Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-11 / 85. szám

2 ELLENZ AK 1935 áprlllH II. All r IR A ROMÁN SAJTÓ (Ivop'.'ir, Nil l.ij Félmegoldás. Nyo_ tnoriis.ii>. umS. \ nag\ kérdőjel. \RCL1S: A. .ilium ha/tartása beteg. IA nogy'Vi g. Betegscy. gyógyszer nélkül? Előfordul hat, nug olyan vc.etői és képviselő vannak a • vpnek, akik nan látják, mai on.- lehetcilen i.'nvii'.-o berendezkedési Unntartaui akkor, midőn alsóbb osztályokhoz tartozó embereknek in- -.tik es puliszkájuk sincsen. Nincs gvógysz- r addig m 1» a vezetők nem jönnek rá, hogv bolond do. og ioek |si!>/1uIásá,vl könnyíteni mások meg- .■'hetesén, Mn; el nem lm/ik, hogy a munka, a ómegák érdiekében való munkát kel! jelentse, nem pedig a.'t, hog\ mindnyájan elpusztuljanak. \ Î1TORI 1 : A Sibiu gyűlésen Maiim néhány j\ an támadást is ntézett, amit c'.ik ünnepnapok : , s/cre tan term, \ pártelnök igyekezett azt he­veseim s ugv tüntette tel a dolgot, mintha Ma* iusul egvüttére/ne. Mihal.ichc azonban másként tesz. Bucurcsti-bcn, hol azt a parancsot adta, hogy a Maniu nyilatkozatait helyeslő részt a párt '.tpiat hagy jak k beszédéből. Ez jellemzi a nem. eti-parjs/.tpárt ma helyzetét. Viaida távozása után is két teje maradt a pártnak. Rét ellenté­tes csoportja, ket külön programmal. ROMANIA NOUA: Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Maniu programját mindenekelőtt Vaida> el. lenezte. A p.vrtvezetőscg akkor Vaida állásporrt- iát osztotta s Maniu egyszerre csak azt vette észre, hogy elszigetelve marad pártjában. Ezt a helyze­tet használta k Vaida oly célból, hogy belevigyc ismert felfogását a párt taktikájába és program­iába. A pártvezetőség azonban nem követte és felhagyott a barátsággal, lgv igen természetes iett volna. hogyr Maniu álláspontját tegye magiévá, vagy legalább is ehhez közeledjék. Különben semmi politikai értelme nincs Vajda elhagyás-í­nak. Titulescu mondta volt, hogy a világháború után a diplomáciának csupán az őszinteség lehet az alapja. Megállapítjuk tehát, hogy nem lehet helye a jelen pillanatban félmegoldásoknak cs huzavonának. ADEVERUL: Jobboldali alkotmány? S azután? A jobboldali alkotmány emeli majd a búzaára­kat? Megolcsósitja az iparcikkeket? Uj állásokat nyújt a végzett embereknek? Klienseket hoz az ürességtől kongó ügyvédi irodákba? Elhelyezi az vzenszámra munka nélkül álló munkástömegeket? Ezek az igazi feladatok, melyeket jobboldali al­kotmánnyal nem lehet megoldani. S ha mégis az alkotmány módosítását tervezik, akkor a pártok nagyon ügyeljenek. A nyomorúságot nem lehet kihasználni politikai kísérletezésekre. A nyomorú­ságot megfelelően kell kezelni. S ha már ezt sem teszik, hagyják legalább békében s ne dobjanak lei olyan kérdéseket, melyek teljes tájékozatlan­ságra vallanak a valóságokkal szemben. PATRIA No. I.: Vaida csoportjának lapja: Mi volt a legfőbb indok 1918-ban, midőn Erdély az ó.királysághoz csatlakozott? .Az erdélyi valahok számaránya, mely abszolút többségben volt. A népek önrendelkezési joga az aránylagosságra vo’t alapítva, tekintet nélkül az évezredes jogokra. Hiába hivatkoztak a magyarok ezeréven át gya­korolt történelmi jogaikra s hiába mondtuk vol­na, hogy mi kétezer év óta lakunk ezen a földön, ha számbeli erővel nem rendelkeztünk volna. Ezer éven át volt igazunk s ez még sem akadá­lyozta meg azt, hogy a magyarok felül ne kere­kedjenek. Az erőszak megtörése után, a valahok számával uj, nagyobb erő következett, mely aztán Románia jelenlegi határait megállapította. VREMEA: A németek számára csupán két megoldás marad: katonai bevonulás oly területek­re, mely részükre nyersanyagot szolgáltathat, vagy nyomás az európai hatalmakra oly célból, hogy előnyöket kényszerítsenek ki gazdasági, pénzügyi, vagy kereskedelmi téren. Az első es­hetőség Oroszország ellen irányul. A németek tudják, hogy a régi szövetséget támasztanák fel, ha Franciaországot támadnák. LEVÉLPAPÍROK nagy válasz- TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. imiiiTO ellen használjon Szí. László fertőtlenítő szappant megóvja minden­nemű járványos és IERT0ZO BETEőSÉGEiílOL! Memento Valaminek lennie kell a levegőben. Vala milyen nem látott, de srjtol I veszedelem, már suhogtathatjn vc.s/.thozó lelelmeles szár nyait. Valahol már felraklározva állhat az a robbanóanyag, amely csak a pillanatot várja, hogy felgyújtva, lángba borítson min­dent és mindenkit. Csak Így tudom meg­magyarázni annak a lelkeket megmérgező, gyűlöletet hirdető, hintő, szító és a józan észt elhallgattató súlyos kórságnak nap­jainkban való újbóli tobzódását, amelyet sovinizmusnak nevezünk. Nyugodt, biztonságot nyújtó napokban a józan ész az. ur. fis csak katasztrófát, pusz­tító orkánt sejtető alkalmakkor, avagy pil­lanatokban kerekedik felül a meggondolat­lanság. Hz pedig rossz tanácsadó. Mert a hirtelcnkcdö. a helyét megálló tapasztalato­kat és örökigazságokat számba sem vevő, aztán a „ami neked nem tetszik, másnak ne kívánd'* mélységesen bölcs tanon magát túl­lévő, rendszerint vesztébe szokott rohanni. Tartok, szinte félek e feszült helyzetnek semmi jól sem hozható következményeitől. A szomszédok közli állandó perpatvarnak se igen szokott jó vége lenni. Annál kevésbé lehet aztán az egy fedél alatt lakók közötti gyűlölködésnek és fogvicsorgatásnak. Nem kell ahhoz prófétának, lenni, hogy valaki egész határozottsággal állíthassa, hogy az egy ország kebelén belüli tömeggyülülot és tömegszenvedélyek felkeltése és állandósí­tása valaha is jóra vezethet. Balga, vagy rosszhiszemű az. aki az ellenkezőjét állítja. Ilyen és ehhez hasonló elgondolások ci­káznak keresztül-kasul agyamban most, ami­kor látom a kisebbségi kérdésnek nálunk is a lehető legveszélyesebb lejtőkre való irá­nyítását. A helyzet úgy a kül-, mint belpoli­tikában a megtévesztésig hasonlít a világ­háborút közvetlenül megelőző tiz-tizenkét évre, súlyosbítva most a gazdasági krízissel. Akkor is, minél inkább kisértetl a háború réme és lehetett érezni halálos leheletét, annál jobban kezdett tobzódni a meggon­dolatlanság, a sovinizmus az osztrák-magyar monarchiában is. Akkortájt a volt monar­chia legizgatóbb és legtöbbet vitatott kór­nak azl az ágál, amely a lársadalmi jelen­ségekkel foglalkozva, tudományos alapon és eszközökkel igyekszik az elnyomottaknak segítségére jönni, természetes volt, tia ezen előadásokat magúm is nagy szeretettel hall­gattam végig. Mély meghatottsággal logok mindig visszaemlékezni a kisebbségi kérdés­ről rendezett előadásokra. 'Bámultam és el­ismeréssel hajoltam meg bátorságuk előtt, amellyel ostorozlak a kisebbségekkel szem­ben követelt végzetes eljárást. A békét, a népek közli megértést és ezúton az objektiv tudós szemével előre látott katasztrófa elhá­rítását akarták elérni. Egyes érvei és megállapításai, egyszerűsé­gűknél és mindenki által megérthető igaz­ságot tartalmazó voltuknál fogva, nemcsak meggyőzőek, de egyben meghatnak is voltak. ]gv: .Kél nyelvű népeket nem ismerünk, csak » gyedeket *. „Az uralkodó nemzet nyel­vének a többi népre való erőszakolása vétek az illető népek ellen, mert a következmé­nye nem más, mint ezen népeknek a sötét­ségben való meghagyása. Ugyanis a gyerme­keknek kénytelenek lévén egész nap a környezetüktől teljesen idegen nyelv mago­lásával foglalkozni - nem marad idejük az élethez szükséges ismeretek elsajátítására“. „Az erőszakos beolvasztás káros és előbb, vagy utóbb megbosszulja magát“. „Az ural­kodó népnek különben is nincsen szüksége az. erőszakos beolvasztásra, mert az összes életlehetőségek úgyis az uralkodó népbe való csendes és természetes beolvasztás érdeké­ben dolgoznak“. ,,A kisebbségi proletárok és alsóbb néposztályok elégedetlensége két­szerié nagyobb a többségiekénél. Mert ezek az osztályelnyomatáson kívül még kisebb­ségi elnyomatásban is szenvednek“, stb., stb. Befejezőül aztán a következő minimális kö­vetelésekkel állottak elő a nemzetiségi kér­dést nyugvópontra hozni törekvők, mint olyanokat, amelyeket feltétlenül teljesíteni kell és pedig az uralkodó népnek saját jól felfogott érdekében is és pedig: tanítást, közigazgatást és bíráskodási a nép nyelvén. A katasztrófa bekövetkeztét nemcsak ezek látták, hanem mindazok, akik tanulmányoz­MAI KEZDETTEL! SELECT-MOZGO! BURY [QQPER Műsoron kívül legújabb híradó 9 Mzafos 13-as rendkívüli filmben, a női fősz. : MBRION DiWIES! dése a nemzetiségi kérdés volt. Nem csoda, hiszen ez a monarchia élet-halál kérdése volt. Ahogy közeledtünk a végzetes meg­oldás felé, a gyűlöletet, a lenézést és egye­netlenséget szitok, magukat hazafiaknak ne­vezettek tábora annál hangosabbá és fenye­getőbbé vált. Egyik balintézkedés a másikat követte. A külföld véleményére filLyel hány­tak. A nemzetiségi sajtóperek és az azokból fakadt elitélések fénykorukat élték. Hon- mentő Balázs Elemérek bőven akadtak. Ter­mészetes aztán, ha ezzel szemben a bölcs belátást, a higgadt gondolkodást, a megér­tést, a kérdésnek természetes módon való megoldását tanácsoló hangok mind ritkáb­bakká váltak. Egész Magyarországon tulajdonkép csak két sajtóorgánum — többségit értve — akadt, amely ezen általános kisebbségelle­nes felfogással és magatartással mindig szembe mert szállani. A „Világ'' és ennél is még bátrabban a szociáldemokrata párt hivatalosa, a „Népszava“. De ki hallgatott volna a józan intelmekre, tanácsokra. Ezen elvek hirdetőit egyszerűen lehurrogták, le- hazaárulózták. Pedig az események nel^ik adtak igazat, és nem a rosszul értelmezett hazafiságot bömbölőknek. A félrevezetett közvélemény felvilágosítá­sát, a józan ész diktálta elvek elvetését és terjesztését kívánták szolgálni a háborút közvetlen megelőző években Budapesten rendezett előadássorozatok is. A szociológia köréből vett kérdéseket boncolgató előadá­sokat, amelyeket viták követtek, az érdek­lődőknek nagy tábora hallgatta végig min­dig. Minthogy amióta csak megismertem, kedveltem a szociológiát, mint a tndomány­ták a helyzetet a különböző színhelyeken és aztán a tudomány górcsöve alatt vizsgál­ták annak esetleges következményeit. Ezért zárhatta le az egyik lap a hadüzenetet kö­vető, még cenzurázatlanul megjelent utolsó számában megirott vezércikkét, amelyben a monarchiában, az alsó néposztályokban és különösen a nemzetiségek között uralkodó elégedetlenségnek a háború sorsára várható hatásával foglalkozott — a következő jós­lattal: ,,E háborúból az osztrák-magyar mo­narchia semmit sem nyerhet, de mindent elveszíthet“. Az osztrák-magyar monarchia sorsa intő például szolgálhatna mindazon országoknak, amelyek hatalmas kisebbségekkel rendelkez­nek. De nem hiába mondják, hogy a Bour­bonok semmit sem tanulnak és mindent elfelejtenek. Poeol Victor. Mozgósziníiázak műsorai SZERDA: CAPITOL: MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősze­replők: Harry Baur, Annabella és Ri­chard Willm. Orosz zene, tánc és ének. t EDISON: I. Fodor László színmüve: CSÓK A TÜKÖR ELŐTT. Főszerepben: Lukács Pál. Nancy Caroll. II. NOTRE DAME-I TORONYŐR. Lón Chaney-vel. 3, 6, 0 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉLVÉRÜ BESTIA. Főszerepben: Myrna Loy, Irene Dunn, Ricardo Gortez. II. A HAJNALI ME­RÉNYLET. Főszerepben: Eri Bős és Karl Ludwig Disel. Ne mulassza el megtekinteni* a Sir. MEMORANDULUI 1. sz. alatti Dráncovenesfl-l „S1ÄNC0“ SZŐNYEGEK PÁR NAPIG TARTÓ mm I g* s* jg«*y* ET* jFA Elsőrendű minőség! - Legújabb 11 1 1 HăH B modelek ! DÍJTALAN belépés! VÉTELKÖTELEZETTSÉG nélkül ^clledezteh Amerikában egy uj csoda gyógynövényt Amerikában az A»vadonban olyan gyógynö v-nyt fedezett fel egy tudói, amelynek kivonata to— 7ţ évei gyomor., bél és epe-bajokat rcndkivül gyor san meggyógyít. K gyógynövény kivonatát. „Castro D" nek luv ják és a külföldi tödós professzorok cvxlas ere i ményeket é-rtek el vele, mert e gyógyszer nem­csak csillapitólag hat, hanem a betegség okát szün­teti meg s ezáltal az egész emberi szervezetben 3 sejtélet újjáéled és egy egészséges, normális állapot áll be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyo­mor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, szivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, ez ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- és bélfekélye­ket. A „Gastro D“.vel az emberiség egy olyan gyógy szerhez jutott, amey sok esetben olyan betegsége­két Ls meggyógyított, melyeket diagnostikálni sem tudtok. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ára 103 lej, vidékre utánvéttel s küldi, 20 lej költség felszámításával. A háború és béke urai a Szép Szigeten /sola-Bella, melyen a slrezai konfe­rencia tartja ülés. it MILÁNÓ, április hó. Milánói lapok részle­tes jelentéseket közölnek Strezúból, mely ün­nepi díszben várja a róla elnevezett nagyje­lentőségű nemzetközi értekezlet résztvevőit. Igazában nem is Strezában lesz az értekez­let, hanem a Lagb Maggiore Streza előtt fek­vő Borromeo szigetén, az Isola Bella-n. Ez a sziget a Lago Maggiore másik három gyö­nyörű szigetével együtt Vitalino Borromeo- tól, egyik lombardiai fejedelmi ház sarjától nyerte nevét, aki a négy kopár szigetet még a XVIII, században valóságos paradicsommá varázsolta. A Borromeo családból származik a hires borromeoi szent Károly is, akinek tiszteletére irta Palestrina a katolikus egy­ház egyik legszebb mise-zenéjét. Ez a négy sziget, az. Isola-Bella, Isola-Madre, Isola-Su- periore és Isola-St. Giovanni a világnak ta­lán egyik legszebb tájképét alkotják. Szám­talan költemény, novella és tanulmány éne­kelte meg ezeknek a szigeteknek szépségét. Ezek közül egy Erdélyben is megjelent, a korán elhunyt Szentelek}- Kornél bácskai iró alkotása. Stendhal az. Isola-Bellát a világ leg­szebb pontjának fievezi, szebbnek a nápolyi­öbölnél is, mert inkább megragadja az em­ber szivét. Vitalino-Borromeo fölhasználta a Lago Maggiore enyhe éghajlatát arra, hogy a szi­geten példátlan gazdagságú és szinességü nö­vényzetet teremtsen. Mindenik szigeten más jellegű növényzetet inditott fejlődésnek. Az Isola-Bella, mely annyi képen szerepel, a déli olasz növényzet szigete, hallatlan gaz­dagságban vannak a szigeten az olasz kert- müvészet szükségletei szerint elhelyezve a piniák, tölgyek, szágópálmák, narancs és cit­romfák. magnóliák, cédrusok, oleánderek és kaméliák, melyeknek látványa különösen vi­rágzáskor valósággal elkápráztatja a szemet. Isola-Bella kertjei a tengerparttól tiz ter- raszon át emelkednek a gyönyörű kastélyig, mely a XVII. század Olaszországának egyik legszebb építészeti remekműve. A kastély te­le van szebbnél-szebb klasszikus képekkel és régi flandriai gobelinjei párjukat ritkítják. A bútorzat is a XVII. század olasz művészeté­nek legszebb termékei közé tartozik. A pa­lota kápolnájában látható egyik Borromeo- nak a renaissance idejéből származó hires siremlék-szobra. A Borrameo-kastélyban a történelem folyama alatt sok híresség lakott. Többek közt Napoleon is, akinek egykori há­lószobája mellett van a nagy zeneterem, amelyben most a strezai, jobban mondva az isola-bellai nemzetközi értekezletet fogják tartani. Az Isola-Bella különben nem is a legszebb a négy Borromeo-sziget közül. Az Isola-Mad­re növényzete még káprázatosabban gazdag, még szebb kilátás nyilik a sziget közepén fekvő palotából a tóra és a háttérben fekvő Alpokra. Ez a palota azonban berendezésé­nek hiányossága miatt nem felelne meg a nemzetközi értekezlet céljainak. A strezai ér­tekezletet igy Isola-Bellan fogják megtartani. 9Z 0] SZÖVETKEZET! TÖRVÉNY ELSŐ teljes szövege románul és magyarul. 200 oldal. Ára • WO LEI ÉS PORTÓ Megrendelhető: Dr. Bor­bély Lajos ügyvédtől. — Oradea, Piaţa Unirii No. 5 Kereskedő az Ellenzékiből tájéka* ződik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents