Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-23 / 116. szám

* í* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1935 MÁJUS 2 3. A mozgalom, it tömeg-megmozdilásnak jelentőségét és ere­jét van alkalmunk alaposan élvezni. Húsz év óta tulajdonképen „tömegekkel operál­nak“ az emberi sors közvetlen megbízottai. A háború volt legóriásibb alakja e tömeg- mozgalmaknak. Aztán más oldalról az orosz forradalom gondoskodott a nagy mozgatás méreteinek látványosságáról. Majd jöttek a szó igazi értelmében vett mozgalmak, me­lyek nem is mások, mint kisebbségi moz­galmak, hogy aztán szervezettségükkel, na­gyobb vér és anyagi áldozat nélkül politikai győzelmeket arassanak. Ezek is forradal­maknak nevezik magukat s fekete vagy bar- nainges tömegeiknek sikerül is gyökeres belső változtatásokat kicsikarni. Egy pilla­natig sem engedik, hogy a mozgás végre nyugalommá vagy vesztegléssé legyen. Cso­dálkozhatunk-e, ha itt Romániában, a poli­tikai szenvedélyek állandólag fütött terüle­tén unos-untalan mozgatják a'tömegeket és felvonultatásuk eszközéhez folyamodnak? A lelki áramok épp úgy sodornak, mint az orkánok és áradások. A pártok nem elég­szenek meg az előterjesztés egyszerű és hig­gadt eszközeivel; tüntető felvonulásokkal is igyekszenek a politikai győzelmet megsze­rezni. Nem felejtettük el még az 19z7-es nemzetiparasztpárti felvonulást a koronázási városban. Most pedig, amikor Románia belső politikája végzetes kuszáltságba jutott, amikor a vezető pártok darabokra estek, vagy esni készülnek, amikor harcias arc­vonalak akarnak alakulni, Tatarescuék al- kotmánymódositó, Averescuék alkotmány­védő, Vaidáék valach-érdekü forradalmi szö­vetségei, valóban ismét a nagy utcai töme­gek felvonultatásához nyúlnak. A nemzeti- parasztpárt, mint nyolc évvel ezelőtt, szintén erre gondol. Olvassuk és halljuk, hogy Mi- halache immár kormányt akar buktatni ás a régi népképviseleti rendszer vonalát újból helyreállítani, ezért százezer parasztot fog felvonultatni az ország fővárosában. A mozgalom, a tömegeknek szerencsés jeligékkel és módszerekkel való bujtogatása most nagyszerű gyümölcsöt hozott a vasár­nap lefolyt csehszlovák választásokon. Egy­szerű tornatanitó. alig egy éve, kijelenti a német Szudéták cseh oldalán, hogy a német tömegeket meg kell mozgatni, egyesíteni kell s kisebbségi életlehetőségüket igy biztosítani. A széttöredezett német pártok, ha mindjárt két csoportjuk benn is ül a kormányszövet­ségben s két miniszteri tárcát birtokol, nem biztosítják a németek számára a teljes ki­sebbségi lehetőséget, holott Csehszlovákiában ebből több van, mint bárhol másutt a vilá­gon. Henlein Konrad igy, egy pár zavaros jelszóval, de a tespedő tömeglélek s alvó vágyainak szerencsés megtapintásával, bátor kiállással, egyik kezében a népi önérzet fegy­verével. a másik kezében államhüségi nyilat­kozattal célt is ér. íme, majdnem kilencven százalékban maga köré csoportosította a Szudéta németséget és Heimat-frontjával a mostani választásokon győzelemre jut. Meg­történt a különös eset, hogy egy uj állam­ban az egyik nemzetiség jól tömöritett, jól megmozgatott, jól vezetett pártja minden másikat felülmúlva s a többségi nép szétfor­gácsolt pártjai szégyenkezése közt, legna­gyobb számú mandátumra tett szert. Ezt a Henlein-mozgalmat megelőző időben, itt-ott más országokban is kisérleteztek már egyes kisebbségek hasonlóval, de ott a meglévő pártok féltékenysége vagy ijedelme csirájá­ban elnémította, legalább is egyelőre a — mozgalmat. A csehországi példa talán fölveri az ilyen nyugalmi és unalmi helyzetet má­sutt is. Egyéb kisebbségek szintén megtanul­ják, hogy az idők egyetlen lehetséges poli­tikai módszere: a tömegmozgalom! Hitler tizenhárom pontja körülírta Németország együttműködésének feltételeit Egyoldaaloagi ráerőszakold megállapodásoké nem kapható többé a német kormány- — Legyen *ége a német-francia pörnek. — Ä fegyverkezésért a felelősséget a leszerelést halogató győztesekre hárítja a kancellár BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Hitler kancellár tegnap este elmondta az egész vi­lágon nagy érdeklődéssel várt beszédét, melyben a német birodalom állásfoglalását szögezte le a nemzetközi politika legégetőbb kérdéseiben. A beszéd a tFührer által meg­fogalmazott 13 pontban csúcsosodott ki. Né­metország — mondta Hitler, mielőtt a 13 pont felolvasására rátért volna — kész pak­tumot kötni mindenik állammal, kivéve Lit­vániát, amely lábbal tiporja a német kisebb­ség jogait. Nem akar beavatkozni az osztrák belügyekbe sem, kívánja azonban, hogy a be nem avatkozás fogalmát pontosan álla- I pitsák meg, hogy más államok se avatkoz­hassanak be Ausztria belügyeibe. Viszont ha egy népszerűtlen kormány miatt forra­dalom tör ki Ausztriában, ezt se Írják Né­metország rovására. i eemet magatartás 13 pontba sűrítve Ezután rátért a 13 pont felolvasására, mely a következőképen hangzik: 1. Németország visszautasítja a Népszö­vetség április 17-iki határozatát, mert nem ő sértette meg egyoldalúan a békeszerző­dést, hanem a többi hatalom helyezte azt fegyverkezésével hatályon kívül. 2. A német birodalom ezért feloldód­nak érzi magát a versaillesi szerződés ka­tonai intézkedései alól, minthogy ezeket a többi aláíró állam sem tartotta tisztelet­ben. 3. A német birodalom be fog tartani minden szabadon vállalt kötelezettséget. 4. A német birodalmi kormány ünnepé­lyesen kijelenti, hogy hajlandó résztvenni a kollektiv együttműködés rendszerében. 5. A birodalmi kormány azonban azon az állásponton van, hogy ez az együtt­működés nem valósitható meg egyolda­lúan megállapított formák és feltételek között. Németországnak a Népszövetség­ben való együttműködését lehetetlenné telte a március 16-iki határozat, amely szemben áll a nemzetek jogai egyenlő megítélésének elvével. Német részről ezért szükségesnek tartják, hogy a versaillesi szerződést válasszák külön a Népszövet­ség alapszabályaitól. 6. Németország hajlandó elvben szom­szédaival kétoldalú megnemtámadási szer­ződéseket és ezzel kapcsolatos megállapo­dásokat kötni. 7. Németország hajlandó elfogadni a lo­ca rnoi egye zmény kiegészítését egy légügyi szerződéssel és az erre vonatkozó tárgya­lásokat megkezdeni. S. A német hadsereg hivatalosan nyil­vánosságra hozott kereteit nem kivánja túlhaladni. Hajlandó azonban a fegyver­kezését olyan arányban csökkenteni, ami­lyen arányban a többi népek ezt teszik. A német haditengerészet ereje az angol haditengerészet 35 százalékára van korlá­tozva, a francia haditengerészet össztonna- tartalmát ez 15 százalékkal múlná felül. Németország elismeri Anglia tengeri szup- remáciáját. A birodalomnak nem áll szán­dékában uj tengeri vetélkedés megkezdé­se. A gyarmatok visszakövetelése azonban a német kívánságok közé tartozik. 9. Németország kivánja a polgári lakos­ság elleni légibombázások szabályozását, amit a genfi Vörös Kereszt tiltó rendsza­bályaival kell elérni, ugyanúgy, amint eddig is tiltva volt a sebesültek és hadi­foglyok megölése. 1Ö. Németország hozzájárul a nehéz fegyverkezés korlátozásához azzal a fel­tétellel, hogy ez egyenlően történjék az összes országokban. 11. Ugyanez a hozzájárulás vonatkozik a haditengerészetre és a tengeralattjárók­ra is. 12. Németország kívánja, hogy akadá­lyozzák meg a közvélemény megmérgezé- sét szó, irás és színház utján és ezáltal segítsék elő a népek közötti tényleges megbékülést. 13. Németország hajlandó olyan nem- j zetközi szerződést elfogadni, amely meg- j akadályoz minden beavatkozást más álla- s mok belügyeibe. Hitler kancellár az egyes pontok magva- . rázatában még kiemelte, hogy a német biro- ’ dalmi kormány feltétlenül végre fog hajtani minden létrejövő megállapodást a népek együttműködésére vonatkozólag, feltétlen tiszteletben tartja a területi intézkedéseket is s a nemzetközi szerződések jövőben el­érendő módosítását is csak békés eszközök­kel óhajtja elősegíteni. Hajlandó a német kormány olyan megegyezést is teremteni az angol néppel, mely megakadályozhatja a háborús összeütközések megismétlődését. Végül pedig kijelentette ünnepélyesen, hogy a német kormány a békét akarja és ebben a munkában tevékenyen akar segítségére lenni a népek minden komoly együttműkö­désének. Hitler beszédének végeztével Gőring po­rosz miniszterelnök, mint a birodalmi gyű­lés elnöke, határozati javaslatot terjesztett be, mely szerin a birodalmi gyűlés tagjai egyhangúan helyeslik Hitler fejtegetéseit és lelkesedéssel állanak a német politiká­nak a vezér által kitűzött céljai mögé. A határozati javaslatot a birodalmi gyűlés vita nélkül elfogadta. Gőring a szavazás eredményét következő szavakkal jelentette be: —- Vezérem kijelentései a békét jelentik a világ számára. Bár az egész világ meg­értené ezt a törekvést. Vezérünk, mi utadon mindenesetre követni fogunk! fenyegetett békéért. Ez azonban úgy történt, hogy két-három állam összeül, kidolgoz egy programot, meghiv egy másikat s annak ezt el kell fogadni teljes egészében, ha jónak látja, ha nem. Németország azonban semmi olyan konferencián nem vehet részt, mely­nek programját rá akarják erőszakolni. A sok biztonsági szerződés csak ürügy arra, hogy háborúra készüljenek föl. Némefor- szág elismerte határait és mindent megtesz a Franciaországgal létrehozandó barátságért. Vérét azonban idegen érdekekért nem adja és német férfiakat nem ad el az idegenek­nek. Vannak lehető és lehetetlen dolgok. Ilyen lehetetlen dolog a keleti paktum. A német nép egy keleti konfliktus esetén nem akar másokért vérezni és ha mégis rákény­szerítik ezt, minden erejével védekezni fog. fierCnuletet hisCrelfeh meg a francia örláshatö ellen? PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Parisban ma az a hir terjedt el, hogy a pár nap előtt vizrebocsátott Normandie óriáshajó ellen me­rényletet követtek el, két munkás föl akar­ta gyújtani a hajót. A lapok határozottan je­lentették, hogy ezt a két munkást le is tar­tóztatták, mert egy teremben, ahonnan ki­léptek, égő benzintartályt találtak. Meglehet azonban, hogy csak könnyelműségből eldo­bott cigarettáról van szó, mely lángbaboritot- ta a benzintartályt. A Transatlantique ha- jóstársaság határozott cáfolatot is adott ki a hírrel szemben, hogy a fedélzeten tűz ütött volna ki. A cáfolat szerint egyszerű kis bal­esetről van szó, amivel kapcsolatban két munkást, akik elmulasztották a szükséges ovóintézkedéseket, letartóztatták. ,A iranica-nemct pert le Kell zárat“ Beszéde elején Hitler kancellár, szintén erélyesen hangoztatta, hogy Németország nem akar háborút, mert a háború csak. nyomorúságot és bajt eredményez. Három­száz éve folyik a vér íEurópában, de sem­miféle hoditó törekvés nem érte el célját, mert minden ország fennáll és minden nép megmaradt. Mennyivel okosabb dolog lett volna, ha a sok hiábavaló áldozatot valami­lyen bölcsebb célra fordítják. A népek nem kivánják a háborút, Németországnak pedig kell a béke és akarja is azt. Az angol állam­férfiak ezirányu kívánságaira azt válaszo­lom, hogy ha igazán békét akarnak, teremtsék meg annak előfeltételeit. Németországnak Franciaországgal szem­ben sincs több területi követelése. A Saar- kérdés elintézése után ebben az irányban minden rendeződött. Ez a kijelentés többet ér minden aláírásnál és minden paktumnál. A francia—német pert le kelt zárni. Tiltakozom az ellen — mondta Hitler —, hogy kijelentéseimet fétremagyarázzák. Ha egyszer kijelentettük, hogy népünk békét akar, ez többet jelent minden aláírásnál. Az első főkövetelmény a megegyezéses béke, mert az egyoldalúan előirt békeföltételek nem hozzák meg a kívánt eredményt. De ha a fennálló békeszerződéseket mindenki be­tartotta volna és mindenki leszerelt volna, akkor ez már eddig is meghozta volna az együttműködést és biztonságban erezhetné magát mindenki. Elég az oktrojált szerződésekből — A német nemzet — folytatta emelt han­gon Hitler — nem fogadhatja el örökre a másodosztályú szerepet. A világ a konferen­ciák korát éli, valamit csinálni akarnak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents