időjárásnak köszönhetjük. Meg is mondta a ..Hamburg“ hajó parancsnoka. Koch (egy öt órai tea alkalmával): ..Önökkel egy kedvező hírt közölhetek. a newyoyki meteorológiai állomás hűvös időt jósol. Ez pedig igen fontos Önökre nézve, mert az egész kirándulásunk sikere ettől függ.“ Ebben a kapitánynak teljesen igaza volt, mert pld. Chikágó- ban mégis kifogtunk egy enyhébb meleg napot, de ezen az enyhe meleg napon 40 fok C. volt árnyékban.

De visszatérve körutazásunk elbeszélésére, én az egész utón legjobban élveztem azt a soha nem látott nagyszerű forgalmat, meg a célszerű intézkedéseket, melyek ennek a szédítő forgalomnak zavartalan lebonyolítására szolgáltak. Itt bizonyára rozoga autóval nem tanácsos megindulni! Én úgy hiszem, azt a rendőrség sem engedné meg! Épületes látvány volna

egy ilyen nagy forgalmú útrészen, ha egyik autó fekve maradna és az egész forgalom a több kilométeres utcán emiatt megbénulna. A soffőr pedig az uica közepén elkezdené az autóját javítani! Én mondhatom, ilyen jelenetet ebben a nagyforgalmu utcában nem is tudok elképzelni. Bizonyára itt csak kifogástalan jó autókkal szabad elindulni, melynek rendben vannak az összes fékjei, a motorja, valamint kerekei is.

Kőrútunkon konstatáltam, hogy New-York — európai értelemben — egyáltalán nem szép város. Inkább igy lehetne New-Yorkot röviden jellemezni: „újvilági bábéi.“

A belső városzrészt sem szobor, sem kis park. sem fa nem disziti és nem.teszi változatossá. Parkja és tere is kevés van. A végnélküli utcákat elfoglalja mindenféle közlekedési eszköz.

A házak laposak, legtöbb minden disz nélkül. — az utcák ugyan szélesek és nyílegyenesek — de ezzel aztán minden egyéb szimmetria véget is ért. A házak magassága, ahány annyi féle. Pld. 3—4 emeletes házak mellett egy 30—40 emeletes felhőkarcoló, annyira törpévé teszi azt, hogy szinte úgy mutat, mintha egy alacsony emeletes ház volna. A magas vasutaktól nagyon sok sugárútnak a házait egyáltalán nem lehet áttekinteni, egy ilyen helyen az utcák sötétek, s komor kinézésück.

Ma a déli sziget főbb részeit utaztuk be. Voltunk a Wall Streeten, érintettük a Broadwayt, végigmentünk a 7-dik Avenuen, amely New-York egyik legszebb és legszélesebb sugáruija, láttuk a Metropolitan színházat (persze csak kívülről) és legutoljára meg- állottunk a 102 emeletes felhőkarcolónál. Itt vezetőnk az autóbuszt elbocsátotta. Mi bevonultunk a zárt udvarba. Brémer elment, hogy megváltsa jegyeinket a felhőkarcoló tetejére. Ez is egy olyan több rétegből álló felhőkarcoló volt. Mig Brémer a jegyváltással foglalatoskodott, azalatt mi körülnéztünk a zárt udvarban, melynek falai, padlója és mennyezete csiszolt vörös márvány volt. A négyszögül udvarban mind üzletek és hivatalok voltak. Az egész udvar reánk egy bazár benyomását tette. Miután az egész udvar sötét volt. úgy a folyosón, mint az üzletekben állandóan égett a villany.

Meglévőn váltva jegyünk, egyszerre nyolc személy vonult fel a liften, mely villámgyorsasággal repült a magasba. Alig lelt el egy néhány perc, már a 80-ik emeleten voltunk. Azután átszálltunk egy másik liftre és olt még 22 emeletet mentünk fölfelé.

Végül kiléptünk a széles beton folyosóra vagy mondjuk erkélyre, mely ezt a négyszögéi épületet kereken körülszegélyezte. Amint kiléptünk és megpillantottuk azt a nagyszerű panorámát, ami szemeink elé tárult, az egész társaságból a csodálkozás moraja hangzott fel.

Valóban az ember magát egy meseországban képzeli, amikor megpillantja ezt a nagy világvárost azzal az óriási háztengerrel, nyüzsgő forgalmával, gyönyörű hidjával és két nagy folyamával, melyből egyik kelet, a másik nyugat felől a szigetet szegélyezi. Végül pedig a nagyszerű kikötőt, mely délről határolja. A kilátás ebből a magasból még szebb lenne, ha New-York láthatárát nem korlátozná a sok füst és gyakran előforduló párás levegő. Emiatt ritkán lehet 15—20 km.nél távolabb látni. De igy is csodás a kilátás ezen a felhőkarcolón, melyen minden égtáj más és más képet mutat.

Tekintsünk elébb észak felé és nézzük New-York városát. Amig a szemünk a láthatár homályában elvész, a házak százezrei láthatók. Mindenütt kiemelkednek a felhőkarcolók, melyből a legtöbb van a déli részen a tenger mellett. De ezek is eltörpülnek ebben a magasságban. Itt látni — természetesen csak a közeli utcákban — azt a lüktető életet, azt a soha meg nem szűnő nagy forgalmat. Az autók, vonatok, emberek mintha valami játékszerek volnának, olyan kicsinyeknek néznek ki.

Most menjünk a keleti oldalra. Itt van Brooklyn, ez a nagy tengeri kikötő-város, New-York tőszomszédságában. Ezt egy világhírű függőhíd köti össze, miről már emlitést tettem. A hid a mi épületünktől nincsen nagyon távol, úgy, hogy az itt lebonyolított óriási forgalomban remekül tudunk gyönyörködni. Ezen a hidon a magas vasút, a városi villamos, a személy és teherautók sokasága és a hid tetején levő gyalogjárón emberek ezrei jöttek-mentek. Az a tarka kép. az a nagyszerű forgalom, amely New-York és Brooklyn között lebonyolódik, valóban bámulatos. A hid alatt pedig a különböző nagy hajók, motorgőzösök, vitorlások és csónakok közlekednek, az East Riveren.

(Folytatják.),