Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-01 / 99. szám

- !* ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nvomda: Cluj, Sur. Fiókkiedóhivatal és könyvosztály: »rám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clu I. G. Duca No. 8. Piaţa Unirii 9. , postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Fiőfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, -rear» Magyarországra: negyedévre iá, félévre 23, év-ats ţţ» többi külföldi államokba csak a portóküIönbSeatrel -i'y» L/VT. ÉVFOLYAM, 9 9. SZÁM. SZERDA 1935 MÁJUS 1 Városokat veszélyeztet a Küküllök áradás Megszakadt a vasúti összeköttetés Blai és között. — Emberáldozatai is vannak az áradásnak. — A Tisza és az Iza ugyancsak kiléptek medrükből Diciosanmartin. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Az utóbbi napok esőzései és a tavaszi hóolvadás s az az óriási felhő szakadás, amely tegnapelőtt történt, annyira megárasztotta a Küküllő fo­lyót, hogy az egész Küküllővölgye viz alatt áll. Az áradás elborította a vasútvonalakat, veszé­lyezteti Diciosanmartin városát és Blaj városát is. Blaj-al a vasúti ösz- szeköttetés megszűnt. A Küküllővölgye nagy rémületen esett át. A völgyben lévő falvak nagy része ! mérhetetlen károkat szenvedett — Az áradásnak a nagy káron kivül emberóldozatai is vannak. Egy kis­lány oizbefult és több ember eltűnt. A Küküllő szennyes árja épületrészeket, állatokat és hidakat sodor magával. Sigheti tudósitónk délutáni jelentése szerint a két nap óta tartó esőzés és vi­harok miatt a Maramures-megye folyói kiléptek a medrükből. A folyómenti falvakban óriási a riadalom. A jelentés beérkeztekor az esőzés még mindig tart, délben fél 12 órakor Ra- horól újabb egy méteres emelkedést je­lentenek, ami Sighetre 3 órakor fog el­érkezni. Az árvíz méretei elérték az 1933. évi árvizveszedelem méreteit, miért is Sigheten óriási nagy az izga­: k>n?. Az Iza is kilépett a medréből, elön­tötte a környékbeli falvakat és Sighet város területére is több helyen betört. Viz alatt van Sigheten a puskaporos torony környéke, a homokkert és a vágóhíd. Ez utóbbi helyen 10 házat is elborított az ár. A vasút csak Fetrováig közlekedik. Leordina és Viseul de jós között az árvíz a vasútvonalat átszakitotta. Az izai járásban Vcmcofalvánál az or­szágutat mosta el az árvíz ebben a járásban a közlekedés teljesen szüne­tel. A Tisza is kilépett medréből s a cseh­szlovákiai falvakat veszélyezteti. Sighe- ten elöntötte a Crisan-utcát. A csehek lezárták a szlatinai hidat, mert a közié­in dés az árvíz miatt veszélyezteti a hid or?gát A rendőrség és katonaság, valamint az egész közigazgatási hatóság nagy fel- készültséggel végzi a mentési munkála­tokat, valamint elővigyázati intézkedése­ket tesznek a folyton növekedőben levő veszedelem elhárítására. A lakosság iz­galma percről-percre növekszik. cia diplomáciai körökben azt hiszik, hogy ez az értekezlet is jelentős lépést képvisel a jú­niusi dunai értekezlet eredményének bizto­sítása felé. Minden arra mutat ugyanis, hogy a dunai értekezleten sikerülni fog konstruk tiv programot összeállítani. A megoldhatai lannak látszó kérdéseket az érdekelt külügy minisztériumok beleegyezésével kivonták t* római tanácskozások köréből. A Habsburg restauráció kérdésében már megegyeztek ab­ban, hogy azt nem tűzik ki a római értekez­let napirendjére. A római értekezlet legne­hezebb kérdése az Oeuvre jelentése szerint, Olaszország és Jugoszlávia egymás közti kapcsolatának tisztázása lesz, ami szoros kapcsolatban áll a Magyarországgal fölvetett kérdésekkel is. Pertinax az Echo de Parisban továbbra is azt állítja, hogy a kisantant a dunai tanácskozáson csak ab­ban az esetben vesz részt, ha előbb a fran- cia—orosz egyezményt megkötik. Az eddigi tervek szerint — mondja Perti­nax — a dunai egyezménnyel kapcsolatban egész sor kétoldali szerződés kötését vették tervbe. Pertinax azonban kiszámitja, hogy a fölmerült kérdéseket és az érdekelteket szám- bavéve 36 szerződésről van szó, aminek létrejöt­te már azért is lehetetlen, mert Németor­szág, Magyarország és Lengyelország a tervbevett egyezmények jórészét valószínű­leg nem is írják alá. Ugyancsak Pertinax közli azt a hirt, hogy Mussolini 10 éves háborút kizáró szerződést í akar köhv. a kisantant képviselőivel, mert ezt a szerződést a dunai értekezlet sikere elen­gedhetetlen föltételének tekinti. A német búvárba!® építés bejelentése heves vitára adott Velencében értekezletre Ilinek össze Olaszország, Ausztria és FÜagyarország képviselői CLUJ, április 30. Az utóbbi napok kül­politikai eseményei között első sorban áll az olasz Stefani-ügynökség által kiadott je­lentés, mely szerint a római értekezletet megelőzőleg Olaszország, Magyarország és Ausztria külpolitikájának vezetői, a római paktum kölcsönös konzultációra vonatkozó pontjának megfelelőleg, Velencében értekez­letet tartanak. Ez az értekezlet kétségtelenül a római paktumba tartozó három állam vég­leges állásfoglalásának meghatározására szolgál a júniusban összeülő tágabbkörü ró­mai értekezleten. Első sorban Magyarország állásfoglalásának tisztázásáról lesz szó, mellyel az utóbbi napokban sokat foglalko­zott különösen a francia sajtó. A velencei értekezlet RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Ştefani távirati iroda illetékes helyről jelenti, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter és Suvich olasz külügyi államtitkár május 4-én Velencében találkoznak, hogy a római jegyzőkönyvben előirt módon eszmecserét folytassanak a három országot közösen ér­deklő kérdésekről. Római lapok ehhez a je­lentéshez hozzáteszik, hogy a három ország külügyi vezetőjének eszmecseréje a dunai államok Rómában tartandó értekezlete elő­készítésének tekintendő. A lapok szerint le­hetséges, hogy az értekezleten Mussolini is részt fog yjwittv, Az ojaaz sajtó melegen üd­vözli az értekezletet és hangoztatja, hogy a velencei megállapodások után Olaszország, Magyarország és Ausztria minden bizonnyal egységes álláspontot képviselve fognak megjelenni a júniusban tartandó dunai értekezleten. A lapok egy része hangoztatja, hogy a ve­lencei megbeszélések a fölmerült kérdések egész területére vonatkoznak, de fontos sze­repet játszik köztük a magyar álláspont tisztázása. Párisi jelentések alapján Magyar- ország nagy vonásaiban közölte is álláspont­ját az olasz kormánnyal, mely ezt a dunai értekezlet iránt nagy érdeklődéssel viseltető francia kormánynak is tudomására hozta. A magyar álláspont A magyar álláspont a hirek szerint a kö­vetkező három pontban foglalható össze: 1. Noha a római értekezlet nem fog dönteni Magyarország és Bulgária fegyver­kezési egyenjogúságáról, mert legfeljebb Ausztria fegyverkezésében várható itt megoldás, Magyarország mégis előre leszö­gezni kívánja, hogy a létrejövő dunai egyezményt csak a fegyverkezési egyen­jogúság elismerése után írhatja alá. 2. A kölcsönös benemavatkozási zára­dékol magyar álláspont szerint úgy kell megfogalmazni, hogy a kisebbségek vé­delme ezállal ne váljék lehetetlenné. * 3. Kölcsönös katonai segítségnyújtás j kötelezettségét Magyarország csak Olasz- j országgal és Ausztriával szemben hajlan­dó vállalni. BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Ma­gyar politikai körökben nagy érdeklődéssel fogadják a velencei értekezlet hírét. Ez az értekezlet a római jegyzőkönyv három álla­ma között előkészítő tanácskozásul fog szol­gáim a júniusban összeülő dunai értekezletre. Velencében Magyarországot Kánya külügy­miniszter fogja képviselni. A júniusi római értekezleten meglehet, hogy Gömbös minisz­terelnök is résztvesz. Ebben a kérdésben azonban még nincs döntés. A rendesen jól értesült Budapesti Hírlap a velencei értekez­letről írott cikkében megállapítja, hogy a ró­mai paktumban egyesitett Olaszország, Ausz­tria és Magyarország ezúttal először alkal­mazzák a jegyzőkönyvben előirt konzultá­ciós kötelezettségeket. Magyarország — Írja a lap — úgy mint a múltban, ezúttal is tel­jes készséggel hajlandó arra, hogy a dunai államokkal együttműködjék. Ennek az együttműködésnek alapja azonban csak a magyar állam egyenjogúságának elismerése lehet. A francia kormány és a kisantant magatartása PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia la­pok vezető helyen foglalkoznak a velencei értekezlettel. Az Oeuvre szerint Parisban a legnagyobb megelégedéssel fogadják a velen­cei konferencia összehívásának hírét. Fran- / alkalmai az angol alsóháziban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol alsóház tegnapi ülésén kérdést intéztek Sir John Simon külügyminiszterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy a német kor­mány 12 darab 2500 tonnás buvárhajó épí­tését rendelte el és hogy újra megnyitni ké­szül a kiéli buvárhajó-szolgálati iskolát. Sir John Simon válaszában kijelentette, hogy a német kormány április 25-én valóban tudo­mására hozta az angol kormánynak buvár- hajó-épitési tervét. A kiéli iskola megnyitási szándékáról azonban német hivatalos közlés még nem érkezett. Arra a kérdésre, hogy mit szándékozik tenni az angol kormány a békeszerződés újabb megsértése ügyében és hogy a haditengerészeti egyensúly megváltoz­tatása miatt kiván-e flottatárgyalásokba bo­csátkozni a németekkel. Sir John Simon csak annyit válaszolt, hogy a kormány a kérdést kellő komolysággal megfontolni készül és en­nek a megfontolásának eredményéhez fogja szabni tennivalóit. Ebben a pillanatban azon­ban még nem tartja tanácsosnak nyilatkozni az ügyben. További kérdésre, hogy Anglia nem viszi-e Népszövetség elé az ügyet, Sir John Simon kijelentette, hogy az alsóház tagjai nem kívánják a kormány elhatározan­dó lépéseinek idő előtti feltárását.--ma-ma* — ■■■—W—ma-— Csehszlovákiából áihur- collak egy emigránssá a uémeá határost PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák—bajor határon, Eisenstein­től nyugatra, eddig ismeretlen német emigránst kényszeritettek át határátlé­pő németek bajor területre, ahol az il­letőt véresre verték s azután elhurcol­ták. Segélykiáltásaira a csehszlovák ha­tárőrség közbe akart avatkozni, de ak­kor már túl voltak a határvonalon. - Amint cseh részről állítják, bajor csend­őrök is segédkeztek az emigráns elszál­lításában. Teh teásra! Hizaro szerződést alor Mussolini i bisantanttal

Next

/
Thumbnails
Contents