Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-04 / 102. szám

1 035 ini Jus 5. WLtBNXârt IS !* V/ MŰSZAKI VILÁG Az aluminium ipar újabb eredményei Az aluminium tudvalevőleg kis fajsúlyú miatt a könnyű fémek közé tartozik, nem nemes fém, könnyen vegyül az oxigénnel és a halogén elemekkel. Kicsiny fajsulya, aránylag nagy szilárdsága, jó uyujthatósága, jó elektromos vezetőképessége és jó hőve­zetőképessége miatt már régóta alkalmazták különféle készülékek, közhasználati cikkek és más konstrukciók készítésére. A szilárdság további növelése ötvözés ál­lal vált lehetségessé. A jól ismert duralumi­nium — mely alumíniumnak 3.5 százalék rézzel, 0.5 százalék magnéziummal és eset­leg kevés mangánnal való ötvözete — igen nagy szilárdságú. lUjabban biciklikerekeket is készítenek belőle, az erősebben igénybe­vett részeket pedig acélból; ámbár az elő­állításnál bizonyos nehézségek vannak, a sulykülönbség miatt is érdemes duralumi- niumot használni. Az aluminiumbronzok — alumíniumból, rézből, esetleg a jobb önthe- tőség végett cinkből, továbbá vasból vagy mangánból ötvözve — nagy keménységük­kel és rugalmasságukkal tűnnek ki. Még tovább is lehet növelni a szilárdságot 14 százalék szilícium hozzáadásával, például a siluminnak nevezett ötvözetnél. Az újabb ötvözetek közül a: cromal — mely alumi­nium mellett 2—4 százalék krómot, kevés nikkelt és mangánt tartalmaz — keménység tekintetében az acélt közelíti meg, jól önt­hető, huzásbeli szilárdsága igen nagy: 36— 43 kg/qmm; ezt az ötvözetet használják pél­dául repülőgépek és motorcsónakok fedésé­re, légcsavarok készítésére vagy tej- és olaj- szeparátorok alkatrészeinek öntésére. Siker­rel jártak azok a kísérletek, melyeknek cél­ja az alumíniumnak titánnak való ötvözése volt; e két fém olvadáspontja annyira kü­lönböző, hogy az összeolvasztás igen nehéz lett volna, ezért az aluminium elektrolitikus előállításánál titan vegyületeket kevertek az aluminium vegyületek közé és igy kaptak ötvözeteket, melyek 0.01—0.65 százalék ti­tánt tartalmaznak. Ezeknek az ötvözeteknek szilárdsága 21—23 százalékkal nagyobb, mint a közönséges alumíniumé, azonkívül sókkal és savakkal szemben is jobban el­lenállának. Egy másik újabb ötvözet, mely­nek jelzése: AW 15, az ipari aluminium ren­des vas és szilicium tartalma mellett 2 szá­zaléknál kevesebb mangánt tartalmaz; hú­zás és nyomásbeli szilárdsága azonos a kö­zönséges alumíniuméval, mechanikai tartós­sága és a kimaródással szembeni ellenállasa azonban nagyobb, azonkívül igen könnyen forrasztható és heggeszthető. Konyhai edé­nyeket, a kémiai iparban szükséges készü­lékeket és tartályokat állítanak belőle elő. .Sikerült még más nagyszilárdságú alumi- niumötvözeteket előállítani, úgy hogy leg­újabban például egy Pittsburg melletti hid tartóoszlopait is aluminiumötvözetekből ké­szítették. Fontos eredményeket hoztak azok a kí­sérletek, melyeket az alumíniumnak kémiai behatásokkal szembeni viselkedése szem­pontjából végeztek. Közönséges hőmérsék­leten az aluminium levegővel és vízzel szem­ben állandó, felületén vékony oxidréteg kép­ződik, mely a megkezdett oxidációs folya­matot megakadályozza; az aluminium védő­rétegétől való megfosztása után a levegő és nedvesség hatása alatt azonban gyorsan to­vább oxidálódik. A legtöbb lug-, só- és sav­oldat, még a hígított szerves savak is, gyor­san megtámadják az aluminiumtárgyakat, különösen, ha azok vasat is tartalmaznak, ami nemcsak a nyersaluminiumban lehet, hanem vasgépekkel való sajtolás és formá­lás által is belekerülhet. Kimutatták, hogy a vassal szennyeződött aluminium az alumi­nium és vas vegyülése által keletkezett kis kristályokat tartalmaz és ezek környékén történik az aluminium kimaródása. Ha a vastartalom 0.3 százaléknál kisebb, ezek a kristályok igen aprók, tehát az edények használhatósága nem annyira korlátozott. Ha az aluminium edényekből a benne lévő élelmiszerekbe aluminium is jut oldódás ál­tal, az nem káros az élő szervezetre, ezért elesik az a feltevés, mely szerint az alumi­nium rákos megbetegedések okozója lenne. Kísérletek mutatták ki, hogy még akkor sem történhetik semmi mérgezés, vagy jelentős szervi elváltozás, ha nagyobb alumínium- mennyiség kerül a szervezetbe, mint ameny- nyi az edényekből oldódás által az élelmi­szerekbe juthat. iUjabban éppen ezért alu­míniumból készült konzervdobozok jöttek forgalomba, melyeknek előnye, hogy nem feketédnek, kicsiny a szállítási költség a kis fajsuly miatt, a bennük lévő élelmiszer pem kap fémes ízt, könnyen nyithatók és a hasz­nált. dobozok újból feldolgozhatok; sós és savanyu élelmiszereknél azonban mégsem alkalmazhatók, mert a hidrogénfejlődés kö­vetkeztében a dobozok kipuposodnak; egy cég például borotvakrémeket is hoz forga­lomba aluminium tubusokban. Bizonyos célokra, például kémiai behatá­sokkal szembeni védekezésre, szükség van az aluminium megvédésére, ami különösen a legtöbb aluminium ötvözetre áll, melyek kü­lönösen sókkal és alkáliákkal szemben érzé­kenyebb a tiszta alumíniumnál. A védőréteg többféle lehet, lehet például festék bevonat is. Gyakran galvanikus krém, nikkel, cink vagy kadmium bevonatot alkalmaznak; ez a réteg tiszta alumíniumra aránylag rosszul ta­pad, azért matt alumíniumfelületeket vagy közben egy vékony vizrétéget alkalmaznak. Szokás az alumíniumot duraluminiummal egybehengerelni, ez az alclad, vagy alumi- niumot allautal nevű ötvözettel egybehnnge- relni ez az allautal. Különösen elektrotechni­kai célokra vált be az eloxal-eljárás, mely a természetes oxidréteget anódikus oxidáció ut­ján erősiti. Az alumíniumot sóskasavas és krómsavas oldatba téve elektrolízisnek vetik alá, az anódon fejlődő oxigén kemény, me­rev, igen finom, vízmentes esetleg kis víz­tartalmú oxidréteget ad, melynek vastagsága 0.02—-0.08 mm. Az eloxal eljárással kapott réteg előnye, hogy teljesen izoláló — ezért felhasználható elektromos gépek tekercseinek és kondenzátoroknak előállítására — kémiai­lag és főzéssel szemben ellenálló, kemény­sége megegyezik a korundéval, igen nagy az átütési feszültsége, a 0.02—0.03 mm.-es ré­tegnél például 200—250 Volt; ha az oxidré­teg műgyantával vagy bakelittel van impreg­nálva, hajlítható lesz. Újabban az oxidréteget ráfecskendezéssel állítják elő, ezáltal egyenle­tesebb lesz és a vastagságnövelés jobban el­lenőrizhető, úgyszintén a pórusok utólag be­tömhetek. Zsírokkal impregnálva motorok hengereit állítják elő. Tiszta aluminium az elozal réteg szalmasárga vagy barna, szili­cium ötvözetnél szürke, rézötvözetnél szür­késkék szinü, de tetszés szerint színezhető zsírban vagy olajban oldott szerves vagy szervtelen festékkel. Egy más gyár az alumi- nit nevű színes réteggel bevont cikkeket hoz­za forgalomba; ennek a rétegnek előnye, hogy nem pattogzik le, sósvizzel és a levegő nedvességével szemben ellenálló, jól festhető olajjal és lakkal keverve, előállítható: vörös, kék, sárga, barna, zöld, vörös, ezüstfehér, vagy fekete színben. Fényképező készüléke­ket, műszereket, játékszereket készítenek be­lőle, jármüveket fednek be vele, edények fe­nekét vonják be a fekete aluminit réteggel a jobb hőelnyelés szempontjából. Jó hővisszaverő tulajdonsága miatt trópusi sisakokat bélelnek alumíniummal; minthogy emellett kicsiny hőkapacitásu, barakkok fe­Kellt m<-.tlea, ha a varratok meglazulnak és elszintülenednek. Előzze meg a Ijo-íz- szusigot: használjon csakis gép- 6s gomblyuk-selymet Figyeljen a / gyári védjegyre! I \ Figyeljen a gyári védjegyre!! dele alatt igen vékony aluminium fóliákat vagy aluminiummal bevont azbesztet alkal­maznak, miáltal például a fedél 52 Celsius fokos hőmérséklete mellett az épület belse­jében a levegő hőmérséklete csak 35 fok Celsius, ami megfelel 33 cm.-es tégla réteg hőszigetelésének. Az aluminium felhasznál ható még festőanyag gyanánt is. Az alumini­um bronz finom pehelyszerii részekből vagy lemezekből áll, ellentétben a többi szemcsés festékkel és közvetlenül használat előtt len­olajba vagy celluloze-lakkba elkeverve egy igen jó, fényes mázat ad, mely a levegőn egy vékony nedvesség és savgőzálló réteget ad. Használható faszerkezetek levegő és nedves­ség elleni védelmére; továbbá illékony folya dékokat és gázokat tartalmazó tar'ályok be­vonására, minthogy azok rozsdásodását meg­akadályozza és a hősugarr1-' visszaverve, azok felmelegedése csökken; «.Limas főző edények és melegítő testek bevonására, mert a lakk melegítéskor szorosan az edényre ta­pad és nem veszíti el fényét. —Minthogy az aluminium és ötvözetei ezen jó tulajdonságaik mellett még egyszerűbb eszközökéi is jól fel­dolgozhatok, a galvanikus utón nyert nikkel, réz vagy ezüst bevonattal ellátott lemezek pedig ónnal könnyen forraszthatok és jól fé­nyezhetek, az alumínium a gyakorlati élet­ben mindinkább nélkülözhetetlen fémmé vi­lik. Az említett példák természetesen nem merítik ki az aluminium feldolgozásának le­hetőségeit, de ezek is eléggé illusztrálják az aluminium térfoglalását az ipari élet külön­böző ágaztaiban és azt a munkát, ami e fém egyes hibáinak a kiküszöbölésére és a min­dennapi élet szükségleteihez való alkalma­zása körül folyik, L.—r. LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ. TéKBAN (Blockposta is) íegoicsobbtn erdélyi msmm I AMERIKÁBAN iiinJffwiiiii mi Iimn iiiiiiiii ii I mii iiim iiiiiiiiiii— 11 I IRTA : PAPP J. JÁNOS A forgalmi lámpák jelzésének figyelembe vételéi a rendőrség szigorúan megköveteli a soffőröktől. Aki azonnal nem áll meg a tilosra állított lámpa kigyulá- sakor, vagy közbe át akar surranni a sugárutat ke­resztező utcában, azt a rendőr füttyel leinti és ad neki egy tickettet. Ezzel a soffőr azonnal el kell hajtasson a rögtönitélő bírósághoz, ahol első Ízben öt dollár bün­tetést kell lefizessen, visszaesés esetén a második büntetés már 25 dollár, ha pedig valaki harmadszor lesz megbüntetve, akkor elveszti a hajtási engedélyét. Ezen szigorú rendszabályok azt eredményezték, hogy az egész vonalon példás rend és fegyelem ural­kodik. Még az utcai forgalmat óhajtom röviden vázolni. A járdák körülbelül nyolc méter szélesek s habár az amerikai gyalogjáró nagy forgalmához ez igazán nem mondhatni soknak, mégis az a benyomásom, hogy a gyalogjárás rendszere is praktikusabban van megoldva, mint nálunk. Ugyanis ott az emberek két sorban a járda ugyanazon oldalán, csak felfelé, a másik része ugyancsak két sorjában lefelé mennek. Ezenfelül marad mindkét oldalon még hely azok ré­szére. kik a gyorsabb eiőhaladás céljából a többieket meg akarják előzni. Ezáltal az emberek gyorsabban haladnak előre s a járókelők nincsenek összeütközé­seknek kitéve. A vonatok Amerikában kivétel nélkül vagy ma­gánkezekben vannak, vagy pedig részvénytársaságok tulajdonai. Állami vasutak nincsenek. A vonaton rendesen csak egy osztály van, de az utasok bizonyos ráfizetésekkel sokféle előnyt bizto­síthatnak maguknak. A hosszú Pullmann-kocsik egy nyilásuak és az átjárás középen van, mint nálunk a harmadosztály­nál. A kocsik általában szélesebbek, mint a mi közép- európai kocsink, úgy hiszem olyan szélesek, mint az orosz kocsik. A padok mokettel vannak behúzva és támlájukat előre vagy hátra lehet tolni, aszerint, hogy az utas szemben vagy háttal akar ülni a vona­ton. Ezeket a Pullmann-kocsikat éjjelre hálókocsiknak lehet átalakítani. A hálóhelyért külön pótdij jár. A felső ágy olcsóbb, az alsó drágább. Az ágyfelszerelé­sek a kocsi oldalán jó magasan egy széles szekrény­ben vannak lezárva. Amikor az ágyat meg akarják vetni, akkor a szekrény ajtót kinyitják és vízszintesre; leeresztik. Ez a hajlitott alakú szekrényajtó a felső ágy­helyül szolgál, mig az alsó ágyat úgy készitik el, hogy a két szemben lévő mokett divánt összetolják, azután az egyik pamlag támláját jobbra, a másik támláját balra taszítják. Most úgy a felső szekrény ajtóra, mint az alsó pamlagra rátesznek egy matrácot, ráhúzzák az ágylepedőt, továbbá adnak egy párnát és végül egy ágytakarót, mire kész a pompás ágy. Egy ilyen Pull- mann-kocsiban 24 ágyat lehet felvetni. Miután a kocsi­ban úgy férfiak, mint nők is alusznak, ezért min­den ágyhelyhez egy megerősített rúdra, eltolható füg­gönyt helyeznek. Beiül az ágy fölött van egy villany- lámpa, hogy az utas lásson levetkőzni. Mikor az utas lefekszik, az ágyon kívül leveti a cipőjét, azután ruhás­tól befekszik az ágyba és ott ölti magára a háló toilettet. A mozdonyok nagyobbak és erősebbek, mint a mi­eink. — A vonatok felépítménye is szilárdabb, a talpfák pí, sűrűbben vannak lerakva. A nyílt pályán, a fővonalakon 4 sínpár van. Kettő a személyszállító vonatok, kettő pedig a teherszállító vonatok részére. A vonatok 100—120 km. óránkénti sebességgel! közlekednek. De mentünk villamosított vonatokon is. ezek még sokkal sebesebben futnak. A leghíresebb vonalai Amerikának a Pacific vasul, mely az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal köti össze. Ma már a több vonalakból álló Pacific vasut összes hossza 56.000 km. körül van. A vonaton nappal az utazó közönség folyton szó­rakozik, mert ezek a keleti államok, (ahol mi jártunk) meglehetős sűrűn vannak lakva, úgy, hogy a szem folyton el van foglalva, a benépesített vidék látásával. A gyönyörű országutak aszfalttal, vagy gránittal van­nak kirakva és az autók sokasága folyton jön és megy. Utunkban több várost érintettünk: Tráj, Sirakus, Roschester, Buffalo és Baltimore, éjjel pedig Pittsburg- nál is átutaztunk. A hajózásról szólva, az Unió mai hadi és kereske­delmi flottája az angolokéval egyenrangú, holott a ten­ger fölötti uralmat tudvalevőleg az angolok több mint kétszáz éve gyakorolják. New-York tengeri kikötője, nagyság, biztonság és földrajzi fekvése tekintetében páratlan a világon. A nagyszerű hidakat is meg kell említsem. Azok a nagy és érdekes budapesti Duna hidak, úgy viszony- iának egy ilyen amerikai hidhoz, mint egy négyemele­tes ház az amerikai felhőkarcolóhoz. Itt mindjárt meg kell említsem a Brooklyn-i re­mek hidat, melyet 1870—83-ig egy német mérnök. Roebling tervezett, mivel ő időközben meghalt, müvét a fia fejezte be. Ez a hid a világ egyik legnagyobb- szerü függőhidja. Hossza 1800 méter és szélessége 25 és fél méter, összeköti az East Riveren át New-Yorkot Brooklyn kikötő városával. A hídon: négy vágány van a magas vasut részére. Négy vágány van továbbá a városi villa­mos» részére. Két útja van a jövő és menő autóknak. Két útja pedig a jövő és menő teher­autóknak. Végül két közlekedési ul a gyalogjárók­nak, amely a többi utak felett vonul végig. Mindez fényesen bizonyítja ennek a nagyszerű hídnak a teherbíró képességét. A hídnak legmagasabb poptja a viz felett 40 és fél méter, úgy, hogy még a legnagyobb hajók is, maga> árbócukkal, átmehetnek rajta. A hid mélyen benyulik New-Yorknál a City Halbe és egyúttal Brooklynnál a Washington-uteáig. A hidat azért kellett úgy kinyújtani, hogy a 40 méter magassá got minél kisebb eséssel lehessen kiegyenlíteni. Ennél még egy nagyobb hidat terveznek, sőt már az épitését is megkezdték New-York nyugati oldalán a Hudsonon keresztül. Ennek n hídnak a hossza 1340 méter lesz. Különben a világ leghosszabb hidja Philadelphia ban van. ennek a hossza 3.200 méter. A nagystílű gyárak közül meg kell említsem a Ford gyárat Detroitban, mely még ezelőtt 9 évvel 110 eze; emberrel dolgozott, most jelenleg 50 százalékot le ép tett. Továbbá a Swift húsfeldolgozó gyárat, mely majd­nem az egész Uniót hússal látja el és csak egyedül disznóban 7 milliót vág le. A gyár 1934 augusztus hóban éppen akkor égeií le, amikor mi is Amerikában voltunk. Mi a tűz után csak a redukált üzemet láttuk, de igy is nagyszerű a/ a teljesítmény, amit végeztek. Különben a legnagyobb gyárvárosa az Uniónak Philadelphia, melynek több. mint 10.000 gyára van. Hadseregről sokat nem mondhatok. Csupán egy Ízben láttunk nagyobb tömegű katonaságot egy téren táborozni. Ezek a katonák kis ponyva-sátrakban táboroz­tak. Fegyverük gúlákba voll rakva. Ruhájuk és k lapjuk színben és alakban, a mi cserkészeinkhez volt hasonló. (Folgtotjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents