Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-15 / 111. szám
'iiW iî HHIil^^ i I UH MII Szerkesztősig, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v os z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: roo. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVÍ. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM. PÉNTEK 1935 MÁJUS 17. A törvény szentségéről és hatalmáról van szó. El- utasithatlan, szeghetetlen, voltáról. Az örök törvényről, az isteni törvényről és a tételes törvényről, az emberi törvény- ről. És pedig szó van Glondys Vidor sz<\sz ev. püspök rövid nyilatkozatában, amelyet a szász nép szinte hivatalos jellegű politikai szócsöve, a Tageblatt közölt egy szürke hétköznapon, tegnap- előtt, közismert, hogy a püspök a leghevesebb támadások központjában áll, amióta kikeresték az egyházi értesítőből a híveihez intézett húsvéti szózatát, amelyben a kisebbségekre nehezedő nagypénteki megpróbáltatásról beszél, tízekre a támadásokra régebb válaszolt és válaszát, amely érthetően a két | nagy törvényhez való hűség, az állam iránti hűség és a kisebbségi nemzethez ->aló hűség egyaránt óitvilágitott és óiméi cg itett, úgy tüntették fel, minthogyha eredeti álláspontját föladná és egy- j ház fejedelmi kötelességét sutbavetné. — J Most egy nagyon rövid és nagyon ke- j mériy és egy nagyon világos és egy na- ! gyón szeretetreméltó nyilatkozatot irt, | mesteri szavakkal és ragyogó fönséggel ! n kisebbségi hitvallást ácsolva meg. „A mi magatartásunkat a helyzet és a kötelesség szabja meg. Mi egyrészt sohasem fogunk törvénytelent cselekedni, de éppen úgy nem fogunk lemondani a törvénybe foglalt eszközökről, jogaink biztosításában, az első állampolgári hűségünk, a másodikat pedig Istentől kiszabott kötelességünk miatti Ez az isteni és emberi törvény, amelytől egy hajszálnyira sem lehet elhajolni. Két törvénynek egy útja van s csak, mint mindennek, ennek az utnak kétoldalú; ez az ut az igazság és a jog útja, az egyetlen utnak pedig ama két oldala: hűség az állam és hűség az Isten iránt. Mind a kettőt egy aránt a Törvény szabályozza. Ezek után lehet-e kérdés, hogy a két törvény összeütközhetik és lehetséges-e, hogy a két oldal mereven szembekerülhet egymással? Nem lehet. Nem kérdéses. És ezért nem is kétséges. És ezért nincs semmiféle habozásnak helge sem az állam vagy társadalom, sem a kisebbség, akár mint nemzet, akár társadalom, akár egyház, akár művelődés, akár közgazdaság formájában jelentkezik. A törvény épp úgy érdeke az államnak, mint mindennek, amit Istentől származtatunk. Az államnak érdeke, hogy a törvény alapján hűségesek legyünk iránta és az állam érdeke, — minthogy nyelvet, fajt, nemzetiséget, kisebbséget nem mesterségesen hoztak létre és ápolnak, hanem teremtettek, légyen a: többségi vagy kisebbségi — ezt a nagy tényt, ezt a valóságot kifejező és gyámolitó törvényt egész tiszteletben tartani. Ezért nem lehet összeütközés állam és kisebbség között, ha mindkettő tiszteli a törvényt s megtartja mellékcélok nélkül. Ha mind a kettő a törvény egyenes utján marad s nem csúszik le a szegélyező kukoricaföldekre, ahonnét orvtámadásokat lehet intézni jog és igazság ellen; mind a két hűség ellen. A szász evangélikus püspök nyilatkozatában, mint minden más hasonló férfias, őszinte és bölcs kisebbségi nyilatkozatban, tisztán ég a vitathatlan és szent junktim, minden törvény iránt való kölcsönös hűség kapcsolatának parancsa. Igazság és jog nem ismerhet egyebet, felülről lefelé, alulról fölfelé, egymás mellett és egymásután egyaránt, mint az igazi kettős hűség tényét és hatályát, A fcggicrkczts fokozását sürgették oz angol télsőhazban „Meg kell érieini a németekkel, hogy ugyanolyan sebeket lógnak kapni? aminoket ők adhatnak“ — mondotta lord itothermere LONDON. (Az (Ellenzék távirata.) A lordok házában tegnap újra nagy vita folyt az angol katonai felkészültség kérdésében. Mot- tiston lord indítványt tett, hogy szervezzenek honvédelmi minisztériumot, mely egyesíti és irányítja a hadügyi kérdésekkel foglalkozó összes minisztériumoknak, a hadügy, a haditengerészeti és a légügyi minisztériumok ügyeit. Hailsham hadügyminiszter válaszában elfogadhatatlannak mondta az indítványt, mert ez minisztériumok fölötti minisztérium lenne, amire nincs szükség. A honvédelemmel foglalkozó minisztériumok együttműködése enélkül is teljességgel biztosítva van — jelentette ki a hadügyminiszter —, de nemcsak ezeknek az együttműködése, hanem a honvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködése is biztosított dolog. Angliában jelenleg 50 ilyen bizottság dolgozik — mondta lloilsham hadügyminiszter —, hogy a védelemnek és a háborús cikkek előállításának szükségleteit szorgalmazza. A további vita folyamán lord Rothermere szólalt föl és beszédében szenzációs közléseket tett a német fegyverkezésről. Ezek a közlések, melyeket az angol sajtó, különösen a Rothermere-lapok ma vezető helyen hoznak, figyelmeztetik Angliát, hogy gyors fegyverkezésre van szüksége, mert különben a létét kockáztatja. — Angliát — mondta beszédében Rother- mere lord — történelmében példátlan veszély fenyegeti. Az európai szárazföldön egy hatalom olyan mértékben fegyverkezik, amely ha kellő ellensúlyozásra nem talál, valósággal kénye-kedvére szolgáltatja ki a földrész többi államait. Felelősségem teljéi tudatában állítom, hogy „ Németországnak már tízezer gyors, nagy repiilősugaru és nagy teherbíró képességű bombavető repülőgépe van, melyekkel bármelyik pillanatban támadást inditbat. Ezzel a légi fegyverkezéssel szemben Angliának is kötelessége, hogy a szükséges választ megadja. Az angol hadirepülés fejlesztését minden erővel gyorsítani kell és meg kell tenni a szükségeseket, hogy feladata magaslatán álljon. Másrészt külpolitikailag is meg kell tenni a szükséges lépéseket arra, hogy Anglia érdekei ne szenvedjenek csorbát. A német légi fegyverkezés irtózatos veszedelem és eszei az irtózatos veszedelemmel szemben meg kell értetni a németekkel, hogy légi erejük fölhasználása esetén legalább ugyanolyan sebeket fognak kapni, amilye- n .-'- 't adhatnak. 9 1 , /, A vitat bezárólag k>rd Hailsham a kormány képviseletében megnyugtató kijelentéseket tett Anglia légi fegyverkezéséről. Filmhíradó a Balkán államok vezérkara fővárosi szerepléséről boldog volt előadásának páratlan sikerével, hogy ezt meg is Ígérte. ígéretét be is tartotta, de mondani már nem volt hajlandó sokat, kijelentvén, hogy előadása során eleget beszélt, hisz nem hivatalos látogatást tett Bucuresti-ben. De határozottan újból bebizonyította, hogy elbűvölő ember és mindenkit, aki beszél vele, könnyedén levesz a lábáról megvesztegető modorával és ragyogó intelligenciát sugárzó fölényével. Paul Boncour szónoki diadala.—Az óvatos Tewfik Rüstü Áras.— A pedáns Maximos közbeszólása. — A fess Purics sikerei BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A román fővárosnak valóban mozgalmas napjai voltak az elmúlt héten. Események követték egymást gyors egymásutánban és lázas lüktetéssel fokozták fel ennek az amugyis élénk városnak élettempóját. Alig tűntek fel a „Bukaresti Hét“ kiállításának első látogatói a főváros útvonalain, sok, idegen iobogós, pompás luxusgépet lehetett látni, különböző divatos éttermek és fényes szállodák előtt, ahol a külföldi delegációk laklak. Az Athenée Pallace valósággal zász- lőerdőben viritott és a nemzetközi közönséggel megtelt nagy hall valóban a genfi ese- ménvdus napok sürgés-forgására emlékeztetett, A lebilincselő Boncour egész világon oly sokat emlegetett csődje. Előadás után, mikor az érdeklődő közönség már szerteszéledt az Atheneul-ból, Francia- ország világhírű népszövetségi politikusa sikerének feledtető mámorában kissé elfogultan jön le a márványoszlopos folyosón a hallba. Arca sugárzott az örömtől és a nyájasságtól és csak akkor vált kissé szórakozottabbá, mikor kéréssel hozakodtam elő: — Igen, ugy-e Genfből ismerem . . . — Igen, Elnök Uram s legutoljára éppen a japán delegáció bálján volt alkalmam látni Excellenciádat . . . Élek a reménnyel, hogy itteni látogatása során engedélyez számomra egy audienciát . . . Abban a pillanatban Paul Boncour olyan jb ingyen büffé áldásai Az estélyek és sajtófogadtatások egymást érték és a külügyminisztérium gavalléros bőkezűségét alaposan kiélvezhették nemcsak a meghívott balkáni külügyminiszterek és a tiszteletükre több Ízben összegyűlt diplomáciai személyiségek, hanem a minden földi jó iránti érdeklődésükben közös nemzetközi újságírók. Folyt a pezsgő és a kaviáros szendvicseknek nagy keletjük volt, bizonyára azért is, mert nem kerültek pénzbe. A konferencia utolsóelőtti napján bucsu- estély volt, a külügyminisztérium dísztermében. az elfoglaltsága miatt váratlanul elutazó Boguljov Jeftics jugoszláv miniszterelnök tiszteletére, akivel egyébként sikerült néhány szól váltanom, éppen mikor megérkezett az estélyre. Két nyilatkozat Itt lakott az egyik ötödikemeleti lakosztályban Paul Boncour, aki két előadást tartott az Athénéul-bari, amelynek nagytermét utolsó helyig megtöltötte Bucureşti szellemi elitje. Csak meghívókkal lehetett a terembe lépni és minden egyes meghívóért rejtett közelharc folyt. Az első előadásra sikerült meghívót szereznem és igy két órán keresztül hallgathattam a hires francia államférfiu- nak a tökéletes szónoki művészet legraffinál- tabb eszközeivel előadott beszédét, amelynek magától értetődően, viharos sikere volt. Ott volt mindenki Tatarescutól és Titulescu- tól lefelé, aki csak valamit számit Bucureşti társadalmi világában. Érdekes, hogy az a Paul Boncour, aki a világ közvéleaxénye előtt általában a francia nagyipart képviseli, milyen lendülettel és simulékonysággal tudott jártasságot szerezni a modern állam- szerkezet szakszerinti kiépítésével kapcsolatos kérdésekben. Látnivaló, hogy a francia szellemi életet milyei'ievősen foglalkoztatja a parlamentárizmusnak az Megkérdeztem benyomásai felől, amelyeket a Balkán-konferenciáról szerzett, mire ez a joviális képű, bácskai kisgazdára emlékeztető szerb kormányfő, mint aki nem tud kitérni a kérdés elől, ennyit mondott: — Legjobb impressziókat viszem magammal, amelyek megerősítik bennem a hitet, hogy a Balkán Blokkban tömörült államok végre felismerték érdekeik közösségét, őszintén szólva optimista voltam, de az is maradok a nemzetközi együttműködést illetőleg és azt hiszem, enélkül az optimizmus nélkül egyetlen európai politikusnak sem szabad semmihez hozzáfognia. Néhány perc múlva Tevfik Rüstü Áras török külügyminiszter érkezett meg török- lobogós, hatalmas Lancia kocsiján, akinek sötétszemüveges, filigrán és mozgékony alakját olyan régóta ismerik az európai nemzetközi konferenciákon. Mióta nem láttam, maga az ember nem változott, legfeljebb zárkózottabb lett. Alig akar nyilatkozni, mintha félne, nehogy a világért többet áruljon el egy szóval is, mint amennyit a hivatalos kommüniké közöl. Nem, mégis mondott annyit, hogy a politikai egyetértés utján előrementek az érdekelt államok, aminek gazdasági téren is meglesznek a kedvező kihatásai. Mindaddig nem tudtunk meg többel a zárt ajtók mögött folyó balkáni értekezl M munkájából, amig végre hétfőn este hét órakor Dragu János sajtófőnök közölte, hogy a kommüniké elkészült és annak meghallgatására bevonulhatunk a Sturza-palola belső fogadótermébe. (Folytatása a 10. oldaion.)
