Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-09 / 106. szám
*• (• TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ui.i6%li9i± ARA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca-No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosz tá Ív Piaţa Unirii 9. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. szám. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portó különbőz éttel több. JLVI. ÉVFOLYAM, 10 6. SZÁM. PÉNTEK 1935 MÁJUS IC. MM 31 ClClIálCi a külközéletben. Alig foglalták jegyzőkönyvbe a francia—orosz megegyezést és alig fejeződött be a római Duna-konferenciát előkészítő velencei értekezlet az olasz—osztrák és magyar külügyminiszterek részvételével, máris nagy esemény készül országunk fővárosában. Hazatért Titulescu, hogy elnököljön a Balkán-egyezmény államainak értekezletén, amelynek célja szintén a római tanácskozás előkészítése. Már a külsőségek is rendkívüliek. Egész sereg külföldi diplomata és politikus jött vendégeskedni és pedig elsősorban a volt francia külügyminiszter, Paul Boncour, akinek úgy látszik az a hivatása, ami a szovjet európai politikába való bevonásának előestéjén Barthounak jutott: a kisantant és a Balkán államait, főleg Romániát szorosan odaláncolni Franciaországhoz és több gyöngéd szálat fűzni Oroszországhoz. Ez az ut hasonlít Herriotéhez, amikor a Balkán egyes pontjain, Törökországban és végül Moszkvában láthatóan elültették a gyümölcsfákat, amelynek virágait Barthou kertész öntözte és amelynek gyümölcseit most Laval szüreteli. A nagy bukaresti megbeszélés után történik meg talán Laval—Titulescu —-Benes moszkvai utazása, sőt megtörténhe- lik, hogy ezek a nagyságok még a római tanácskozás előtt közvetlenül eszmél élnek Mussolinivel. Bizonyára elsősorban az uj szerződési papírok gyártásáról van most szó, hiszen a pá- ris-környéki békerendszert, amint Titulescu pár nappal ezelőtt ékesszóval és francia világossággal kifejtette, regionális egyezmények rendkívül dús hálózatával akarják körülfonni, mintegy a sodrony páncél képzetébe ringatva el magukat. Ezek az egyezmények természe- !osen még láthatóbbá teszik a francia—orosz irányvonalat, amelynek utján jár a kisantant és a Balkánszövetség is, talán ráterelődik még a baltikumi antant és amelyet mindenesetre aláhúz Olaszország és Anglia támogatása. De mindez édeskevés, habár a francia biztonság szempontjából a hiílerizmus előtti időhöz viszonyítva, nagy fejlődés. A papiros —- ágyút és repülőgépet jelent ugyan, de nem föltétien biztos tevékenységüket is. Ezek az egyezmények, még titkos katonai záradékkal sem .képviselnek az egyre hatalmasabb erkölcsi erőkkel szemben megoldást és megnyugj tatást. Nem lehet csak be nem avatkozást vagy segélynyújtást Írásba foglalni Rómában. A dunai medence válságos kérdéseihez is hozzá kell nyúlni s akkor lehetetlen egészen vagy hosszú időre kikapcsolni a dunai legyőzött államok egyenjogúsítását és a kisebbségi jogvédelmet. De a német kérdést sem lehet már egészen úgy kezelni, mint ahogy még Barthou higgadtabb és szerencsésebb utódai képzelik. Nagy átértékelések és átmagyarázatok történtek. A félhivatalos Angliával sem lehet mint teljesen rendelkezésre álló mennyiséggel számolni. Sőt, az osztrák-magyar érdekeltségi körön túl még Olaszországgal sem. Nagyon épületes volt a napokban a lordok házának gyűlése. Igaz, Simon itt szokatlan határozottsággal, szinte nyersen leszögezte, hogy Anglia becsületesen meg fog felelni a Stresemannal és Briand-al kötött locarnói szerződés katonai kötelezettségeinek, ha Németország a Rajna-mentén békeszegő lépést kísérelne meg. De a vitának vezérszólama szerint épp a legtárgyilagosabb s a leghatásosabb angol körök nem tagadják már, hogy egész más képe lenne a világnak és egészen más helyzete Németországnak, ha *vC\ r-íJi LVv,r 1 ’. a békekötés után más politikát folytatnak Németországgal szemben. Itt egy uj szellemi tárgyilagosság kezd szót kérni s ez talán jól fog dönteni. A BaiRan-fttctoiitt előestéién Fontos kérdésekben foglal állási az értekezlet. — Az ország összes prlmárga t felvonulnak a főváros nemzeti ünnepén. — Tegnap Paul Üoncoud ünnepelték. — Páris a Habsburg-kérdésben a kisanianira bízza a döntési BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint a Balkán-szövetség konferenciájára vonatkozó előkészületek befejezés előtt állanak és ma este nyilvánosságra hozzák a tanácskozások programját. Ankarából, Athénből és Belgrádból a végleges jelentések már beérkeztek arra nézve, kik vesznek részt a török, jugoszláv és görög bizottságokban, melyek május 10., 11. és 12. napjain tartják megbeszéléseiket Bu- curesti-ben. Tevfik Arras török külügyminiszter már elindult Constanta felé, hova a Dacia nevii hajón ma reggel érkezett meg s különvonaton folytatta útját Bucuresti-be. A görög és jugoszláv küldöttség együtt utazik Jeftici és Maximos vezetésével Belgrádból s ma este fog a fővárosba megérkezni. Titulescu leszögezi álláspontját A OLupla szerint a konferencia programját Titulescu már a király elé terjesztette .s ez a nemzetközi helyzetre vonatkozóan igen fontos pontokat foglal magában. A konferencia — írja a lap —nyomban a francia—orosz megegyezés aláírása után ül össze s ez lehetőséget nyújt arra, hogy egész sor regionális szerződést kössenek a támadás és háború elleni kölcsönös védelemre. Másrészt azért bir fontossággal a négy Balkán-külügyminiszter találkozása, mert diplomáciai munkálatokat végez a küszöbön álló római konferencia előkészítésére. A lap szerint Titulescu külföldi utján igen értékes anyagot gyűjtött össze és ezt most a szövetséges országok kormányaival közölni fogja. Részletes beszámolót fog adni párisi és genfi tárgyalásainak eredményéről. A Lupta szerint Titulescu feladatának egyik részét már befejezte. Az „információ- szerzés ideje“ után most az „építés ideje“ következik. Le kell szögeznie álláspontját a közeljövő eseményeivel szemben. Paul Boncour ünneplése A Balkán politikusok beérkeztéig a párisi vendégek állanak továbbra is az érdeklődés közepében. Tegnap este Titulescu fogadást rendezett a külügyminiszériumban Paul Boncour volt francia külügyminiszter tiszteletére, melyen a kormány tagjai Tatarescuval az élén szintén resztvettek. Titulescu felköszöntől mondott, üdvözölte a vendéget, majd hangsúlyozta a román és francia érdekközösséget s rámutatott arra, hogy egyiknek boldogsága sem képzelhető el a másik boldogsága nélkül. — A román franciának tekintheti magát Franciaországban és a francia románnak tekintheti magát Romániában, olyan nagy a vonzalom közöttünk — mondta a külügyminiszter. — így a két nemzetet összekötő egyezmény és a politikai valóság között csupán annyi a távolság, mint az anyaszeretet és anyakönyv között. Titulescu ezután rámutatott a két ország közötti szoros kapcsolatokra minden téren. A francia köztársaság elnökének egészségére, Franciaország haladására és iBoncour személyes boldogságára ürítette poharát. iBoncour meleg szavakban mondott köszönetét. Kiemelte, hogy Románia és Titulescu csodákat müveinek, mert megszüntetik a távolságot és az időt.. Majd rámutatott a Románia és Franciaország közötti barátság szerepére az európai béke fenntartása tekintetében. Boncour jelenléte több, mint véletlen Hivatalos jelentés szerint Boncourt a király ebéden látta vendégül, melyen Tatarescu, Titulescu és D'Qrmesson francia kővet is megjelent. Előzőleg Ninco Perics — Dél- szlávia uj Bucuresti-i követe — mutatta be megbizó levelét a királyi palotában Titulescu jelenlétében. Paul Boncour nyilatkozott a sajtónak. Örömét fejezte ki, mert a Balkán-szövetség konferenciája alkalmával lehet jelen Bucu- r esti-ben. — Jelenlétem most a Balkán-konferencia alkalmával több, mint véletlenek összejátszása! — mondta a lapok tudósítóinak. — A Balkán-egyezmény megvalósítása egyik legdrágább kívánságom volt, mert annak a regionális védelmi típusnak felel meg, melynek mindig hive voltam. A Balkán-konferencia a május 10-i ünnepségekkel egyidőben nyílik meg. óriási néptömeg lesz ezzel kapcsolatban Bucuresti- ben. A főváros polgármestere az összes primárokat meghívta, ami egy- magában több ezer főnyi tömeget jelent. Tegnap nagy próbát tartottak a május 10-i katonai parádé megrendezésére. Prodan tábornok vezette a csapatokat s a felvonulásban lóháton tMihai nagyvajda és Miklós herceg is résztvettek. Maximosz Belgrádban ©EbGRÁD. (Az Ellenzék távirata.) Maximosz görög külügyminiszter a Balkán-államok Bucuresti-i értekezletére utnztában tegnap Belgrádba érkezett, ahol hosszasabban tárgyalt Jeftics miniszterelnök-külügyminiszterrel. Maximosz ma délig Belgrádban marad, csak azután utazik tovább Bucuresti- be. Jeftics miniszterelnök este utazik a román fővárosba. A jugoszláv főváros lapjai vezető helyen foglalkoznak a Bucuresti-i értekezlettel. Megállapítják, hogy fontos gazdasági kérdéseken kívül, melyek között elsősorban áll a Balkán-Bank megszervezése, fontos politikai kérdések is szerepelnek az értekezlet tárgysorozatán. A Bucuresti-i értekezletnek kell dönteni afölött, hogy a Balkán-államok szövetsége mint egység, milyen álláspontot foglaljon el az orosz—francia szerződés létrejötte után meginduló tárgyalások, főleg a keleti paktum, a dunai paktum és Ausztria, (Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdésében. Belgrádi lapok szerint mindezekben a kérdésekben határozott választ várnak a Bucuresti-i értekezlettől és ez a válasz előreláthatólag a béke megszervezésére irányuló aktiv munkát fogja lehetővé tenni. Felvetik a Habsburg' kérdést is? PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Több párisi lap tudósi tója a Balkán fővárosokból azt a hirt jelenti, hogy a Bucuresti-i értekezlet nem fog teljesen visszautasító álláspontra helyezkedni a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében sem, ha ezzel szemben a biztonság kérdését a Balkán-államok igényeinek megfelelően rendezik. A francia fővárosban különben azt hiszik, hogy a tervbevett megállapodásokkal kapcsolatban a Habsburg-kérdés is uj alakban vetődhetik fel, a francia politika azonban azon az állásponton van, hogy számára a Habsburg-kér- dés ügyében az utolsó szó a kisantant-álla- mokat illeti meg. Gyors döntési igénylő kérdésekben szabad kezei kapoii az angol kormány a domlniumoktél LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol sajtó még mindig Sir John Simon tegnapi alsóházi kijelentéseivel foglalkozik, mely szerint Anglia adott esetben katonailag is föltétlenül teljesítené a stresai értekezleten nyomatékosan újra vállalt locarnoi szerződéses kötelezettségeit. Ezt a kijelentést főleg két okból tartják fontosnak. Egyik az, hogy Sir John Simon a dominiumok Londonban lévő miniszterelnökeivel való tanácskozás után tette az alsóházban. A másik, hogy a rajnai demilitarizált zóna német csapatokkal való újabb ellátása ügyében föltett kérdésre adta ezt a választ. A sajtó ebből arra következtet, hogy az angol kormány bizonyára fenyegetőnek látja az utóbbi lehetőséget, melyet egyik angol lap, az Exchange Telegraph még szenzációs főitálalásban is közöl. A dominiumok miniszterelnökeivel folytatott tanácskozásról ma részleteket közölnek a londoni lapok. A tanácskozás a nemzetközi helyzet tanulmányozásával foglalkozott és a kiszivárgott hírek szerint teljes megegyezésre vezetett a dominiumok kormányai és Anglia kormánya között. Ez a megegyezés, amint a News Chronicle Írja, lehetővé teszi az angol kormánynak, hogy gyors döntéseket igénylő nemzetközi kérdésekben, amilyen a locarnoi szerződés kötelezettségeinek időszerűvé válása is, a dominiumi kormányok válaszának bevárása nélkül, késedelem nélkül dönthessen. Nemzetközi értekezleteken az angol kormány sürgős esetekben a brit birodalom nevében ugyancsak kötelezettségeket vállalhat. anélkül, hogy az egyes dominiumok hozzájárulását előzetesen megszerezte volna. A dominiumok azonban fönntartják maguknak a jogot, hogy a maguk részéről később elutasíthassák azokat az angol kormány által vállalt kötelezettségeket. melyek katonai jellegűek volnának. Sir John Simon ennek a megállapodásnak tudatában adta tegnap Mander képviselő kérdésére a locarnoi kötelezettségek foltétien vállalását bejelentő válaszát. A kérdéssel kapcsolatban különben ma úgy Berlinből, mint Londonból cáfolják az angoi lapokban megjeleni hirt. mely szerint a német kormány kérdést intézett volna Auglia. Olaszország és Belgium kormányaihoz, hogy fran cia támadás esetén levonnák-e a locarnoi kö telezettségek következményeit és segítségére sietnének-e Németországnak? Az Exchange Telegraph szerint a német birodalmi kormány a kérdést azzal magyarázta volna, hogy a francia—orosz egyezmény miatt rajnai határát veszélyeztetve látja, ezért a Rajna jobb partja semlegesítésére vonatkozó békeszerződési megállapodással ellentétben katonailag is meg akarja szállni és megerősíteni ezt a területet. A francia támadás lehetősége a londoni lap szerint ezzel a tervvel kapcsolatban merült volna föl Németország számára. Berlini illetékes körökből érkező hírek azonban tudni vélik, hogy a német kormány ilyen kérdéssel sem Anglia, sem Olaszország és Belgium kormányaihoz nem fordult.
