Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-19 / 113. szám

î S LI. BN Z ÉK I 9 3 5 májún I 9. A hé< világpolitikája Kollektiv paktum, vagy kétoldali paktum? MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ \dű. Soka i.irt. Nvomor „Strainek.“ Taksák. Demokrácia. Barázdák. ADEYERUl : Általános a pamvz az adóbchnj­iMs'k. módja muut. Brx'Ui .»búban és Ohemiában a hói-ik ajtaját akasztották 1c az adóvégrehajtók, Bucureşti lsen hat iparos szerszámát s ittek cl s old meg s-át ;,a papírokat hívtak helyettük. Cer- iKiut. Imii ',4 tód ás/üzletet pecsételtek le s ugv nirs.;.syoritott.ik a mészárosokat, hogy e -k sztrájk­ba léptek Tudjuk, hogy nem az adószedő köze­gek hibásak, a közönség azonban mégis őket okol­ja s egs tekintélyes I berális vezér a fővárosban a végrehajtót 1 lakásáról kipofozta. T.zt az állapotot meg kell szüntetni, mert igen nagy a kockázat. ARGUS: Az. utóbbi öt évben megháromszoroz­tuk petróleumkivitelünket, még sem szaporodott meg a bevétel. Hosszasan húzódik már lontos kérdés elintézése. A7. általunk kivitt áruk ára esik, s a behozott áruk ára úgyszólván meg van ryjgzjtve ezzel szemben. Ezt néhány hónapon át tűrni lehet, de ha éveken út tart, nemzeti erőinket teljesen kiszikkasz.tja. Azok az államok, melyekkel barátságos viszonyt tartunk fenn, nem vehetik egyszerűen tudomásul ezt a helyzetet s nem ad­hatnak „platónikus“ válaszokat panaszainkra. DREPTATEA: A bessz.arábiai faluk nyomorú­sága leírhatatlan. Hogyan lehetséges, hogy gyöke­rekkel és burjánokkal táplálkozzék naponként en­nek a tartománynak lakossága? Több olyan falu van itt, ahol a nép a tavalyi termés kenyerét még meg sem kóstolta. Puliszkával és romlott kukori­cával teleltek s most burjáncvésre vannak szorít­va. Nincs egy ban a háznál, sóra vagy gyufára. Btt2a nines. Ami kevés termett, a2t eladtak, hogy kifizessék adósságaikat. Majorság, szarvasmarha sincs ? hányzik a megfelelő eszköz, hogy a földet kiaknázzák. Munkaalkalom hiányzik. Az adó nő, és szaporodik. A Lapusna-i törvényszéken trenden hét szerdáján százszámra árverezik az ingatlano­kat adóban. Így 56 ingatlant — ezek közt 35 fa­lusi ingatlant — adtak volna el május 3-án. ha ve­vő akadt volna. TARA NOASTRA: Nagy a mi elégtételünk, midőn a nemzeti gondolat harcosainak számát szaporodni látjuk, ők is azt akarják, amit mi akarunk. Ki akarják terjeszteni a román-frontot másokkal. így indult el Goga az ő századainak élén, mint most Vaida. A háború azonban nem fog egyhamar befejeződni. Türelemre és fegyelem­re van szükség tehát sorainkban. A „strainek“-nek jó szervezetük van és hatalmas technikával rendel" keznek. Megvásárolják a gyönge román jellemeket, akiket kémekké és árulókká alakítanak (?). CURENTUL: A ,,Speciális alapokról“ akarunk beszélni, melynek értelmét senki sem tudja. — Ezek törvényes és törvénytelen alapok osztályá­ba sorozhatok. Az utóbbiak (melyek a parlament megkerülésével voltak alkotva) következők: 1. A rendőrchesturák által szedett taksák. 2. Az igaz­ságügynél szedett taksák. 3. A gazdasági propagan­dára szedett taksák és a kontingentálási illetékek. 4. Érettségi alap. Ezután azok a különféle össze­gek következnek, melyek a pénzügynél, belügynél, iparügynél, közlekedésügynél, földművelésnél van­nak bevezetve. A számvevőszék legfelsőbb bírósá­gának kötelessége, hogy rendet teremtsen a taksák ügyében. ROMANIA NOUA: Egy idő óta mindenért a demokráciát teszik felelőssé. Nem kap valamelyik párt elég szavazatot? A demokrácia a hibás. Nem jut kormányra? A demokráciát okolja. Valaki ér­demtelenül jut politikai előnyökhöz? Ismét csak a demokráciát teszik felelőssé. Házasságtörés, korrup­ció. Balkán-kupa, pénzválság, miden terv meghiú­sulása csak a demokráciára vezethető vissza. Né­melyek azt hiszik, hogy nem lehet jó hazafi egy demokrata, összetévesztik a nemzetköziséget s a világpolgárt a demokráciával. Nemrég egyik is­merősünk Maniuról azt mondta, hogy ő nem áll nemzeti alapon, nem jó román, mert „európaidnak tartja magát. Elfelejtik, hogy a demokrácia szem­pontjából nincsenek csak egész emberek s egész hazafiak. LUPTA: Mihalache megmondta: „Ha 13 millió jómódú mezőgazda volna az országban, akkor ez boldog volna. Könyvet, egészséget és jövedelmet kell adni a faluknak. Ha csak egy darab kenyér­rel ennének többet, nem jutna semmi az idegen országoknak oly célból, hegy állatokat hizlaljanak búzánkkal. Munkaalkalmat kell teremteni. A fa­lusi csak 100 napot dolgozik az év 365 napjából, ízért akarjuk az uj Romániát megépíteni.“ Ezzel Mihalache rámutatott a „nemzeti-munka“ igazi jelentőségére. Ez nem azonos azzal, amit a numeru- szok hivei akarnak, akik nem látják, mi történik a barázdák körül a falvakban. Hogyan készül az én házam ? (Amit minden építtetőnek tudnia kellene.) Irta: Komoly Ottó oki. mérnök. Rengeteg tervrajzzal és ábrával 99 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidék­re azonnal szállítjuk. Laval a hét elején véglegesítette Moszkvá­ban a francia -orosz szerződést, melyet rö­videsen nyomon követett a majdnem telje­sen hasonló szövegű szerződés Csehszlovákia és Szov jctoroszország között. A francia kiil politika ezzel végleg lemondott a sordon sa- nitaire. „az egészségügyi elszigetelő őv“ po­litikájáról, melyet a háború után jó ideig vitt a szovjetoroszok ellen. Akkor a néme­tekkel szembeni francia békülékenység is úgy festett, mint védekezés a szovjet-vesze­delem ellen. Ma megfordítva, a Moszkvával való barátkozásnak az a látszata, mintha tisztán csak a német veszedelemtől való fé­lelem következménye volna. Ez az utóbbi látszat azonban közel is áll a valósághoz, mert a francia külpolitika központjában ak­kor is a német kérdés állott, mikor egész­ségügyi védőővet akart megszervezni a szov­jetoroszok ellen. Akkor arról volt szó, hogy a progresszív Németországnak esetleg se­gítségére szolgáló orosz, erőt semlegesítsék, ma, a százszázalékos nacionalizmus német- országi győzelme után megint csak a német kérdés az, amely döntő szerepet játszik a francia külpolitikának Moszkvával szemben elfoglalt álláspontjában. Az orosz—francia erővonal Az európai szárazföldet átszelő francia— orosz erővonal természetesen sok tekintet­ben döntő hatással van a kontinens többi erőinek és erőcsoportjainak elhelyezkedésé­re is. A többé-kevésbé elszigetelt Németor­szág természetesen nem nézi tétlenül a kö­rülötte folyó játékot, Lengyelország, mely ennek az erővonalnak közvetlen hatása alá esik, szintén megteszi a számára szükséges­nek látszó ellenlépéseket. De mindez nem változtat sokat azon, hogy Európa újabb külpolitika fejlődésének kiinduló pontjában a most véglegesített orosz—francia katonai együttműködési szerződés áll. Ezután követ­keznek az újabb lépések, melyeket Párisban. Londonban és Rómában a béke kollektiv megszervezésére irányuló fáradozások nevé­vel illetnek. A francia külügyminisztérium­hoz közelálló Temps szerint az orosz—fran­cia egyezmény ezeket a fáradozásokat nem zárják ki, mert amint a lap diplomatikusan írja, a Páris és Moszkva közötti megegyezés ,,inkább a nélkülözhetetlen gát létrehozásá­nak látszik, mint olyan tarlós építménynek, amely alatt az európai béke véglegesen elhe­lyezkedhetnék“. A megváltoztatott keleti pak­tumterv De milyen lesz, ha sikerül ez a végleges építmény. A franciák két alap-pillérét a ke­leti paktum bizonyos fokig megváltoztatott formájában és a jövöhónapi tárgyalásoktól várt dunai egyezményen látják. A keleti pak­tum terve, mint a Laval tárgyalásait kővető hivatalos jelentésekből látszik, lényegesen módosult Moszkvában. A franciák és úgy látszik az oroszok is, lehetővé akarják ten­ni a lengyeleknek, hogy csatlakozzanak hoz­zá és ezzel kényszeríteni próbálják a német birodalmat arra, hogy szintén csatlakozzék a paktumhoz. A tervben létrejött változás elég lényeges. Kihagyták belőle, amit a len­gyelek és németek leginkább kifogásoltak: kölcsönös segítségnyújtás vállalásának kö­telezettségét. Nagy kérdés azonban, hogy a terv ebben az enyhitett alakjában is kedve­ző fogadtatásra talál Varsóban. A lengyelek­nek az egész kollektiv terv nem rokonszen­ves. mert súlyos kockázatokat jelenthet szá­mukra, mig az oroszokkal és németekkel már külön-külön fönnálló kölcsönös meg­nemtámadási szerződéseik ilyen kockázatok nélkül biztosítják legalább egy időre a len­gyel terület sérthetetlenségét. Természetesen csak egy időről van szó, mert a Németor­szág és Oroszország elleni nagy lengyel vi­tás kérdéseket ezek a kétoldali megegyezések nem intézik el. Igv magyarázható meg, hogy a lengyel külpolitika, bár szívósan ellenke­zik a Keleteurópára vonatkozó francia ter­vek ellen, lényegében mégis fönntartja a írancia szövetséget és nagyon óvakodik át­lói, hogy túlságosan feszültté tegye, akár a Páris, akár a London felé vezető szálakat. A két rendszer A vita lényegében itt is a kétoldali pak­tumok és a kollektiv paktumok rendszere között folyik. Mind a két rendszernek meg lehetnek az előnyei és a hátrányai. A két­oldali paktum csak bizonyos irányban kö­telezi a résztvevő államokat a béke megtar­tására, mig más irányokban szabad kezet hagy neki. A kollektiv paktum sokirányú és nagy területekre vonatkozó kötelezettségeket jelent a béke fenntartása érdekében, nem egy, hanem sok állammal szemben. A két­oldali paktum előnye az, hogy a vállalt kö­telezettségek teljes tudatában belátható le­hetőségekre vonatkozik és a szóbanforgó ál­lamokat rendesen csak érdekeik határáig me­nő lépésekre kötelezi. Hátránya, hogy nem általános, minden irányú kötelezettségválla­lás a béke fenntartására. A kollektiv pak­tum ezt a kötelezettségvállalást nagy terü­letre és sok állammal szemben általánosít­ja. Viszont azzal a veszedelemmel jár. hogy minden kis összeütközés, minden háborús viszály bármilyen kis államok között is szer- ződésszeriileg maga után vonhatja egész Euró­pa lángbaborulását. Bárhol válik le a kollektiv paktum rendszerében egy kő Európa mai épületéről, az gurulósában elkerülhetetlenül lavinává válik, amely széles tér lile tej) el­söpör maga előtt olyan értékeket is, amelyek különben védett helyen állanának a lesza­kadt kődarab zuhanása elől. Merre tart Európa? Mégis az a helyzet, hogy pillanatnyilag Európa vagy a kollektiv paktumok rendsze­re, vagy a fokozatosan mindinkább fenyege­tő háborús veszedelem felé tart. A kollektiv paktum-rendszer hivei azt állítják, hogy a mai viszonyok közt úgysem lehet elszigetel­ni az egyes országok közötti konfliktusokat, bárhol is törjenek azok ki. Viszont, ha az elszigetelés lehetetlen, akkor helyesebb, ha az országok kollektiv szervezkedésének na­gyobb súlyát állítják szembe az esetleg há­borúra törő állam vagy államok törekvései­vel. Ezt az álláspontot képviseli ma Anglia is, mely amint Eden főpecsétőr legutóbbi beszédében kijelentette, végleg letett a „fé­nyes elszigeteltség“ hagyományos politikájá­ról. Anglia nagy szerepet akar vállalni az európai kollektiv paktumok megszervezésé­ben, ami a londoni külpolitika aránylagos hideg vérét tekintve, az adott viszonyok kö­zött inkább megnyugtató dolog. Az európai külpolitika pillanatnyi képét a kollektiv pak­tumtörekvések érvényesülésével szembeni vá­rakozás szabja meg, anélkül, hogy ez a vá­rakozás bármilyen szempontból is nyugodt- sági állapotot jelentene. Német ellenvágások Németország, nyilvánosságra került jelek szerint, két ponton igyekszik keresztezni a kollektiv paktumot kereső törekvéseket, me­lyekről úgy érzi, hogy elsősorban ellene irá­nyulnak. Ez a két pont: Varsó és Belgrád. Varsóban már teljes erővel érvényesül a né­met játék. A lengyel érdekek a keleti paktum ügyében bizonyos pontig párhuzamosan ha­ladnak a német érdekekkel, eddig a pontig tehát számithat Berlin Varsó támogatására. Hogy ezen túl mi történik, arra vonatkozó­lag alighanem ugyanolyan bizonytalanság uralkodik Berlinben, mint Párisban. Len­gyelország az erre vonatkozó döntést minden bizonnyal szintén a jövő eshetőségeitől teszi függővé. Belgrádban bizonytalanabb sikerű­nek látszik a német játék. Teljesen alap nél­kül azonban itten is aligha indult meg. Ber­lin nem minden jogosultság nélkül számit- hat azzal, hogy a francia külpolitika kettős játéka Olaszország és Jugoszlávia között könnyen hagyhat számára olyan űrt, ahol a német befolyás beférkőzhetik Belgrádba. Gőring közelebbről hosszabb ideig tartó lá­togatást fog tenni Jugoszláviában. Előre küldött nyilatkozataiban rendkívül meleg hangon beszél a jugoszláv hadseregről és fájlalja, hogy a németek ilyen vitéz hadse­reggel kerültek szembe annak az osztrák— magyar monarchiának érdekében, amely sze­rinte minden tekintetben megérdemelte rossz sorsát. Külpolitikai események figyelői előtt nem maradhat észrevétlenül az sem, hogy Jeftics jugoszláv miniszterelnök, kinek a na­pokban kellett volna találkozni Velencében Suvich-al, elhalasztotta útját a jövő hónapig. Addig valószínűleg megtörténik Gőring ju­goszláviai látogatása is, melyet pár nappal el kellett halasztani, hogy a porosz minisz­terelnök résztvehessen Pilsudszki temetésén. Németországban ugyanekkor nem minden célzatosság nélküli érdeklődés mutatkozik a jugoszláv kultúra érdekeivel szemben. A müncheni Deutsche Akademie az utóbbi idő­ben valóságos propagandát fejt ki ebben az irányban. Ugyancsak a Deutsche Akademie rendezte meg pár hét előtt a legnagyobb ju­goszláv szobrásznak, Ivan Mestrovics-nak müncheni kiállítását is, melyet nagy üune­Feüedezteh Amerikában egy ui csoda gyógynövényt Amerikában az ősvadonban olyan gyógynövényt fedezett fel egy tudós, amelynek kivonata m— éves gyomor., bél és epe bajokat rendkívül gyor­san meyfcyâfţyit. E gyógynövény kivonatár „Gastro D“ nek hív­ják és a küLföldi tudós professzorok csodás ctcJ- ményeket értek cl vele, mert c gyógyszer .irm- csak csillapítóiig hat, hanem a betegség okát szün­teti meg s ezáltal az egész, emberi szervezetben a seitélet újjáéled és egy egészséges, normális állapot áll be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gvo. mór. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, szivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- és bélfekélye- ket. A „Gastro D“.vel az emberiség egy olyan gyógy szerhez jutott, amcy sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyitotr, melyeket diagnost kálni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ara 103 lej, vidékre utánvéttel :s küldi, 20 lej költség felszámításával. pélyességgel nyitott meg a bajor miniszter- elnök. A bajor miniszterelnök ajkáról meleg szavak hangzottak el ebből az alkalomból a germán és a délszláv faj barátságos együtt­működése érdekében. Mégsem lehet azt ál­lítani, hogy Európa külpolitikai játékában már kialakult volna egy számbavételre igényt tartó erővonal Belgrád és Berlin kö­zött. Ez az erővonal azonban a lehetősé­gek között szerepel és megvalósulása attól függ, hogy ;u európai helyzet hogyan fej­lődik tovább és főleg, hogy hogyan alakul tovább a dunai népek egymáshoz való vi­szonya. A másik fenyegető kérdés A másik kérdés, mely zavarólag szőheti keresztül a páris—moszkvai erővonal által csoportosított európai vitákat, a fenyegető olasz—abessziniai háború. Ez a lehetőség nemcsak azért érinti suljmsan az olaszok­kal Európában szorosan együttműködő Franciaországot és Olaszországot, mert nagy- kiterjedésű afrikai birtokai vannak, hanem azért is. mert fejleményeiben a Népszövetsé­get hozhatja súlyos helyzetbe, amelyet pedig, mint a tervezett kollektiv békebiztositó rend­szer zárókövét, pillanatnyilag különösen kí­mélni akarnak Londonban és Párisban. Lon­don és az ebben a kérdésben Angliát szívesen előre engedő Páris tehát előreláthatólag min­dent meg fognak tenni az olasz—abesszin háború kitörésének meggátlására. Törekvé­seik sikere attól függ, hogy Mussolininek mik az olasz—abessziniai konfliktussal kap­csolatos tervei, mert ezek pillanatnyilag tel­jesen átláthatatlanok. Mozgószínházak műsora! SZOM B AT—VASÁRNAP : CAPITOL: ELVESZEM A FELESÉGEM. Vig- operett. Csupa humor és fordulatos cse­lekmény. Fősz. Viktor de Kowa, Adélé Sandrock, Lizzi Holzschuh. EDISON: I. Molnár Ferenc LILIOMA. Char­les Boyer-el. II. FRA DIAVOLO. Anber operája. Stan és Bran-al. Vasárnap dél­előtt 11 órakor iskolai matiné. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉRFIAK PRÉDÁ­JA. Főszerepben: George Bankroft és Miriam Hopkins. II. MADONNÁM, HOL VAGY. Főszerepben: Liane Haid, Otto Waldburg, Fritz Schulz és Victor de Kowa. OPERA-MOZGÓ: KARD ÉS KERESZT. Fő­szerepben Jose Mojica. Hel várak: 10 és 20 lej. ROYAL: Dupla műsor: í. CSAK EGY KIS­LÁNY VAN A VILÁGON. Fősz. Magda Schneider. II. A VADLOVAK KIRÁ­LYA. Fősz. Rex, a csodaló. ÚTMUTATÓ Ä GYÜMÖLCSÖS KEZELÉSÉBE A gyümölcs-kertész részire nélkü­lözhetetlen kis füzet, a gyümölcsös egész évi kezelését illetőleg. 15 lej bé­lyeg ellenében azonnal megküldi az El­lenzék könyvosztálya. Cluj, P. Unirii. AMERICA I nyári kert, fenyves lu­gas, szombaton megnyílik ! KOMJÁTSZEGI VEZETÉSE ÂLÂTT!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents