Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-28 / 120. szám

r. 1.1. EN 7. EK

I 9 3 5 ni it J ti x 2 H.

\ iirliM HflolÄWii dffnttscl

1 »vrkiií' Mijm ij. RcresKcdelnü A Hitclm- tt-jcc l enivel S. elnapolva, _|c>^ci Gam só * tvii- et» K-onum.i bizonyítás elrendelése, Hamv Roma- înmii \V<-i.ci Paul tclcbbczés eluta-silva, Bonca listau—íárp.Rosea telcbtx'-'ó. elutasítva, dr. t Boa M. I ■uhui Flórra clnapodvu Május 17. Fűm - íTWM- |cnóné -Medjcecsi |A/set feltol vámosi ás cl- im^stvu GrtRoriu luLu— Ministerul |ustitici Irl- kiáwoKxits eiu cacti rva. Cinstea Sanf/a -Cheorííbéscu V fcffoiyumcxlis elutasítva. Bu/á.sí Ferenc —jézus: Crijjore felt olyaim. Más elutasítva. Bokor

\t f.-ioo Bokoi István dn#polv® VII. ii*re. 1 i> rout Alex — IV) város Ítélet V. nj-cn. Május 22, loam Tone—Casa de Păstrare Agronomilor tel- fiifţjţesetve. Banca Alb na—loan 1 ilip elnap B a

loan Zaita—Aneta Zoita elnapolva. Cap. Crest ritul—-Orest Pkulné telebbezés elutasítva. Ureis sörgyár- Aquila Romans fei ebb'/és elutasítva. Fir* nu Gronchon—Mezei N.-ne telp. t «.‘lebbencse el utasítva, alp. feiebbezésének helyt adva.

II. szekció. Május 14 Salamon Sámuel—t Í R

f e lf oly amoda.s elutasítva, losit Straff—Academia de Inaké Studii felfolyamodás elutasítvu. A rísz Lajos—Cost ca Iosif iratok visszaküldőé 2400 lej költséggel. Grass Mihály—özv. Iára! Mártonné felf olyomodás elutasítva. Dr. Vájna Farkas—Adni. Financiara visszaküldőé a törvényszékhez. Carnea Iuliu—SAR Chibriturilor felfal yaznod ás elutasítva. Ghespa Serbcsc—Saveta Serbesc elnapolva. Dr. Kiss Sándor—Energia cég alp. elutasítva, felperes felfolvamodásánaJk helyt adva. Serviciul a^r. Hunedoara—Jósika János felfolyamodás c1 utasítva. Május 16. Tudor loan—Kercsk. Minisztérium íelp. felebbzése Au tosrtva. iVxafa

Gheorghe—Candea Vatsile bizonyítás elrendelve. Blau Irinái—‘Első Erdélyi Biztosító felebbezés megsemmisítve. Alexiu Ilyés—Banca Gen. a T. Rom. icicbbezés elutasítva. loan Constantin esc u —Eugénia Demeter feip, felebbezese elutasítva. Mickujs- loan—Sionos Dávid tőke leszállítva 17.403 lejre. F.rma Dernuta—Schneider Andrei alperesek felebbezése e1 utasítva. Edmund Dick—Tran, syivarria Bank felperes felebbezése el uras> Írva. Bachis Firidou—Tudor Marinca felfüggesztve. Marmarosch Bank—Gospodari« Jucid de 70s fel- folyamodás elutasítva. Moldovait Marta—Moldovan Vasile mindkét felebbezés elutasítva. Május 23. Ei.su.beta Brach—Lön Emil elnapolva. S. A. Minele Granit—S. A. Edilitatea télethirdetés V. 29-én. Prodan Vasile—Suciu Vasile felperes felebbezése elutasítva. Dr. Benedek Aladár—Cassa Econom. Tg.-Mures felfüggesztve. Institut de Credit—Schwarc Lajos elnapolva VI. 27-re. Uzinele Textile»—»Schwarc Lajos itélechirdetés V. 29-én.

III. szekció Május 18. Magor Vasia—Magor Petru bizonyítás elrendelése. Maria Bukás—..Sadic“ Ítélethirdetés V. 25-én. Farkas Blasu—Farkas Biasiuné felebbezés elutasítva. Marechab—Onut Pop bizonyítás elrendelése. Banca Albina—Codor Ghetrghe Ítélethirdetés május 25-én. Banca Naţionala—Alex. Popovlci felebbezés elutasítva. Ni. colae Popescu—Irina Schiller felebbezés elutasítva. Thdsz Mihai—Mösel Mátyás fdfolyanxxiás vase- szavonva.

Tanfolyam telekkönyvvezetők kiképzésére. A helyi Ítélőtábla mellett tanfolyam nyák meg telek*

könyvvezetők kiképzésére Erdélyijén. A tanfolyam megnyitásán Pompei Micsa xéló táblai főelnök, Petre Raduiescu, Kerner Ludovic, Joan Muresan táblain rák is neszt vettek. Jón Pap dr. tanfoiya m - igazgató a telekkönyv fontosságára mucatotc rá megnyitó beszédében, majd Pompei Mîcsa Ítélőtáblái főelnök szólalt föl s kiemelve Jón Pap dr. érdemeit, szerencsét kivártt a tanfolyam. jelöltjeinek. A Cluj-on megnyitott tanfolyam egyedül áll az országban, junius 26-án ér véget, midőn előterjesztést tesznek orra, hogy tekkkönyvveztőkké nevezzék ki azokat, akik sikeresen végeztek.

I

I

JOGSZOLGÁLTATÁS

Semmitöszéhi döntés az adósságrendezésről

Adósságrendezés. —• Kamat átszámítás. — Tartozás lesz állítás. Részletlizetés. — Hitelező elutasító nyilatkozata. — Alkotmányos jog

Fontos határozatot hozott a semmitőszék tdljes

ülésén (Secţiuni Uintx) 7/935. szám alku az .ilkotf mány 17-ik és az 1934. évi április hó 7-én kelt konverziós törvény 3., 4., 5., 6., 40., 42., 43., 48. paragrafusaira vonatkozóan. Az ügy előzményei a következők:

Serbau D. lonlta adós ellen 1934 május 31-én végrehajtást rendelt el a Budesti-i (Ilfov) járda- bíróság egy 1931. évi október bó 10-én kek s 1932 január hó 10. lejárattal ellátott váltó alapiján 18.000 lej tőiké és járulékok erejéig. — Az adós kontesztációval támadta meg a járásbíróság végzését s arra hivatkozott, hogy deger tett a konverziós törvény kövoodanónycmek s a törvény 3—6. paragraiusaiban előirt módon óhajtja tartozását kifizetni azzal, hogy amennyiben ezt hitelezője nem fogadná el, a törvény 42—47. paragrafusai szerint « 15 éves teljesítési időt veszi génybe. Azt is előadta ugyanakkor, hogy három hónpra 14 százalékos kamatot fizetett a hitelezőnek s kérte, hogy a törvényes kamaton felül fizetett összeget a bíróság szátaucsa be tartozásába.

A járásbíróság megállapította, hogy Radu Sco. lojan hitelező a konverziós törvény I. és II. fejezetei szerint elutasító nyilatkozatot tett. Leszögezte azonban azt is, hogy az adós megfelel a törvény 1. paragrafusában irt feltételeknek s így a 10 évi moratórium ideje alatt nem lehet helye ellene végrehajtás elrendelésének. Megállapította továbbá a járásbíróság, hogy a hitelező az adóstól 14 százalékos kamat címen 630 lejt vett fel s ez 180 lejjel tett k. többet a megengedett 10 százalékos törvényes kamatnál. így a 45. paragrafus alapján ennek az összegnek a tőketartozásba való beszámítását elrendelve, a végrehajtást megsemmisítette.

A hitelező felebbezéssel támadta meg a hatidL rozatot s a Bucuresti-i törvényszék dé került az ügy ennek következtében. A törvényszék a felebbezése elutasítocta. A hitelező ugyanis egyedül arra hivatkozott, hogy a konverziós törvény 3—6. és 40—48. paragrafusai alkotmányellenesek. Ez ellen a hacáxozat ellen a hitelező további jogorvoslattal élt s az ügy iratai így a semmitő- szék elé kerültek, mdy következőként döntött tdjes ülésében:

A hitelező ózz állítja, hogy a tartozások elrendezéséről szóló törvény 3—<5. paragrafusaiban foglalt intézkedés ellentétben áll az alkotmány 8. és 17. pontjaiban lefektetett alapdvek- kd. a konverziós törvény 40—48. paragrafusaiban fogklt rendelkezések pedig egyenesen visszaélést jelentenek, midőn oly jcgokról való lemondásra

kényszerítik a hitelezőt, melyeket alkotmányos törvények biztosítanak részére. Végül arra mutat rá, hogy a kérdéses törvény 81. paragrafusa is ellentétben áll az alkoumitny 17. pontjában foglalt intézkedéssel.

A semmit őszék:

tékáit tettel orra, hogy a konverziós törvény 3., 4., 5. és 6. paragrafusaiban irt és a kamat- átszámításra, valamim a 34 féléves részlet fizetésére és a tőkeleszállításra vonatkozó rendelkezések nem kötelezők a hitdezőkre nézve, miután ők a törvény 40. paragrafusa alapján visz- szautasitási nyilatkozattal élhetnek, amit egyébként Radu StűtlojÉUi hitelező meg is tett s ily bejelentéssel ék a kérdéses követelésre nézve az llfav-i törvényszéken,

nyilvánvaló, hogy a kérdéses paragrafusok nem alkotmányellenesek, mert hiszen a hitelező követelése fölött ezek szerint továbbra is szabadon rendelkezhetett.

Tekintettel továbbá arra, hogy visszautasító nyilatkozat esetén a hitelezők csupán a konverziós törvény 42. paragrafusa alapján érvényesíthetik jogaikat s figyelembe véve, hogy ugyanazon törvény következő paragrafusának első bekezdése az I. és II. fejezetek alá eső adósoknak a 40. paragrafus értelmében bejelentett tartozásaira 10 évi moratóriumot (termen de gratie) engedélyezett a törvény kihirdetésétől kezdve egy százalékos évi kamat mellett minden év december hó 15-én esedékes törlesztési részletekkel, — a törvény III. fejezetének 48. paragrafusa az elrendezett adósságok tekintetében jogot adott az adósnak arra, hogy bármely kielégítési és biztosítási, végrehajtási eljárás megsemmisítését kérhesse.

Tekintettel arra, hogy az alkotmány 17. pontja, mely a tulajdonjog és követdések alapját garantálja, ezzel nem volt megsértve, hiszen visz- szautositó nyilatkozat esetén a konverziós törvény csupán a lejáratot tolta ki és moratóriumot adott 10 évre, minek folytán a hitelező idő- előtti végrehajtást nem eszközölhet; tekintectd továbbá arra, hogy a törvény 44. paragrafusa, mely csupán az adós vagyona hozamának lefoglalását enged-i meg, szintén nem alkotmányellenes, miután az alkotmányban említett követelés jogalapját nem érinti;

tekintettel arra hogy a konverziós törvény 81. §.a 5 évi egyenlő részletfizetés kedvezményét biztosította azok részére, akik nem feleltek meg I. és II. fejezetben irt feltételeknek s Így a követelés alapját ez az intézkedés sem sértette;

tekintettel végül arra hogy a törvény 45. paragrafusa u kamatok •. bármilyen tnnen Iw-’f egyéb járulékok ujrav/imkásii •, a törvénye*. ka. rrnton felül fizetett <>-,v/eg va?.zotéritéaétiek kö vetéléséi még jogerős ítélet esetében is mrgen- gedte;

tekintetbe véve, hogy az. alkotmány 17.

pontja a tőkéhez való jog mellett a kamatot nem eml.ti, miből íolyóan a törvényhozónak mindig joga van ezt « viszonyokhoz alkalmaz.ru;

tekintettel arra, hogy a már bevételezett kamatok megtartását nem lehel indokolni, midőn a törvényhozó általánosságban másként intézkedett, — ezt sm lehetett alkotmányellenesnek tekinteni.

A törvény 43. paragrafusának 2. pontja jogot ad a minisztertanácsnak arra, hogy az 5 évi moratóriumot szükség esetén még legfeljebb 5 évig meghosszabbítsa. A 46. és 47. paragrafusok pedig jogot biztosítanak az államnak arra, hogy kisajátíthassa a törvény III. fejezetében foglalt követeléseket. Miután ezek a kérdések ma még nem érintik a hitelezők jogait, a semmitőszék sem vizsgálta meg most alkotmányjogi szempontból ezeket a rendelkezéseket.

Az alkotmányellenes „visszaélésre“ vonatkozó panasz tehát alapnélküli s Így a semmitőszék nem adott helyt a jogorvoslatnak.

(dr. k. i.)

JOGGYAKORLAT

A csődnyitási kérelmet a keresetre előirt

bélyeggel kell ellátni. (ítélőtábla Timisoara S. II. No. 4424—928).

Szóbeli végrendelet esetén szükséges annak kijelentése hogy a rendelkezést az örökhagyó kifejezetten „végrendeletnek“ kívánja tekinteni. (ítélőtábla Cluj S. II. No. 873—928.)

A tisztviselő nem veheti igénybe a köztisztviselőkre vonatkozó törvény rendelkezéseit abban az esetben, ha a törvény kihirdetésekor nem volt már hivatalában. (ítélőtábla Cluj S. III. No. 324 —19*7-)

Vasúti balesetnél nem elágaz 50 százalékos mun* kacsökkenés bizonyítása az esetben, ha a sáriik foglalkozását azután is elláthatja. (ítélőtábla Timisoara S. I. 3009—927.)

A követelés egy részének külön perben vaJ<5 érvényesítéséhez való jogot fenn lehet tartani s ily esetben a követelés másik része tekintetében hozott jogerős Ítélet nem jelent „ítélt dolgot" (res. judicata) a felperessel szemben. (ítélőtábla Timisoara S. I. No. 2017—925.)

Kiskorú házasságát nem akadályozhatja meg az apa olyan indokkal, mely a szülők érdekét » nem a kiskorú érdekét szolgálja. (ítélőtábla Cluj S. II. No. 921—928.)

Perújításnak kontenciós perben csupán oly uj

ténykörülmény alapján van helye, mely már az ügy érdemi elintézése előtt valóban létezett. (ítélőtábla Cluj S. I. No. 2633—928.)

Az Erdélyben érvényben lévő Bp. 61. paragrafusának 2. bekezdésében foglalt intézkedés folytán hivatalból üldözendő bűncselekmények miatt a sértettnek nincs joga közvetlenül a törvényszék előtt vádat emelni. (ítélőtábla Timisoara S. II. No. P. 292—928.)

A szerződésszegő fél a teljeskésnek gazdasági

okból beállott lehetetlenségére nem hivatkozhat, (ítélőtábla Cluj S. III. 1569—918.)

NŐI DIVATLAPOK legnagyobb választéka az Ellenzék könyvosztályában

Cluj, Piaţa Unirii.

r

1900 év körül a fezi szultán székében az Ail család legidősebb férfitagja viselte a gyémánt félholdas turbánt. De nem valami békével. Öccsének harcias természetével párosult uralkodni vágyása, sok belső bonyodalmat okozott, lévén a sejkek egy része is a pártján. Ezt használta ki tapintatosan a francia diplomácia. A Párisból guruló Napoleon-aranvakat szivesen fogadták Fezben, nem csak a törzsfők, hanem főképen a fiatal herceg és egy szép napon a törvényes szultán alig néhány hű embere kíséretében hagyta el lopva szent városát, A lázadás pedig beültette székébe franciabarát öccsét.

A száműzött szultán délre menekült. Bevette magát a Magas-Atlasz sziklái közé, összegyűjtve a még hű törzseket és várta a megtorlásra alkalmas időt...

Ekkor kezdett belejátszani Marokkó a világpolitikába.

A békés behatolás Marokkóba

1904 . . . Anglia és Franciaország megköti az „entente cordiale“ néven ismert marokkói egyezményt, mely szerint Afrikának északnyugati része francia érdekkörbe tartozik. —

Amikor ez az egyezmény létrejött, elsősorban Németország érdekeivel ütközött össze. A németek is igényt tartottak erre, a rézben, vasban, stb-ben dúsgazdag területre. A feszült helyzet egy sereg tárgyalást

váltott ki, de eredményre egyik sem vezetett . . . En

nek dacára a francia csapatok 1907 tavaszán megszánlak Alger felől Oudjdat, az óceán felől pedig Casablancát.

Ezzel vette kezdetét a békés behatolás Marokkóba

1911... Az Atlasz-hegység sziklái közé húzódott, száműzött szultánnak sikerült felbujtania dél Marokkó törzseit. .. Kitört a lázadás. Az Oudjadtól előnyomuló francia csapatok ekkor Fez előtt táboroztak s a lázadás hírére megszállták a várost.

Németország se maradt tétlen. Fez megszállásának hírére, Agadir előtt —, mely ma Marokkónak egyik kikötője az Atlanti-óceán felől — német hadihajó jelent meg, mintegy tiltakozásul. Anglia természetesen Franciaország mellé állt az „entente cordiale'' értelmében. Már-már komoly arányokat kezdett ölleni a konfliktus, amikor végre ugyanez év őszén sikerül létrehozni egy érdemleges megegyezést. Eszerint Németország elismeri Marokkó fölött a francia protektorátust, kárpótlást kapva az Egyenlitő-vonala körül. .Algeria ekkor már legnagyobbrészt behódolt. A Marokkó pacifikálására irányuló hadműveletek innen indultak ki. Délen Colom-Bechar, Bou-IL Fez-Meeknes vonalán nyomultak elő a francia csapa- lok. Céljuk az volt, hogy a Magas-Atlaszt, ezt a hadászati szempontból óriási akadályt körülzárják.

A körülzárás hosszú éveket igényelt, tenger pénz és véráldozattal ... Az előnyomulás úgynevezett „co- lone“ rendezésével történt. Többnyire tavasszal és őszszel vagy nyár elejétől tél beáltáig tartottak ezek a pacifikáló hadműveletek. A fölkelő törzsek kisebb- nagyobb ellenállást fejtve ki, lépésről-lépésre vonultak vissza az ezer búvóhelyet nyújtó szikla-rengetegben, „Colone“ után a megszálló csapatok — kilencven százalékban a Légió — elért vonalukat sűrű erődővvel biztosították. Ez az erődőv aztán, mintegy halálos szorításra kész marok, mindig szükkebre zárult a Magas- Atlasz körül. Nyúlványaihoz tartozó két utolsó, még ellenálló területet — a Djebel Sahgro, Djebel Báni vidékét — 1933-ban foglalták el.

A pacifikáló csapatok által erődökkel megrakott, széltében-hosszában átfésült Magas-Atlasz már nem nyújthatott többet menedéket a fölkelőknek s igv azok kénytelenek voltak a L'oned Dra völgyén nyugat felé visszavonulni.

A Magas-Atlaszban lefolyt harcokról köteteket lehetne írni ... A Légió haditettekben gazdag történ tének nagyon sok lapját rajzolták tele ezek az idők. Dinem tartozván a tárgy keretébe, nem is beszélek róla.

(Folytatjuk.)

Hirdesse! az Ellenzékbe j