Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-11 / 108. szám

BLlBNZß JC i *" 3$ 'má jus ’/?, 3 Vmida zászlót bontott a fővárosban Nagy tömegei vonultattak fel Vaida fogadására. — Petárda és verekedés. —Paul Boncour és Vaida paria- mentárizmusa. — Mania hódoló távirata az uralkodóhoz • BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Meg- rta az Ellenzék, hogy Vaida Bucuresti-be itazolt és ott pártjának zászlóbontása érde­dében fontos tanácskozásokat iolytatott a íumerus-valachicus vezéreivel. Vaida Bucu- esti-i hivei hatalmas előkészületeket tettek 1 vezér fogadására. Eltekintve a hónapokkal Jobb bevezetett sajtópropagandától, falraga­szokkal árasztották el a főváros utcáit, mely­jen felhívták a figyelmet a „strain“-vesze- lelemre és arra, hogy Vaidán kiviil nincs ;enki. aki a veszélyből az országot megment­je. így aztán sikerült 30 ezer embert össze­toborozni fogadtatására, akiknek sorában légyezer diák és kétezer vidéki lehetett. A hatalmas tömeg Vaida megjelenésekor nem­zeti- és nemzeti szocialista himnuszokat éne­kelt. Ebben a pillanatban petárda robbant a numerus-valachicus ve­zérkar közelében. .4 tömeg rávetette magát a: ismeretlen merénylőre, hogy meglinesel- je. A szerencsétlen embert kórházba szál­lították súlyos sérüléseivel. A tömeg ezután Vaidát az Eforiában lévő Vox-mozi helyiségébe kisérte, hol régebbi el­méletét megismételte. — Az államnak nemzetté, a nemzetnek ál­lammá kell változnia — hangoztatta. — Xagyrománia nem nvujt nekünk elegendő kedvezményt s igen sok társunk van. Ezen a ponton váratlanul kitért Titulescu személyére, aki az országos események kö­zéppontjában állt az utóbbi napokban. —Titulescu — mondotta — csak teljesitse kötelességét, mi pedig azon dolgozunk, hogy az ő szavai mentői nagyobb súllyal essenek latba külföldön. Érezze, hogy elszánt valah- hadsereg áll háta mögött. Egy olyan hadse­reg, melynek immár csak felszerelésre van szüksége, hogy ellenálljon ellenségeinek akár keleten, akár nyugaton. Vaida és a parlamenti rendszer Ezután a parlamenti rendszerre tért ki, mely mellett Paul Boncour tett nagy iinne- peltetés között néhány nappal előbb hitval­lást a román parlament épületéljen. Általános érdeklődés előzte meg Vaida kijelentését. Mindenki kiváncsi volt, hogyan fog válaszol­ni Boncour demokratikus szellemben tett nyilatkozatára. — Tisztelem a parlamenti formát — mon­dotta Vaida —, de hangsúlyozom, hogy a régi intézményeket az uj reformok átvételé­vel lehet csak hatalmassá tenni. Mi is de­mokráciát akarunk ilyen értelemben és hi­szünk abban, hogy meg fogják még átkozni azokat, akik ma ezt nem akarják velünk szemben elismerni. Mi is parlamentárizmust akarunk, úgy, mint ezt Paul Boncour akarja. Olyan parlamentárizmust, mely számol a román nemzet igényeivel. Ezután az ellene és bajtársai ellen elhang­zott vádakkal szemben védekezett. Tagadta, hogy a vádak során megnevezett ipari üze­mek igazgatóságaiban résztvennének. Ugyan­akkor Ígéretet tett arra, hogy pártjának ala­kuló ülésén részletesen foglalkozik majd ez­zel a kérdéssel. Elismerés a kormánynak Beszédének további során a kormányt di­csérte és ‘helyeselte a kisebbségi vállalatok ellen élet­beléptét ett rendszabályokat. Ezután rég beharangozott felhívását ol­SOLTÉSZ jÓZSEF: Családi- és weelíesad-liázalí Anyagismertetés, építkezések végrehajtása, modern építőanyagok, tervrajzok, költségvetések, stb. 8© Sei­vasta fel az ország lakosságához. Felhívja a férfiakat, nőket, kicsiket és nagyokat, hogy kövessék programját. A kartellek és trösztök megszüntetését követeli s kedvezményeket igér a falusiaknak, akik szerinte „jobbágy sorsban szenvednek“. Külön fejezetet szentel a román—francia barátságnak. Ki kételkedhetik ebben? — kér­di kiáltványában. — Itt, Románia fővárosában, az ország szivében is kijelentem — hangsúlyozta a nemzeti szocialista gyanúsításokkal szemben —, hogy hive vagyok a latin testvér szere- tetének és szeretném, hogy hegyeken-völgye- ken át terjedjen „Éljen Franciaország“! kiál­tásunk s hallják meg ezt a Szajna melleit. Éljen a király A népgyülést délután két órakor nagy ebéd követte. Itt Vaida ismét felszólalt s a királyt dicsőitette. Rámutatott arra a munkára, amit az uralkodó fejt ki az ifjúság nevelésében. — Nekünk, öregeknek kötelességünk — mondotta Vaida —, hogy megszervezzük az ifjúságot és biztosítsuk lelki egységét. Szív­ből óhajtjuk, hogy a király a numerus-va- lachicus megvalósítását is megismerje. FRHRZERSBflB UILÜGFÜRDŐ meggyógyítja a női, szív- és anyagcsere-betegségeket, csuzt, reumát, psoriasist, kövérséget. Olcsó pausál-kurák. ***********rmßßmtmßimßßrmmmimimm Ebéd után a Vaida-párt vezetői íoanitescu 1 •Bucuresti-i lakásán ültek össze. Most fog­ják a párt programját kidolgozni. A Curen­tul hire szerint Vaida egész hónapon át Bucuresti-ben marad. Maniu hódoló távirata a királyhoz A Gazeta cimii lap azt irja, hogy Munin Gyula és a többi volt miniszterelnökök meg­hívót kaptak a május 10-i ünnepélyekre. Maniu Gyula nem kapta meg idejében a meghívót s ezért táviratot küldött az ural­kodónak, amelyben sajnálatának adott kife­jezést, hogy az ünnepélyekre való megérke­zése már fizikai lehetetlenség. Egyúttal mély hódolatát fejezi ki a király iránt és az ural­kodó munkássága iránt. Politikai körökben nagy hatást keltett Maniu távirata. E távirat után biztosra veszik, hogy Maniu nem vesz részt az úgynevezett „alkotmányos fronti-bán, amit Averescu és Bratiauu akarnak létre­hozni. Nemzetiparasztpárti körökben úgy tekintik ezt a táviratot, mint Mihalache sikerét, aki­nek álláspontja ilyenformán győzött és ehhez alkalmazkodik Maniu. select mozgó xi ELLOPOTT EMBER!! Ma különleges premier! Francia párbeszédü, izgalmas kalandorfilm. — Fősz.: Uli D ami la és Henra Garat. Műsoron kívül szenzációs MICKEY MAUSS vígjáték. Ungelesen miniszter mm megtorlásokat Helga kilátásba a magyar felekezeti tanerők szamarat A közoldalásügyi miniszter érdekes nyilatkozata Dandea Emil Targu-mures-i pártlapjában RERÍCH BÉLA: Maries ház Hogyan építsünk kertes házat és hogyan rendezzük be házi kertünket? Számtalan kislakásos családi kertes ház terve, 46 szöveg közötti ábrával. Ára 99 fej. Kapható és postán is megrendelhető í PPÄßF‘nä1' ■ Kérjen teljes ,é~%,\3K~é Cluj. I szakjegyzéket. T ARGE -MURES. (Az Ellenzék tudósitójá­tól.'' Beszámolt pár nappal ezelőtt kimerítő, bő tudósításokban az Ellenzék, hogy Ange- lescu közoktatásügyi miniszter résztvett a középiskolai tanárok Targu-Mures-i és a ta­nítónők Glnj-i kongreszusán és mindkét al­kalommal súlyos kisebbségellenes kijelenté­seket tett. Arról is irt ugyancsak Angelescu miniszter székelyföldi látogatása kapcsán az Ellenzék, hogy a miniszter a Nyárádmentén meglátogatott néhány felekezeti elemi isko­lát, ahol sajátkezüleg tépte le a magyar nyelvű feliratokat és egyben elégedetlensé­gét fejezte ki a látottak és a hallottak felett. Abban a-hiú reményben ringatóztunk, hogy Angelescu miniszter baljóslatú kijelentései és nyárádmenti kőrútjának furcsa következ­ményei azért történhettek csak meg, mert a miniszter valamiért, valakire megharagu­dott és . ebben a hangulatban sok olyasmi csúszott ki a száján, amit talán ő maga is megbánt később. Az a lap azonban, mely előttünk fekszik és amelyből néhány szo­morú szemelvényt fogunk közölni, arra a meggyőződésre juttat minket, hogy Angeles cú ; miniszter megfontoltsággal és felelőssé­gének teljes tudatában beszélt mindenkor és hogy szavainak nagyobb jelentősége legyen, azokat újságban is megörökítette. A lap, amelynek Angelescu miniszter „hi­vatalos formában“ is szives volt rólunk, ki­sebbségiekről nyilatkozni, Dandea Emil Tg.- Mures-i interimár elnök és pártszervezet! vezető hivatalos lapja, a „Glasul Mureşului“ és annak egyik munkatársa a következő in­terjút kapta Angelescu minisztertől, amelyet most közölnek a lapban: Kiaebbségellene.s nyitány Az újságíró már bevezetőben sejteti az olvasóval, hogy mi fog az. interjúban követ kezni. — Arra kértük meg Angelescu miniszter urat, — irja — hogy határozza meg a ro­mán állam halaszthatatlan kötelességét arra vonatkozólag, hogy elnemzetleniedett fia'it miként térítse vissza fajához és nyelvéhez és .magatartását a kisebbségekkel szemben, akik még mindig úgy tudják, hogy a ma­gyar egyház és iskola szerepe az, hogy a román léleknek és nyelvnek ellenségeket neveljen, ahelyett, hogy az összes ebben az államban együtt élő népek barátkozását és „összeolvadását“ szorgalmazzák. Amilyen a kérdés, olyan szokott lenni a felelet is. Angelescu miniszter a következő­ket felelte az első kérdésre: — Nyárádmenti ellenőrző körutamon azt tapasztaltam kielégítő örömmel és büszke­séggel, hogy a román tanítók szinte kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állva, bámula­tos ideálizmussal terjesztik a román kultú­rát. Egyes helyeken 100, más helyeken 90 százaléka a gyermekeknek jár iskolábip A tanítók egyben bámulatos szorgalommal fá­radoznak azon, hogy az „elmagyarosodott“ szülők gyermekeit visszatérítsék fajukhoz és anyanyelvükhöz. Amilyen lelkesedéssel beszélt Angelescu miniszter a marosmenti román tanítóság érdemeiről, — irja az újságíró színesen — olyan hirtelen haraggal és keserűséggel vá­laszolt azon kérdésemre, amelyben a kisebb­ségi iskolákról érdeklődtem: —- Sajnálattal vettem tudomásul -— mon­dotta Angelescu — hogy a.felekezeti tanítók nagyon gyengén ismerik a román nyelvet és ilyenformán nem képesek a román nyelv terjesztését sem végezni. A magasabb osztá­lyok kisebbségi növendékei egy román mon­datot sem tudnak elmondani és sokan közü­lük azt sem tudják, hogy ki az ország ki­rálya. Ilyenformán kénytelen voltam az is­kolai revizoroknak és tanfelügyelőknek a legszigorúbb rendeleteket kiadni a retorziók alkalmazása céljából, különösen a székely- ség román problémája érdekében. A probléma megoldása ... — Egy mostoha rezsim és politika sok- ezer testvérünket elrabolta. — mondja An­gelescu miniszter — akiket rendjére vissza kell hóditanunk. Két eszköz áll a rendelke­zésünkre. Az'iskola és a templom. A temp­lom eddig is és a jövőben is segítségünkre lesz. Jelenleg az. éri minisztériumomban a többi tárcák segítségévéi fontos törvényt dolgozunk kL, amely éppen az „él­ni agy arosodott“ románok visszatérítését lógja szorgalmazni. Ez a törvény végleg meg fogja oldani ezt a régóta vajúdó kér­dést. — Tekintettel arra, hogy sajnálattal azt tapasztaltam a nyárádmenti felekezeti isko­lákban, hogy a román nyelvet nem értéke­lik és nem tanítják „megfelelően“, kénytelen voltam drasztikus rendeletéket kiadni a román nyelv tanítása érdekében, mert az a meggyőződésem, hogy azok, akik ebben az országban élnek, el kellett már eddig is sajátítsák az állam hivatalos nyel­vét. — Ilyenformán, hogy az „elnemzetlenie- dés“ további terjedését már csirájában meg­akadályozzam, nagyobb súlyt fogok helyezni az óvodákra, amelyeknek igen jelentős szerepük vau a népnevelő munkában. Ugyancsak ezekre az intézményekre hárul az a kötelesség, hogy az „elmagyarosodott“ román gyermekek visszatérítését megkezd­jék. Angelescu miniszter további nyilatkozata ban a román egyházak nagy szerepéről be­szélt Erdély régi történelmében, javasolta, hogy megfelelő iskolahelyiségck hiányában a szabadban tanítsanak megfelelő időben a tanítók, mert kitűnő eredményeket fog­nak elérni. (Vájjon a felekezetieknek is megengedné ezt?) Az elemi iskolákban a nemzeti alapon álló nevelés fontosságát, nemkülönben a földművelő osztály állandó nemzeti szem­pontú felvilágosítását kérte még a miniszter a tanítóktól nyilatkozatában, amely egyúttal az állami tanítóság munkája fölötti elragad­tatását is kifejezte és egyben kötelező ígé­retet tett arra nézve is, hogy az állami ta­nítók anyagi helyzetén mielőbb javítani fog. Benezeí Béla. GYENGÉLKEDÉS IDEJÉN, különösen, ha a rosszuálétec szorulás vagy keresztié já» fokozza az. enyhe és igen kellmes természe:® „FERENC JÓZSEF“ keserű víz mindig puha, könnyű szék- ürülést és kielégítő emésztést szerez. Hires nő- orvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak * valódi FERENC JÓZSEF vízről, mert ez a kri­tikus életkorban is hosszabb időn át itkaknaz- ható anélkül, hogy szerfelett kedvező hutém csökkenne. Az ujságirósorsjátéic húzása OLJUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Tegnap délután 5 órakor ejtették meg a városházán az újságírók sorsjátékának húzását. A hiva­talosan megtartott sorsoláson a 250.000 ezer lejes főnyereményt a 29.141-es számú sorsjegy nyerte meg. ötvenezer lejt nyert a 28.653 szám; 25 ezer lejt nyert a 18.956-os és 26.'830-as szám: 10 ezer lejt nyertek a 39.136, 353, 39.387 és 28.965-ös számok: 1000 lejt a következő számok nyertek: 9504. 10.160, 19.291, 6459, 20.614, 5170, 36.965. 14.605, 2216 és 31.559. Az 500, 100 és 50 lejt nyert számokat holnap fogjuk közölni. Mozgoszioíiázak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL: Gustav Fröhlich és szépséges menyasszonya, Lida Baarowa világsikert aratott filmje, a BARCAROLA. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. KÉMNÖK. Fősz. Carl Ludwig Diehl és Trude von Molo. II. 24 KARÁTOS LÁNY. Fősz. Lucie Englisch, Kurt Wespermann. MUNKÁS-MOZGÓ: I. QUICK. Fősz. Lilian Harvey és Hans Álbers. II. A POGÁNY- VÉR. Fősz. Clara Bow. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Eltérnék. TESTA aaomial csillapít HAVI TÍSZTULÁS FEJFÁJÁS ÍDEGZSÁBA • FOGFÁJÁS- ÍNFLUENZA ÉS HÜLÉSNÉL kapháfö GYÓGYSZERTÁRBAN ÜGYELJEN A CSOMAGOLÁSRA MíNDEN ÉS DROGÉRIÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents