Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-10 / 84. szám
ÁRA 3 LE. TAXA POŞTALA FLA TITA IN NUMERAR No. Szerkesztőség, kiadóhivatal, Fi ó k k i ö d ó h i v a ta 1 és tzím. — Telefonszám: 109 nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. könyvosztály: Piaţa Unirii 9. — levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, rrrafi 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveat* pengő. A többi külföldi államokba csak a portókül3nb3zettel :3bb 3LVI. ÉVFOLYAM, 8 4. SZÁM. SZERDA 1935 ÁPRILIS 10. «■■«■MhTfflCTWWBMWWBIMilUllifcTHWBaan Nem lehet Utolsó erőfeszítés az európai télié megszervezésére Európa — őrüliekháza, Baldwin szerint. — /I tanácskozásokon miniszterelnökével képviselteti magát a három nyugati nagyhatalom. — Megszövegezték az olasz, francia és angol kormány álláspontját máskép, újra és újra vissza kell térnünk a kisebbségi emberkék naponkénti végzetére. Szakadatlanul jönnek a hírek hivatalok és üzemek minden tája felől a kisemberek elbocsátásáról. Az élet csöndes és jelentéktelen, mindamellett nagy értelmű darabkái; néhol úgy nevezik őket: az ember az utcáról, másutt: az ember a pincéből, harmadhelyt: az ember a putriból. Utcaseprő, kocsis, szolga, éjjeli őr, napszámos, szénhordó, akit szélnek eresztenek már nem a nyelvvizsga .orvén, hiszen a románok között ő is megtanult annyit, amennyi kis magyar szókinccsel átlá- bolt régebb is az életen, de egyszerűen szólva magyar és erre nem szabad már hogy úgy süssön a nap, ahogy eddig sütött, mert megszületett és nem választhatta meg a szerencsésebb népekhez való tartozandóságot... Ezeknek a kis emberkéknek, ezeknek az egyszerű férgeknek, akik sem a tár sadalom, sem az állam nemzeti boldogságát nem érintik, akik egyszerűen át- surannak az életen és elvégre épp any- nyi jussuk van a penészes kenyérhez, vagy avas szalonnához, mint a többinek, aki az örök rendelés folytán a lábát erre a rögeszméktől tönkrebol- dogtalanitott világba: ezeknek az ártatlan ,,kenyérpusztítóknak“ a sorsa érdekel most leginkább és a legjobban fáj, már szinte kizárólag csak ez. Mert arról beszélni se igen merünk, hogy például a vasúti gépész vagy kalauz, a postakihordó és a csendőr, a gépirókis- asszony s a kezdő altiszt miért veszíti el az állását, hiszen ezek kivételes helyzetben voltaic és uralkodtak. Már nem igen panaszoljuk föl, hogy magasabb tisztviselői helyekről egymásután távoztat.ják el embereinket. A magas fákat letarolja az ilyen vihar és a tisztviselői mágnások édes áldozatul kellenek. A háború előtt keletkezett hágai egyezmény, mely minden tisztviselő és alkalmazott jogát biztosította hódoltsági területen, emlékestől elveszett, mint ahogy eltűnt a béke-cár is rendszerestől és az öreg ember szelleme uralkodik most; aki aláírta Páris mellett a békeszerződéseket s a kisebbségi megegyezést. Van-e ma értéke az írásnak, ha nyers hatalom s a gyűlölködő szenvedély mást akar? Csak szóban és nem cselekedetben él a béke. Meg kell azonban kérdeznünk a hálálom urait, mit gondolnak, mi lesz ennek a vége? Lehet-e tovább száguldani és gázolni ezen az utón megállás, körültekintés, fönntartás nélkül? Lehet-e ezreket és ezreket koldusbotra vetni? Az igazságtalanság, az embertelenség, a keserűség, a gyűlölködés, olyan szellemét előhívni, amely megmérgezi a levegőt? Nem hivatkozunk isteni, emberi, tételes törvényre. Csak a tömegszeszélyre. Ha betegséget nem gyógyítunk, ha halottat nem temetünk, olyan szellem és olyan erkölcs születik a láthatatlan bomlási termékekből, amelyek az állam rendjét, az állam erejét, az állam hatalmát veszélyeztetik. Saját cselekedeteiből. Gondoljunk csak a fokozódó szegénység és nyomor első következményeire. Gondoljunk csak a százezer és százezer adófizető alany pusztulására. Gondoljunk a hirek külföldi áradatára. Gondoljunk belső alkotmány és külső nemzetközi jog sebeire, vérzésére, gennyesedésére. Es még száz és száz más egyébre. így nem lesz jó, a kétségtelen és állampolgári hűség kötelez rá, hogy föltegyük a kérdés: miért, meddig és hová?, CLUJ,, április 9. A külpolitikai érdeklődés központjában a hét végén kezdődő strezai értekezlet áll. Az értekezlet résztvevői, az angol, francia és olasz kormány, mára tisztázták a tanácskozáson elfoglalandó álláspontjukat. Mussolini, aki a tanácskozást vezetni fogja, pár napi falusi visszavonultsága alatt döntött az olasz álláspont ügyében. Párisban tegnap államtanács volt, mely a strezai programmal foglalkozott. Londonban délelőtt hosszantartó minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és általános meglepetésre délután újra összeült a minisztertanács, hog_, végleges határozatot hozzon. Sir John Simon külügyminiszter az alsóházban ma nyilatkozik az angol álláspontról. Londoni lapok szerint ez a nyilatkozat csak általánosságokra fog vonatkozni, mert a londoni külügyminisztérium szokása szerint nem akarja diplomáciai tárgyalások előtt a kezét lekötni. Mindamellett bizonyosnak látszik, hogy Anglia kitart a békének az európai államok együttműködése utján való megmentési terve mellett, melyet valamilyen módon a nép- szövetségi politika utján szeretne megvalósítani. Ez a terv annyit jelent, hogy egyelőre London sem számol többé Németország részvételével ebben a kollektivitásban, bár szeretné valamiképen megakadályozni a németek teljes elszigetelődését és fenn akarja tartani a lehetőséget arra, hogy a berlini kormány esetleg később találja meg az utat az együttműködés felé. 'Franciaország és Olaszország ezzel szemben az erélyesebb fellépés barátai. Párisban már nagyjában elhatározott dolognak látszik az orosz—francia— csehszlovák szövetség közeli megvalósítása. A strezai tanácskozások, bár meglehetős pesszimizmussal néznek elébük a három érdekelt nagyhatalmi fővárosban, előreláthatólag jelentősebbek lesznek, mint ahogy az utolsó napokban gondolták. Angol részről MacDonald miniszterelnök is résztvesz a tanácskozásokon, viszont a fárasztó repülő- utazása miatt megbetegedett Eden főpecsét- őr nem mehet Streza-ba. Angliát igy MacDonald miniszterelnök és Sir John Simon külügyminiszter fogják képviselni, egész sor szakértő kíséretével. Francia részről való- szinüleg szintén résztvesz a tanácskozáson Finndin miniszterelnök is 7 aval mellett. Ebben a kérdésben ma dönt a párisi minisztertanács. Olasz részről Mussolini mellett, aki az értekezlet elnökségét vállalta, Suvich külügyi államtitkár és Aloisi báró vesznek részt az értekezleten. Mussolini hir szerint bizalmas üzenetet juttatott az értekezlet sikere érdekében Londonba és Páris- ba. Úgy a brit kormány, mint a francia kormány azonnal válaszoltak az üzenetre és barátságosan biztosították a Duce-t arról, hogy a maguk részéről mindent megtesznek az értekezlet sikere érdekében és Mussolini tekintélye nem fog csorbát szenvedni amiatt, hogy egy sikertelenségre Ítélt értekezleten elnököl. Mussolini és Suvich különben Forli- ból holnap Streza-ba utaznak. A Lago Maggiore partján fekvő Streza városa már zászlódiszben várja az értekezletet. A szállodák zsúfolásig teltek s a város ünnepi hangulatban van. A tanácskozás a Streza előtt fekvő Isola Bella sziget történelmi hi- rességii palotájában, a Borromea palotában fog lefolyni. A francia és angol résztvevők csütörtökön indulnak el Streza-ba. — folytatta Baldwin —, hogy a fegyverkezést végül is csökenteni lehet és nem fogok nyugodni mindaddig, amig Németország meg nem Ígéri teljes őszinteséggel, hogy újabb fegyverkezése nem szolgál háborús célokat. Nagybritannia nem akar háborút és a támadásra törekvőknek értésére is tudja adni, hogy Európának nem kell háború. Meg vagyok győződve, hogy a Népszövetség keretén belül adódni fog valamilyen forma, mint utolsó lehetőség a béke biztosítására. A strezai tárgyalási pontok A londoni vezető lapok nagy részletességgel foglalkoznak a strezai konferencia tanácskozásairól. A Times szerint Angliának már azért is a népszövetségi kereteken belül kell keresni a béke biztosításának útját, mert számítania kell domíniumaival és gyarmataival, amelyek messzemenő külön kötelezettségvállalást a számukra veszedelmesnek látszó európai vitában nem hajlandók támogatni. Anglia ezért nem nyújthat cselekvő támogatást a biztonság megvédése cimén tömörülő európai államok számára. Viszont hajlandó a Népszövetség keretén belül keresni a megoldást, esetleg a népszövetségi alaptörvény 10. szakaszának megerősítésével is, mely a támadó elleni közös fellépést mondja ki és hajlandó ugyanilyen értelemben a népszövetségi alapokmány 16. szakaszának megváltoztatására is. A Times úgy tudjá, hogy a tegnapi angol minisztertanács is erre az álláspontra helyezkedett. A sajtó különben egyhangúan sajnálja, hogy Eden főpecsétőr betegsége miatt nem terjesztheti elő Strezában személyesen jelentését a moszkvai, varsói és prágai látogatásáról. Az Associated Press sajtóügynökség már tudni véli a Strezában napirendre kerülő tárgyalási pontokat. Ezek között szerepel elsősorban a keleti egyezségnek és dunai egyezségnek megkötése Németországgal, vagy Németország nélkül. Az utóbbit különösen Mussolini szorgalmazza. Ezután szóbakerül a német fegyverkezés ügyében létrehozandó közös álláspont, mely erélyesen elitéli Németország egyoldalú lépését. Ez a határozat azonban érvényességét csak a Népszövetség hozzájárulása után nyerné meg, aminthogy az egész strezai megegyezés végső eredmény ben a Népszövetség jelentőségét fogja hangsúlyozni az államok biztonságának kollektiv megszervezése kérdésében. Londoni lapok közlik a Havas ügynökség jelentését, mely szerint a strezai értekezleten szóba kerülhet a locarnoi egyezmény újabb megerősítésének szüksége, amit kiegészítenének egy Ausztria biztonságára vonatkozó angol—francia— olasz konzultatív paktummal is. Angliának nincs kifogása egy szorosabb francia—orosz —csehszlovák együttműködés ellen, amenv- nyiben ez az alakulat nyitva marad Németország és Lengyelország számára is. (Folytatása a 10. oldalon.) Ma beméi áss angol külügyminiszter LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Politikai körökben rendkivül érdeklődéssel várják Sir John Simon külügyminiszter mai alsóházi beszédét, mely a tegnapi két miniszter- tanács határozatának megfelelőleg fogja körvonalazni Anglia álláspontját a strezai tanácskozásokon. Eden főpecsétőr, aki visszaérkezése után azonnal megtette jelentését a minisztertanácsnak, beteg és orvosai szerint legalább hat heti üdülésre van szüksége. Eden jelentése alapján a minisztertanács megvizsgálta a helyzetet és általános vonásokban megállapította a strezai konferencián résztvevő angol kiküldöttek utasításait. Nagy feltűnést keltett, hogy a minisztertanács, melyről azt hitték, hogy már délelőtti tanácskozásán határozatot hozott, délután váratlanul újra összeült. Általános meggyőződés szerint Anglia Strezában is rendületlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy a Népszövetség keretei között keressék a béke megszervezését és kerüljék el az egymással élesen szembenálló hatalmi csoportok kialakulását. Az angol kormány csak a népszövetségi kereten belül hajlandó nemzetközi kötelezettségeit vállalni, ezenkívül álló uj kötelezettségeket azonban nem vállal. Európának nem kell háború Angol politikai körökben határozott pesz- szimizmussal nézik a nemzetközi helyzetet és megállapítják, hogy az angol külügyek vezetőinek közép- és keleteurópai utazása nem járt eredmény- nyel. Strezát ezért utolsó erőfeszítésnek látják az európai béke kollektiv megszervezési tervének utján. Az általános hangulatra jellemző Baldwin miniszterelnökhelyettesnek, az angol kormány tényleges vezetőjének választói körletében tegnap tartott beszéde. — Európa — mondta Baldwin — azt a benyomást kelti, mintha bolondokháza volna. A háború rettenetes szenvedései után sem gondol senki a leszerelésre, ellenkezőleg minél alaposabban igyekszik mindenik állam elökészülni az elkövetkező háborúra. A baj a versaillesi illúzióból származik, hogy a békeszerződés inkább meg fogja változtatni azokat, akik ellen ezeket a szerződéseket kötötték, mint azokat, akik a szerződést alkalmazzák. Nem vesztettem még el reményemet
