Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-01 / 99. szám

% BL LUN 7 AK I *i J 5 májún I. Chesterton és a nőkérdés Persze, ezzel még nem azt akarom mon­dani, hogy G. K. ('.lieslerton, a kitűnő angol iró semmit stan látott. 1 I annál kevésbé állíthatom, meri o maga jelenti ki hangsúlyozottan egyik könyvellek a , Fiatal leányok emancipációjáról ", hogy behatóan ismerkedett meg mindazokkal a ki­túrni elmékkel, akik mar előtte foglalkoztak i'/zel a kérdéssel". Annát is inkább valószí­nű a kiváló iró állítása, mert alig akad férfi, aki eg\ vagy más formában ne oldott volna már meg bennünket, nőket. Ks hogy Ches­terton nr ezt hol gúnyos, hol keserű, hol a lázadozásig felindult módon les/i meg... én megértem öl. Tudomásom szerint Chester­ton ur már közel jár a hatvanhoz es ebben a korban nemcsak neki, hanem Igen sok más férfinek is keserű a nőkérdés . . . Most azonban Chesterton urat a nüeman- cipáció ravasz, elkeseredett és kemény ellen­ségéi visszateszem a retikiilömbe. ahol a rúzs és puderespamacs társaságában bünte­tésből addig fog raboskodni, amig megesik rajta a lelkem és egy lélekemelő, nyilvános ünnepélyen majd kivégzem . . . Most azon­ban megmondom neki az igazat: tévedsz Mr. Chesterton. Te sem ismersz és te sem láttál mindent. Bocsásd meg. kedves Mr Chesterton, hogy váratlanul igy lélegezlek, ezl igazán nem hencegésből teszem, de most sétálni viszlek, ki a nagy vásárba, ahol a nőkérdés körül is akad tanulmányozni való és ha igen bizalmas ..Te" viszonyban vagyok veled, nyugodlnbhan magyarázhatok neked, elfo­gultság nélkül megmondhatom u magamét. Látod ott a járda szélén azt a kis cső­dületei:' Kit bámulnak. Hát egy férfit, aki ül. Aki varrógép elölt ii! és magyaráz. Előt­te egy halom lyukas abrosz és szalvéta, férfi zokni és női harisnya s miközben a varrógép tűjére erősített egyszerű kis csavarszerü hol­mival villámgyorsan bestoppolja a lyukakat, ilyeneket mond a köréje sereglőknek. ,,Nincs többé idöpocsékolás. A stoppolást, amely melleit sokszor órákig is görnyedtek a nők, ez az elmés készülék pár perc alatt megcsi­nálja. Kezelése könnyű, férfink és gyerekek is játszva elsajátíthat ják" . . . Hallod, kedves Chesterton ,,férfiak és gyermekek" is és ,,játszva“ azt, ami eddig kizárólag női kötelesség volt, de menjünk to vábh. I ügy másik ügynök, ugyancsak férfi, latod mit miivel olt egy asztal midiéit. Habot \ ct egy tálba, jó kemény lojásliabot (látszik, hogv olcsó a tojás) egy összecsukható pará­nyi kis készülékkel, mellyel tizedannyi idő alatt és ezerszer jobban és kevesebb fáradt sággal verhetjük fel a habot a siileinénvhez, mint az anyáinktól örököli és harci eszköz­höz hasonlatos ósdi habverővel . . . Egy másik férfi ládd-é, öregem, krumpli! hámoz egy nagy Iáiban, il! a vásárosok közölt, nem mintha pörköltei akarna főzni, dehogy, a háziasszonyokul akarja megfőzni hangos di eséreteivel s ugyancsak elmés és újdonatúj eszinéjii krnmplipuccoló javai, amellyel négy krumplit meg lehel azalatl hámozni, mig he veit módszer szerint késsel, egyel. I's bár nines még nyár. gyümölcs és pnradiesomsze zon.de máris árulják a praktikus passzirozó- kat. melyek használata könnyebb és gyor­sabb, mini a szilán való pacsmagolás . . . Jaj, kedves londoni barátom, mennyi min denl tudnék mutálni neked . . . de csak ép­pen. ezl a hangosan ordító fiatalembert mu­tálom még, aki épp elöltünk kiabálja rekedt­re magái és tele a világot, hogy szegény nők mennyi időt vesztegellek eddig a ruhák lisz- logalásávnl. de most és mint egy világ- megváltó rázza a kis kréta szerű szappant most máskép les/ . . . Kálód, máskép lesz... Ó. le édes szociológusom a retlkfllben, éried most már. hogy mii akarok mondani? Hát csupán azt. hogy nem mi emancipáljuk magunkat, hanem a ti diadalmas és áldott evolúciótok és technikátok. Ti találtok ki a varrógépre egy pár lejes és zseniális készü­léket. amellyel egy egész asszonynemzedék kezéből egyszerre ülitek ki a stoppoló tiit. a szitát, ti találtátok fel a villamoskonyhát, a porszivógépet és mit tudom én még mit. Elég az. hogy zseniális találmányokkal szüntelenül emancipáltok bennünket és ha mi tényleg emancipálódunk. akkor ti mégis keserűen mosolyogtok. — Hát még most sem érted, hogy az egész nőemancipáció vollaképeti férfi kérdés, gaz­dasági probléma? — Mit akarsz, hogy holdas romantikából a kötőtűvel gyötörjük tovább magunkat és közben éhenhaljon ez a derék ügynök és a többi ügynökök, éhenhaljon ezer és ezer munkás és megbukjon a gyár? Somlyói Filer Gizella. Folytatása következzék! Beszélgetés dr. Viski Károllyal BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósitójától.) Teremnagyságu szoba a Néprajzi Múzeum­ban. Viski Károly professzor urat keresem — ín vagyok. Fehér köpeny, feketekeretes szemüveg. Az arc: markáns végvidéké az erdélyi vonások­nak s a tipikus nyugateurópai intellektuel arcoknak. Úgynevezett érdekes fej. Komoly arca csak arra a varázsszóra derül fel. hogv én is Turda-i vagyok. — Szeretnék egy cikket irni az ismeret­len erdélyi népszokásokról, különös tekin­tettel Turda-ra és környékére. Ha professzor ur. mint odavaló születésű tudós, elmesélne a szülőföldünkről egyetmást . . .- Ismeretlen népszokások . . . Olyan téma ez. melyet két szóban igazán nem lehet el­intézni. Turda különben is inkább filológiai tanulmányaimnak volt a színhelye. Mert az egyetemen én filológusnak készültem s mint egyetemi hallgató. Turda-n gyűjtöttem a nyelvjárás érdekesebb sajátságait. Aranyos menti ragozás- Azt hiszem, mi Turda-iak elég tisztán beszélünk, minden rikítóbb tájszólás nél­kül?'- Nem éppen. Sok-sok megjegyezni ér­demes sajátsága van az otthoni beszédnek. Példáid nem emlékszik, hogy Turda-n agy mondják: öker — ökör helyett, meg mara- dak, vagyak, maradok és vagyok helyeit? — Na látja! Ezt szaknyelven illabializálás- nak nevezik, le tudja irni? il-la-bia-li-zá-lás... Vagyis azok a hangok, melyeknek képzésé­ben nem szerepel az ajak. például az o. meg az ö, e-vé és o-vá változnak. Megint másik sajátsága a Turda-i beszédnek az u tövii főnevek és igék megőrzése: toll — tollú, szij — SZÍ] 11. — Tudom, hogy nem tartozik ide, de azért nagyon érdekelne, hogy miért nevez­zük a padlást hiúnak? , — Hin... hivságos .. . üres... vagyis a hiú azért hiú. mert a háznak egy üres, fel­használatlan része! — Hanem mondja csak el a ,,lábc szót birtokraggal ellátva. — .Láb. lábom, lábod, lába. Ragozásomon pompásan mulat: Megálljon csak! mindjárt tudatossá te­szem a Turda-i nyelvjárását! Mert bizony helytelenül, azaz inkább: szabálytalanul be­szél! Azt csak Turda-n mondják: lábom, lábod. lábo . . . Igen, lábo! A helyes az. hogy: lábam, lábad, lába. Turda-n viszont: lí&om, lábod. lábo. mert azoknak, akiknek ez nem kirívó hiba (magának például már az!), azok ugv folytatják a lábom-lábod-at, hogy lábo. A magánhangzókkal is baj van — Mi Turda-iak nem vagyunk székelyek, ! ugy-e? — Székelyek nem vagyunk, de megint el­követőit egy hibát. Egy olyan hibát, melyre nagyon hasznos lesz, ha felhívja az erdé­lyiek figyelmét. Az erdélyiek mostanában kezdik a hosszú .szótagokat rövidnek ejteni és ezzel, hogy erősen fejezzem ki magamat, a cigányos nyelvjáráshoz fog hasonlítani a beszédük. ..Székely" . . . vagy: ,,édesanyám“, olyan szavak, melyekben már nem hang- sulyozzák eléggé a hosszú magánhangzót.- A Székelyföldet is gyermekkora óta ismeri?-— Igen. ott jártam gimnáziumba. Aztán Salonta-n lettem tanár. Ez a kettő érdekes összefüggésben van egymással, már mint filológiai szempontból. Ugyanis igy alkal­mam volt három, egymástól nagyon külön­böző nyelvjárást megismerni, a Turda-it, a székelyt és a tiszántúlit, az Arany János nyelvét. Mer! az Arany János nyelvezete annyira jellegzetesen, sőt kizárólagosan ti­szántúli kifejezésekből áll. hog5r egyetlen egy szót sem találtam például a Toldiban, mely ne Salonta-i nyelvjárásu lett volna. Nagy diadallal fedeztem fel benne a ,,zeke‘c szót s aztán, további Salonta-i tartózkodá­som során a zekéről is kiderült, hogy bizony az sem speciálisan székely szó. De vissza­térve a Székelyföldön töltött diákkoromra, emlékszem, hogy már a Toldi első két sorá­ban 'is ismeretlen szavakat találtunk, nem tudtuk mi az a szik, mi az a szöcske. Vi­szont mikor mint tanár, én, a Székelyföldön nevelkedett, azt magyaráztam a Salonla-i gyerekeknek, hogy milyen szép az Arany nyelve, azt felelték a diákok, hogy bizony, tanár ur, ez csak az a nyelv, ahogy mink mindennap beszélünk. BUKARESTBEN v rémmmi/HA'KMAK DÉl táWKhJfRIJUAKhlÁ K cőv^1^ tv I _ . V N 1 !?Ij *Bnj rr nmn-.? Sári l PARIS \r ■~3'Vhl •CMAMONIX •ATLANTIDE •O S I R I •VELŐ URETTE? 1935 »CREPE SABLE •C A N D I D E ®sánta lucia »MONTE CARLO FIÓKOK: TIMIŞOARA-CLUJ-BRAŞOV-SIBIU B-DUL FERDINAND 7 STR. GENERAL PIAŢA LIBERTATÉI 3 STR. RESINA ' ' NECULCEA 2 (Kornzell») MARIA-3 4 (Kornis-u., Ren- Helleoer, »er-palota) ..A művelődéstörténet fegizgatóbb érdekességei“ De hogy tért át a filológiáról a nép­rajzra? — .Mihelyt valaki nyelvjárásokkal foglal­kozik, észre sem veszi s már a fejebubjáig benne van a néprajzban. Mert a néprajz nem a látványos, idegenforgalmi értékkel is biró szokások feljegyzése, hanem először csak a különbségeket figyeli az. ember, hogy egyik vidéken milyen más a hangsúly, az építkezési forma, a családi élet. . . azután a különbségek megfigyelésén kívül az okok is érdekelni kezdik az embert. És ez már maga a néprajz. Alert a néprajz szakemberét nem a látható szokások, a látható népélet érdekli tulajdonképen, hanem azért helyez minden apróságra roppant nagy súlyt, — laikus szemében szinte szőrszálhasogató aprólékos­sággal — hogy a látottakból visszakövetkez­tessen elmúlt korok életmódjára és művelt­ségére. El tudja képzelni, milyen láz fogja el az embert, mikor valahol egy addig isme­retlen szokásmozdulatra bukkan az ember, majd ismét máshol megleli a mozdulathoz való dallamot, később esetleg a dallam szö­vegét ... a szöveg kiigazító szövegét... s igy tovább. Szálak ezek. melyek a művelő- j déstörténet legizgatóbb érdekességeihez ve­zetik el az embert. Mert nincsenek minden­ről Írott emlékeink, tárgyi maradványaink, okirataink, feljegyzéseink. Sok mindent már csak az emlékezet őriz és pedig a nép em­lékezete, mely nagyon konzervatív. Minket, szakembereket, nem az izgat, ami van, ha­nem hogy a szokások s a dolgok miért van­nak úgy, ahogy vannak Még érdekes dolgok lappanganak Erdélyben — Szóval: oknyomozó néprajz. — Mondjuk. Bár ez a kifejezés a néprajz- ■, ra nem használatos. De tudja, mit akarok mondani? Változtassa meg a témáját, ne akarjon az én interjúmból egy: Ismeretlen népszokások Erdélyben cimü cikket imi. Higvje el nekem, nem jó téma ez. Ismeret­len? Ami az egyiknek ismeretlen, a másik­nak ismerős. Teljesen ismeretlen népszoká­sok viszont. .. bár lennének, az őket felfe­dező kutatók örömére és dicsőségére! De most egyébre van szükség s nagyon jól ten­né. ha éppen a Kecseti Kalákával kapcsolat­ban felhívná erre a figyelmet. A Kecseti Kaláka egy szép és dicső kezdet volt, de most éppen az a fontos, hogy folytatása következzék! A következő alkalommal hoz­zanak többet és még sokoldalúbbat, ne csak a Székelyföld szerepeljen, hanem egész Er­dély. a Kalotaszeget is beleértve! Ezenkívül, most, amig még nem késő, gyűjtsék össze s tartsák számon, hogy mijük van. Váljék tudatosabbá a népszokásokban rejlő kincs. Talán a papok gyűjthetnék össze (de szük­séges. hogy a gyűjtések egy központba fus­sanak be), hogy hol él még a regőlés, a hajnalozás, a legényavatás, a tél eltemetése, a hajnalfa szokása. A tél eltemetése Ciuc- ban s Moldvában még szokásos. Él-e még valahol a koboz, mint hangszer, szól-e még Praid körül s a Havasalján fakürt, amit havasi kürtnek, vagy Szádok-kürtnek is ne­veznek, mert száldob, az hársfa, Száldobos, az egjF olyan olyan falu, melyben hársfák vannak — nem ismeri Száldokot? Nagyon érdekes dolgok lappanganak még. a tudott magyarázaton kívül, a fonók eladó-énekei­ben. Gyönyörű művészi élmény volt a Ke­cseti Kaláka, de egy néprajzzal foglalkozó szakember nem mondhat többet s biztatób­bat. minthogy ennek a lelkes kezdetnek egy tudományos, kitartó és megbízható kutatás legyen a folytatása, Sz* Weress Jolán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents