Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-22 / 115. szám

4 E L 1. E N / l': K I <i J 5 május í l. Tiz év a sivatag poklában Beszélgetés a volt légion istával, aki tízéves afrikai tartózkodás után hazajött a Szilágyságba siMi.i:n. sh V \\n:u(az i tu-n/«u tudó­Dlójától.l Érdekes \ emlége vun pár nap óla (iinck a s/ilúgysúgi kisvárosnak: hazuéike- . ell Sárossv Sándor, aki ti/ í vvel ezelőtt lépett he a/ afrikai idegen légióba. Annakidején, mint nőtlen fiatalember uta- zolt el a jé) családból való, rokonszenves, de kalandvágyó fin s ma afrikai bennszülött francia feleségével és három gyermekkel érkezeti baza ill éléi édesanyja meglátogatására. llazajü- vetele nem csak a városban, hanem iigyszól- ván megveszerte általános szenzációt kel le 11 s megérkezése óta mindenki a francia légié) volt katonájáról beszél. Sárossv könyvben akarja megírni érdekes afrikai élményeit s igy a kérdezősködő uj- ságirónak szívesen mond el érdekes részie­leket kalandos életéből, de megkéri, hogy említsük meg a riportban, hogy rövid idő múlva könyve is elhagyja a sajtói, amit nagyon sokan már is páratlan érdeklődéssel és nagy kíváncsisággal várnak. Tiszti rang helyett -•*=- cigánymunka — Tiz évvel ezelőtt, 1925-ben kezdi elbeszélését a volt légionista -— egy alka­lommal. amint a Bucureşti-i főutcán célta­lanul sétáltam. Varga Zoltán volt osztály­társammal találkoztam, aki az. Arad i hon­védezrednél mint főhadnagy szolgált. Bará­tom nagyon el volt keseredve és kilátásta­lannak tartotta az itthoni életet. Éppen jó­kor jött egy ismeretlen idegen ajánlata, aki a francia légiónak gyűjtött katonákat. Az ügynöknek sikerült minket rábeszélnie s hamarosan alá is irtuk az elénk tett szer­ződést. amelyben öt évi szolgálatra köteleztük magunkat. Ezzel szemben a szerződés tiszti rangot, szép zsoldot. leszerelés után pedig 1IX) ezer francia frank végkielégítést igért. Rövidesen megkaptuk Marseilleig érvényes hajójegyün­ket és egy címet, ahol megérkezésünk után jelentkezni kell. Már az utazás alatt sokan * próbáltak könnyelmű elhatározásunkról le­beszélni. mi azonban nem hallgattunk a jó- akaratu figyelmeztetésekre s különben is már nem retirálbattunk. a szerződés alá volt irva. — Marseilleben gyűjtőtáborban nyertünk pár napig elhelyezést s már itt belekóstol­tunk a légionista nehéz, küzdelmes és vesze­delmes életébe. Már megérkezésünk napján olyan piszkos mun­kák elvégzésére köteleztek, amilyeneket idehaza csak a cigányok végeznek. Én erős, izmos fin voltam már fiatal korom­ban. elutazás előtt s jobban bírtam a nehéz munkát, mint a nálam sokkal gyengébb Zol­tán barátom. Meg is mondta ezt akkor ne­künk egy Gabrielló nevii néger bajtársunk. Zoltán megxezzent, amikor a néger tolmácsa a következőket mondva fordult felénk: ,.Te Sárossv igen erős ember vagy, boldogulni fogsz, barátod azonban nem sokáig fogja birni ezt a küzdelmes és nehéz életet“. A becsület és hűség zászlaja alatt — Pár nap múlva vittek tovább Marseille- ből a saidai katonai kiképző iskolába, ahol szorgalmasan kezdtük a francia nyelvet ta­nulni a fegyverkezelés mellett. A kaszárnya udvarán feleskettek a légió zászlójára, ame­lyen a következő felírást olvastuk: ..Becsület és hűség“. Hazáról itt nincs szó. aki ide belép, annak nincs többé hazája. Bajtársaim a világ minden tájáról és orszá­gából verődtek össze, minden elképzelhető nyelvet beszélő ember volt közöttünk. A legvegyesebb társaság gyű 11 ott össze, arisz­tokratáktól. grófoktól, sőt hercegtől lefelé egészen a körözött rablógyilkosig. Öltözetük i pedig egyenesen elképzelhetetlen volt. mig a j légió be nem öltöztette őket. Szinte hihetet- j len. de volt egy olasz bajtársam, akin csak I egy rongyos frakk-kabát volt, egyéb semmi nem takarta piszkos testét. A másikon, egy francián, egy szál ing, egy rongyos kemény­kalap és egy pár felemás cipő volt. Gorkij tollára való társaság, részlet az „Éjjeli me- nedékhely“-ből. Három hónapos kiképzés után Sidi bel Abbes-be vittek s megkezdő­dött a tulajdönképeni harc az arabok, a bennszülöttek ellen. Erről külön hasábokat mesélhetnék. Számtalanszor néztem szembe a halállal, amely itt nemcsak az arabok ké­pében jelentkezik, hanem a gyilkos forróság, vadállatok, éhség és szomjúság veszedelme is állandóan Damokles-kardja- ként lebeg az ember felett. Vannak-e magyarok? Megható jelenet volt, amikor a Sidi bel Abbes-i kaszárnya udvarába érkeztünk és édes magyar szó ütötte meg fülünket: „van­nak-e itt magyarok?“ — kérdezte egy már i rég ottszolgáló honfitárs az érkező újoncok­tól, A kérdező, amint később kiderült, ami­kor üsszecsókolózva bénultál ko/lunk egy­másnak, «Ir. Rusznyák György balmazújvá­rosi orvos volt. Azután még több magyar fiúval ismerkedtem meg. Bulikai István kis­pesti vendéglőssel. Körösi József ()dorbeiu-i limai, Friedmann Józseffel Valeu lui Mihai­lül, Stern Pállal Oradea-ról, Pollák József­iéi Cáréi-bői és bodor Gyulával, aki szintén erdélyi. Van azonban sok olyan magyar fiu is a légióban, akik nem érdemlik azl sem meg. hogy magyaroknak tartsuk őket. Ezek csak arra használják fel magyar nyclvludá- sukat. hogy a /soldi izetések napján jelent­keznek és kocsmába csalogatják naiv baj- társaikat. Vinciidig tart a pénz, addig külön­böző ..jótanáesokkal“ látják el az emberi, ha azonban a pénz elfogyott, megszűnik a barátság is. A légióban mint köztudomású mindenki csak mint közkatona kezdheti, napi 25 cent /sóiddal. Közkatonából nagyon ritkán lesz liszt s igy a szerződésben telt ígéret dacára én sem kaptam liszt! rangot, bár a világháború hrfcjusétr után mint főhadnagy szerel­tem le. ‘Nagy nehezen, hat évi küzdelmes és vesze­delmes szolgálat után elvergndtem az őrmes­teri rangig, amikor havi 850 frank fizetést kaptam. Ennek nagy része ivóvízre és biisib» italokra ment, mert a forró kiima alatt rit­kán jut az ember ivóvízhez, amit vállalkozó szellemű kereskedők szállítanak tevehátra szerelt tömlőkben a közeli oázisból. Az ét­kezés is nagyon körülményes a Szaharában. Számtalanszor ettünk béka, kígyó, teknős­béka, sakáll és rókahust niCIOSA'N MARTIN. (Az Ellenzék tudó- sitójától. Különös és Ixmvolult gyümölcsfa- vásárlás ügyében lelt bűnvádi feljelentést a napokban néhány tekintélyes Diciosanmar- tin-i gazdálkodó. Feljelentésükben azzal vá­dolják Deutsch Dezsőt, a Lipova-i faiskola ..tulajdonosát", hogy mintegy harmincezer lejjel megkárosított több jóhiszemű gazda­embert. Az ügy szálai mult év februárjára nyúl­nak vissza, amikor Deutsch Dezsőt, a ..Mező- gazdasági Szemle ', továbbá több más erdélyi j lap ..Kertészet és gyiimölcsészet'' rovatának cikkíróját, meghívták Diciosanmartin-ba egy szakelőadás megtartására. A jó szakem­ber hírében álló faiskolatulajdonos el is fogadta a meghívást s miután tekintélyes számú hallgatóság előtt megtartotta előadá­sát, megnézte több földesgazdának a birto­kát. Megvizsgálta a talajviszonyokat is, majd ajánlatot tett arra vonatkozólag, hogy ha tőle veszik meg a szükséges gyümölcsfa- csemetéket, úgy biztosítja a gazdálkodókat arról, hogy minden tekintetben elsőosztályu és úgy a helyi éghajlatnak, mint a föld ter­mőerejének teljesen megfelelő csemetefákat fog szállítani. A megállapodás létre is jött s a Diciosanmartin-i gazdák mintegy 1100 darab gyümölcsfát rendeltek meg 23 lejes egységárban, melynek 10 százalékát azonnal ki is fizették. A megállapodás értelmében a vételár többi részéi a fák átvétele után kellett volna a gazdáknak kifizetniük. A szállítmány azon­ban nem érkezett meg. Ehelyett jött Deutsch Dezsőtől egy levél Antal Dezső nitrogéngyári főtisztviselő cimére. melyben arra kérte, hogy lépjen érintkezésbe a megrendelőkkel, hogy azok kivételesen előlegezzék az egész összeget, mivel neki sürgős fizetnivalói van­nak. A gazdálkodók erre eleget is tettek a kérésnek, úgy hogy a f aiskola tula jdonos postafordultával meg is kapta a teljes vé­telárat, mintegy 20.000 lejt kitevő összeget. Deutsch ur azonban ismét csak fogadkozott. de a fa csak nem érkezett meg, mig végül november utolsó napjaiban befutott a szál­lítmány. A gazdálkodókat ekkor még kíno­sabb meglepetés érte. Kiderült ugyanis, hogy az elképzelhető legsilányabb minőségű fa­csemetéket küldötte számukra és ami a legkülönösebb: nem is Deutsch Dezsőnek Lipova-i faiskolájából, hanem Tomnatic-ról. Az áru 5500 lejes utánvéttel érkezett meg, jólle­het a gazdálkodók előzőleg a teljes vétel­árat kiegyenlítették. Eleteken át tartó levélváltás után Deutsch és minden elképzelhető hasonló csemegé­ket“. liúrotn lőll seb, húrom kitüntetés \z és/.akal I ikai termékeny részeket csak akkor ismerhettük meg, amikor rövid időre, legtöbbször mini sebesült, valamelyik északi város kalonakórházába utaztunk. Ilyenkor nem győztük élvezni a banán és naraiicserdök zamatos gyümölcseit. Imi háromszor sebesiilleni meg, kétszer a karomba kaptam lövési, egyszer pedig egy sokkal súlyosabb hátlövéssel kerültem kór- házha. Ugyanakkor kaptam kitüntetéseimet is. úgy hogy azokból is báromnak vagyok tulajdonosa. \uiikor ötödik évem vége felé közeled­tem, jelentkeztem az ezredparancsnoknál és kértem a Bueuresli-ben kötött szerződésben is igért francia állampolgárságot. Az. ezre­desem azt mondta, hogy azt csak abban az esetben kapom meg. ha még egy ével rászol­gálok. Belementem ebbe is és aláírtam az errevonatkozó szerződést. Azután tudomá­somra jutott, hogy amikor a szerződési aláirtani, már az ez­redes asztalán voll a francia állampolgár­ságomat igazoló írás s rájöttem, hogy a hatodik évvel esti nyúlt rászedlek. Nem volt azonban mit tennem, leszolgállam hatodik évemet is. amely eltelte után újabb kínos meglepetés éri: a 100.000 frank végkielégítés helyett kezet- szoritott velem az ezredes és megköszönte a hűséges szolgálatot. Ami­kor kétségbeesetten panaszra mentem, sajná­latukat fejezték ki. de fizetni nem fizetlek egy centet sem. Nem volt mit tennem, bele kellett nyugodni a megváltozlathatatlanba. Idegenben, mint francia honpolgár, pénz nélkül maradtam. Később egy föerdészi ál­lást sikerült szereznem, majd megnősültem s most bal hónapos szabadságomat idehaza töltöm - fejezi be érdekes elbeszélését a sok szenvedést átélt Sárossy, aki ma két­ségtelenül legérdekesebb embere a Szilágy­ságnak. Babuczay György. Dezső újabb kifogásokkal, majd Ígéretekkel állott elő, az ügyvédi felszólításokra nem válaszolt, mire Csepreghy János üveggyári tisztviselő leutazott Lipova-ra, hogy szemé­lyesen lépjen érintkezésbe a faiskolatulaj­donossal. Ekkor derült ki, hogy Deutsch Dezsőnek már rég nincs is fais­kolája. A leleplezett „szakemberének nem volt mit tennie, sajnálatát fejezte ki. hogy nem tudta kötelezettségét a megállapodáshoz hiven tel­jesíteni s ugyanakkor újabb Ígéretet tett, hogy a gyenge minőségű csemetéket záros határidőn belül, március 15-ig ki fogja cse­rélni, valamint a jogtalanul átvett 5500 lejes utánvételezési dijat és a többi felmerült kárt is visszatériti. Megnyugtatásképen kötelez­vényt is adott. A határidő lejárt, a gazdál­kodók felszólitólevelet küldtek, majd ügy­védek utján próbálkoztak eredményt elérni, de mindezekre Deutsch Dezső mély hallgatás­sal felelt. Végül is a becsületes gondolkozásu, jóhi­szemű gazdaemberek türelme is elfogyott s miután a volt faiskolatulajdonos felháborító eljárását megsokalták, a napokban megtették ellene csalás cimén a feljelen­tést a Dumjbraveni-i ügy észséghez. A bűnvádi feljelentéshez csatolták az Írás­beli megállapodásokat és azt a kötelezvényt is, amelyet Deutsch Dezső irt alá. A fel­merült 30.000 lejes káron kívül a gazdál­kodóknak természetesen jóval érzékenyebb veszteségük is volt Deutsch Dezső minősít­hetetlen eljárása miatt. A feltünéstkeltő bűn­vádi feljelentés ügyében az ügyészség meg­kezdte a vizsgálatot. Érdekes, értékes könyv- újdonságok Heltai Jenő: Utazás önmagam körül 53 lej, Körmendi Ferenc: Tóparti muzsika 53 lej, Seignobos: A francia nemzet őszinte törté­nete. vászonkötésben 158 lej, Ivan Bunin (No- beldijas) Ifjúság, szerelem, vászonkölésben 158 lej, Ilouben: Az Északi sark felfedezése vászonkötésben albumalak, rengeteg eredeti fényképpel 158 lej, Elouben: A Déli sark meghódítása vászonk. alb. stb. 158 lej, Hein­rich Mann: Nehéz Elet vászonk. 66 lej. Mau- riac: Az éjszaka vége vk. 66 lej, Ursula Parrott: A szerelem elmúlik 66 lej, vk. („Exfeleség", „Tilos a csók“ vk. á 66 lej, világsiker volt). Az Athenaeum kalandor és detektiv-sorozat- ból á 33 lej. Rogger: Halálkabin, Hammet: Máltai sólyom, Rogger: Két utas eltűnt, stb., stb. Lepagenál Cluj. Kérje az uj könyvszen- zációk jegyzékét Lepagetól. Eladták a világ legnagyobb gyémántnál j LONDON, május hó. A lnnl<i néven i mert óriási gyémántul a londoni gyémánt piacon 140.000 fontért eladták egy Winston H nevii amerikainak. A Junkers-gyéuiánl a világ i legnagyobb gyémántja. Nagyobb a legbin- I sebb óriásgyémánloknál, a Kolűnor nál a I Nagyinogiilnál, az. Orlownál és a Giillinannál I is. Ezek az ulóbbi gyémántok azonban na I gyobb értékűek, részint azért, mert mint T koronázási ékszerek szerepeltek eddig, 11 1 szint, mert valamivel tisztább fényűéi, a f Jonkers-gyémántnál. \z Orlow sokáig a cári konnánypáleál díszítette. A Kohinor az an goi koronázási ékszerekhez tartozik. A Ion kers-gyémánlnak nincsen ilyen múltja, ezért az. értéke is kisebb. Egy munkás találta Dél- afrikáhan és 3000 fontért adta el. Azóta folyton emelkedett az értéke, amig most a ! 140.000 fontnyi eladási árat érte el. HA FÁJ A FEJE ES SZÉDÜL, ha tekséget, bélizgalmat, gyomorégést, vértódulást, szorongást vagy ./.vdolv.gáu érez, igyék minél előbb valódi „FERENC JÓZSEF“ keserű vizet, mert ez a gyo­mor é- a belek működését előmozdítja, az. epeki- válavz.iást fokozza, az. anyagcserét megélénkíti és a vérkeringést felfrissíti. Itféieí a Íanii&lí nyelv­vizsgája sigyéLen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.i Gheorghe Hrehoret bukovinai állami elemi iskolai tanító kontenciós pert indított a köz­oktatásügyi miniszter ellen a Cernauti-i Íté­lőtáblán. melyben nyelvvizsgájának eredmé­nyére vonatkozó határozat megsemmisítését kérte. Az ügy tárgyalásán a közoktatásügyi miniszter képviselője előadta, hogv az ál­lami elemi iskolákban alkalmazva lévő ki­sebbségi tanítók egy része nem sajátította el kellően az államnyelvet s ezért 1934 április 20-án kelt 68.449. számu rendelettel agusz- tus 1—15 között utolsó Ízben hívták be őket román nyelvvizsgára, amint ezt az 1934 ju- lins 5-én kelt közoktatásügyi törvény 242. paragrafusa is elrendelte. így került aztán Gh. Hrehoret tanító is vizsgabizottság elé, mely elbuktatta. Az Ítélőtábla a panaszos ta­nítót elutasította kérelmével. Az iratokból megállapította, hogy a törvény kelte után — július 31-én — vette át a vizsgabizottság idé­zését s vizsgája aztán nem járt kielégítő eredménnyel. Az ítélőtábla azt is leszögezte indokolásában, hogy sikertelen vizsga után nem volt szükség fegyelmi bizottság dönté­sére. miután a törvény ilyen intézkedést nem ismer. A Cernaut-i tábla első Ízben dön­tött a nyelvvizsga tárgyában indult perekben ilyen értelemben. Építik a Tighina-i liidat. Tudósítónk jelen­ti: Az orosz—román barátsági szerződés folytán hozzákezdtek a Tighina-i hid újjá­építéséhez. melyet román oldalon a háború után felrobbantottak. A Dimineaţa jelentése szerint román részről bukovinai munkások dolgoznak napi 11 órát a hidépitésen. Orosz részről mintegy 80 munkást foglalkoztat­nak, kik 10 órát dolgoznak naponta s vasár­nap és ünnepnapokon sem pihennek. A munkálatok befejezéséig magánszemélyek csupán 300 méter távolságban közelíthetik meg az épülő hidat. Az oroszok -vasúti állo­mást és vámhivatalt rendeztek be az átellen- ben lévő Parcani nevű falu templomában. Ara 53 lej. - Kapható az ELLENZÉK könyv osztályában Cluj, P. Unirii• jóhiszemű gazdák egész sorai csapia he a bánsági „szakember DicíosanmarJinban araioti a Lipova-i ábfaisholaiufajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents