Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-29 / 121. szám

6 F ILF N 7. DK 1935 mi Juh 29. Napoleon betegsége Mám minden, ami ös87cfüggé'il>cn .ült ,i n^RV ugv tK-icg'vgc* ov halála állandóan erdc-kcltc a. emberekéi. Antomnumhi ki Nap"’ lc\>n botuoluui végezte (i8ii mti'jus <■ án) nem srRci'w. boRV »«•/ alula szerkesztett bt>m.-jegy•'<>- kűorv tok'tt milyen vit.ík lógnak megindulni. S/.cxiute a/ akkor S/.ent Hona szigetén járv anyós vérhosban, illetve az ahhoz társult májgyulladás- Ivmi halt meg Napoleon. Ma a legáltalánosabban elfogadott nézet szerint gyomor-rák végmi •> nagy emberrel. Kevesek .-..érint epilepsziában szenvedett (melyik iWügv történelmi alakra nem toyi.sk rá e betegséget a.- idők folyamán!). Mások viszont idogr ah omolt, melyek mindig alacsony pulzussal Iáruik, Ailams-Stokes-íéle betegség tüneteinek tart­ják. hokit szerint valósziniileg febris undulansban szenvedett és a vékonybeleken található elvál­tozások e betegség következtében kifejlődött lim- toiid hipcinpdáziának telelnek meg. L\gy angol szer­ző szerint élete végén Napóleonnak ad-ipozoge- oitilis íbiszt ró fiája volt. A legutolsó verzió mult évben látott napvilágot a Presse Médiádé ha.s.ib. iain és eszerint Napoleon halálos betegsége u, n. visszatérő liz volt. Villany gyár az emberi koponyákban A Henry Ford által alapított detroiti orvos- tudományi intézetben nagyszabású ankétet tartot­tak azok az amerikai orvosok, akik hosszabb idő óta foglalkoznak az emberi test villamos jelensé­geivel. Az ankéten bemutattak egy készüléket, amely reagál az emberi test által kisugárzott villa­mosságra, sőt annak változásait le is tudja jegyez­ni. Az ankét résztvevői egymásután léptek a ké­szülék ele és vetették magukat alá1 a különböző kísérleteknek. Davis és Gibbs' professzorok intéz­kedéseinek megfelelően, a kísérletre jelentkezők igyekeztek „nem gondolkozni", majd számtani müveiteket végeztek, azután Idegen nyelven gon- 1 dolkoztrdc és több más. egymástól különböző szel­lem! működésre kényszeritették agyukat. A velük összeköttetésbe hozott elektromos tü fehér pa­pírtekercsen jelezte az agyműködés különböző irányait. Azt is pontosan mutatta az elektromos tü, hogy mikor felelt a kísérleti személy a gon­dolatban feltett kérdésre, vagy problémára. Az emberi agy villamosságát két drót vezette a ké­szülékhez, egyik dröt a kísérleti személy fülén, a másak pedig a feje tetején volt megerősítve, fi­nom fém-elektródok segítségével. Az áram, me­lyet az emberi test sugároz, egy voltnak tized— ötvened milliomod része. Határozott különbséget lehetett észlelni a férfiak és nők villamos kisu­gárzásai között. Az amerikai tudósok szerint az emberi koponyában valóságos kis villanygyár van, amely egyben ,vrádió állomást“ is tápiái: ennek hullámai utján értesül az ember olyan dolgokról, amelyeket közönségesen ismert szerveivel nem ér­zékelhet. Ez valójában nem is nagy újság, évezre­dek óta sejtjük az embernek ezt a tulajdonságát, amelyre az ókorban különböző ,,tudományok" voltak építve. Sőt, ha jól vesszük a dolgot, a mai tudósok még kevesebb eredményre tudtak jutni, az általuk szenzációsnak tartott megállapítások­ból, mint tudatlanabb elődeik. Mart a detroiti mágusok csak azt tudták megmondani, hogy va­laki gondolkozik-e vagy nem, de, hogy mit gon­dol az továbbra is rejtély maradt előttük. A szuggeszciónak eddig ismeretlen lehetőségét tarja fel dr. Dyrenfurth angol Himalaya-kutató, aki megállapította, hogy a űmalaya hegyvidékein es a tibeti fennsíkon élő bennszülöttek szugge- ralrn tudjak magukba a meleg érzését és igy a legnagyobb hidegben sem fáznak. A tudós meg­figyelte, hogy a meleg-szuggeszeió következtében a tibetiek egy szál ingben tudják elviselni a leg­nagyobb hideget is, de még arra is képesek, hogy a testükbe szuggeráit meleg segítségével megszá­rítják ruháikat is. EGÉSZSÉGÜGY j,Orvosi perekben világosan kötelezni kellene a bíróságokat szakértők meghallgatására“ Bucureşti i főügyész nyilatkozata az orvosi felelősségről I tón állt s a megindított fegyelmi eljárá­sok során a szükséges büntetéseket ki­szabta. A főügyész rámutatott ezután a Btkv. tervezetének 589. paragrafusára is, mely 5—15 napi elzárással s 500—10.000 lej pénzbírsággal bünteti azokat az orvoso­kat, akik hívásra egyáltalán nem, vagy csak későn nyújtanak segítségei. — Ezt a büntetést — mondta — csu- pán az orvosi fegyelmi bizottság véle­ménye alapján lehelne kiszabni. Általá­ban nagy óvatosságra van szükség, ne­hogy megakadályozzuk az orvosi gyakor­lat folytatását és segítségére legyünk azoknak, kik hivatásuk teljesítésében az orvosokat elgáncsolják. A felelősség egy­forma. Épp agg lehet büntetni a bírót azért, mert hanyagságával, vagy tudat­lanságával lünkre les: egy gyanúsítottat, mint az orvost, kinek keze alatt hanyag­sága miatt elpusztulnak a betegek. En mindig szakértőt hallgatok meg vádeme­lés előtt, ha bűncselekménnyel orvos van gyanúsítva. iiuk. Kin*, IkMivuak a ozervc/jrtrc ay rgyr'. r'V i/ii vegyülitek 1 S amilyenek, például az ólom-", vagy a berillyum, a cr/ervea vegyilletek közül a kloroform, bronoform éh a nicrobenzol ív kát"*- Ha szájunkba erősen sós, -avanyu, vagy keverd «tü lesi kerül: ez ömötuaerüen gyanút Wt bennünk tehát tartózkodunk lenyelésüktől; érde­kei, hogy az édes iz ennek épp az ellenkezőjét váltja ki. Néha segíthet bennünket az iz, ho valamely tapasztalásunk szerint ízetlen oldat, pél­dául lia az ivóviz valamilyen oknál fogva izt kapott: ez az iz figyelmeztet bennünket arra; hogy a viz nem tiszta. Régebben a cukorbeteg­séget az orvosok ízleléssel állapították meg. Külö­nösen fontos a jó izielőképcsség a konyhában, • főzésnél. — Régi törekvés összefüggést találni az iz és a vegyülctck molekula-szervezete között, de ez még kellő sikerre nem vezeteti, mert nagyon különböző szervezetű vegyületek ize egyenlő. Meg­lepő, hogy a legkevesebb vegyület tartozik az olyan vegyületek csoportjába, amelyeknek egyenlő szervezet mellett hasonló izük van. Emelkedik a halálozás, csökken a születés száma A városi főorvosi hivatal jelentése szerint 15.3 haláleset jutott minden ezer lélekre február hó folyamin Cluj városban s igy ez a januári 13.8 számot jóval túlhaladta. Ugyanakkor a születések száma 14.9-ről 14.7-re apadt. A főorvos meg­jegyzi, hogy ez a tragikus jelenség csupán a ma­gyarok, zsidók és németek soraiban tapasztalható, miután a román születések száma az előbbi hó. nap szaporulatát meghaladta és igy a halálozást I kellően ellensúlyozta, örvendetesen állapítható meg azonban a kimutatásból, hogy a magyar há* zasságkötések számának nincs csökkenő irányzata. A főorvosi jelentésből kitűnik ugyanis, hogy 46 magyar férfi kötött február hóban házasságot, míg ezzel szemben 36 volt a román, 26 a zsidó és 2 a német házasságok száma. Megállapítható az is a kimutatásból, hogy két esetben esküdött örök hűséget február hó folyamán román férfi­magyar lánynak, viszont magyar férfiak 6 román lányt vezettek oltárhoz. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójá- tól.) Egyik Bucuresti-i napilap kérdést intézeti Procop Dumitrescu Bucuresti-i főügyészhez az orvosi felelősségre vonat­kozóan. Az újságíró elsősorban azt kér­dezte, hogy mi a főügyész véleménye a Btkv. tervezetének azon rendelkezéséről, melynek alapján a bíróság az orvost mel­lékbüntetésként hivatása gyakorlatától is eltilthatja. Meg kell állapítani, — válaszolta Procop Dumitrescu főügyész — hogy a tervezet 78. paragrafusa nem elég vilá­gos. A magam részéről úgy látom, hogy teljesen a bíróságra bízza, szükségesnek tartja-e az ítélethozatal előtt szakértő or­vosok meghallgatását. Véleményem sze­rint azonban erre világosan kötelezni kel­lene a bíróságot. A törvényhozó bizonyá­ra arra gondolt, hogy a múltban az orvo­sok kartársaik ellen a foglalkozástól való eltiltást még nyilvánvaló bűnösség esetén sem indítványozták. Én azonban ezzel szemben megállapítom, hogy a: országos orvosszövetség mindig hivatása magasla­BUDAPEST (május). Ilosvay Lajos dr., a kiváló kémikus, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke, nagyszabású előadást tartott az iz és a kémiai összetétel között lévő kapcsolatról. — Régen reáterelődött a figyelmem — mon­dotta — a testek szaga, ize és gyógyító hatása meg a kémiai összetétel között fennálló kapcso­latra. Mindenekelőtt az Íznek, mint sajátságnak fogalmát adta meg: az iz érzést közvetítő ideg­hatás, ami csak akkor teljesítheti feladatát, ha az izes test oldható vízben, de oldható a nyálban is^ amelynek legnagyobb része viz; — viszont nem mondhatjuk iazt, hogy minden vízben oldható test izes is. Az arany és a platina a nyálnak nem kölcsönöznek izt, ha azonban réz, ezüst, vas, vagy másfajta ötvözetdarabot tartunk szánkban: idővel — a nyálban lévő sók hatására — vízben oldható vegyületek keletkeznek, azaz izt érzünk. Az iz nem mindig tiszta érzés, mert ha szag is van jelen, ez megtéveszthet bennünket. Nyelvünk nagyon szegény az izek elnevezésében: sós, savanyu, lúgos, édes, keserű, tehát a magyar nyelvnek mindössze vokaképen ötféle iz elnevezése van, még pedig négyféle árnyalattal. Sok is, így a málnáé is, nem egységes, észrevehető benne az édes mellett egy illatos iz is, amellyel együtt a zamatosságot idézi elő. Ételeink illata és zamata nem feltétlenül szük­séges kellék, de szervezetünknek mégis nagyon fontos mert ha ételeink illatosak és zamatosak, kívánatosabbak lesznek, sőt emelkedik a táplálé­kok értéke is. Az iz a szervezetet a mérgezés ellen is megvédheti, mert például kellemetlen, vagy undorító izü ételt nem nyelünk le, ösztön- szerüen. Mint tudjuk, a húsból és vízből készült ételeket kősóval tesszük izletesebbé, de viszont a tulsózás nem javítja, hanem ellenkezőleg, elrontja az ételt, mert a só megtámadja a nyelvet, a nyelőcsövet és a gyomor nyálkahártyáját és nö­veli a vérnyomást is. — Nálunk a keserű italok nem nagyon ked­veltek, a keserű ételek pedig egészen ismeretle­nek. Ételeink keserűekké válhatnak, ha keserű izü gyógynövényrészekkel, alkaloida tartalmú porokkal keverednek össze, vagy ha megromla­INGYENES ORVOSI RENDELŐK A SZÉKELYFÖLDÖN. Tg.-Sacuesc-ről je­lentik: Treiscaune megye egészségügyi bizottsága a községi szegény betegek ré­szére ingyenes orvosi rendelők felállítá­sát vette tervbe. Az első ingyenes rende­lőt a napokban nyitották meg Ghelint-én nagy ünnepségek keretében. Legközelebb még három községben: Belani. Bretcu és Ileni-ben létesítenek hasonló rendelőket. Vagyis olyan községekben, ahol már kör- orvosok vannak s akiknek kötelességük amugyis a szegények ingyen kezelése. Mindenesetre kiváncsiak vagyunk, hogy az elgondolásnak milyen Lesz a gyakor­lati megvalósítása. MARMMDAN Az Ellenzék számára irta Sz. K. 1 eg ionista MIMBEN CSÖNDES LEVÉL AZ IDEGEN LÉGIÓBÓL 3-1K KÖZLEMÉNY Csak azt akarom ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy ennek a guerilla harcnak leghíresebb vezérei: Ait Atta, Ait Hamoun, Ait Khebach, Bel Hassen több, mint 18 ezer fegyveressel 1911 órta harcoltak, visszautasítva minden behódolásra vonatkozó felszólítást. Ez a kis hadsereg — jórészt modern ismétlő fegyverekkel fel­szerelve, pacifikáló csapatoktól állandóan zaklatva, nem tudott sehol megtelepedni, termelni s igy a lét- fenntartáshoz szükséges dolgokat a visszavonulás út­jába eső kasbabk kirablásával szerezte meg. Ez se­gítette aztán végüket. Valóságos rémei lettek saját faj­tájuknak és a kasbach khaidjai kész örömmel hódol­tak be az előnyomuló francia csapatoknak, hogy igy megszabaduljanak a garázda rablóktól. Marokkónak hivatalos déli határa, jelenleg a L‘o- ned Dra, a Dra folyó. Felső szakaszán, körülbelül 250 km. hosszúságban, amig a Djebel Saghrot nyugatról, a Djebel Bánit keletről szegve folyik, elég bő vizű és völgyében gazdag pálmaligetek, kasbahk egész sora található. Amint azonban a déli folyás-irányból nyu­gatnak fordul, vize eltűnik és közvetlenül a torkola­tig legfeljebb néhány liter iszapos folyadék található csupán, néhol 3 km. széles medrében. Általában Marokkónak ez a dél-nyugati sarka na­gyon vizszegény. A vÍzlelő helyeket meg lehet szá­molni s mivel katonai szempontból igen nagjr jelentő­ségük van, a leírandó „colone“ egyes állomásait ké­pezték. A Magas-Atlaszból véglegesen kiszorított fölkelő bandák, Marokkónak erre a vizszegény részére húzód­tak vissza, valószínűleg azzal a számítással, hogy ha a legközelebbi colone-t sem tudnák megállítani, át- menek a L‘oned Dran a spanyol Rio D'oro területére. Az 1933 februárjától késő őszig húzódó Djebel Saghro, Djbel Bani-i harcok a felkelők bandáit nagyon legyengítették. Számukat a kémjelentések szerint 6— G.500-ra lehetett tenni az év elején. Helyzetüket azon­ban az súlyosbította, hogy a békésen dolgozni akaró Anti-Atlasz-i kasbahk közül nagyon sok, az előttük járó hirek alapján, kész ellenségként fogadta őket. Előkészületek a hadműveletekre Ez volt a helyzet amikor folyó év február hó­nappal a tervbe vett Anti-Atlasz elleni colone megkez­désének időpontja elérkezett. Marokkó katonai vezetősége a legnagyobb körül­tekintéssel készítette elő a hadműveleteket, számolva azzal, hogy az egérfogóba szorult fölkelők ezen a te­rületen végsőkig fognak harcolni. Két nagy „groupe mobil“ — mozgó csoport — vonult fel az Anti-Atlasz ellen. Egyik a magasabb hegy vonulatokkal borított körletben, jórészt a Légió gyalogságából állilva össze, Tiznitnél. A másik — ennek mozdulatait ismertetem részletesen -— Aggán gyülekezett annak a széles völgynek szájánál, amely egészen a L'Oned Draig húzódik. Ezt a mozgó csoportot a legmodernebbül felsze­relt motorizált alakulatokból szervezték meg. Több, mint 300 könnyű és nehéz páncélozott harci kocsi, páncélozott csapatszállitó gép, tank-vontatásu tiizér- löveg stb. alkotta ezt a csoportot. A hozzájuk tartozó viz, élelmiszer, lőszer és egészségügyi oszlop, körül­belül 400 gépjármüvei szerepelt. Meg kell még említe­nem a repülőket, mint a legfontosabb szervet. Tizen­két bombavető és sebesültszállító gép teljesített szol­gálatot. Az európai fogalmak szerint is tekintélyes mozgócsoportnak az volt a feladata, hogy mig a Tiznit felől előnyomuló csapatok az Anti-ÁtLasz északi és középső részén hatolnak át, egy karoló félkörrel délen minden vizlelőhelyet, pálmaligetet, kasbaht birtokuk­ba vesznek, megfosztva ezáltal a fölkelőket viz és egyéb készleteiknek kiegészítésétől. Ennek a groupe mobile-nak megtevő útja körül­belül 600 km. volt, telve a legkülönbözőbb akadályok­kal. A terep olyan volt, hogy a meglévő repülőfelvé­telek után készített térképek is csak igen hiányosan tudtak tájékoztatni. A colone alkalmával előnyomuló csapatok mind­addig nem használják fegyvereiket, amig meg nem támadják őket. Ha egy kasbah elé ér a groupe mobile, parlamentair által felszólitják a khaidot, hogy hódol­jon be, tegye le az esküt és szolgáltasson át minden lőfegyvert. Ezalatt a csapatok körülzárják a kasbaht és pálmaerdőt, fölöttük pedig gépmadarak keringe­nek, szárnyaik alá függesztett 25 kgr-os ekrazit „bon­bonokkal“ terhelten. Ha a kasbah megadja magát, ellenállás nélkül behódol, semmi bántódása nem tör­ténik. Bástyájára felhúzzák a francia lobogót, őrség marad hátra, a colone pedig halad tovább, előre. Hu azonban a khaid ellenáll. .. hát akkor igen kellemet­len dolgok következnek. Fönn a cirkáló gépek pilótái megnyomnak egy billentyűt s a szép szürkére festett ekrazit bonbonok párosával hullanak alá. Lent pedig gép és önműködő fegyverek tüze dobol bele a tüzér­ség munkájába. Percek alatt a pálmaerdő, kasbah. minden tartozékával: rom, ami pedig megmaradt: köz­préda. De ezt ritkán várják be. Az első repülő bomba vagy tüzérségi gránát robbanása után kitűzik a fehér turbánt. Megjelenik kíséretével a khaid, hozzák ma­gukkal kötélén vezetve a „soumissio“-t (behódolás for­maságaihoz tartozó áldozati borjut). A behódolási ok­mány megszerkesztése, kölcsönös aláírása után elvág­ják a szegény borjú nyakát. „így folyjon ki a mi vérünk' is, Ha megszegjük a hűséget!“ Mi a jóiz és mi a keserű?

Next

/
Thumbnails
Contents