Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-30 / 122. szám

* ELLENZ AK 19 3 5 ni i I ti * 3 0. m MIT 1K A ROMÁN SAJTÓ Teica. — Kegyelemdöfés. — Román filmgyártás Irdélyi bankok. — 1 dkiismcrct. — Köny vkcrcskctlők. DRUM \ IT A: örüljetek irástudathnok, mert >i l i UM papírgyárnak vagyona egy millióról t :;> milliirdra emelkedett! iv/ a/ a mérleg, mely felméni nemzeti erényünket, l.etea nemcsak s ég\ emelje- kiliaN-nálását jelenti a román nem. /c ti lelkiségnek, de egv nagy nemzeti alkotás is. Ma nem lett volttá, úgy ma a pap r és a könyv olcsóbb volna. S más lett volna a világ is. Ak* kor nem mehetett tolna az ünnepségre a vonat anélkül, hogy ki ne siklott volna titkot 'ben. Csak a sötétségnek köszönhették, hogy nem így történt, midőn ezzel az intézménnyel dicseked­tek. Csúfság volt, hogy ezzel eg)’ nemzet- alkotást ünnepeltek. Letea-ha egy milliard lej gurult jo év alatt, mégsem volt mód arra, hogy a nép kezébe olcsó könyvet adjanak. PAMANTUL NOSTRU (Argetoianu lapja): A világ szeretné tudni, ki jogosított a nemzeta- parasztpárt nevében beszélni? Két hónappal előbb M halache volt a névleges „síf“, Maniu pedig, mint egy Dalai Láma visszavonult Bada- cin-ba \ aida pedig Erdélyt vezette, Mihakchet senki sem vette akkor még komolyan. S most? Y.iidat kizárták s így az összes erdélyi tagoza­toktól elszakadtak. Vaida mozgalma sikerrel járt. Hiába emelték fel Mihalache és Lupu dr. azoknak a demokrata elveknek alapján szavu­kat, melyeket az összes pártok programjai ma­gukban foglalhatnak. Hiába utazott Lupu dr. nyugatra, a közvéleményt nem befolyásolhatta. A nemzeti-parasztpartnak kegyelemdöfést adott Vaida távozása. ADEVERUL: Az utóbbi időben mind többet beszélnek egy román filmvállalat alapításáról s a terv az arra illetékes hivatalos tényezők he­lyeslésével találkozott. A szükséges tőke előtt, remtese végett taksákat léptettek életbe s io leje szednek a filmek cenzúrájából méterenként, melyhez még költség cimen 2.50 lejt adnak. Ez pedig hiba, Mert a mozivállalatokat pusztítja s igy nem lesz majd hely a filmek elhelyezésére. A ten' egyébként igen kezdetleges stádiumban van. Sok pénzre volna szükség. 100 millióba kerülne egy kis stúdió berendezése s csak 10— 12 év alatt lehet összegyűjteni ezt az összeget. UNIVERSUL: A konverzió megszavazásánál nem voltak arra tekintettel, hogy az erdélyi román bankok adósai kisgazdák s igy ezek az ókirályságbeli népbankokhoz hasonlítanak. Még­is feláldozták őket, mikor a tartozások sorsa fe­lett parlamenti utón határoztak. Kellő tapintat és elővigyázat nélkül jártak el} elpusztítva azo­kat a szerveket, melyek az erdélyi földművesek fenntartására voltak hivatva s ezenfelül a román ipar és kereskedelem terjedését biztosíthatták vol­na. Amit nem tettünk mi, megtették a kisebbsé­gi pénzintézetek. Megőrizték és kimélyitették budapesti pénzügyi összeköttetéseiket. Megerő­södtek s ma a román tőke helyét foglalják el Erdélyben. Együttműködésük az iparral és ke­reskedelemmel részükre a jelenlegi válságban el­érhető hasznot biztosította. Megtöltötték az er­délyi városokat fiókokkal, sőt az ország fővá­rosában is fiókot nyitottak. Egyik épp az utóbbi napokban kezdte meg működését budapesti ki­küldöttek jelenlétében. ZORELE: Két Galati.i századost olyan bűn­cselekmény miatt helyeztek vád alá, ami felhá­borító, Kiderült, hogy parancsot adtak a liszt- nek“ hamuval való pótlására. Nem tudjuk, mit tesznek majd ezekkel a pogányokkal. Minden büntetést megérdemelnek, mert hamut adtak vízzel enni a katonáknak, anélkül, hogy ez lel­kiismeretüket bántotta volna. CURENTUL: Különbség van a túró és ócs- karuha kereskedő és a könyvkereskedő között. Sajnos, ezt az igazságot a választási érdek hát­térbe szorította. A könyvkereskedők száma ugyanis kisebb s nem nyom olyan sokat a lat­ban a választási számításokban. így történt, hogy figyelmen . kívül hagyta őket az utóbbi évek törvényhozása s a miniszterek a nagy tömegek felé fordultak. Semmi sem történt a könyvke­reskedők támogatására, hitelük emelésére s al­kalmazottaik nevelésére. Pénzügyi és adóked­vezményeket részükre nem nyújtottak. Hibát követtek el, midőn a faszeg-kereskedőkkel té­vesztették össze ezt a nemes kereskedő osztályt, mely a kulturális érdekeket szolgálja. KÄSTNER: Három ember a hóban A ,,Fábián“ világhírű írójának uj könyve a legmulatságosabb és egyben a legmegindi- fóbb könyvek egjdke. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászon­kötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. Az elveszelt kincsek szigete!! ^ Uránia Mozgó R. I.. Slevcnson regénye nyomán készült izgalmas kalandorfilm. — Főszerepekben: Wallace Beery, Jackie Cooper és Lewis Slone! t! Félszázezer embert magtalanitottak bírói ítélet alapján Németországban BERLIN. (A: Ellenzék távirata.) A (iiirtiuT igazságügyin inisztor vezetése illáit megjelenő német jogi közlöny, a Deutsche Justiz érdekes adatokat közöl a némel niaglalanitási törvény eddigi végrehajtásáról. A folyóirat szerint a (örvény életbeléptetése óta műtéti be­avatkozással 56.000 embert inagtalani- totlak birósáigi Ítélkezés folytán Német­országban. A német birodalomban je­lenleg 205 bíróság működik, amely ilyen kérdésekben illetékes és 26 feleb- bezési bíróság dönt a felebbezések fö­lött. A bíróságokhoz 1934 december végéig 84.525 magtalanitási indítvány érkezett be. Ebből 56.000 esetben a bí­róság ki is mondta a magtalunitást. A műtétek egyenlően oszlottak el férfiak és nők között. A statisztikai számítás szerint a birodalom minden 770-ik em­berére esik egy magtalanitús. Legtöbb magtalanitási indítvány a drezdai kerü­letben adódott be a bírósághoz. Itt 8200 ilyen indítvánnyal foglalkozott a bíró­ság. Fclebbezésre 8212 esetben került: a sor, de az esetek túlnyomó nagy több­ségében a felebbezést visszautasították. Felebbeztek 199 olyan esetben is, ami­kor a bíróság elutasította a magtalani- tási indítványt. Politikai és gazdasági filmeket ir, rendez és játszik a volt angol kincstári kancellár LONDON (május). Londoni lapok szerint az angol politikai élet együk legérdekesebb és legtehetségesebb embere. Winston Chur­chill. akinek a megújított kormányba való belépéséről is szó van, szokatlan dologra határozta el magát. Filmeket ir és rendez, még pedig olyan filmeket, amelyekben ő maga is föllép. Természetesen nem happy- endes szerelmi históriákat akar a filmvá­szonra vinni, hanem úgynevezett kulturfil- meket. melyektől nevelő hatást vár a köz­véleményre. Az első film, amelynek rende­zésén Winston Churchill már dolgozik is, a nacionalizmus kérdését viszi a közönség elé. Ezenkívül még két film kéziratával van készen Winston Churchill. Egyik a modern állami közigazgatásról, a másik a munka­nélküliségről szól. Tervezi ezenkívül, hogy filmet ir a japán hatalom eredetéről, Anglia és India viszonyáról, a háborúról és az aranyról. Winston Churchillről közismert, hogv kitünően kezeli a tollat, fiatal korá­ban hercegi eredete mellett is újságíró volt s a búr háborúról írott riportjai ennek a műfajnak mesterművei voltak. A lapok azt hiszik, hogy mint filmszerzőtől is érdekes müveket lehet várni az ismert angol állam- férfiútól. Winston Churchill filmjeit egyik legna­gyobb filmvállalat késziti és a volt kincs­tári kancellárnak, a filmtechnikusoknak, művészeknek és rendezőknek egész vezér­kara áll rendelkezésére. Winston Churchill azonban nem elégszik meg azzal, hogy ő is résztvesz a rendezés munkájában, hanem föl is lép a saját filmjeiben. Minden film előtt ő mond bevezetőt, saját filmjeinek konferansziéja lesz. Sőt tovább megy ennél és nem csak bevezetőt mond, hanem egyes képeket kommentál is, amivel bizonyos dol­goknak a jelentőségét akarja kiemelni. Mr. Churchill nagy reményekkel néz filmjei elé. iyAzt hiszem, — mondta egyik lap tudósitó­jának — hogy élő szavakkal, melyeket meg­felelő képek illusztrálnak, sok olyan dolog­ban világosíthatjuk fel a közönséget az igaz­ságról, amelyeknek nagy jelentősége van s amelyek fölött össze-vissza vitatkoznak anél­kül, hogy igazán ismernék'". GYOMOR- ÉS BÉLZAVAROKNÁL, has­üregbeli vérpangásnál étvágytalanságnál, szorulás­nál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfö­gésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hány­ingernél egy-két pohár természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz alaposan kitisz­títja az emésztőutakat. Közkórházi jelentések­ben olvassuk, hogy a FERENC JÓZSEF vizet még a hosszú idő óta fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. EBBŐL IS LEHET ÉLNI A rongyszedő CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mikor bejön az udvarunkra az öreg Mihályné és leül a lépcsőre és kifújja az orrát, (hogy miért jön, tudjuk, két év óta hetenként be­jár hozzánk rongydarabokért) eszembe jut, hogy őt is meg kellene interjúvolnom. Hogy j és mint él és mi a véleménye a dolgokról általában? De mielőtt megkezdeném, kérdést intézek hozzá, hogy olvas-e újságot? ugyanis szeretném Mihálynét olyannak leirni, ami­lyen és ehhez tudnom kell, hogy' olvas-e új­ságot, mert ha igen, nem ecsetelhetem a rongyszedő-nő külső és belső tulajdonságait, tudván, hogy nőkkel, főleg hiúsági kérdé­sekben élet és közveszélyes kikezdeni, mégha hetvenéves és rongyszedő is az illető. Megnyugodva veszem tudomásul, hogy Mi­hályné nem olvas újságot. Először: mivel­hogy hát a kalendáriumon és az álmosköny­ven kiviil más irodalmi termék nem érdekli s ezeket az unokája szokta felolvasni vacsora után neki, merthát ő öreg és gyengék a sze- mi, meg aztán nem is tud olvasni, pedig ki­járt vagy két elemi osztályt. Szóval nyugodtan megírhatom, pedig ta­lán nem is fontos, hogy Mihályné —, hogy is mondjam — valami egészen csodálatos és rendkívüli teremtés. Először is — ahogy Rostand mondotta — az orra — hm, az orra nagy . . . Ez így kevés. Mihályné több, mint női Cyrano. Az ő orra olyan rendkívü­lien nagy és keskeny és hegyes (tele a nap­fényben megcsillanó szőröcskékkel), de fő­leg óriási, hogy az ember bámul azon, hogy tud tőle evés közben odaférni a szájához. Azonkívül egészen különlegesek a kezei is. Karomszerii, sovány kezek. A hangja — óh I a hangja — mély és rekedt és szenvedélyes (Mihályné szakszerűen káromkodik, szid mindent és mindenkit, sőt, ha már beszél, egyebet sem tesz, csak káromkodik). Marlene Dietrich-szerü filmen nagyszerűen érvénye­sülne ezzel a hanggal. Most ott ül a lépcsőn és az orrával fogla­latoskodik és megkérdem tőle, hogy micsoda mesterség ez a rongyszedés? Leirom, amit válaszol, bizonyos kihagyá­sokkal, mert egyes kifejezései nem tűrnék a nyomdafestéket. — Az ember összeszedi a városi népektől a rongyot, foncsikákra tépi . . « — Micsikákra? — Hát foncsikákra. Oszt összevarrja üköt felgombolyítja s eladja azoknak, akik sző­nyeget meg pokrócot csinálnak, úgy szin sze­rint belőle. — Hát a papírgyár nem vesz rongyot? — Fene tuggya, vesz, nem vesz-e, nem az én bajom. Van, azt hiszem, aki nekije gyűjt, én csak a fonetikáknak gyűjtöm. Foncsika-foncsika, de gyönyörű szakkife- fejés ez! , — Aztán kifizetődik ez? — Há£, úgy, ahogy. Az onokám is hoz va­lamit a házhoz, tehénpásztor. — És csak ketten vannak? — Műk ketten. Elkinlódunk. Van egy nagy dög komám, nagy gazdag, a nem segítene ugyan. És még ü mondja, hogy én elherdál­tam az uram pizét, mer cifrálkodtam! A nagy gazdag komának azt izenjük, hogy ez igazán túlzás. Mihályné csak foncsikákra tépi, de igazán nem rázza a rongyot! (M. L.) Megsüti a jeges vízben úszó hatat a bécsi városi kórház töorvo8a BÉCS, május hó. A bécsi biofizikai egye­süld legutóbbi ülésén dr. Kovárgchih főor­vos. n bécsi városi kórház fizikális gyógy­mód osztályának vezetője meglepő mutatvá­nyokkal lepte meg a közönséget. Jéghideg vízben halakat fázott tivii, úgy hogy a viz jéghideg maradt és jégkockák közé tett liuxdurabok ehetővé süllel., anél­kül, hogy a jégkockák megolvadtok volna. Mindezt a rövidhullámú rádiósugarakkal érte el, melyeket ina már mindinkább alkalmaz­nak az orvosi gyakorlatban is. Azok a rá­dióhullámok ugyanis, amelyeket rendes rá- dióleadók sugároznak ki, átmennek a testün­kön, anélkül, hogy valamelyes változást idéz­nének elő. Viszont az egészen rövidtávolságn rádióhullámok, melyek 3 és 20 méter között váltakoznak, nem hatolnak át változatlanul a testünkön, hanem jelentős részben meleggé változnak itt át. Ezt a tulajdonságukat az orvosi gyakorlat ki is használta. Ma egész sor betegséget kezelnek már rövidhullámok­kal, aminek az a nagy előnye, hogy a mele­get teljesen egyenletesen beviszi a testbe, egészen a csontokig és Ízületekig. Hogy tisz­tán csak a hőhatásnak van-e a sugarak ha­tóerejében szerepe, afölött még vitatkoznak, hogy azonban a rövid hullámok, hővé vál­toznak át a szervezetben, az többé nem kér­déses. Ezt a tulajdonságukat használta föl Ko- varschik főorvos meglepő mutatványaira. Amig ugyanis a fehérje anyagban, tehát a hus-fehérjében is a rövidhullámok hőt termelnek, addig a vizen nyomtalanul haladnak át. így történhetik meg, hogy a jéghideg vizen úszó halak megfőttek és a viz továbbra is jéghideg marad. És igy történhetik meg az is, hogy a jégtáblák közé tett beafsteket gyönyö­rűen kisütik, anélkül, hogy az azt körülvevő jég elol­vadna. Egyelőre csak érdekes mutatványok­ra került a sor ezzel kapcsolatban, de bizo­nyosnak látszik, hogy a rövidhullámú rá­diósugaraknak ezt a különös tula jdonságát ala­posan föl fogja használni a jövő konyha- művészete is. Mozgószinfiázak műsora: SZERDA: CAPITOL: DÁVID GOLDER. Irene Nieme- rowszky regénye filmen. Fősz. Harry Baur, a nagy francia szinész. ROYAL: A DARDANELLÁK OSTROMA. Legszenzációsabb háborús film. E. Ray­mond Tell England c. regénye után. Előadások kezdete 3, ő, 7, 9 órakor. EDISON: I. MEGMOZDUL A VILÁG. Fősz. Madeleine Caroll és Franchot Tone. II. S. O. S. Dráma. Fősz. Leni Riefenstahl. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ ELLOPOTT EM­BER. Főszerepben: Lily Damita és Henry Garat. II. AZ ARANYBÁNYA TITKA. Főszerepben: Georg O'Brien. 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: MINDKETTŐT SZERE­TEM. Fősz. Gary Cooper, Frederich March és Miriam Hopkins. Jön: DOC­TOR X., a borzalmak filmje. SCTT-DTúU-O­Ár KATAjey KÖTVE 159— LEI. If AoiiosioÄSainis nye 159’— LEI. Kaphatók az ELLENZÉK könyves:-’ tályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk ingyenes jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents