Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-02 / 100. szám
4 E l. 1.BBZÉK I 9 JB májút J. .4 legszebb pillanat S/óval Végé mindennek k<•<!n«‘n Fizu? \ln»g\ vesszük l'uln jdonkcprit nincsen semminek Maija \ i közel a 11 < > 11 hoz auk kel Kink hű« mugi» India, hogv a kel lónk dolga nem olyan hétköznapi dolog, mini annyi e/.ei emberpáré Ez nalain is, Je nonei is eg) elei leguag)old» ügye és egy eleire s/.ól. llogv neki moşi a palvii.j» miüll Vinci ikal>a kt'll költöznie, ón pedig nőm mehetek volt', az csak külső változás Vmi a lényeg. a nőm változik, Eleiének legnagyobb ór/óso mindig ón maradok s az ón eleiem legnagyobb ór/óso mindig ó marad, kölni, hogy odakint inog log házasodni es boldog is h'sz, Vz is lohol, hogy ón itthon majd ogvs/or férjhez megyek. De az biztos, hogy mindegyikünk a másikra fog gondolni abban a pillanatban, mikor meghal. Nem szenved? Már nem. Eleinte sokat sírtam. Aztán Ivlotorüdtiink mind a ketten, hiszen nem hw hel másként. Nem is egyezném bele. hogy azt a nagyszerű amerikai állási no foglalja el, hiszen ez óriási ugrás a pályáján. Sokkal jobban szeretem, semhogy önző módon lekötném magam mellé. Hs hu józanul meggondolom a dolgot, háláytnl tartozom a sorsnak, hogy ilyen szép búcsút adóit nekünk: mikor még a szerelem teljes. Mások kénytelen-kelletlen végeznek egymással, udvariasan és óvatosan hazudva kerülik a dolgot, veszekednek. kiábrándult és keserű szájízt kapnak. Ez igy szép, ahogy velünk történt. A sors ritka kincset adott nekünk: az emlék sértetlen szépségét. Ezt most érzem csak igazán. mikor ö már elutazott ós lehet, hogy soha ebben az életben nem látom többet.- Mondja. Elza. mi a legszebb ebben a szép emlékben0 — Minden perc szép. De mégis, mi az, amire a legmelegebben gondol vissza? — Gondolkodnom kelleje. — Szabad egészen benső dolgokat kérdeznem? — Magiak szabad. — Az első csók emléke njyn a legszebb? ~~ Nem. Akkor mind a ketten nagyon zavarták voltunk és félszegek. Még hozzá azon ajz estélyen. ahol történt, ráqk is nyitották az ajtót. A szemein raajpl kisült a szégyenkezéstől, pedig ípiwl később kitűnt, nem volt okom, mert aki benyitott, nem vett észre semmit. Hamar szétrebbentünk- Ketjvesyn emlékszem vissza erre. de inkább egy kjs humoros mosollyal. mintsem elragadtatással. Nem ez volt a legszebb. Hát táján az. mikor Jenő megvallotta magának, hogy szereti ? — Az s,em. Akkor én már jól tudtgm, hogy j£nő szerét engem. És ő is tudta, hogy nem Közömbös nekem. Csak éppen szólt, mért hát szólni mégis csak kell. Elpirult, hebegett, nem találta a szavakat. Roppant kedves volt. De a nagy emlék nem ez. — Tavaly maguk egyszer összevesztek és egy hétig haragban voltaj. Nem a,z a legszebb emléke, mikor kibékültek utána? — Seajrniesetre sem. Jfinő akkor nekem komoly fájdalmat okozott egy vigyázatlan megjegyzéssel. Tudom, hogy nem ugy égette. mégis nagyon rosszul esett. És mikor kibékültünk. a tüske még benne volt a szivemben, csak ngm akartam tovább haragot tartani. Az a kibékülés kicsit erőszakos volt és kedvetlen- A seb csak hetek múlva gyógyult be igazán* — Hát talán inilor megismerkedtek? — Ó, néni, egyáltalán 'nein. Először is a qij|ij5ierkedésünkre csak homályosan em- léfeém vissza. Egy kiránduláson történt? Maga aţelor nem volt velünk. Hiába prójpál- tájn sókszór visszaidézni a pillanatot, mikor először láttuk meg egymást és először fog- kuk jpeg egymás kezét, nem emlékszem rá. És dpjnţe n£m is volt rám semmiféle hatossal. Később ő is megvallotta nekem, l]ógy eleinte majdnem közömbös voltam neki. ..Szép asszony, — gondolta májában — csglc egy kicsit fennhordja az orrát“. Hogy egymásra találtunk, az csak később jött . . . Várjon csak. . . most azt hiszem, hogy t* kérdéseivel rávezetett a legszebb pillanatra. Történt egyszer, hogy együtt vacsoráztunk, ő szemközt ült velem az asztalnál. Valaki beszélt valamit. Arra sem emlékszem, ki volt: arra sem emlékszem, mit mondott. Csak arra emlékszem, hogy erre a megjegyzésre mi ugyanabban a pillanatban egymásra néztünk V szemünk találkozott () igen, igen, érzem, hogy ez az a pillanat, amelyre a legboldo- gahlmn emlékszem \ issza . . . Egy szempillantás alatt a s/ő szoros értelmében egv szempillantás alatt megórezteni, hogy ugyanaz! gondolja, amit ón. Hogy együvé tartozunk. Hogy abban a kietlen és sivár Szaharában, amelyet társaséletnek hívnak, emberrel találkoztam, társsal, nekem való val. valakivel. Hogy nem vagyok egyedül. Igen, ez a legszebb, must már biztosan tudom ós érzem. Meri nincs borzasztóbb, mint egyedül lenni. Es nines nagyobb, melegebb, dia MEGHÍV Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A ' ároska. mely a inarosmenti tavi dók első állomása, valamikor konjunkturális időket ólt. A lakraeh-al egyidejűleg Reg hin is agonizálni kezdett ós az utolsó döte.sl az adta meg a városkának, hogy az egyik bíróságot Toplicara vittek at. ilyen körűiméinek között, ha még arról is beszámolunk, hogv fokozott szigorral hajtják he az adókat ós a túlbuzgó közegek sokszor még az iparosok kész munkáit is elviszik adóhátralékba. nem lepődhetünk meg azon sem, hogv a Reghin-i iparosok egymás után kénytelenek lieadni iparengedélyüket. Az. egykori fu-kanaán jeleit már csak egv üzem. a városka melletti Herbus fűrésztelep sejteti, amely a Caps nevii sokat emlegetett áliami erdőkitermeiö vállalat jegyében működik. A fűrésztelephez tartozó iparvasútnál, tekintettel a város jelentékeny számú kisebbségére, sok magyar munkás dolgozik — tegvük hozzá mindjárt — becsülettel ú> tisztességgel. Az origina etnică nevű állami akció során az iparvasul magyar alkalmazottaitól is bekérték azonban a származási iveket. Indokolt szivszorongással mondták be adataikat a magyar munkások, akik jól ismerik a gyakorlatban ezeknek a rendeletiknek a hátterét. Pedig nem lett volna miért szégyenkezniük. Azonnali hatállyal, felmondás nélkül Az egyik munkás 30 évi. négyen 16—16 évi, ketten 20 évi. néhányan 12 évi és 14 évi, mig a többiek 10, 8 és 6 évi szolgálatot mutathatnak fel az ..etnikai származás“ fekete lajstromában. Ezek a „terhelő körülmények*’ ugy látszik, elegendőek voltak ahhoz, hogy a fűrésztelep kisebbségi munkásait azonnali hatállyal, felmondási idő vagy végkielégítés nélkül eltávolítsák. És amikor a magyar munkások küldöttsége felvilágosítást kért Lepadatu vezető mérnöktől, akkor a hazafiasságból kitünően levizsgázott mérnök könnyedén, ötven egzisztencia súlyának tudata nélkül, azt a tanácsot adta a munkásoknak, hogy Magyarországon helyezkedjenek el. A felhívás természetesen nem a legdiplomatikusabb formák között történi — ezzel azt hisszük — mindenki tisztában van és az ötven kisebbségi munkás. négy tisztviselővel együtt, kikerült az utcára. A kisebbségi munkások nincstelenségük. de igazuk tudatában a magyar párt Reghin-i jogvédő irodájához fordultak, amely hivatása magaslatán állva, rögtön ingyenes jogsegélyt nyújtott a munkásoknak, ügyvédtagjai által és nemsokára ötven hasonló per indjiil meg az illetékes közigazgatási fórumoknál az elbocsátott, magyar munkások visszahelyezése, illetve végkielégítése érdekében. Nem kétséges, hogy a pernek eredménnyel kell végződnie, mert a független bíróságok nem helyezkedhetnek Lepadatu hazafias szólamainak alapjára . .. tlalmnsubb. édesebb érzés, mint megtudni, hogy a világűrben nincs egyedül az ember. I / több minden csóknál és minden ölelésnél. Mert lehet valaki a legvadabb csók közepette is nyoniornságosan egyedül. És lehet a legteljesebb, légielolvadoltabb együülétben egyetlen pillantáson keresztül. Ezt maga nem érti, mert férfi . . A férfiak szeretnek egye dűl lenni nekünk a lelkünk magánya irtó zalos. Es hiúba utazott el, akii '•/eretek, én az életben nem lehelek egyedül többé soha. Csak rá kell gondolnom. Isten áldja meg, sietek. Harsányt /.soll. Ide tartozik az a körülmény is. amelyről a krónikás nem szívesen számol he Reghin-i I iportkörutja során, hogy húrom magyar tisztviselőt, a Reghin-i járásbíróság sokéves tisztviselőit is i'llnik falták a nyelvvizsgán. Kovács Ferenc telekkönyvi igazgatód 32 évi, mig Lőrinc/ Mihályt 12 évi és Biró (Sándort ugyancsak ennyi év után helyezték rendelkezési állományba. Kacagni lehetne, ha nem kellene sírni azon. hogy a Reghin-i telekkönyvi igazgató, aki több mint három évtizedes munka után kerül az utcára, olyan jól beszél és ir románul, hogy a nyelvvizsgán külön padba ültették, akárcsak az eminens diákokat, nehogy a többiek is lemásolják a dolgozatát. Az eminens diák pedig, az ..iskolai tanszabadság“ legnagyobb dicsőségére, megbukott a vizsgán és most Ponciusiól Pilátusig szaladgál. hogy legalább évtizedes szerzett jogait. valamilyen uton-módon, érvényesíthesse . . . Egyetlen vigasztaló és verüfényes momentum a kisebbségi panaszokkal telített légkörben, az. a békés közigazgatási együttműködés, amely a Reghin-i többség és kisebbségek között évek óta megnyilvánul. Már volt alkalmunk beszámolni arról, hogy a Regliini-i városvezetöség élén kormányok és rezsimet kereszttüzében megingathatatlanul dr. Popescu János polgármester áll, aki a román városvezetést — tanulhatnak tőle a többi erdélyi polgármesterek — nemzeti és állami szempontból is kitünően össze tudja egyeztetni a kisebbségi együttműködéssel. Román polgármester mellett, régi tradicionális alapon és arányszámuknak megfelelően szász és magyar alpolgármester vezetik a város ügyeit a legnagyobb egyetértésben. I És hogy ez a harmonikus összetételű városi tanács mit produkál, annak igazolásául álljon itt. követendő például, dr. Szabó Béla Reghin-i magyar alpolgármester nyilatkozata: A magyar alpolgármester nyilatkozik — Reghin városa a most folyó közigazgatási évre hétmilliós költségvetést irányozott elő — mondja dr. Szabó alpolgármester. — A költségvetés egyik oldalon sem tartalmaz fiktiv tételeket. — A város 450 ezer lejt irányozott elő iskolacélokra és az összegből megfelelően, a 14 százalékos iskolai adó bevételeiből, a kisebbségi iskolák számarányuknak megfelelően. körülbelül 120 ezer lejt kapnak. 1— A kisebbségi és többségi templomok külön ötvenezer lej segélyt kapnak karbantartási célokra, amelyet testvériesen osztanak el egymás között. — Egyéb kulturális célra mintegy 80 ezer lejt irányozott elő a város, amelyből számarányuknak megfelelően szintén részesedni fognak a kisebbségiek. — iMás városi tervek? kérdezzük. — Másfélmillió lejt irányoztunk elő az utak karbantartására — mondja az alpolgármester — mig a gyakori árvizek meg- gátlására fokozatosan nagyobb összegeket állítunk be a költségvetésbe a Maros medrének szabályozására és a gátak kiépítésére. Ebben az évben 400 ezer lej jut erre a célra. Ezek a főbb tervei (Reghin városának, amelyeket a kisebbségekkel karöltve akar végrehajtani. Eddig a Reghin-i magyar alpolgármester nyilatkozata, amelyhez egy kérdést füzünk kommentárul. Ha a polgár- mester igy dolgozik, miért akar nagyobb hazafi lenni nála Lepadatu mérnök?! Benczel Béla. FÉRFISZABÓK! Divatlap szükséglet tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék, könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be! Ví Czvmen-Sylvúból értesíti a t. látogató közönséget, hogy a „Movilia“, „Băi“ és „Nóü“ szállodák vezetése az „EURÓPA“ Román Nemzeti utazási és idegenforgalmi vállalat, Bucureşti, Strada Doamnei No. 1., kezelésébe ment át. Felvilágosítás, szobák lefoglalása teljes ellátással, meleg iszapfürdőkkel vagy anélkül, az összes Európai irodáknál,nagyonked- vezményes árak mellett. A szállodák teljesen renoválva, a Hotel Movila minden szobája folyóvízzel, az emeletek fürdőkkel lettek felszerelve. — Ötven per indul az ötven elbocsátott Reghin-i famunkás visszavétele érdekében Lepadatu mérnök ur Magyarországra küldi az elbocsátottakat. — Dr. Szabó Béni magyar alpolgármester nyilatkozata A „s/.injetes is megbukott egy egész életen át járunk, futkosunk és állunk. Kíméljük és óvjuk őket. Szereltessük cipőinkre a kellemes viseletű PALM A-OKMA talpat, amely tartós, rugalmas, vízhatlan és olcsó. Utolsó Hiíagy^r of. os ííéS búcsúzik Fagaras suagyaffsaga Nagy vesztesége van a Fagaras-i magyarságnak és közötte különösen is a ref. egyháznak dr. Háromszckij Oszkár ny. megyei főorvos, a ref. egyház főgondnoka és több helybeli jótékony és kulturális egyesületnek tiszteletbeli, vagy diszelnöke Nagyszebenibe való távozásával. Dr. Háromszék)' Oszkár több, mint 30 éve Fagaras-i lakos. Nincs a városnak egy lakosa, ki ne ismerné, ne szeretné és meg ne könnyezné távozását. Háromszék)’ dr. ember a legnemesebb értelemben. Hivatását ugy fogta fel, mint missziót. Embertársaiban a szenvedőt látta meg és ha valaki szenvedett, mellette volt. Nem kérdezte és nem várta az anyagiakat. Semmit sem hozott Fagarasra és semmit sem vitt el — anyagiakban! De magával vitte egy város és különösen egy város szegényeinek szivét és szeretetét, kiket rendesen ingyen kezelt és látott el orvossággal. Talán azért tudott annyira résztvéttel lenni a szenvedők iránt, mert maga is szenvedő volt. Évek óta szenvedett komoly gyo- morbántalmakban, melyek az utóbbi időben egyre jobban elhatalmasodtak és megakadályozták orvosi hivatása teljesítésében. Még igy is, betegen kereste fel súlyosabb betegeit, vagy azokat, kiket mint hivatalnokot, nyugdíjast ingyen, vagy meg nem állapított ho- j noráriumért kezelt és mellettük volt. Eltávozása is bizonyára betegségével áll I összefüggésben. Hosszú orvosi munkája után megérdemelten pihenésre vágyik. F2bben a városban, ahgl annyira szeretik és oly sokan bíznak benne, ez lehetetlennek látszott. S igy Sibiu-ba költözik. Ö volt a város utolsó magyar kórházi főorvosa, egyben egyetlen magyar orvosa. Eltávozása csendes, szinte észrevétlen volt. A legutóbbi sápokig csak legközelebb állóinak mondotta meg, hogy mikor megy. Fagaras városa ez utón vesz búcsút szeretett orvosától. j. m. I eimen egy nagyszerű, a gyermeknevelés problémáit tárgyaló könyvsorozat indult! Eddig alábbi füzetek jelentek meg: Schirrmeister: A kényeztetett győrinek. Dr. Naegele: A rosszrahajló gyermek. Dr. Wax- berg: A félős gyermek (megjelenik március l.ó 31-én). Dr. Kaus: Az egyetlen gyermek (megjelenik április hó 15-én.) — Kéthetes időközökben még további 16 füzet jelenik meg Minden Süzei ára csak 24 lej Kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. — Kérje a teljes sorozat részletes ingyenes ismertetését.
