Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-29 / 121. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ iN NUMERAR No. & Am 3 LEJ KI.LFM7.KK Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVÎ. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM. SZERDA 1935 MÁJUS 29. Tornádó szántott végig Dévá n Háromszáz méteres sávost mindent elpusztított, ami útiéba került» — Egyetlen pert milliós T engeren! ulról érkező gondolkodót rögtön megüti az agg Európában ez a külön szó: elhelyezkedés. Földrészünk embere úgy akar megélni, hogy elhelyezkedik. Kész helyre vágyódik, amely valaki előzőtől megüresedik vagy ezt valaki számára meglévő mellett, rendesen szükség nélkül berendezik. A hely a divatos szólamokban is „helyet kapott1'. Minduntalan kényszerül az emberi fül felszivni ezt az ártatlannak látszó jelszót: „helyet az ifjúságnak“. Tudjuk, a magyar nyelvterületen már emlegetik ennek a fonákját ilyen módon: „helyet az öregeknek“, amiből tréfásan ezt a változatot csinálták: „sírhelyet az öregeknek“. A tengerentúli ember idegenesen érezve és gondolkozva „elhelyezkedésben“ egy egész földrész téves gondolatmenetét és társadalmi politikáját fedezi föl. Amig itt elhelyezkedni akar a kenyérkereset útjára tért ember, addig az amerikai legyen a germán, legyen a latin Amerika neveltje „csinálni akar valamit“. Lehetőleg kezdeményezni. Kitalálni, megszervezni valamit a saját maga számára, önmagának verekedni uj lehetőséggel még nem létezett helyet. Megvizsgálja és fölismer*!, mire van szükség és mi a lehetőség, így csinál önmaga számára szükségszerűséget. Mint a vállalkozó, ki búzaföldé «két M rel és ezen gyógynövénytermesztéshez fog önmaga létére. A természetben csak a ka- kuk ül be másnak a kész fészkébe, mert a többi madár abban a pillanatbon, amikor elkezdi a párosodási, megcsinálja különleges élete és különleges feladata részére saját maga saját magának a fészkét. Az európai hajlandó, különösen a mának európaija kész kiverni valakit a helyről, ha máskép nem lehet és csak ritka esetben eszmél fel, hogy uj utat, vagy uj ösvényt is lehetne tömi önmagának. A tengerentúli a legrosszabb esetben is csak munkát keres, nem pedig helyet, mint a cseléd. Munkán elsősorban pedig érti valamely vállalkozás, üzem kiterjesztését vagy a kihűlt üzem újra fölvételét. Hely alatt lehetőleg uj és üres helyet. Szóval kezdi félredobni a jó öreg Európa félreértett darvi- nista tételét, hogy a társadalomban a létért a leszámolás küzdelmét kell folytatni, másnak okvetlen kiszorítását. Igen, küzdeni kell a létért, de abban az értelemben, hogy a munka küzdelem. Sok idétlen jelszónak kellene végetvetni s ha már meg kell ujulni a világnak, — a mi meggyőződésünk szerint visszafejlesztés formájában — akkor uj értelmet kellene adni vészes jelszavaknak vagy pedig uj fogalmakat állítani a helyükre. Ha ki nem is lelkesedik Hitlerért, kénytelen egyes szempontjainak igazat adni. Mikor például meggyőző erővel bizonyltja, hogy a véres háborúk évszázadok óta nem változtattak lényegesen az államok és népek helyzetén. Szóval a tömeg „elhelyezkedések“, a hódítások se hasznosak. Franciaországnak csak Franciaország maradt, Anglia maradt Anglia és amit az egyik vagy másik idegen földet és fajt bekebelezett, csak rosszul járt vele: saját lelke alaktalanitásához járult hozzá, ha beolvasztotta, ha pedig nem olvasztotta be, úgy politikai nehézségeket gyűjtött a fejére. A hóditó háború eszerint nemcsak rossz üzlet. A háború egyszersmind rossz történelmi fejlemény. A számszerű növekedés a szellem és a lélek alacsonyodásával jár. íme az „elhelyezkedés“ ez a formája, másnak erőszakkal való kiturása helyéről vagy elpusztítása nemzeti falánkságból csapnivaló rosszat jelent, mint amikor az egyes ember „elhelyezkedik“ a másik rovására. Igen, ismerjük az ellenvetést, tudjuk, az uj rügy kitol régi rügyet. De a fa marad és a meglévő fa mellett, ott ahol hely van, uj fa nő. A régit ne a fejsze, hanem az idő döntse kL DÉVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Emberemlékezet óta nem tapasztalt, borzalmas erejű vihar vonult át tegnap délután fél 4 órakor Deva felett. A szélvihar a Decebal-hegy felöl jött, mintegy 200—300 méternyi szélességben nyugatról keleti irányban s pillanatok leforgása alatt óriási pusztítást végzett. Házak fedelét sodorta le, élöfákat tépett ki gyökerestől, tűzfalakat döntött LONDON. (Az [Ellenzék távirata.) Az angol kormány úgy látszik megint vezetőszerepet igényel magának az európai béke biztosítására irányuló törekvésekben. Londonban tegnap megint két vezető miniszter tett külpolitikai nyilatkozatokat. Az alsóházban Sir John Simon külügyminiszter jelentette be, hogy a kormány már munkába j lépett egy konferencia összehívása érdekében, amelynek a nyugati légi egyezséget kellene megvalósítania, az angol konzervatív párt népi szervezeteinek londoni nagygyűlésén pedig Baldwin, a közeljövő angol miniszterelnöke hangoztatta, hogy Anglia ragaszkodik a francia barátsághoz, emellett azonban mindent megtesz az európai béke megszilárdítására. Anglia minden erőfeszítésre kész Sir John Simon külügyminiszterhez egyik konzervatív képviselő intézett kérdést arra vonatkozólag, hogy Hitler kijelentései után a kormány megteszi-e a szükséges lépéseket a nyugati légi egyezmény mielőbbi megvalósítására. A külügyminiszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy a kormány már hosszabb idő óta érintkezésben van az érdekelt kormányokkal az öthatalmi légi egyezmény megvalósítása érdekében. (Az egyezménytervben Angliáról, Franciaországról, Olaszországról, Németországról és Belgiumról van szó.) Az angol kormány — folytatta Sir John Simon — meg van győződve Hitler kancellár beszédének fontosságáról, ezért még nyomatékosabban folytatja törekvését, hogy a február 3-iki londoni megállapodásban tervezett légi megegyezés létrehozására az érdekelt öt államot tanácskozásra hívja össze és hogy lehetőleg elérje a légi fegyverkezés további versenyének megszüntetését. Anglia az ezirányu megegyezés érdekében minden erőfeszítésre kész. „Egyelőre más választ — végezte kijelentéseit Sir John j Simon — a fölvetett kérdésekre nem adhatok^. Legyen vége a bizalmatlanságuak | Baldwin a londoni konzervatív párt ülé- j sén tartotta meg tegnap esti nagy beszédét. [ Mindenekelőtt az európai országok egymás 1 le s a külvárosi utcákban több kisebb házat rombolt össze. Az ítéletidő olyan hirtelen támadt, bogy a lakosságnak Ideje sem volt becsukni a nyitott ablakokat. A pusztító vihar erejére jellemző, bogy a polgári fiúiskola nyitott ablakain behatolva az egész berendezést felforgatta, asztalokat döntött egymásra és összezúzta az épület összes ablakait. A vihar mindössze egy percig iránti bizalmatlanságáról beszélt, amelyet minden lehető módon meg kell szüntetni. A mai korban — mondta Baldwin — a franciáknak és angoloknak jó balátoknak kell maradniok. Elképzelhetetlen, hogy ez a két egymás melletti nemzet egymás ellen vehesse föl a harcot. A locamoi szerződés aláíróinak a béke biztosítása és a bizalmatlanság eltüntetése érdekében legfőbb kötelességük, hogy megkiséreljék ugyancsak a lo- carnoi szerződés szellemében egy olyan légi szerződés megkötését, mely ezen a téren is szabályozza a fegyverkezéseket. Ezt elősegíti az, — folytatta szavait Baldwin — hogy elvileg Hitler is magáévá tette az ilyen megoldást. A háború legveszélyesebb lehetőségeit ma a légi haderő adja. Még akkor is nagy eredményről beszélhetnénk, ha a hadi- repülést megtarthatnánk mai színvonalán, további versengés nélkül. Baldwin ezután sajnálatát fejezte ki, hogy az Egyesült-Államok nem vesznek részt a Népszövetség munkájában, pedig évek óta most adódnék erre a legkedvezőbb pillanat, mikor a légi fegyverkezés kérdését teljes egészében felülvizsgálat alá kell venni. Vv Baldwin ezután általánosságban tért rá arra, hogy minden európai országnak békére van szüksége és ha határozatlan formában is, de érintette az angol kormánynak azt a tervét, hogy a hatalmak újabb TJíf/konferencián tárgyalják meg a nagy európai kérdéseket. Nem hiszem — mondta Baldwin —, hogy Európában egyetlen ország volna, amely háborút akar. Valamennyiüknek meg vannak a maguk elintézésre váró nagy belső kérdései, melyek nem engedik meg, hogy józan ésszel háborús kalandokat keressenek. Európa megbékítésének első föltétele, hogy a hatalmak összeüljenek, tanácskozásaikon az európai népek békére irányuló szellemében vessék fel a nagy európai kérdéseket és a gyakorlati módon tárgyalják meg a fegyverkezés megszüntetésének, vagy szabályozásának kérdését. Az angol kormánynak Ugyanúgy, mint nekem, első célunk, hogy a brit szigetek biztonságát biztosítsuk, de emellett ugyanolyan tombolt elemi erővel Deva felett pár- száz méternyi sávban, mig ugyanakkor a város egyes pontjain, amelyek kívül- estek a viharzónán, a lakosok semmit sem éreztek. Abban a körzetben azonban, ahol az Ítéletidő átvonult, az egy perc leforgása alatt legalább 1 millió lej anyagi kárt okozott, emberáldozata nincs a viharnak. erővel dolgozunk azon, hogy a többi európai országokkal egyetértésben érjük el ezen államok békéjének biztosítását is és velük egyetértésben hozzuk létre a fegyverkezések szabályozását. Baldwin beszéde folyamán még kijelentette, hogy a világ békéjét legjobban biztosítaná Anglia és az Egyesült-Államok szövetsége, ez azonban még alighanem csak a távoli jövő lehetőségei közé tartozik. Cáfolják Maniu részt- \ ételéi a Bucureşti*! ünnepségeken BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Megírta az Ellenzék, hogy Maniu Bucurestiben tartózkodott, majd onnan Buzau-ba ment s résztvett Sarateanu volt régens temetésén. A Curentul jelentése szerint a lapok tudósítói kérdést intéztek hozzá arra vonatkozóan: tényleg résztvesz-e a restauráció ötödik évfordulója alkalmával Bucuresti-ben tervezett ünnepségen? A lap szerint Maniu következőként felelt az ujságirók kérdésére: „Nem kaptam eddig még semmiféle meghívót“. \ Curentul azt is hozzáteszi híréhez, hogy a meghívó valóban elment már Maniu részére. í:!es ellentétek Görögországban at Gergely- napiár é$ Jnlian-naplá r bivei Scözöll ATHÉN. (Az Ellenzék távirata.) A Gergely és a Julian-naptár hívei között az ellentétek újra kiéleződtek. Három ortodox püspök sajtótámadást intézett a hercegérsek és a szinó- dus ellen amiatt, hogy a Gergely-naptár térhódítását tűrik, tüntetőgyüléseket is szerveztek céljaik szolgálatában. A karhatalom kivonult a tüntetésekhez, de nem volt szükség közbeavatkozásra. Az ortodox naptár hívei nyomást igyekeznek gyakorolni a kormányra is. : konferenciát tort siOKsftjtsach ai angol kormány Két súlyos beszéd az európai általános bizalmatlanság Seloldásárót
