Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-09 / 83. szám
E I.LfíNZÉ K I 9 J 5 iprillm > ZAJUK SZ.AZ.HD HOSZOtiKÁNY-POIUI (m Síiül, a jamp“ íibsi asűoiatávas a váűlottaií pasiján .. iionM-iu\o, ímluló «mioiiy «9<éii>om c rejt- GirtoH.i össze ,i(| ü'v iKiqyolt» és [ láémszetvezeíéí- A ,,Kémipuri r. siiti'í iizelmei és a |«.itiii !>sró*<i«j etfiH !*AKIS. április eleje. \ kor egyik legerde kesebb és valós.-iuüleg legku riózusabb bűn perel t:i rgyal.iák most Parisban termesze lesen árt ajtók mögött. V vadítóink |<:icl j;iu kit Lala! anya. karjukon i'fjv-cy'v rózsás a re u. dundi gyerek, akik időnkén! beleböm I»ölnek a tárgyalás komor, drámai szólamai közé. Eg\ ezredes, akinek a mentéjén be- esiiletre! :1 szalagjótól kezdve a polgári lie sülét s katonai hősiesség valamennyi kitüntetése olt esi 1 lop. Kajla kivid meg két becsület rendes van: egy mérnök és egy tanár. Azután egv fialni házaspár. Inkább illene nek valamiiven századelőiéi idill kerele- üe. mint a vádlottak palijára. V főszerepet azonban s/.emuiellátlintoan az a negyvenéves asszony játs/a ebben a . .. áh»» akinek formált már meglehetősen széttaposták a nagy élmények, tie szemében még mindig ott ég az olthatatlan tűz. amely elárulja, hogy ez. a negyvenéves asszony még nagy hatással tudott leírni a közeléhohotlő férfiakra. V/onkivül néhány levantei gavallér es néhány francia kispolgár, akikről az, első pillanatban nehezen lehetne megmondani, hogyan keveredtek ennek a sötét ügynek szövevényei közé. ha nem ismerné az ember a francia kispolgár babonás szereiméi a pénz iránt. . . Ezek a nagy francia kémper szereplői számszerűit huszonegyen. Tizenegy, közöttük a föbünös, elmenekült. A vizsgálat, amelv a mostani fütárgyalást megelőzte, másfélévig tartott, nem kevesebb, mint kétszáz napig tartott, műig Kenőn ur, az ügy vizsgálóbírója átrágta magát az aktákon. Ilyen körülmények között tehát egyáltalán nem meglepő, ha a vádirat háromezer gépírásos, sűrűn teleirl oldal lett. A vaskos köteten a következő felírás olvasható: ..Kémkedési per Lidya Stahl és társai ellen“. Valószínűleg nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez a vaskos kötet, amelynek szerzője nem Balzac, mégcsak nem is Zola, ékesebben beszél majd az. utókornak a mi napjainkról. minlahogy a ..Comédie Houmaine“ vagy ..Rougon-MacarP-ciklus szólott hozzánk a mult dolgairól. „Az ellenség: Európa“ A tárgyalást — a hivatalos indokolás szerint: Franciaország biztonsági érdekeire való tekintettel és figyelemmel különböző külföldi hatalmakhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokra — szigorúan zárt ajtók mögött kell lefolytatni. A hivatalos indokolás ebben az esetben elfogadhatóbbnak látszik, mint bármelyik más hasonló esetben. Lidya Stahl és társai ugyanis nem egyik vagy másik európai hatalomnak állottak a szolgálatában, hanem a világ egyetlen és állítólag legnagyobb kémszervezetének voltak ügynökei. Ez a kémszervezet önállósította magát minden hatalomtól és Üzletszerűen fejlesztette ki a kémkedést. „Mindenkinek barátai és mindenkinek ellenségei vagyunk". Ez volt a jelszó. A gyakorlat pedig: „mindenkitől szerzünk hadititkoka! és mindenkinek eladjuk, akit érdekel és aki természetesen megfizeti“. Kereskedtek erőditménytervekkel, uj ágyu- tipusok tervrajzaival és egyáltalán mindennel, ami értékkel bir a fegyverkezési verseny lázában égő hatalmak szemében. Ennek a pokoli foglalkozási ágnak szülőanyja az a modern, kicsit mindig világnézetei pózokon jelentkező cinizmus volt, amelynek a világháború után egyre több és több követője jelentkezett a nagyvárosok kávéházaiban. Ennek a zavaros és idegbajos társaságnak irányitószelleme pedig Lidya Stahl: tipikus háboruutáni anarchista, aki a kihallgatása során arra a kérdésre, hogy tulajdonképen ki ellen dolgozlak, egész nyíltan megmondta: „Az ellenség Európa“. S aztán igyekezett a kijelentést homályos pacifista frázisokkal enyhíteni: így akarták „elejét venni“ annak, hogy valaha is egyetlen hóditó háború sikerrel járjon, szolgálták a káoszt, amely egyedül lesz képes majd véget vetni az elkövetkező háborúnak. A Lidya Stahi-féle anarchista idegrostjai közé azonban élénken bevilágít az a tény, lsogy a díszes társaság a nagy frázisok közben éppenséggel nem feledkezett meg a pénzről sem és igen busásan meghagyta magát fizetni. Martin professzor és a többi áldozat A per legérdekesebb alakja tagadbalatlaI mii Lidya Stahl az igazi ..vamp‘. aki , ugyan külső megjelenésében alig emlékeztet arra az úgynevezett \ amp típusra, amelyet Hollywood mutatói! be évekkel ezelőtt irigy- ksreimdtó buzgalommal a világnak. Messzi- ! ről alig lehel megérteni, bogy ez. a nő dé- ! moni hatást tudott gyakorolni mindenkire, aki közeiéin: kerüli. Férfiakra és nőkre egyaránt. Inkább drabális, mini kecses nőalak, j erősen szélmáló formákkal Érthetetlen, hogy honnan merítette az! a szinte ördögi 1 hatalmai, amellyel mindenkit le tudóit nyü- ! gőzni aki közeiéin' kerüli. Egyenesen meg- I inclilő például ; Martin professzor esete, aki a bíróság előtt is igyekszik méltóságteljesen viselkedni és mind sűrűbben hangoztatja, hogy Stuhl l.idyával „mély szellemi barátságot“ tar- 1 lőtt fenn. A dolog különlegességét fokozza, hogy a I professzor, akit nemcsak hihetetlen nyclv- talentmna. hanem boszorkányos memóriája miatt is olyan fontos és bizalmas posztra állítottak, mint a francia hadügyminisztérium chiffre-osztálva, maga is fejlett intól lek!us. valószínűleg nem mehetett el a szellemi barátságnak olyan haláráig, amikor már őrültségeket követ el az ember. Mert hiszen mi voll más Mariin szempontjából az. hogy a francia hadi tengerészei féltve őrzött titkait sorra kiszolgáltatta .lelki barátnőjének“, ha nem őrültség Ez a két ember a Nemzeti Könyvtárban ismerkedett meg egymással egy kiírni kézirat fölött, amelyet I valószínűleg csaléteknek készített ki Lidya I Stahl a professzor orra alá. akinek ismerte gyöngéit. A dologban a meglepő az. hogy Lidya Stahl egy ilyen komoly és alapos tudós előtt is végig tudta játszani a szerepet: az öregedő professzort egyszerűen levette a lábáról, hogy végre talált egy asszonyt, aki remekül beszél kínaiul és a távoli kelet bonyolult dolgainak minden kis titkos zugában otthon érzi magát. Persze az aztán csak a vizsgálat folyamán derült ki, hogy Lidya nem olvas kínaiul és a keleti dolgokról halvány fogalma sincs, ellenben az ember: szív legrejtettebb rezdüléseit is ismeri és a lélekben tud olvasni... Hogy mennyire levette lábáról Lidya Stahl a professzort, kiderül azokból a bizony tragikusan csengő tényekből, amelyeket az ügyész szigorúan fejére olvas Martin professzornak. Martin ugyanis nemcsak azzal tett nagy szolgálatot a kémszervezetnek, hogy kiszolgáltatta a francia haditengerészet chiffre-kulcsát. hanem nagy befolyásának és tekintélyének laibavetésével igyekezett befolyásos embereket bevonni a szervezel érdekkörébe. így került lépre például Dimoulin ezredes, aki mint az „Armee et Déinocratie“ cimü folyóirat kiadója, igen értékes felvilágosításokkal segítette a szervezet működését. Hasonlóképen Martin professzor áldozata volt Maurice Mitice nyugalmazott vezérkari százados, a Schueider-Creusot-müvek katonai főellenőre, j akinek az volt a feladata, hogy megakadá- ! lyozzon minden ipari kémkedést — és csak ! Lidya Stahl társainak működését nézte el. Úgy hogy a Lidya Stahl-féle társaság egyszerűen monopóliumot élvezett a francia ipari kémkedés, ugylátszik. igen jól jövedelmező szakmájában. Mermet kisasszony kettős élefr és a fegvház-bébi De nemcsak férfiakat, hanem nőket is könnyűszerrel tudóit karmai közé kaparintani Lidya Stahl. A kémszervezet egyik fontos posztját ugyanis egy fiatal, csinos vidéki tanítónő látta el. Marié Mermet kisasszony, egy vidéki leányintézet vezetőnője leste el azokat a titkokat, amelyek a rádió utján röppennek ki az éterbe és a polgári halandó nem is sejti, mikor légköri zavar formájában belerikoltanak kedvenc koncertjébe, hogy a titkok világának szele suhant el mellette. Marie Mermetnek szenvedélyei voltak, szerette az éjszakai életet és természetesen nem vidéken — hanem Parisban. Amolyan kettős életet élt, amiről a regényírók any- nyit írtak s amiben a legérdekesebb eseteket továbbra is az élet produkálja. Mermet kisasszony kalandjaihoz elegáns ruhákra volt szükség, autóra és más kellékekre és mindehhez természetesen elsősorban sok-sok pénzre. A pénzt pedig egy vidéki tanítónő nem tudja megkeresni — s mert a szenvedélyeiről mégse tudott lemondani, /pjjT íL^a.^xáJui, TIMIŞOARA SUL. REGELE FERDINAND 7 (PALACE) BRASOV PIAŢA LIBERTATÉI 3 UZABAD5ÁGTÉR 3 (BÚZASÖR) csakhamar bekerült Lidya Stahl hálójába. A hálónak természetesen ekkor még csak szalon a neve, ahol a fiatal és csinos tanitó- nö megismerkedett egy nagyon elegáns levantei gavallérral, aki hajlandó volt a kisasszony minden szeszélyét kielégíteni, mindössze kis ellenszolgáltatást kért: egy különös kis rádiókészüléket állítottak fel Mermet kisasszony lakásán ... (Néhány hónap múlva a levantei és a tanitó- kisasszony el is jegyezték egymást, a házasságot azonban a detektívek akadályozták meg . . . Mermet kisasszony a börtönben vi- lágrahozta gyermekét. embere volt a szovjetnek, orosz hadititkokat adott el a japánoknak. Ebben a társaságban talán csak egyetlen áldozat van: Gordon Schwitz, a fiatal, szőke amerikai pilóta, költői hajlamú, rajongó ifjú, akiben pacifista álmok lobogtak és annak ellenére, hogy bájos, kedves felesége van. Lidya Stahl hatalmába került: felült az anarchista jelszavaknak és elhitte, hogjT azzal az örök béke ügyét szolgálja, ha sport- repülőgépén titkos jelentéseket csempész ki Franciaországból. És azonkívül, amint ennek a fiatal, szinte még gyerekembernek vallomásából kiderült, Most ott ül a vádlottak padján, karján a gyermekkel. A gyermek néha tulüvöiti a komor igazságügyi gépezet monoton robaját. . . Gordon Schwitz az igazi áldozat Még egy gyermek született a börtönben. Berkovicznak, a társaság úgynevezett ösz- szekötő tisztjének felesége hozott világra egy egészséges fiúgyermeket a börtönben. Ez a Berkovicz tette ugyanis lehetővé, hogy a társaság többi tizenegy tagja elmeneküljön. Ez különösen fájdalmas a francia hatóságoknak, mert a tulajdonképeni megbízók is az elmenekültek között vannak. Mackovic és Rozsehezki, a két orosz, akikről a lefoglalt iratokból megállapították, hogy egyedül az 1933-as esztendőben négymillió frankot fizettek ki a társaság tagjai között jutalmak és különdijazások fejében. Rozschezkiről egyébként egy érdekes akta fekszik a bíróság asztalán. Egy halálos ítélet, amelyet 1934 november 27-én írtak alá Vladivosztokban. A halálos Ítélet indokolásából kiderül, hogy Rozsehezki. aki ugylátszik bizalmi elhitte azt is, hogy a negyvenéves, nem túlságosan kívánatos asszony, halálosan szereti őt és csakis őt... A tárgyalás első napján kiderült, hogy a társaság valamennyi férfitagja ebben az egyenesen rejtelmes illúzióban élt és ennek az illúziónak mámorában cselekedett. . . Ha mindezt meggondoljuk, igazán nem lehet csodálkozni, ha Vautel a „Journalban azt irta Lidya Stahl peréről, hogy „a huszadik század egyetlen boszorkánypere, amelynek jogosultságában majdnem hinni lehet. ..“ cellophan, selyempapir, minden színben, olcsón. Reliefképek, pergament és disz- papirok Lepage papirkereskedésében Cluj. Kérjen árjegyzéket, mintákat. FÉRFISZABÓK! Divatlap szükségle• tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be ! Mg e1 fiieffie^üteni1 a S.r. .MEMORANDULUI 1. sz. alatti Drâncovencşfi-i „ßßANCO“ SlONYIOHí PAR NAPIG TARTÓ KIÁLLÍTÁSÁT I I Elsőrendű minőség! - Legújabb modelek! DÍJTALAN belépés! nélkül
