Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-11 / 85. szám

6 ELLENZŐK t9?5 áprill* I r. \ deji református férfi- szövetség munkája \ vicii Reformat u.s l'Rylii/ lvrtiszüvctxvne nuivms havi iciuics iik-séi Jr. l’jriiti Foren» ek 'öklctr alau unoua mcR a református' tinók >la • >icruaclx-n amclvcu a szövetség ta^h1’ v"' -* iu’wa'iversig is tckimélyrs nagy számban jrlrnt meg. \ ■ »»les táigwi a most éledx-lvpcctelt rgy- házi fegyelmi .» -abálvzat -ismertet»W volt, ..me. 'set tir. Bene Ferenc főgondnok végzett. I k‘- itlisi két résvből .illőn. Az előadás első rész eben unui-wott a. cgvh.r/i fegyelem újból való félti, masetisának indokaira, az uj ó> egészen megvál­tozott világnézeti elkülönülések miau a fegyelem tekintély meglavutasára és arra hogy ebből kifolyólag az egyházak lelki életének, sói vagyo­nt biztosításának lehetősége is csaknem lehetetlen helyzetek elé került. A R.risttcus egyházában a ■ egvelcm nviiulig megfelelő és a mainál sokkal I s igorubb formában megvolt s ennek alapjai a Bibliában vannak lefektetve. Elméiéin beveze­tés után részletesen ismertette a tizenkét sza­kaszból álló mai fegyelmi szabályzatot, annak fe­gyelmi intézkedéseit. az eljárási szabályzatokat, amelynek főelve az. hogy az egyházban min­denki. vezetők és egyháztagok egyaránt alá van­nak rendelve a fegyelmi szabály oknak és hogy fegyelmi jogot mindig a közösség — egyház­atokra a presbitérium, egyházi alkalmazottakra okozat osan az egyházmegyei és az cgyházkerü- ti fórumok az illetékesek. A figyelmesen hall­gatott előadás végeztével, többoldali hozzászólás után az előterjesztett adatismertetést a szö­vetség tudomásul vette. Végül elnöki megbizás- öól ugyancsak a gyűlés végén előterjesztette a 'ógondnok a férfiszövetség állásfoglalását a szór- ányok ügyében. A hozzászólások és dr. Vékás József tag incbrványával összhangzóan olyan ér­telmű határozatot hozott a szövetség, hogy a '/.»rváuygoiidozás és fcnntartói-alap létesítés ér­dekében sürgős feliratot intéz a püspökhöz és a kerülethez azután föli náthán keresi meg c tárgy­ban a nevezetesebb férfiszövetségeket és ezenkí­vül segélyt nvujc az akció folytatásához. A DEJI REFORMÁTUS FÉRFISZÖVETSÉG ORVOSI RENDELŐJÉBEN március hónapban mgyn kezelésben részesült 22 beteg: 9 férfi, 13 nő. Az orvosok lakásán 6 rendelés, a beteg laká­ban y látogatás volt a fentemlitett 22 rendelésen kívül. Megállapítható hogy a betegek száma emelkedőben van, viszont a tagok adakozási ked­ve még kívánnivalót hagy' hátra. Április hónap, ban dr. Németh, dr. Pgrady, dr. Vékás és dr. Csidey rendelnek. PÜSPÖKLÁTOGATÁS A SZAMOSÁUL - GYÉN. Dr. Makkai Sándor püspök a deji egy­házmegyében a következő egyházközségeket fogja meglátogatni: április 25-én délelőtt Luna de Jós, délután Dăbâca. 26-án délelőtt Cublesul Some- san, Dárja, délután Panticeu. 27-én délelőtt Sto. iana, Cornesti, délután Alunis és Girolt. 28-án délelőtt Ormaniban templomszentelési délután Dengeleg és Băita. LELKÉSZBEIKTATÓ. Ünnepet ült a lozuri egyház március 31-én. Újonnan választott leiki . ásztorát, volt seri lelkészt, Tóth Jenőt iktatta be hivataliba. A feldíszített templomot zsúfolá­sig megtöltötte az ünneplő gyülekezet, amelynek soraiban ett voltak az egyház tagjain kívül a helyi más felekezetek és a község politikai kép­viselői, sőt Satumareról is többen. A beiktatási zertartást Sárközy Lajos lelkész, az uj pásztor egykori főnöke végezte azután az uj lelkész tar­totta meg beszédét. Istentisztelet után presbiteri gyűlés következett. Ezt megelőzően a helyi ró­mai katolikus egyház élén Árvay Dezső plébá­nossal üdvözölte az uj lelkipásztort a megér­tés szellemében; az üdvözölt pedig hasonló érzés­ből fakodó megnyilatkozással mondott köszöne­tét. Este 7 órakor kulturelőadás fejezte be az egész napra kiterjedő programéit. A beiktató is beiktatott lelkészek megnyitója és záróimádsága között a felnőttek és az ifjúság dalárdája, vala­mint szólóénekesek is szerepeltek. ebsjhaz és iskola A községek nem vehetnek el felekezeti iskolákat a hatóságok megkerülésével A helyi felülvizsgáló-bizottság elvi döntése (’Llkl. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helyi revíziós bizottság súlyos iskola.sé- relein ügyében hozott elvi jolntöségü döntési. Ciuc-Sangheorglie község idö- közi bizottsága a római katolikus egy- há/községlöl elvette az iskolaépületet azzal az indokolással, hogy a telek- könyvben a telek úgy van feltüntetve, mint a közbirtokosság tulajdona s an­nak jogutoda a község. Az egyházközség a határozatot, nie Ivet végre is hajtottak, megfelebbezte a helyi revíziós bizottsághoz, mely az ügy­ben a napokban hozott határozatot. A revíziós bizottság megsemmisítette a községi tanács határozatát és kimondot­ta, hogy a községek, mint szerződő felek nem hozhat link saját ügyükben határoza­tot és az iskola megszerzésére irángnlá szándékukat nem hajthatják végre a rendes bíróságok kikerülésével. A döntésnek elvi jelentősége van, mi­vel az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a községek vezetői a fe­lekezeti iskolától (‘Ívelték az épületet azon a címen, hogy a lelket évtizedekkel ezelőtt a közbirtokosság adományozta az. illetékes egyháznak iskolaépitési célra. Szabolcska László esperesi székét még ebben a hónapban betölti a bánsági ref. egyházmegye TIMISOARA (Az Ellenzék tudósítójától.) Dr. Szabolcska László református esperes-lelkész lé­lekemelő ünnepségek keretében mondott le va­sárnap. esperesé és lelkészé tisztségéről. Délelőtt a bánsági református egyházmegye évi közgyűlést tartott. Szabolcska László imája után az egyház- megyei ügyészt tisztség betöltésére került sor Egyhangú lelkesedéssel dr. VáraJlyai Jánost vá­lasztották ügyésszé. Ez a lka lommal erősítették nug állásában Nagy Janka tanítónőt. Tudomásul vet­ték az Uj-Ghiroda.i fiókegyház és a Chisoda-i önálló egyházközség megalakulását, valamint Nics István megválasztását és Nemes Elemér Lugoj-i lelkésznek hivatalába vaió beiktatását. Nemes Elemér a belmissziói munkáról, Orth Imre pedig a tanügyckről számolt be. Szabolcska László bejelentette esperesi állási, ról való lemondását. Lemondását tudomásul v-'-ve, Bálint Miklós főgondnok javaslatára egyhangú­lag tiszteletbeli esperessé választották meg. Ez­után többen búcsúztatták meleg szavakkal a kö­zelebbről eltávozó esperest. Az egyházmegye: köz­gyűlés után lelkészi értekezletet tartottak, melyen szó került az esperesi állás betöltéséről. Úgy ha­tároztak, hogy az egyes egyházközségek az es­peres! választásra vonatkozó szavazataikat zárt borítékban április 20-ig elküldik Clopodia-i lel­kész; hivatalhoz ahol 25-én számolják össze a szavazatokat. A délutáni óráikban a templomban presbiteri ülést tartottak amelyen Szabolcska mondott I imát. Az egyházközség uj presbiterei: Farkas Jó­zsef. Kiss Antal, Csapó Gyula letették az esküt. Ezután Szabolcska László bejelentette a lelkészi tisztségről való lemondást. A presbitérium nevé­ben dr. Telki Endre búcsúztatta a távozó refor­mátus lelkészt. A presb terium úgy határozott. hogy a választás megejtéséig Ajtav Gábor se­gédlelkészre bízzák a lelkészi hivatal vezetését. FELGYÓGYULT BABOS SÁNDOR. A sú­lyos betegségéből felgyógyult Babos Sándor n;isz- szionárius rövid időn belül két levelet küldött Erdélybe. Egyiket a külmisszió barátainak, a másikat a Diakonissza intézetnek. Levelében meg­köszönte az érette elmondott imádságokat. A diakonisszáknak Írott levelébe irta, hogy felgyó­gyulását a külmisszió munka gyors terjedésének köszönhette. Ma már az angol missziónak min­den nagyobb mandzsuriai helységben van kór­háza és igen könnyen lehet orvoshoz jutni. A DEJI REFORMÁTUS NŐ- ÉS LEÁNY- SZÖVETSÉG KULTURMUNKÁJA. A leány­szövetség március hónapban is megtartotta össze­jöveteleit, ezek egyikén Parády Katus a budapesti tcvrnászvilágbajnokságokat ismertette. A nőszö­vetség kötőkéin Knizsek Károly, dr. W el mer Ká­roly adtak elő s Farkas Albert és Farkas Jenő tartottak bibliamagyarázatokat, ezeket gazdag ze­nei és irodalmi műsor egészítette ki. A nőszövet­ség téli összejöveteleit március 21-én szeretetven. dégséggel zárta be, melyen városunkbeli teológu­sok. is szerepeltek. A további tervek szerint Fe. renczy Ilonka, dr. Párád}' Ferenc és dr. Bene Ferenc fognak előadásokat tartani. Iskolai hírek A Lanfrlügyrlőség rlrrlidcJür hogy ■ február!»« orvosi vizsgáiul elé állitoit A. betegnek, 1 -hír szolgálatra alkalmatlan női találtatod illan 1 lui tanítók május i-én njrugdijazUunaiial» Engedélyezte a miniszter hogy az rlenn és ko zé piskóták. tan ulói rriégtek intsék ,,romái, rcpű lést népszerűsítő társakig“ (ARI'Aj ismer er. er jcsztő filmjét, melyet egy a repülés kérdéseit p. rnertető előadás keretében fognak pergetni. A CFR az iskolák 50 százalékos kedvezmr nyes jeg>' váltására jogosító könyvecskéinek ér­vényességét 1935 julius i.ig mcghos'y ab bitót 1«, azután be fogják ezeket cserélni. A NEMZETI LfLEKRŐL nagyszabású be­szédet mondott dr. Ravasz László püspök Hódmezővásárhelyen. Azzal kezdte beszé­dét hogy a fizikai és földrajz előfeltételek csak keretei a nemzetnek. A nemzetet mindeuek- íelctt a közös lélek alkotja.. Ez alakítja ki a nemzetnek nevezeti közös lelkiséget, amely minden: politika, alkotmány, nyelv, müveit, ség, történelem, jövendő. Minél kisebb és ár­vább egy nemzet, annál nagyobb ára van an. nak, hogy hozzátartozzunk. A nemzeti lélek első döntő feladata, hogy tisztában legyen ön­magával. A nemzeti öntudat megismerése an­nak, amivel az egész világtól különbözik. A magyarság nemcsak van, hanem lennie kell. Ha nem válna, szegényebb lenne a világ. Min­den komoly nemzeti érzésnek — fejezte be be­szédét a püspök — szükségképpen vallásod­nak kell lennie. Isten világának koncepciójába beletartozik a magyar, ő számolt vele és té­nyezővé tette a világban. Isten kegyelméből va­gyunk magyarok. ÁPRILIS 14-én TARTJÁK MEG A SZI­LÁGYSÁG! REI-ORMÁTUS ÉNEKKARI VER­SENYT. Zalaurói jelentik: Amint az Ellenzék m'ár megírta, a szilágysági református énekkarok március hónapban nagyszabású énekkari ver. venseny megtartását vették tervbe. A versenyt mindezideig nem lehetett megtartani a miniszté­rium engdélyének hiányában. Az énekkari ver­senyt előreláthatólag április 14-én tartják meg. KATOLIKUS OTTHONT ÉPÍTENEK A DE. VAI CSÁNGÓTELEPEN. A dévai katolikusok elhatározták, hogy a dévai csángótelepen katoli­kus otthont építenek. HÉT ÉV A KANNIBÁLOK FÖLDJÉN cimen jelenik meg április hó elején a Református Kűl. missziói Szövetség díszes kiállítású uj kiadványa 200 oldalon, sok eredeti illusztrációval. Molnár Mária Mánusz szigeti misszionáriusnőnknek hétévi izgalmakkal és érdekességgel teli munkájáról szól a könyv. Molnár Mária levelei alapján Ivanyos Lajos állította össze a könyvet. Turdai hírek Az ujturdai református nőszövetség április 14- én, virágvasárnapján délután 6 órakor a temp­lomban vallásos ünnepélyt tart. — Az óturdai református leányszövetség ezévi közgyűlését áp­rilis 14-én tartja meg délután 6 órai kezdettel a Nevelde helyiségében. — Műsoros táncestélyt rendez április 22-én husvét másodnapján este fél 9 órai kezdettel az óturdai református dalkör. Az igen gazdag műsor keretén belül a dalkör énekkara és műkedvelő gárdája szerepel érdekes számokkal. — A turdai ref. férfiszövetség szerda esti előadásai keretében április 3-án este dr. Ba logh Elek főgondnok tartott előadást a férfi­szövetség kérdéseiről. Április io.én Zsigmond Ödön ref. tanitó tart előadást Iskoláink a múlt­ban és a jelenben címmel. m GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY H IRTA: BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 103 -!K KÖZLEMÉNY A muderris folytatá: — Csaknem kétségtelennek látszik, miként ön hivatali előde oly makacs váltó- lázat kapott, hogy a konstantinápolyi követ úr kény­telen lesz őt Szászvároson vagy Déván hagyni. lit tehát czéljainkat semmi sem Fogja gátolni. — Másik tanácsom, melyet önnek szivére kötök, hogy kerüljön minden szorosabb viszonyt Gerendi úr első vadászá­val. Ferkóval, ki barátságot színlel ugyan, de mélyen gyűlöli önt, miután eicsábitá azt a leányt, ki iránt neki komoly szándéka volt. A szerelem boszuja erős. Ismétlem, kerülje ön a Ferkóval való meghittséget: mert különben a muderrisek titkait és saját fejét ve­szélyeztetné. Szigorú nyomatéket ejtett a diák e szavakra, s mély tiizii kék szemei igéző hatalommal pihentek a vendég lángoló arczán. S ki írná le ennek meglepetését? Hisz lelkének egy beburkolt és setét sejtelmét, mely a vak ösztön­nél, a kimagyarázhatlan ellenszenv titkos hurrezgé- seinél több "soha nem voll, s mely-határozott eszme, vagy meggyőződés alakját még magára nem ölté, tol­mácsolta most az ismeretlen nyílt, világos szavakkal. Ferkó, Zsuzsinak, a szerencsétlenné telt gyermeknek, nem monda, hogy szereti, s miért is beszéltek volna ajkai vallomásokról, holott e távol rokona oly fiatal volt még, hogy játéknak vehelé a szenvedélyt s üres szócsengésnek a szív mélyebb hangjait? De Ferkó félév óta naponként komorabb lön. keriilé a társasá­got, nem tréfált, nem enyelge rokonával, hagyá, hogy mások vigyék őt tánezba, s csal; egy méla s tán oly­kor boszus tekintet a könyelmii lányka hiú magavise­letére, árult el némi részvétet iránta. Ferkó, csaknem azóta, hogy Jancsit élvei boldogították, kereste ennek barátságát; de komor arczán néha dúlt vonalak mu­tatkoztak, s valának perczek, melyekben szívessége ta­lán erőltetettnek látszott: sőt mióta Jancsi a hűtlen­ségre hajlamot érzett keblében, s mióta Ferkó szol­gálatát és barátságait iránta kettőztette, úgy rémlék az ifjú vadász elölt, hogy társának összecsukott aj­kain néha baljóslatú mosoly lebeg; de hogy e mo­soly a rejtett fájdalom vagy boszú görcseiből táma­dott volna: ez Jancsinak soha eszébe sem ötlék. A muderris szavaiból világossá lön, mikép Ferkó bősz és féltékeny. Azonban honnan, s hogyan értesült a csodálatos modorú idegen, az ismeretlen pártfogó, ily apró viszonyok, ily elpalástolt érzések felől? Hő és hideg nyargalt fölváltva e kérdésre Jancsi idegein. Mert sejditni kezdé, mily veszélyes kezek közé helyezte jövendőjét, gyanitá, hogy szemek, melyek a lélek fész­kébe látnak és a gondolat műhelyeit kémlik, fognak őrködni tetteire: érzé, mikép az útról, melyet félig ön­kénytelenül, félig szándékból választott, oly lehelel­len volna többé visszatérni, mint a hegyről, lerohanó vízárnak azon tiszta s csendes kútfőhez, melyből né­hány ezüst hab kiömlött, hogy idegen nedvekkel ve­gyülvén. a föld salakjainak színezetét és mocskát hordja vad hullámaival a mélységbe. Ö vállalkozó és elszánt ifjú volt, de e határzó perez alatt, — melynek azonban már többé nem parancsolhatott — vérét hangyabolyként érzé nyü­zsögni ereiben, míg a muderris őgyelgő kék szemei arczán s az indulatok kitört nyomain veszteglőnek. Ekkor postasíp csendült meg a völgyben. A diák szobája besötétített ablaknyilásához pat­tant s fölemelvén a durva takarót, kinézett a homá­lyos, a sziirkölö láthatárra. Alig rezgeti el az erdővisszhangok légajkain. — mint a visszaemlékezés mindig halkabb ismétlései közt egy kedves benyomás — a síp rövid dallamá­nak végnesze, midőn oly távol és közel, oly ferdén s ünnepien kezd egy harang kongani és zúgni! A bástya beszél az erdővel, — szóla a diák Boros Jancsihoz, s onnan viszont a vár völgyére for dítván szemét. Csodálatos volt e harang, mintha bódult szelle­mek rángatták volna kötelét, s mintha mind azt, mi­től remél és fél az emberiség, vegyítve akarná a do­bogó szívvel közleni! r 1 Egy hang, az égésé vagy viharűző; másik a sze­líd délesti imáé; ez ünnepélyesen bong, az halál csengettyűként sír vékonyan és rémesen, most mintha félre vernék, majd szabályosan zúg! Farkas Istvánnak volt-e oly műszere, mely e hangzavart teremté? vagy különböző kezek játszód tak össze egy bősz hangversenyre? vagy a temető - kövek tulajdonosai, ismétlők keresztelőtől requiemig minden élményeiket, melyeket egykor a torony nyelve hirdetett? Ily kérdéseket nem hordott elé s nem taglalt Boros Jancsi, mert inkább vala folyvást rendkívüli benyomások martaléka, hogysem higgadtan vizsgálhatná, mi szokatlan, mi természetes a Komjáii- uradalom varázskörében? A bástya hóbortos beszédére csakhamar felelni kezdett az erdő. ( Folytatjuk.} Hirdessen az Ellenzékbe j

Next

/
Thumbnails
Contents