Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-22 / 115. szám

P. I . 1 F N 7 fi K 19 3 5 ni ú I a * 2 2. S MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ TartuuKok. Jii^w^Kvíaí vaUWok Al­kohol. M.iniu, Mihnlivhc. l'NIN’l KSl l ; Ncm/ctiko/i egyezménycnk sor.«.i nq;i iái n*~aNUinku>l van tügpőrvc- leve, mc- vek i - 114 milliárd leire vannak Wecvulve, anm nem tudunk idegen valuta hiányában átutalni kültöldrr. A nemti/ciő .ulos helyzete természete­sen mcgnel*- ni helyzetűinket ma, midőn kereske dein*, egyezmények kötésére vagyunk kejivwriil- \e. Oly telületesek váltunk, hegv még a legkisebb tizet esi kötelességet sem tartottuk tiszteletben azon országokkal szemben, melyekkel (I gyiptoni, Palesztina, Görögország, Portugália) többletet ér­tünk el külkereskedelmi mérlegünkben. I langstt- ivoz/uk, liog\ túlsóknak tartjuk a 12—14 milliárd lej összeget. Ugv tudjuk, hogy a tartozás csupán tele ennek az összegnek, miután egyes komoly cé­gek minden korlátozás dacára is kifizették tarto­zásukat titokban időközben. Helyes volna tehát pontosan megállapítani a tartozások mai összegét, s rendet teremteni ezen a téren. CURENTUL: Jugoszláviában élő román test­véreink nagyon rosszul cinek. Az ő szenvedéseik — minden időnként felvillanó ünnepség dacára — végül is előtörnek. Nálunk, Mert ott Jetties kor­mánya alatt, el van tiltva, hogy román iskolában keressék a világosságot és ápolják a nyelvet. Mi­voltát ennek barátságos alapon a neve?.... Hagyjuk el a nvegjelölést egyelőre! De szögezzük le, hogy -■ehol sincs megírva, mikép a valachok mindig ily helyzetben lesznek s a szuronyok közt fogják fej­leszteni a joggyakorlatot. Miért kell mucedo-ro- mánmak szenvedésre születnie. Miért nem hajthat­ják le nyugodtan fejüket azon a földön? S miért volna sértés ennek említése Jefticsre nézve? Sze­retnénk kitakarítani végre ezt a mindig felhasadó sebet. Csak egy kis emberségre volna a jugoszláv kormánynak ebből a célból szüksége. Meg kell érteni, hogy nem lehet megtiltani a román nyelv használatát ott, ahol a bronzból öntött harangok ;s ezen a nyelven csengnek. PATRIA: A numerus valahicus sajtója köny- nveket ejt, amiatt, hogy idegen vállalatok dolgoz­zák fel a mezőgazdasági termékeket. Ezek azon­ban csak krokodilkönnyek, mert a szeszgyárak tu- ajdonosaira vannak tekintettel. Az alkohol maga nem érdekli őket, csupán az, hogy nemzeti legyen. Az ő felfogásuk szerint abban az esetben, lia román kézben volnának ezek a gyárak, a föld- mivesek őket éltetnék ivás köztien. A nacionali- zálás és nem az alkoholizmus elleni küzdelem ér­dekli ezeket a vezetőket. Súlyos tévedés ez. Sze­gény Catavencu mondta: „Jasiban csak zsidó tön­krement emberek vannak, gondoskodnunk kell te hát olyan románokról is, akik csődbe jutottak!“ NEAMUL ROMANESC: Maniu megcáfolja azt a hirt, hogy mit határozott végre? A két lehető­ség között egy' harmadikra is sor kerülhet. Nincs messze Badacintól Simleu-Silvaniei, ott majd akad egy orvos, aki bzonyitványt állít ki arról, hogy betegsége miatt otthon rekedt. Még olvasni fogjuk többször az újságokban: Jön! Nem jön! S ha el­utazik a Zalau-i állomásról, nem tudhatjuk, hol áll meg: — a cluji klinikán, Vagy' Bcila házában. Nehéz ezt kitalálni. Ha azonban mégis eljönne Bueuresti-be, itt kezdődne el valóságos kálváriája. Mert nincs már Araida, kivel ügyét megbeszélje, így saját magával beszélhetne és egy monológ kezdődhetne, mely' az ünnepség befejezése után érne csak véget. ÎNDREPTAREA: Tatarescu távozását nemcsak Mihaiache kívánja, de az ország óhajtja ezt, — Van-e Mihalachenek erkölcsi jogcíme arra, hogy' ezt követelje? Hiszen a Tatazescu-kormányt ál­landó támogatásban részesítette s egy megállapo­dásban (melyben mindkét fél igyekezett befogni a másik szemét) megállapodtak a kormány „rotá­ciós“ átvételére. Nem sikerült? Ha most már Mi­haiache komoly formában követeli a kormány tá­vozását, van-e megfelelő ereje a hatalom átvételé­re? Bizonyos, hogy' a Tatarescu kormány távozni log. Ezt azonban nem Mihaiache támadási utján fogjuk elérni. Dr. Cherestesiu: Román-magyar 1100 lap; 300 lej helyett — — —--------­150 lej. Magyar-román két kötet, 2000 lap, 600 lej helyett — 300 lej. Román nyelvtan 200 lap; ICO lej helyett — — — — — 45 lej. Együtt a 4 kötet félvászon- kötésbe kötve, 3300 lap, — — 495 lej. Román Nyelvtanitó „100 újságcikk, élcek és képek­150 lej. kel“" 370 lap---------­— — — Postán utánvéttel f portómentesen & íEPAGE; Kérje a nyelv- és szótárkönyvek jegyzékét. Elindult az amerikai soha nem látott arányit hadgyakorlatára LONDON, (Az Ellenzék távirata.) Hono­luluból érkező jelentések szerint a esendes- órenni nagy amerikai hadgyakorlat megkez ilödöll. \ ,.kék“ védő-flotta LS háborús föl sz.erelésii támadó repülőgép védelme alatt ki- szaladt az óceánra, hogy a „fekete“ támadó flottát a Csendes-óceán északi területéin föl­keresse. A Holta kihajózása az óceánra cso­dálatosan szép képet nyújtott. A 6.‘1 nagy hadihajó egész sereg kisebb hajó kíséretében és a magasban berregő repülőgépekkel felejt­hetetlen látvány volt. A hadgyakorlatok szín­tere most fokozatosan észak felé tolódik, amig valahol llawai, az .Menta-szigetek és Alaszka déli partjai között sor kerül a nagy döntő csatára, melynek be kell bizonyítania, hogy az. amerikai pariok védelmére lett ka­imon intézkedések föl ludnak-e fogni egy ellenséges támadást, vagy sem. A kél Holla a nagy összecsapás után egye- I sülni fog és közös támadást intéz a llawai- szigetek Oaliu nevii szigetén lévő Pearl Harbour hßdikikütö ellen. Ennek a támadás­nak ki kell derítenie, hogy Pearl Harbour- ban állomásozó amerikai buvárhajó csoport alkalmas-e arra, hogy nagy hadihajók segít­sége nélkül sikeresen védje a kikötőt egy erős idegen flotta támadásával szemben. Az Egyrsiill-Államok lapjai nagy részletességgel foglalkoznak a hadgyakorlatokkal s az. ame­rikai nép rendkívüli érdeklődéssel várja a csendes-óceáni hadijáték eredményeit. Hdrícriícsi peren özöne ändnl o város ellen a mnlüieü árvíz mialt Miért maradiak abba a védömunkálatoh a nagygat Körül? CLUJ. (\4r Ellenzék tudósítójától.) A I múlt heti pár napig tartó esőzés, uiint ismeretes, az egész ország területén bor­zalmas pusztításokat vitt véghez. Annak idején beszámoltunk arról is, hogy a cluji gazdálkodók és kerttulajdonosok milyen károkat szenvedtek a Szamos megduzzadásával. Különösen a Dónáth- uti lakosok voltak azok, akiknek egész évi termésük megsemmisült. Városunkban azonban ez nem az első esel. Évek óta már nem ismert határt az ezen a környéken lakó emberek pa­nasza. Keserves munkájuk árán megmű­veli földjeik és kertjeik legszebb re­ménységei! semmisiti meg évről-évre a kiöntő Szamos. Eddig a kártszenve- dök a nagygáton alul lakók voltak, most azonban a városnak egy be nem fejezett vállalkozása folytán a gáton fe­lüli lakósok isszák meg a Szamosnak a vizét. Az. történt ugyanis, hogy évekkel ez­előtt a Donáth-ut ház- és kerttulajdono­sai testületileg vonultak fel a városházá­ra. hogy a legerélyesebb hangon köve­teljék a Szamoson levő nagygát rend­szabályozását. Ez meg is történt, ez kétségtelen. Az a kérdés azonban, ho­gyan? A város nagy költségek árán a gátat egyszerűen 80 centiméterrel fel­emelte. hogy a lezuhanó viz. ne öntse el oly könnyen az alant fekvő területeket. Ezen idő óla a gát alatti Donáth-uton lakók nem is panaszkodnak az árvízről. I Mi történt azonban a gát felett? A gát emelésével a viz színe is természete­sen emelkedett, még pedig oly nagy- arányban, hogy a legkisebb esőzés is ki­hozta medréből a Szamos vizét. Emiatt most a gát felelt vált elviselhetetlenné a lakosok helyzete. Újabb delegáció keres­te fel a városi tanácsot, hogy meggyőzze a tarthatatlan állapotról. A város átvizs­gálva a terepet, megállapította, hogy nemcsak a gátat kell emelni, hanem a folyó két párjára is védőgátat kell húz­ni, amellyel meg lehet akadályozni a Szamos kiöntését. A munkálatok az elmúlt évben tény­legesen is megkezdődtek. Azonban egy szép napon minden megállóit és azóta a Szamos újból csak úgy jár ki medré­ből. ahogy akar. így történhetett meg n mult heti esőzések alkalmával is, hogy a gát feletti területek teljesen viz alá kerültek, a kertek és házak tulajdono­sainak kárára. A kárt szenvedő lakosok sem hagyják most magukat. Egyszerűen kártérítési keresetet adtak he a bírósághoz a város ellen, melyekben nem kevesebbet, mint évi termésüknek megtérítését kérik. Mindenesetre a város majd elmélked- hetik, hogy miért is nem fejeztette be a védőgát körüli munkálatokat, ha majd a bíróság helyet ad a számos keresetnek, amelyeknek fele összegéből már rég fel lehetett volna huzni a kérdéses gátakat. Mozgósziníiázak műsora Ferenczi Ferenc megtalálta igazságát a „hecsfee^ügyben CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Sokszor egv kecske is sok bajt okozhat, ha nem oda van kötve, ahova kéne legyen . . . Kérdez­zék csak meg Ferenczi Ferenctől, aki lakik Harlitiu-utca 8. szám alatt. A cim nagyon fontos, mert szerves összefüggésben van az egész hosszú históriával, ami már három éve tart és ma ért véget az ítélőtábla felmentő Ítéletével. Ferenczi Ferenc cipészmester szomszédsá­gában lakik Chiorean mészáros. A két ház között keskeny rés van s a mészáros «alkal­masnak találta ezt a helyet, hogy idekötözze levágásra váró kecskéit. De Ferenczi lakói más véleményen voltak, ami érthető is, ha tekintetbe vesszük, bog}' a kecske nem vala­mi illatos állat . . . Egymás után költöztek el. mert a mészáros, a házigazda közbenjá­rására sem változtatott a tényálláson. Jobb- ra-balra futkosott, de nem ért vele semmit. Végső elkeseredésében aztán bosszút eskü­dött a mészárosnak. Feljelentette, hogy en­gedély nélkül vág olthon állatokat, köztük kecskéket is, természetesen ... De megint csak ö járta meg. Chiorean feljelentette rá­galmazásért. És a járásbíróságon el is ítél­ték 2000 lej pénzbüntetésre. De Ferenczi nem adta meg magát, felebbezett és a tör­vényszék 600 lejre szállította le a büntetést. Felfolyamodott a táblához, ahol tegnap tár­gyalták az ügyet. Ttt aztán három év után megtalálta igazságát. Sikerült előkeriteni Ghioreannak egy volt segédjét, Péter Lajost, aki eskü alatt vallotta, hogy a mészáros tény­leg elkövette a kihágást. Amit a szomszéd állított, nem volt rágalom . . . Felmentették. Most már csak az a kiván- sága, hogy a világ is tudomást szerezzen róla, hogy megtalálta igazságát . . . KEDD: CAPITOL: ELVESZEM A FELESÉGEM. Vig- operett. Csupa humor és fordulatos cse­lekmény. Fősz. Viktor de Kowa, Adélé Sandrock, Lizzi Holzschuh. ROYAL: NIBELUNG OK. I—II. rész egy­szerre egy helyárért. Teljes opera Wag­nertől. I. rész Siegfried halála. II. Krim- hilda bosszúja. Kezdete 3. 6. 9-kor. EDISON: I. NlEM VAGYOK ANGYAL. Ka- landordráma. Fősz. Mae West. II. MO- ZIBOLOND. Harold Lloyd-al. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉRFIAK PRÉDÁ­JA. Főszerepben: George Bankrott és Miriam Hopkins. II. MADONNÁM, HOL VAGY. Főszerepben: Liane Haid, Otto Waldburg, Fritz Schulz és Victor de Kowa. OPERA-MOZGÓ: A BÍBOR RUHÁS ASZ- SZONY. Fősz. Marlene Dietrich. Jön: SZESZÉLYES ASSZONYOK. Fősz. Nor­ma Shearer és Robert Montgomery. KÄSTNER: Három ember a hóban A „Fábián“ világhírű Írójának uj könyve a legmulatságosabb és egyben a legmegindi- tóbb könyvek egyike. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászon­kötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. NŐI DIVA TLAPOK legnagyobb vá­lasztéka az Ellenzék könyvosztályában CInj, Piát a Unirii. Rostás lánca hamlspftizf csinál... CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Ros­tás-dinasztia egyik hosszuliaju érdemel, ben gazdag tagja fölött Ítélkezett tegnap a tör vényszék. Rostás Janen, mint a család ('ak­iiem valamennyi díszes képviselője pénzha­misítás! kisérlel miall került öss/eülkö/ó\lx a törvénnyel. 0 ugyan másképen állítja be a dolgot. Hogy is gondol olyant a törvény­szék? ö nem csinál efféléket. — De már egyszer el voltál Ítélve négy hónapra mondja az. elnök. — Igen, de akkor fát loptam, védekezik x cigány. — Hát mennyi fái lophattál, hogy négy hónapot kaptál? — Már arra én igazán nem emlékszem, mert rég volt ... A dolog ugyanis úgy tör­tént, hogy magához hivatott Turda Achim és megkérdezte „tudsz pénzt csinálni?“ Pénzt akart adni, hogy gyártsak neki ha­mis pénzt... Turda Achim, a koronatanú kissé másként mondja el a dolgokat. Rostás beállított hozzá és ötezer lejt kért, hogy hamis pénzt gyárt­son neki. Turda belement a játékba, de elő­ször azt követelte, hogy a cigány előtte csi­náljon egy hamis húszast. Rostás beleegye­zett és kiöntött előtte egy silány hamisít­ványt, de az utolsó pillanatban kicserélte azt egy valódi húszassal. Turda tette magát, hogy nem vesz észre semmit; a húszassal el­küldött a holtba, hogy cigarettát hozzanak érte. Ugyanakkor azonban értesítette a csend- őrséget is, ahonnan kijött az őrmester és le­csípte a cigányt. A ..pénzgyártás“-nál jelen volt Rostás leá­nya is, Mária, ő is mindent úgy mond el, mind az öreg. Csak akkor jön kissé zavarba, mikor megkérdik hány éves: — Húsz — válaszolja. — Hisz ezelőtt két évvel már huszonkettő voltál, állapítja meg az iratokból az elnök. — Hát én azt nem tudom olyan pontosan — vágja ki magát a leány. Az öreg Rostás .Tancu három hónapig, a leánya pedig egy hónapig fognak a bírósági börtönbe költözni. jókedvű kiránduló- társaságban hang nélkül összeesett és meghalt Miculescu Sihiu-i alezredes SIBIU. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tragi­kus körülmények között hirtelen meghalt Sibiu-ban Miculescu Mihail intendáns alez­redes, a város román társadalmának egyik közismert alakja. Az ötvenes éveken túl­lévő rokonszenves katonatiszt hölgytársaság­ban autókirándulást tett a város közelében lévő Jungerwaldba. Az erdő szélén a társa­ság leszállott az autóról és gyalog folytatták Htjukat a halastó felé. Az alezredesnek — néhány fültanu állítása szerint — vitája támadt a társaság egyik hölgytagjával. A vita hevében Miculescu alezredes hirtelen elsápailt. szivéhez kapott és a kö­vetkező pillanatban hang nélkül esett Ösz- sze. A mellette álló uriasszony éles sikoltására a társaság többi tagjai is odarohantak, élesz- tési kísérletekkel próbálkoztak, de miután minden hiábavaló volt, gyorsan beszállítot­ták a katonakórházba, ahol azonban az orvosi vizsgálat már csak a beállott ha­lált konstatálhatta. Miután megállapítást nyert, hogy a hirtelen halál oka szivszélhüdés, az ügyészség az al­ezredes eltemetésére megadta az engedélyt. A tragikus sorsú alezredes családja és a katonai hatóságok úgy intézkedtek, hogy a holttestet szülővárosába, Turnu-Severin-be szállítják. A koporsó elszállítása tegnap dél­után nagy katonai pompával ment végbe. A katonakórház bejárata előtt hatalmas tö­meg szorongott. Jelen voltak az összes kato­nai és polgári hatóságok képviselői, a VII-ik hadtest törzskara, katonai diszszázad és a 90-es gyalogezred zenekara. A koszorúkkal borított koporsót a halott alezredes bajtár­sai vállukon hozták ki a katonakórház ká­polnájából, majd elhelyezték a gyászkocsin, amely lassan gördült tovább az állomás felé. Miculescu alezredes nemcsak Sibiu román társadalmában, de kisebbségi körökben is általános közbecsülésben állott s rokonszen­ves egyénisége miatt mindenki szerette. Tra­gikus hirtelenséggel bekövetkezett halála mély részvétet keltett. líIMETATÓ A GYÜMÖLCSÖS KEZELÉSÉBE A gyümölcs=kertész részére nélkii = lözhetetlen kis füzet, a gyümölcsös egész évi kezelését illetőleg. 15 lej bé* ; lyeg ellenében azonnal megküldi az Eí- i lenzék könyvosztálya, Cluj, P. Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents