Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-11 / 108. szám

6 r r.n n N 7 fi k 1131 máliin 14 J t> a 01 v fl V r' ,r» ff \ ':i I iuIcm teljes cgcs/ehm köteles .t biró­'.ttekintetbe venni (ítélőtábla lini S. II. 'nt \. elhtmst apa a;ini elismerése, mcl\ v/crint iti'l ,i • et lulesl'ett foglalt vételárat teltette, , • döntő bi.-i'itvitékot s umig a gyerek ' ,'tsHr tenvlev.es kili.'cte.s. i item igazolja, :,!. Ao.ásnak kel! tekinteni ,tz ügvlet et. (ítélő- M.t C 'Iui S. II. No. I 99/40/929.) lilében telekre való építéssel nem lehet jogot verni ,t.- rgé' telekkönyvi jószagtest re A jó. •etnii ép.1 tetőnek (ai.iiuleko/.ott) csupán <> leg tik.sebesebb területre leltet igénve. (ítélőtábla iuj S. II. 199/029-) Váltóhamisítás kérdésében a szakértők vcle- • enve közül a bíróság szabadon választhat. A 'á!.ts/t.is indokát azonban tüzetesen kell megje. ;o V. (Ítélőtábla Timisoara $• 1. No. 3228—931.) l-'i/.ctést csupán az esetben lehet átruházni, ha esedékes,, vált és végrehajtható. A jövőben lejára miit fi/.ctes átruházását semmisnek kel! te­kinteni. (ítélőtábla Cluj $. 11. No. 1195/922.) A tőkekantat adót csupán az esetben kell fi. vetni, ha a hitelező a követelést és a kamatot tényleg megkapta adósától. (Ítélőtábla Cluj S. II. No. 498/922.) \ konverziós törvény életbeléptetése előtt a telező jav.ir.i bírói letétbe helyezett összeget nem lehet add g kiutalni, míg a bíróság a kon­verzió kérdésében nem határozott. (ítélőtábla ! intisoara S. 11. No. 4022—922.) Nem lehet peres eljárást felfüggeszteni azon az •MX>n, hogv az adós konverziót kért. (Ítélőtábla Cluj S. II. No. 52/933.) A közkereseti társaság cége ellen nyert ma- rasztaló ítélet alapján nem lehet a társaság tag- a: ellen is egyidejűleg végrehajtást kérni. Ehhez a társasági tagok perbevonása és elmarasztalása s szükséges. (Ítélőtábla Cluj S. I. No, 3919/ Házasságot mindkét fél hibájából is fe! lehet ontani. Az erre vonatkozó kérelmet a fe lebbe­nti tárgyaláson is elő lehet térjeszteni. (ítélőtábla Timisoara S. ül. No. 1124/928.) Adásvételi szerződést (Írásbeli megállapodást) a kell -rni minden félnek. (ítélőtábla Cluj S. Hl. 3040/930.) A hitelező váltókifogás esetén az adós egyéb vagyonára akkor is biztosítási végrehajtást kér­het, ha követelése bekebelezés utján volt bizto­sítva. (ítélőtábla Chij S. III. No. 660/931.) Fontos döntések a vásárok tartására vonatko­zóan. Tudósitónk jelenti: Az állat, és kirakóvái- arok tartását szabályozó oiágvény tudvalevőleg vásártartási jogot a kereskedelmi és iparkama- kra ruházta. A városok több helyen még sem akarták ezt elismerni s a kamarák és a városok vezetősége között ennek következtében állandó volt a harc. A Brusov-i kamara most tisztázta a helyzetet. Beperelte Fagaras város elöljáróságát és a pert megnyerte. így a kamarák is vásárokat iognak tarthatni Erdélyben. Nem lehet templomot elárverezni. Tudósítónk jelenti: Érdekes ügyben hozott az ilfovi tör­vényszék határozatot az elmúlt napokban. A ..Molbind“ nevű zsidótemplom kitatarozására egymillió lejt kölcsönzött az egyház egyik híve, aki ezt a követelést bekebelezte. Amikor aztán az adós nem fizetett, egy bankra engedmé­nyezte követelését, mely árverést kért a kérdéses Dületre. A törvényszék elutasította a kérelmet s ki mondta, hc£y templomok árverését a kultusz. uirvény 19. paragrafusa nem engedi meg. ■Mi GSZOLGÁLTAT Á S Konverziós részletek A/ 1954. évi április 7-én kell konverz.iós tör­vény .1 következő további kedvezményes rész leiek fizetéséi Írja elő május 15-re: RÉSZLET város 67.22 100.82 134-42 168.04 336.08 504.12 672.16 1.008.24 1.344-31 1.680.39 2.016.47 2.688.63 3.360.79 4.032.94 4.705-10 S.377-26 6.049.41 6.721.57 33.607.85 67.215.71 ízen felül « részlet a tartozással arinylago. son emelkedik. < A Viitorul a következő hivatalos tudósítást közli .1 május 15-1 konvr/iós fizetésekre vonat kozóan: Május 15-én a konverziós tartozások masodk részlete válik esedékessé. Azok a falusi adósok kötelesek tehát fizetni, akik az 50 százalékos kedvezményt vették igénybe. A konverziós tör­vény 4. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy az 50 százalékot 34 félévi részletben 3 százalékos évi kamat mellett kell kifizetni minden év má­jus és november hónapjainak 1 5. napján. A/ eUo két részlet egyenként a leszállított tartozás 2.50 százalékának, a második két résy.lct |x-dig egyen ként a leszállított tartozás 3 százalékának felel meg. A további 30 félévi részlet egyenlő. Abban az esetben, ha az. adós valamelyik részletet előbb fizti meg, évi 6 százalékos kedvezmény­ben lesz része. Azon városi adósok, akik 20 százalékos kon­verziót kértek, most május 15-én szintén fizetni kötelesek részleteiket. Ezek tiz. év alatt, egyenlő félévi részletekben 6 százalékos kamattal fizetik ki leszállított tartozásaikat. es/aJlitOit tartozás , , I alti 1.000 1.500 a.000 2.500 5.000 7.500 10.000 15.000 20.000 2 5.000 30.000 40.000 50.000 60.000 70.000 80.000 90.000 I 00-000 500.000 1,000.000 25.— 37.50 50.— 62.50 125.— 187.50 250.— 375 — 500.— 625.— 750.— 1.000.— 1.250.— 1.500. — 1.750*— 2.000— 2.2 50.— 2.500. — I2.5OO.— 25.COO.— Sok panasz hangzik eJ amiatt, hogy a perek tulhosszu időn át tartanak. Az adósok minden megengedett és meg nem engedett eszközt fel­használnak arra, hogy elhúzzák a pert és a leg­igazságosabb Ítéletet sem fogadják megnyugvás, sál. Maga az állam s a CFR is így jár el perei­ben, rossz példát nyújtva a magánosoknak. „Az állammal pereskedsz?“... Ez a kérdés nemcsak hősies elhatározást, bátorságot és türelmet, de valóságos kálváriát jelent annak, aki megpró­bálja. Az állam akkor is folytatja a pert, ha tud­ja, hogy azt megbukja. Senk: sem kívánja, hogv épp a kincstár mond­jon le védelmi jogáról Abban az esetben azon. ban, midőn a törvény világosan intézkedik, mi­dőn hasonló esetben döntött már a biróság, nem járhat elől rossz példával úgy, hogy a törvényt és joggyakorlatot figyelmen kívül hagyja. Néhány smert esetre akarunk most rámutatni a jó és rosszhiszemű védekezés kérdésével kap­csolatban : Egy törvényszéki bíró ügyével kezdjük, akit Timisoara-ró] Bucuresti-be helyeztek. A birú összepakolt, felleltározta tanuk előtt holmiját és feladta a vasúton. Bucureşti közelében a vasúti kocsi tüzet fogott és mindne odaégctc. A vizs­gálat megállapította, hogy a tüzet egv vasúti al­kalmazott gondatlansága okozta. A biró tehát kártérítést követelt, a CFR azonban minden nyilvánvaló bizonyíték dacára elutasította. Perre került a sor. Hosszas peres eljárás indult s a vasút vezérigazgatósága az összes bizonyitékokat két. ségbevonta. Erre aztán minden bebizonyítást nyert és az I. biróság megítélte a keresetet. A CFR felebbezett. Kifogásolta a kár megítélt ■■■aanHHnnBűHBHOHHn I mennyiségét; mire a tábla helyt adott a íclebbe­/ésnek s a marasztalás összeget leszállította. Erre aztán a biró élt felülvizsgálati kérelem­mel s a semmitőszék megsemmisítette a tábla döntését, miután minden alap nélkül szállította le az I. fokú biróság által felperes javára meg­ítélt összeget. Uj bizonyító eljárás indult meg igy a kérdé­ses tüzeset után kerek tíz év múlva. A felperes végül is beleunt a perbe és egyezséget kötött a vasúttal. Jelentékeny kárt szenvedett, csak azért, mert fi vasút a pert elhúzta. Pedig maga is bírói hivatást tölt be. Mi történik azokkal most már, ak k még ez­zel a fölénnyel sem rendelkeznek?... Egy másik tipikus esetre is rámutathatunk. 1930-ban tűz ütött ki az egyik vámhivatal rak­tárában s az ott levő áruk mind elpusztultak. Törvény szerint a vámvezérigazgatóság telel, ha az elraktározott árut a tűz elpusztítja. A törvé­nyes rendelkezés napnál világosabb. Mindazok, 1 akik kart szjivedtek, be is mutatták nyomban I kétségbevonhatatlan bizonyítékaikat. Ennek da. I cára a pénzügyminiszter egyetlen fülért sem akart fizetni a károsultaknak. Százszámra indul­tak meg a perek. Az ország minden részéből ér­keztek a periratok s külföldi cégek is résztvet- tek a -perekben. Egész sereg állami ügyvédre s felesleges személyzetre volt a kincstárnak szüksé­ge. A pénzügyminiszter elsőfokon a pereket el. vesztette, mégis tovább felebbezett, habár tud­ta, hogy az eLsőbirói ítélet indokait nem dönt­heti meg. Vegyünk egy más, ismert esetet: Miután több éven át folyósították a nyugdijat, nyugdíjpénztár az álli*balino/.ia törvény paragrafusa «la|>jáu k.mondta, hoţjy nem (oly, mi több özvegyi nyugdijat annak a nőnek ő tisztviselői állá-vt tölt be valamelyik közli .’T Imit, bár ezt i törvény 20. |>aragiafu»a nem < ja. A kincstár aztán nem élésedéit meg .//« hogy a nyugdi jjxmztár a/ illetmény folyosó íCt beállította, hanem a kp. i.*/.i viselői (izeié,! a/ eddig „tévesen" folyósított nyugdíj fedezetére „visszatartotta." I liál>« minden tiltakozás. A Regény özvegy 1 törvény világot rendelkez ■ dacára éhen halhat. A kincstár képviselők azzal védekeznek a/ cl hangzott váddal szemben. hogy az .illámnak nincs pénze és igy kénytelen ugy tenni, mim j 'ossz fizetők, hogy a jogerős marasztal.! idejét kitolja, Azt kérdi: — Hogyan tudná a sok p-- rcs követelést kifizetni, mikor a tsztvisclŐk és nyugdíjasok illetményeit is alig képes folyósíta­ni részükre? Az illámnál, (megyének, községnek) amugyis óriás kedvezménye van, mióta olyan törvényt, hoztak, melynek alapján a végrehajtást megakaszthatja. Törvény szerint ugyanis csupán akkor lehet a már megítélt követelés fizetésére szorítani, ha ez íe! van véve költségvetésébe. Ez. a kedvezmény — törvény s igy tisztelni kell. Nincs azonban ilyen törvényes kedvezménye senkinek a perek elhúzására vonatkozóan. TârgţiaKâsoh ü tielift ítélőtáblán I. szekció május 15: 875/933. test- Comercal de Credit — dr. Lengyel & Co. H 39 934. Ie&er Bence — Franco Romana. 909/932. Banca Roma­neasca —, Weistír Pál. 1170/934. Banca Iliescu — Cap. St. Rosea. 1544/934. Olteanu Iul an — Casa de Pastrare. 1460/932. Aronsohn — dr. Mezei. 498/935. dr. Gombos — Papírgyár. 543/935. Sakt. gianu Aurlia. 535/935- Wenzel Sámuelné — Lu­pém. II. szekció május 14: 240/935. Salamon Sá­muel — CER. 27c—935. Straf József — Gazdasági Akadémia. 276/935. Weisz L. — Goatna Iosif. 1581''934. Grósz Mihály — Járay Márton. 349/935. dr. Vájná — Pénzügyigazg. Dej. 296/935. Cornea luliu — Chibriturile. 350/ 935. Serbesc G. — S. Serbesc. 341/935. dr. Kiss Sándor — Energia. 1685/933. Simon Béla — Tri­bunalul Hunedoara. 291/935. Jósika János — Tribunalul Hunedoara. III. szekció május 14: 409/935. Sranca Gr. — Anca Vasile. 387—935. Vigh Sándor — Közmunkaügyi miniszt. 386/935. Bodiu D. — dr. Alzner Fr. 385/935. Cosoc Dumitru — Meleanu Vasilc. 296/935. Vedeanu S. — Teusanu Regina. 3522/933. Ehling Gáspár — Minerva. 426/95* Banca Naţionala — Muresan J. 410/2.35. dr. Weinberger E. — dr. Eidinger. Erdélyi és bánsági ügyvéd-kongresszus Tudó­sítónk jelenti: dr. Dragomir Alexandru Cluj-i ügyvédi kamarai dékán előterjesztésére junlus hó i-én erdélyi és bánsági ügyvéd-kongresszus lesz Cluj-on s a következő kérdések szerepelnek a na. pirenden: 1. A telekkönyvi-alap ügy. 2. Az er­délyi és bánsági ügyvédek anyagi és erkölcsi hely­zete. 3. Okiratok kiállításának ügye. 4. Nyugdíj és bélyegügyek. 5. A jelölti praxis kérdése. 6. Különböző indítványok. A tárgysorozat utóbbi pontjával kapcsolatban meglepetések lehetnek, miután a kamara több tagja jobboldali törekvé­sek hive. RDÉLYI SZEMMEL Ide bementünk (a belépés díjmentes volt.) A nagy kerek hallba belépve, két emelet magasságban nagy üvegmedencékben — 5000 különféle fajú halat mutattak. Többek között volt egy méter hosszú cápa is. A hall közepén egy nagy vizmedenecében óriási krokodilusokat tartottak. Ezt a medencét egy magas korlát zárta el a publikumtól. Már déli óra volt, mikor visszatértünk Hotelünkbe, miután 3/4 órát autóztunk. A dejeuner elfogyasztása után egy kicsit megpi­hentünk. Azután a szabad délutánt felhasználva, ki­mentünk a nagy forgalmú Avenuebe, hogy az utcai életet, meg az amerikai nép életét egy kicsit megfi­gyeljük. Általában konstatáltuk, hogy rendkívül sok szép nő járt az utcán. A férfiak is jók'épüek. erős, szálas, csontos emberek. Ugy a nők, inint a férfiak többnyi­re az európai divat szerint öltözködtek, a férfiak leg- többnyire szalmakalapban jártak. Este újra elmentünk a moziba, de most a válto­zatosság kedvéért a „Roxy“-t néztük meg. Ez még másfél évvel ezelőtt a világ legelső mozija volt. mig a Radio City fel nem épült. Ez a mozi belül szintén igen szép volt, habár fényben a Radio City tői messze elmaradt. Az előadások itt is folytatólagosak voltak. Volt zene, varieté, revü, journal, Micky Maus és végül egy mozielőadás (hangos filmmel), természetesen a Ra­dio City töl eltérő programmal. Az. előadás itt is nagyon szép volt. Előadás után újból gyalog mentünk haza, te­kintve, hogy a Roxy mozi sem volt nagyon távol hotelünktől. Másnap reggel 8.45 indultunk vonalon a Niagara Fali nevű városba, — amely a Niagara vízeséstől circa 25 kilométernyire fekszik. A vasúti jegyeket Brémer váltotta meg részünkre. Azután bevonultunk a pályaudvarra és beszálltunk a Pullmann kocsiba. Nemsokára el is indultunk. Utunk sok érdekes vi­déken és városon vezetett keresztül. Végre Hß órakor délután megérkeztünk Niagara Fall-hoz. Ez egy ked­ves kisebb város, 30—40.000 lakóval. Utcái nyílegye­nesek és szélesek, a forgalom egy élénkebb városhoz hasonló. Szinte azt a benyomást teszi ránk. — nagy idegenforgalmával — és sok üzletével, mint egy vi­lágfürdő. A városháza egy 26 emeletes felhőkarcoló. Érdekes, hogy alig van számottevő város ma Amerikában, ahöl ne lenne legalább 1—2 felhőkar­coló, ez már annyira hozzátartozik az amerikai váro­sok típusához, mint egy férfinél a bajusz vagy sza­káll viselés. Miután csomagjainkat átadtuk a csomaghordó­nak, a pályaudvartól gyalog elindultuk ,.Cataract House“ ciniü 6 emeletes, I.-sőrangu hotelünkhez. En­able már lépcsőházaMs volt. habár lifttel rendelke­zett. Itt még fényesebb szobát kaptam, mint New- Yorkban, amennyiben még előszobám is volt. Megérkezés után kipakoltunk és lesiettünk a di­nerhez. Estebéd után már szürkület kezdődött és igy elhatároztuk, hogy kigyalogolunk a vízeséshez, mivel értesülve voltunk az esti kivilágításról. A vízeséshez egy hosszú városi park vezetett, melyei Luna Parknak hívtak. Körülbelül másfél órát mentünk meglehetős gyors léptekkel, amikor egy nagy folyóhoz értünk (a nevét nem tudom.) Ezen volt egy nagy Laliid. Ha az ember a hidra fölment, szembe látta, még meglehetős távolban a vízesést. A reflektorok már működtek és igy a sötét estében is is a zuhatagot egész nagyszerűségében élvezhettük. A zuhatag világítását több reflektorral Kanada látja el, de a költségüket az Egyesült-Államokkal közösen viselik. Minden órában más-más színnel lesz a zuhatag megvilágítva. Ugyanis fehér, zöld, lila és sárga fény­nyel. Mi azonban csak két színben élvezhettük a ki- világitást. mert igy is, mig hazaértünk, már közel volt az éjfélhez. Másnap kanadai kirándulás volt programunkba felvéve és ekkor úgyis közelről meglátjuk a zuhata­got. Elutazásunk előtt kihirdettek, hogy mindenki vegye magához útlevelét, mivel átmegyünk a hatá­ron. 9 órakor indultunk el és áthajtattunk a Niaga­ra egyik hidján, a közepén megállt autóbuszunk, mert itt volt Kanada határa. Előszedtük útleveleinket, melyet a kanadai vámőr megvizsgált. Miután csomagot nem hoztunk magunkkal, vámvizsgálatot nem is tartottak. Azután áthajtottunk a határon: hol elértük azt a kanadai várost, melyet szintén Niagara Falinak hív­nak. de ez az Egyesült-Államok hasonnevű városá­nál kisebb, mivel csak 15.000 lakosa van. Az országút mellett állandóan láttuk a Niagara folyót. Nem sokára egy keskeny szorosba értünk. A szorost kétfelöl 200—250 m. magas hegyek szegé­lyezték. Ezen a szoroson ment egykor keresztül egy ki- feszitett drótkötélen Blondin a világhírű kötéltáncos, sőt még egy embert is vitt magával a hátán. Ezt a Blondint én is láttam gyermekkoromban Brassóban szerepelni, onnan elment Bucuresti-be és ott leesvén a magasból, szörnyet halt. Ezen a helyen jelenleg egy drótkötél-pálya van. mely ezt a két hegyet összeköti. A drótkötél pályára lépcsőn felmentünk és olt jegyet váltva, átvitettük magunkat a túlsó hegyre, azután onnan visszatértünk a kiindulási helyre. A vidék gyönyörű volt. kétfelől a magas hegyek, melyek fákkal be voltak ültetve és ugy néztek ki. mint egy zöld fal. Alul a széles Niagara folyt a szo­roson keresztül, csupán egy országút által sze­gélyezve. Mi ezt a panorámát 60—70 méter magasságból néztük. Innen azután visszatérve, áthajtattunk a nagy zuhataghoz, hogy azt egészen közelről megszem­léljük. Ez a zuhatag vízmennyiség és szépség tekinte­tében a legnagyobb a világon. Egy magasabb víz­esés azonban van Afrikában. (Folytatjuk, j. Rossz példa

Next

/
Thumbnails
Contents