Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-07 / 104. szám
6 P r.l P N 7 fi K 19.Í5 májún fi. fűszeres nőwenajeh lermeszlísc V nálunk termelhető fűszere növények levita. \ ohl> i\-\.r kert: vetemeny. A szintötoldön ier. telhető ULs/cres oösemek kő/iil a mustár, ter- tv lesere ne/ve .1 következőket ajánljuk a ak fijjvcmrbc: A mustárnak két fajit termelik, .t fehér musti rt és a lekete mustárt. A teher nutst.tr terme. / latinosabb, melvet nemcsak nuc.j.: miatt rm. inek, hanem takarmányul is levelei cs szarai ■ sut, különben a két mustár termelés, ej;yt ina. A fekete mustár igénytelenebb, de kevesebbet is terem, mint a fehér. \ mustármagból kész.ül az étkezésre szolgáló uusiir, azonkívül fűszerül n használják, olaj. .váltásra ts ■ -oigálhat. miután 35— 37 százalék 'irts olajai tartalmaz, a visszamaradó sonkolyt azonban nem használják takarmányozásra a benne előforduló mustárolaj miatt. Száraz klíma alatt nem jól diszlik, a földi boltik könnyen tönkre teszik, a fagy iránt is na* von érzékeny. Tulaj tekintetében nem igényes, agy terméseket azonban csak jó erőben lévő alajon adhat. Legjobban megfelel nek: a homo. ko> vályog.tálaj. Legjobb előveteményei a trágyázott kapások, miután mustárt friss ^ágyába vetni nem szabad. \ ethető gabona után is, ha jó erőben van tail j, ellenben repce után vetni nem tanácsos, éppen ugv nem célszerű repce előtt mustirt tér. meszteni. — A talajt porhanyóra kell alája előkészíteni. Az 'szí szántást megköveteli, tavasszal csak akkor kell újból szántani, ha a vetés későre marad. Ve. >k márciustól május közepéig, a korai vetésnek előnye, hogy a földi bolhák kevesebb kárt tesznek benne, hátránya, hogy a késői fagytól szenvedhet, célszerűbb április végén, május Héjén vet. ni. Vetik szórva es sorba 30—35 cm. sortávolra. A vetőmagszükséglet kh.-kint: soros vetésnél 3 x/> —4 Jí, szórt vetésnél 4%—6 kg. Ápolásban rendszerint nem részesül, csak ritka . elven kapálják lókapákkal, ez cserben 4 — 50 cin. sorcávölra vetik.-Aratni okkor kell, midőn a beezők barnás. s- igi. a magvak sárga színűek. Az aratást elsiet, nt. nem szabad, különben sok lesz benne zöldszinü mag, az ilyen árunak pedig csekély az értéke. A magja nem igen pereg, ezért lehet az érést inkább bevárni, mint például a repcénél. A learatott mustárt vagy azonnal kévékbe kel! kötni és a kévéket csomókba állítani, ha gyomos . gy napig renden hagy-ni és csak azután felkötni. Magtermelése kh.-kint 600—800 kg.-ra tehető. ÖT MÁZSA ALMÁBÓL NYOLCEZER LEJ j JÖVEDELEM. A Székely Közéletben olvassuk: | Stmó Lajos Lupeni.j fiául gazda a mult héten Brasov-ba szállított 500 kiló almájáért 8cco lejt kapott. Mint mondja, az egész nagy gazdasága nem jövedelmezett tisztán annyit közelről sem, mint a tél és tavasz folyamán eladott mult évi a imatermése. A többi példa mellé állítva, ez az újabb siker is, mint tény buzdítson minden bír. tokos gazdác és intézményt, hogy az üres kerteket, elhagyott helyeket minél előbb gyümölcs. fasicsák be a tulajdonosok, hogy minél többen vehessék be a S—12.0CO lejeket egy-egy szállítmány almatermésükért. egységes, erős olvasótábor segíti L....dalra az Ellenzék célkitűzések. IBI miMMDJtSáű - SlUHIitm Százmilliót meghalad a fagykár Aradhegyalján AKAD. (Az Ellenzék ludósilójálól.) A hirtelen fellépett májusi f;igy :> legsúlyosabb pusztításokul Aradhegyalján és :t Bánságban végezte. A Minis i vincellér- iskolában ozekel mondják ;t fagy puszii lásniról: Égy :• lakosságot, mint az iskolái súlyos kár érte. Hosszú hetek munkája, </ vidék lakosságának minden reménye semmisült meg egg éjszaka alatt. A síkságon, a lejebb fekvő helyeken a szőlő és a gyümölcs száz százalékban elpusztult. A dombokon 25—50 és 75 százalékos a kár. A gyümölcs egyrésze a dombokon megmaradt, a síkságon azonban (dmára. körtére, szilvára, cseresznyére, kajszinra. dióra nem lehet számi la ni. Nagy kárt okozott a fagy a méhészei szempontjából is. Az akác ugyanis szintén lefagyott és ennek következtében a inéheknek kevés táplálékuk lesz. A vin eel lér iskola Baratca-i gyümölcsösében százszázalékbcui megsemmisültek a rü- <igek, "ini egymaga félmillió tejes kárt jelent. Iln állagban vesszük, akkor az ;iratlhegyaljai szülőknek közel 50 százaléka elpuszlull. Ili 15 ezer hold szőlő van. amely állag 20 hektoliter bort ad holdanként. 11a ezl a mennyiséget vesz* szűk alapul, akkor ,, Heggalja kára csal: borban legalább HU) millió lejt lesz ki. Ehhez járul még hozzá a gyümölcsösökben okozott kár. A kis szőlősgazdák szinte már teljes bormennyiségüket eladták. Ezeknek helvzete rendkívül súlyos, meri legfőbb jövedelmi forrásuktól esnek el ebben az. esztendőben. Hasonlóképen nehéz a mezőgazdasági munkások sorsa is. Ezek egyelőre munka nélkül maradtak. FELMENT A SERTÉS ÁRA FAGARAS.BAN. Fagaras-megyében, a mult évi nagy sertésjárvány következtében nagyon megcsappant a disznó állomány. Emiatt a disznó ára erősön felment. Külö. nősen nag\ ára van a tenyész- cs növendékálla. toknak. 1 gv pár választott malac ára 650—75c, egy pár hat hónapos süldőért 20CC—2200 lejt is adnak. Tcnyésakoca ára faj és minőség szerint 250c—3CC0 1:1 közt van. Kereslet nagy, felhaj. tá> kevés. A hízott disznó ára mérsékelt, 16—iS lej élősúlyban. Takarmányárak: széna 8c—90. szalma 50—60, lóhere 100 lej. Piac. árak: marha, lius 14, disznó 24. borjú 20, bárány 26, zsír 38, s/alonna 32—36. zsírnak való 30 lej. Sajt 20—22 lei. Gabonaárak hektoliterenként: buza 400, arpa 200, tengeri 200, zab 130, krumpli 25 — 30 lej. T agaras.megye területén a májusi fagyhullam nem okozott semmiféle kárt. A hőmérséklet nem szállott alá a fagypontnak. A véletlen szerencse dönti el, hogy kik nyerik £gy sorsjegy 50*- lei! Húzás 1935 május 12-én az újságíró sorsjáték lei 250.000, lei 50,000 lei 25 000 lei 10.000 E&y sorsjegy 50*— lei! Ivl jSnt v/f ty 9 V1 i V# v vv/ stb. készpénznyereményeit! Húzás 1935 május 12-én Siessen és még ma vegyen sorsjegyet! A sorsjegyek hagyhatók mindenütt! \ guiimölcslti ültf lesc Hezcfósc ts ápolást? Irta: Fazekas |ó/\cf oki. gaoda l'./.cn u címen 70 oldal terjedelmű, om<», k.; állit.i'.u inü kcriili kezem be. Ili /.álmatlanul laju>/ gattam c könyvecskét, különösen, mikor láttam hogy ára 1 >ak 20 lej. Ugyan mii leivel 20 lején adni akkor, mikor -.ok kötete, vaskón mü is ţrl- van, különösen gyakorlati hibákkal s téves né/< tekkcl. Hogy lehet egy kötetekre terjedő vtn. iliumból kiválogatni azt, arm a gyakorlati gyű. tnölcstcrmelő részére okvetlen szüksége» s kivi. lógatni úgy, hogy a szűk keret dacára semm lényeges ki ne maradjon? Szerző mesterien megoldotta nehéz feladatát elméleti és gyakorlati nagy tudásról tanúskodó összeállításban, mindenki által megérthető egyszerű mod' rban megadta mindazt az utasítást amire egy gyümölcsfáját zerető azt ápolni akaró gazdának szüksége van. Tekintve a mű olcsóságát, ezen müvet, mely a gyakorlatból a gyakorlatnak \an írva, mindenkinek melegen ajánlhatom. Kapható a szerzőnél: Zalau. Str. A. Muresanu 18. Korponay Kornél. MALMOSOK FIGYELMÉBE. A pénzügy igaz. gatóság ezúton is felhívja a malmosokat, hogy az április hó i-től életbeléptetctt 25 bani fogyosz tási taxát a buza, rozs és vegyes, lisztek kilogram jai után okvetlen fizessék be, mert különbéi, súlyos büntetések érik. Ezen 25 bam taxa fizetésére a- következő malmok kötelesek: 1. A városok területén működő összes malmok. 2. A vidéki malmok közül s valamennyi, amelyek őrléssé kereskedclemszcrüen foglalkoznak, géperővel, turbinával dolgoznak, szitával vannak felszerelve, valamint a szitás vízimalmok is. Nem kötelesei: fenti taxát fizetni az egyszerű, köves falusi vízimalmok. Erre különösen felhívjuk a figyelmet nehogy valamilyen visszaélés áldozatául essenek az egyszerűbb malmok szegény tulajdonosai. BETEG HÁZIÁLLATOK KÓRHÁZA. A londoni állatvédő egyesület arra az ötletre jutott, hogy a beteg állatok számára kórházat épít és az ehhez szükséges pénz összegyűjtése céljából a lovakat küld az utcára — gyűjteni. A lovakra perselyeket £5 kosarakat, valamint a gyűjtésre felhívó táblákat kötnek és ezeken a táblákon felhivják a jóérzésü közönséget, hogy adományait a lovakra erősített perselyekben és kosarakban helyezze el. Feltehető, hogy az állatokat és különösen a lovakat kedvdó angolok a felhívásnak olyan mértékben tesznek eleget, hogy a tervezett kórházat létre tudják majd hozni. MINDEN MEGYE ÖNÁLLÓ MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁT KAP. A Timis.megyei mező. gazdasági kamara, amely az ország gazdasági életében mindig jelentős szerepet töltött be, az elmúlt évben elvesztette önálló jellegét és a kamarai törvény alapján, a Lugoj.i mezőgazdasági kamara fiókja lett. A mezőgazdasági kamara központjának Lugoj.ra való áthelyezése súlyos sérelem volt a megye gazdálkodói szemében és ezért többizben is történtek lépések a kamara vissza, állítása érdekében, de eredménytelenül. Rövidesen mégis megváltozik a helyzet, mert a földművelésügyi minisztérium uj törvénytervezetet dolgoz ki a mezőgazdaság: kamarák átszervezésére vonatkozólag. A tervezet szerint minden megye önálló mezőgazdasági kamarát kap. AZ UJ ADÓBEHAJTÁSI TÖRVÉNY magyar fordítása kapható az Ellenzék könyv- osztályában. Ára 50, vidékre 60 lej. r A munkástőzsdén. — a kereslet és kínálat alapján — ;i munkaerőket épp úgy jegyzik, mint akár a búza vagy árpa árát! Természetesen a munka minősége is számit! Az újabb, amerikai munkás-törvény alapján minden munkásnak csak öl napig szabad dolgozni, a szombat és vasárnapja szabad. A munkaidő 8 óra, amelybe az étkezési idő nines beszámítva. A minimális napi kereset 5 dollár. Ha a munkaadó alkalmazottjának a következő héten nem tud munkát adni. egyszerűen elbocsátja. Ez vonatkozik olt nemcsak a testi, hanem a szellemi munkásokra is. Az alkalmazottak nyugdíj jogosultsága Amerikában egy ismeretlen fogalom. Az amerikai gyártulajdonos praktikus és okos munkabeosztással és tökéletes gépjei segítségével, annyira le tudja kötni a munkását, hogy munkája aiatt alig van ideje még szuszogni is. Á munkások, — a szerfölött nagy munkamegosztás miatt. -— egymás kezére keli dolgozzanak, úgy hogy egy rest. lassú vagy ügyetlen munkás az egész üzemet megzavarja, épp úgy mint egy gépnél egy olyan fogaskerék, amelynek egy foga el van kopva vagy ki van törve. Ez a lelket és testei egyaránt megölő monoton munka a munkás idegeit idő előtt tönkre teszi és vele még a munkát is megutáltatja. Különben az amerikai munkás, különösen a nagy városokban, csak az anyagiaknak él, mert a hét két utolsó napját kivéve, reggeltől estig le van foglalva, mert ünnepeket Amerikában nem tartanak és felesége is munkába megy. mivel a megélhetés Amerikában drága és valamit félre is kell tenni, hiszen jöhet betegség, vagy felmondás és akkor mit fognak csinálni?! A családban gyerek legtöbbször nincs, mert ez csak akadály és költség. Ha mégis van, ha kicsi, akkor kiadják a napközi otthonba, ha nagyobb, esetleg x it Ilik az utcán, vagy jár iskolába és ha rossz társaságija kerül, lesz belőle gangszter, mert a szülőknek nincs idejük a gyerekkel foglalkozni. A legtöbb munkás Newyorkban a Bronx városrészben lakik. A Bronx 15—25 km. távol van a munkahelytől. Ennek a városrésznek megközelilöleg 1 és H millió lakója van. Volt alkalmam egy jobbmódu munkáslakást megtekinteni, melyet ill le fogok irni. Ez a földszintes lakás áll! egy előszobából, jobbra volt a konyha. A Ivonyha bútorai be voltak a falba építve. Volt egy emailirozott szép takaréktiizhelv, gáz- rcsőval. Volt egy mosogató és egy ruha mosó medence. mindkeltő meleg- és hidegvizes csappal, egy nagy jégszekrény, melyben a hideget villannyal automatikusan állították elő. Az előszobától balra volt a fürdőszoba, azonkívül egy ledobó nyilás az ételhulladékoknak. A bejárat a szobákba szemben volt. Volt két 16—18 nr parkettes szoba. az. egyik utcai. A bútorok be voltak építve, csak ágyat, asztalt és széket kellett hozni a lakónak. Az egész házban központi fűtés volt. A lakásért havi 40 dollárt fizettek. Némely munkásnak van autója, sőt a külső perifériákban kisebb háza is. Az autók nagyon olcsók. Fóréinál egy karosszériás, 4 személyes autót 540 dollárért lehet kapni. Miután az autók nagyon jutányosak, az adójuk sem sok. a benzin pedig nagy mennyiségben igen olcsó áron kapható, az úttestek úgy a városon, mint az országutakon mindenütt a legjobbak, — ehhez járul még az, hogy a legtöbb munkás nemcsak vezetni, de megjavítani is tudja autóját. — ezekután lehet-e csodálkozni, hogy Amerikában rengeteg sok munkásnak van saját autója és hogy New- York minden tizedik lakosára jut egy ilyen jármű? Befejezésül még a gangszterekről akarok egy rövid képet vázolni. Ezek speciális amerikai gazemberek. azzal a nagyslilüséggel. ami mindenben Amerikát jellemzi. A gangszterek a legelszántabb gonosztevők a világon. Főerősségük a bámulatos szervezettségükben van. Az Unió területét már behálózták szervezeteikkel. Központjuk Chikágó, de az összes nagy városokban van fiiiá]juk. A rendőrség ismeri búvóhelyüket és még sem mer ebbe a darázsfészekbe belenyúlni, mert aki felkutatja őket, az feltétlenül a halál fia, már pedig még egy amerikai rendőrtől sem lehel azt követelni, hogy a közbiztonságért mártírhalállal adózzék. Kis dolgokra nem néznek ők, csak nagystílű rablásokat követnek el. Itt az sem számit, hogy embert. vagy pénzt rabolnak, hogy az országúton követik el gaztettüket, vagy fényes nappal egy nagy városban. A fő. hogy sokat hajtson a konyhára. Ezeknek a banditáknak mindenféle fegyver és menekülő eszköz rendelkezésükre áll. Gépfegyver és bomba, autó és motorcsónak, sőt még repülőgép is. Valóságos egyiptomi csapás ez a társaság az Unióra, de még ez idő szerint tehetetlenül állnak velük szemben. Villámgyorsan cselekednek. meglepetésszerűen rajtaütnek és épp oly gyorsan el is menekülnek, úgy, hogy csak nagy ritkán lehel őket elfogni. A maga nemében egy páratlan rablási esetet fogok itt elmesélni, mely éppen az utolsó nap történt New-Yorkban, mielőtt elutaztunk volna. Én magam nem láttam az esetet, de benne vöd az újságba és széliében beszélték a városban. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenzékei!
