Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-26 / 119. szám

2 ELLEN 7. ÓK 19.7 5 májúm 2 6. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ „Parasztország " — Egyenlőség. — A hét világpolitikája Hozmetihai tanácsold Mély ni Tisztelt Asszonyom! Mib/iv. Rurakivitel. Vitlcki ..hó­napok”. 0RFPTATEA: ,,Pur.\'..'.iorsz.t£“ i(< millió elet­vt\'s földművest .»h.tr Kremlem. 16 millió jelle- :ívs emberi, kinek nem sóiét az agva. Sok isko­lai s nr.veji tankönyvei s ruhát a szegény tanu­knak. rovábbkép/ő iskolákat, melyekben a tu- ukSk nem hallgat rak hiába azt, inni a lunitó : .mult nép év alatt. A leány főzni és szőni tr­illion. a tin meg tanulja meg a mezei munkát s látátson el valami mesterséget. Más ifjúságunk k v majil akkor. Aztán legt en megfelelő számú orvosunk es kórházunk. Az orvosok keresni fog­nak a fajukban, mert a gazdag falusi akkor is orvoshoz fordul, midőn nem beteg, holott ma « szegény földműves betegség esetén sem juthat or­vosi segélyhez pénz hiányában. Szabadulni akar­unk továbbá az ingyenélőktől é> banditáktól, Fogy ne legyenek a községek élén kinevezett pri. mórok. Nem Bucuresci-ben fogják megállapitaju, ki legyen a talu feje, de a nép sorából választ- i.tk meg őket épp úgy, íróul a képviselőket és szenátorokat. Ez jelenti majd a „parasztonszá- got." ADEVERUL: Nincs szükség egyetemi tanácsi határozatra s rendkívüli intézkedésre, cenzúrára ostromállapotra oly célból, hogy az egyetem vugaLmit biztosítsuk. Az érvényben lévő törvé­nyes rendelkezések a rendet sokkal inkább biz- ositják, ha a megtorló intézkedéseket a bűnösök iIon egyformán aJkabmzzik. Minden kilengés esetén egyenlő mértékkel mérni a büntetése, — ez az egyetemi tanács legegyszerűbb feladata. Min­denekelőtt teljesíteni kell a törvényes alappal bá­ró kívánságokat, aztán szabad utat kell engedni büntető-törvényeknek. Tekintet nélkül arra, üd­ék nevére van az egyetemi igazolvány kiállítva. TARA NOASTRA: Minden eltűnt Moszkvá­ban, hogy szivet, hűséget, szovjet testvériséget bi­zonyítsanak Franciaországgal szemben. Azt mond. iák, hogy vannak percek a politikában, midőn há­ny adásról s csak érdekről beszélnek. Ez valósa go« bűntény az emberiség ellen. Azért Írjuk tehát eze­ket a sorokat, hogy rámutassunk a.két szív ször­nyűség es össze párosítására. Az egyik francia, a másik „senkié“ sem s szörnyűség, igy még ha­talmasabb. Ez a szörnyűség igen mély hatást vál­tott ki az Igazi francia szivekben és nyomban til­takoztak. Ez az igazság. S csak ez lehet irányadó: — a műit, a történelem, a név, ai lelkiség. Ször­nyűségekkel ugyanis csak újabb szörnyűséget lehet előidézni. A mi nemzeti érzésünk csak oly né­pek között ismerhet békét, melyeknek saját szivük van. A béke — szívügy, lelkiügy s ezt nem lőhet úgy elképzelni, hogy az egyik országnak szív hij- ján nagy városai, repülőgépei s aranybányái van­nak. Ez egyébként Franciaország dolga. Románia teljes politikai függetlenséggel szintén békét akar azok között a népek között, melyeknek szive nem technika; utón van előállítva. ARGUS: A kivitellel foglalkozó kereskedők kárt szenvednek azáltal, hogy a világpiaci árnál ma­gasabb árat fizetnek a belföldi piacon. Kártalanita' ni kell tehát őket valamikép. Erre az a mód volna legalkalmasabb, hogy felszabadítanánk a kivitelből eredő idegen valutákat. így kenyérbéiyeg, iiszttak- sa. kiviteli jutalom és állami áldozat nélkül is 30 ezer lejre lehetne emelni a belső forgalmi árát a búzának. Ne feledjük el, hogy négy búzatermelő állam: Argentina, Ausztrália, Kanada és Amerika USA az utolsó 15 évben 14 millió hektárral emelte a búzával bevetett területet, ami 2 millió ni ezer vagon többletet jelent a valóságban, azaz, annyit, amennyit Közép- és Keleteurópa termel Oroszország kizárásával. Erőiek dacára megfelelő intézkedésekkel 100 ezer vagon román búzát mégis el lehetne helyezni az idegen piaco­kon. 1931. évi kivitelünk is ezt Bizonyítja. PREZENTUL: A „Bucureşti-; — hónap“ er­kölcsi haszonnal jár. Ezt könnyű elérni s csak félmegoldást jelent, ha anyagi téren is nem tu­dunk megfelelő eredményt felmutatni. Százezer látogatóra számítanak, ami 30 millió lej hasznot jelent a vasútnak. Aztán minden látogató 2—3 na­pot tölt Itt s fejenként átlag 100c lejt hagy a fő­városban. Ez további ico rni-lMó lej szállodákban, vendéglőkben, villamoson, gépkocsikon, színhá­zakban. Nem csoda tehát, hogy a többi vá­rosok is „hónapokat“ akarnak rendezni. A Bu- curesti-ben elért országos sikerrel szemben azon­ban nem lehet helye a vidéki utánzatoknak s próbálgatásoknak. AMERICA a nyári kert, fenyves lu­gas megnyílt! Hitler beszédétől az olasz-abessziniai háborús viszályig A lír! külpolitikai eseménye Hitler beszé­de és Baldwin-nnk erre a beszédre adott vá­lasza volt. Hitler kijelentései, mint a kan­cellár előbbi kijelentései is, határozottan békés hangnak voltak. De lényegében nem sokat változtattak Németország eddig ismert álláspontján. A beszéd fogadtatása viszont a legkritikusabb pontokon is jóval kedve­zőbb volt a német külpolitika előbbi meg­nyilatkozásainak fogadásánál. Fs ez a vál­tozás talán még megnyugtatóbb, mint ha a kancellári szavak enyhe árnyalatváltozásait követte volna rivális területeken a hangulat megváltozása. Minden arra mutat ugyanis, hogy ezeken a területeken is erős szüksé­gét érzik, hogy a feszültség állandó foko­zódásával mind lehetetlenebbé váló nemzet­közi helyzetből kimeneküljenek. A kancel­lári szavak kedvezőbb fogadtatása ezért alig­hanem már elhatározott dolog volt, mielőtt még ezek a szavak elhangzottak volna. Való- szinüleg újabb nemzeközi tárgyalások előtt állunk Németország és a vele szemben össze­hozott óriási hatalmi csoport között és való­színű az is, hogy ezúttal a tárgyalások vala­melyes eredményhez is fognak vezetni, leg­alább is eredményesebbek lesznek, mint pár hónappal ezelőtt. Az európai ember ugyan elveszítette már a hitét abban, hogy e föld­rész népei még együtt tudnak működni olyan naagasabbrendü cél érdekében is, mint a béke megvédése. A teljes lemondás azonban ebben az irányban is lehetetlenségek közé tartozik s igy minden sikertelenség után újra megindul a kísérletezés a tárgyalások fölvételére. A tárgyalások tehát megindul­nak újra, de miről tárgyalhatnak még? Az adottságok alapján X német sajtóból Ítélve szinte úgy látszik, hogy csak most adódott igazán komoly alapja az újabb tárgyalásoknak. A Frank­furter Zeitung-nak a berlini külügyminisz- 1 tériumhoz közel álló külpolitikai szerkesz­tője megállapítja például, hogy „a német fölfegyverkezés elkerülhetetlen volt, e nélkül lehetetlen lett volna minden további hala­dás. És talán ugyanez igaz a szövetségek politikájára is, melynek Laval zengte Mosz­kvában a dicséretét1'. Egv másik, számot­tevő nagy német lap azt írja, hogy ..Európa külpolitikai játékának megint egyik forduló­pontján állunk“. Szóval az utolsó hónapok­ban kialakult adottságok alapján indulnak meg az uj tárgyalások. Ezek az adottságok pedig: a nyíltan bevallott német fegyverke­zés, a Stresa-ban létrejött angol-olasz-francia együttműködés, a francia-szovjetorosz és az ehhez kapcsolódó csehszlovák-szovjetorosz katonai szövetség, valamint az ezekkel kap­csolatban álló kisantantnak és Balkán-szö­vetségnek felkészülése és a tervbevett, de nehezen vajúdó dunai megegyezés. Mind ennek létrejöttét német részről nem tartják túlságosan drága árnak a nyilt fegyverkezés lehetőségéért. A további tárgyalások most már állig fölfegyverkezett és még erősebb fölfegyverkezésre készülő hatalmak és ha­talmi csoportok között fognak lefolyui. Baldwin is ugyanabban a beszédben jelen­tette be Anglia fokozott fegyverkezését, amelyikben üdvözölte a Berlinből érkezett békésebb és megegyezésre lehetőséget nyújtó hangokat. Ez mindenesetre őszinte dolog, őszintébb annál, ami eddig folyt. Aki szereti a nyilt diplomácia őszinteségét, most tob- zódhatik a már megtörtént és még tervezett fegyverkezések bevallásának őszinteségében. A fegyveres béke biztosítása Anglia miután különböző megállapodá­sokkal és katonai szövetségek felelősségvál­lalás nélküli, de jóindulatú elősegítésével, valamint a brit szigeteken eddig példátlan fegyverkezés elhatározásával már valameny- nyire biztosítottnak érzi magát, békés mo­sollyal válaszolja Berlinnek azt, hogy most szerinte is a siker reményében indulhatnak meg a tárgyalások. Körülbelül hasonló hely­zetben készül megadni a válaszát Laval is. Itt azonban még nem lehet tudni, hogy Franciaország példátlan kiterjedésű szövet­séges láncolatának létrehozása és állig föl- fegyverkezése után elérkezettnek látja-e már annyira az időt, mint Anglia, hogy a béke biztosítására irányuló tárgyalások Berlinnel megkezdődhessenek. Valószínű, hogy Paris sem fog ez irányban vonakodni többé, mert nem igen hajlandó kockáztatni, hogy a lon­doni kormány egyedül haladjon a Berlinnel való tárgyalás utján tovább. Szóval a fegy­veres béke, a könnyű és nehéz tankokkal, ezernyi hadirepülőgéppel, tízezernyi ágyúval és százennyi gépfegyverrel támogatott fegy­veres béke biztosítására újra megindulnak a fáradozások. Még mindig nem lehet azon­ban megkockáztatni az állítást, hogy ezek a tárgyalások mosl már minden bizonnyal si­kerhez fognak vezetni. Afrikai háború? Közben afrikai háború veszedelme fenye­get. Az olasz—abesszin viszály, mindenesetre nem tisztán helyi okok miatt, annyira kiéle­sedett, hogy egyik napról a másikra hábo­rús bevégzett tények előtt állhatunk, me­lyekkel szemben, éppen az európai fegyve­res béke érdekében létrehozott megegyezé­sek miatt, a Népszövetség nyilvánvalóan lehetetlennek mutatkoznék. Olaszország afrikai terjeszkedésének kérdése egyike a legnehezebb európai kérdéseknek. Ebben az esetben is a háború utáni Európa egyik nagy problémájáról, a kivándorlás problémájáról van szó, mely egyik alapvető okát képezi a véget nem érő válságoknak. Régebben az európai népek, különösen a nagy szapora- ságu európai népek, mint Németország és Olaszország, elláthatatlan népességi többle­tüktől kivándorlás utján szabadultak. Az Egyesült-Államok gyors megerősödése jó- részben Európa kivándorlásra utalt népes­ségi többletének volt hosszú időn át köszön­hető. A háború után azonban minden kiván­dorlási terület elzáródon a kivándorlók elöl. Nemcsak kereskedelmi áruk. hanem embe­rek elé is áthághatatlan vámhatárokat állí­tottak. A következmény az volt, hogy Euró­pa lakossága lefokozhatatlan vérbőségében egyik válságból a másikba sodródott. Külö­nösen szenvedett ennek következtében a két nagy ember-rezervoár, Németország és Olaszország, melyek közül a német terület robbanási veszedelmei ma is rettegésben tartják a többi európai hatalmakat. Olasz célok Olaszország gyarmati területekre igyekszik levezetni népességi többletét. Ebben az irányban, különösen a fasizmus hatalomra jutása óta, óriási erőfeszítéseket tett. Az olasz kolóniák azonban még mindig nagyon költségesek, az anyaország évente mintegy félmilliárd lirát fizet rá fenntartásukra. Mindez abban a reményben történik, hogy előbb-utóbb jövedelmezőkké válnak és hogy biztos területet nyújthatnak az évente mint­egy 250.000 főnyi olasz születési többlet le­vezetésére. Ehhez azonban szükség van arra, hogy Abesszínia ne álljon szembe az olasz gazdasági terjeszkedés érvényesülésével és hogy- a keletafrikai és északafrikai olasz gyarmatok közötti összeköttetés előtt az abesszin terület ne alkosson áthatolhatatlan falat. Olaszország egymást kővető nyilt és titkos diplomáciai megállapodásokkal bizto­sította magának ebben az irányban Francia- ország támogatását és több esetben az angol támogatást is. Ma azután, különösen a Fran­ciaországgal létrejött közeledés után, mely­nek egyik föltétele Róma szabadmozgási jogának biztosítása volt gyarmati céljai el­érésére. elérkezettnek látja az időt, hogy afrikai terveit megvalósítsa. Csak az a kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni ezeknek a terveknek megvalósitása érdekében. Hogy katonai nyomástól nem idegenkedik, arra az Afrikába küldött hadtestek elég bizonyí­tékot szolgáltatnak. Hogy azonban a háború lehetőségét is számításaiba veszi, azt a hábo­rús előkészületek mellett sem lehet még határozottan látni. Anglia és Franciaország már a saját afrikai érdekeik megvédésére is megtesznek mindent, hogy a háború ki­törésének elejét vegyék. Amennyire tőlük telik, minden bizonnyal szorítani fogják az abesszin kormányt az olasz követelések el­ismerésére. Ilyenképen az Afrikába küldött olasz csapatok presszióképen szolgálhatnak Anglia és Franciaország felé is, hogy7 ezek viszont minden lehető békés nyomással kényszerítsék Abesszíniát az olasz kívánság méltánylására. Rendes körülmények között Afrikában, vagy Ázsiában az ilyesmi nem ütközik aka­dályokba. A be nem avatkozás és a hatalmi szférák méltánylásának elve még mindig nem érvényes egzotikus területeken. Abesz- szinia azonban a Népszövetség tagjai közé tartozik. Ez már fogasabb kérdés. Genfben nehéz ugyanolyan semmibevevéssel kezelni egy egzotikus államnak saját területére vo­natkozó kétségtelen felsőbbségi jogát, mint ahogy ez Afrikában vagy Ázsiában történik. Mégsem valószínű, hogy a népszövetségi fő­városban irányitó angol és francia külpoli­tika vezetői Ahessziniáért abban a pillanat­ban kockáztassanak összeütközést Olaszor­szággal, mikor európai terveik érdekében az olasz segítségre leginkább szükségük van. Az olasz—abesszin viszály igy szintén azok közé a megoldatlan és örökké visszatérő genfi kérdések közé fog kerülni, melyek a Népszövetség tökéletlenségét bizonyítják, anélkül, hogy bebizonyítanák ugyanakkor a Népszövetség szükségtelen voltát is. —a Egy arcputlcr, mely ténylegesen érde­mes az On figyelmére a kővetkező felté­teleknek kell megfeleljen: 1) Elsőrangú minőségű és teljesen tiszta anyagokból állítandó össze és elkészítése tudományos alapon történjen, hygienikus feltételeket figyelembe véve. 2) Tapadása a por finomsága folytán tör­ténjen és nem pedig vegytani szerek segít­ségével, ami az arcbőrre káros hatással bir. A tapadás tökéletes kell legyen, illetve a púder fogja jól meg az arcbőrt, hogy az ne szálljon el a leggyengébb szélnél sem. 3) A púder az arcbőr mattságátkcll fenn­tartsa megszüntetvén annak kellemetlen fé­nyességét. Feltétlen feleljen meg, úgy a zsíros, mint a száraz arcbőrnek. 4) Diskreten és jól parfüm ózott legyen. Mindezeket a feltételeket egyesülve meg­találja az „EXT A S E“ púderben, a Nortier Illatszertár előállítá­sában. Kaphatók az összes Illatszer,- Dro­géria- és Gyógyszertárakban : Fehér, rose, rachel, testszinü és ocre színekben, kis doboz .... Lei 20‘— közép doboz . . .Lei 35'— nagy doboz. ... Lei 65'— A legnagyobb árak mellett sem kap­hat jobb pudert. Kísérletezzen egy kis dobozzal és meg­lepetésben fog részesülni, miután a púder előállítása a kozmetikai művészet legújabb receptjei alapján történik. Amennyiben megszokott illatszer szállí­tójánál nem kaphatja, küldje be ellenérté­két postabélyegben a Depozitul Parfumeriei Nortier, Str. Isvor 78a, Bucureşti c:mnek, aki önnek postán bérmentesen elküldi. Mozgöszinházak műsora; SZOM BAT —VASÁRNAP : CAPITOL: BRAVO BIBI! NEM ADOM A CSÓKOMAT! Főszereplők: Dorit Kreys­u,/ ler, Wolfgang Liebeneiner, Leo Slezák és Ida Wüst. ROYAL: Két szenzációs premier egy hely- árért. I. NAGYHERCEGNŐ ÉS A PIN­CÉR. II. DZSUNGEL RABJAI. Előadá­sok kezdete 3, 6, 9 órakor. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné. EDISON: I. LÁNGPOKOL. Fősz. Hans Al­bers és Nagy Kató. II. GYALOGSÁG IS SZERETI". Fősz. Paul Hörbiger, Fritz Kampers. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZE­RESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. AZ ARANYBÁNYA TITK\. Fősz. Georg 0‘Brien. Szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-mozgó: SZESZÉLYES ASSZONYOK. Főszerepben Norma Shearer és Robert Montgomery. Következő film: MIND­KETTŐT SZERETEM. Fősz. G. Cooper. AGYVÉRTÓDULÁS, szivszorongás. nehéz lég­zés, félelemérzet, idegesség, fejfájás, lehongoltság, álmatlanság, gyengeség! állapotok, munkaképtelen­ség a. rendkívül enyhén ható természetes „FERENC JÓZSEF1 keserüviz használata által igen sokszor gyorsan megszüntethetők. Tudomá­nyos megállapítások megerősítik, hogy a FERENC JÓZSEF viz a makacs székszorulás és az emésztő­csatornán át történő mérgeződés mindenféle je­lenségénél — öregnek és fiatalnak — a legjobb szolgálatot teszi. Hunyadi Erzsébet: Húsok, körítések, már­tások. (400 recept. Marhahúsok. Borjúhúsok. a Sertéspecsenyék. Malacpecsenyék. Juh és báránypecsenyék. Szárnyasok. Vadak. Ha­lak.) Kapható az Ellenzék könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii. Speciális nyakkezelések villanypakkolással. — Arekezelések eper, paradicsom, rá­dium és geKoI-pakko- lással, melyek a mo­dern hygienia min­den követelményé­nek megfelelnek. — Helyi fogyasztás vaskézzel. — Külföldi tanulmányúton szer­zett tapasztalatok. Olcsó bérletrendszer. Cosmetica LÁiCZET, Universităţii 2. a VWl%V\tWJWlW, Nri A legnemesebb erdélyi hagyomiají. képviseli és szolgálja az Ellenzék*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents