Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-09 / 83. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LVí. ÉVFOLYAM, 8 3. SZÁM. KEDD Fiőfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, Fvrsí'S 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portók'iiönbdzetteí :3bb 1935 ÁPRÍLÍS 9. A nagyságos Fejsclelem | halálának 200 esztendős fordulója van. 1735 április 8-án a krisztusi Passió gyász napja volt, mikor eutanasiaja bekövetkezett. Mint a nagvhüségü Mi­kes írja: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket és kivevé ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat.. . mind a mennyei, mind a földi atyáinknak lialá- J-ukot kell siratni.“ A meseszerűen há­nyatott és nagy magyar életpályák leg- iiszíábbja zárult; érthető, ha mindenütt a magyar nyelvterületek öntudatos pontjain fölragyog II. Rákóczi Ferenc bűvös emlékezete. De talán megmozdul a lélek egykori hős tót, ruthén és ro-. mán harcosainak ivadékaiban is. Ha nem volna oly irdatlan messze Rodostó, amelynek rokkant emeletes faházában vallásos fenséggel meghalt a csöndesen esztergályozó és az öntépően vallomáso- zó utolsó erdélyi fejedelem, ha nem vol­na szegény magyarnak költséges ut a távol groshoisi Kamalduiak zárdájához, ahova istenes rajongásában visszavonult érte rajongó napkirálvi udvarból nőről, kártyáról, éjszakázásról, agarászatról, világi mulatságokról lemondva és nem lehetetlen a nagy székesegyház fele cso­portosulni, ahol pár évtizede a keleti név ragyogó pompájával vitték temetni „porhannyó csontjait“, akkor nagy za- \ rándokmenetek indulának oda, imád- j kozni, sóhajtozni, megnyugodni, mint ahogy emigrációjával a mérhetetlen va­gyont és hercegi dicsőséget elveszítve be­letörődött a Zrinyiék sorsába, mert min­den Istentől van. Nem célunk, hogy történelmi jelentő­ségét méltányoljuk. Ezt elvégzik a tudó­sok, akik most nyalábszám ontják a Rá­kócziról szóló könyveket és tanulmá­nyokat, elvégzik a politikusok, akik föl­használják a mult idomító és háborító erejét a jelen esetlegei között. Mi nem a kuruc időt és erőt, mi a kuruc eszményt akarjuk itt a tépett erdélyi magyar szi­vek elé idézni. A fehérlelkíi embert és a csöndes fehér izzást. Arról a szellemi és erkölcsi erőről akarunk csak szólam, amit a magyar történelemben változatla­nul jelent ez a legszentebb alak, aki töprengésiben nem ok nélkül gondolt a király ellen lázadó Szent László herceg­re, pedig jól tudta, hogyha jus resisten- di-ről való lemondás után nincs is többé jog közjogi fölkelésre, igenis mindig van az erkölcsi forradalomra, mely a parasztvilágból ered, az „arany-szabad­ságért“. Tudjuk, bűnös lélek volt: ő ma­ga tudatta ezt szent-ágostoni példára. Minden szentté avatást megelőző poros eljárásban ott sürgölődik az ördög ügy­védje. A „száműzött Rákóczi“ esetében is jelen volt s bölcsen ismerve „tolsz to- ji“ bűneit, megértjük ismét, mint lehet az esendő emberből igazi apostol és mint iktathatjuk újból a nemzeti szen­tek sorába. Erdélyi magyarok, jusson eszetekbe, hogy temérdek kincs irigyelt urának inkább kellett a vallásos és po­litikai következetesség, a francia udvar kényelmetlenségében és a török piszok­ban való emberi megdicsőülés, kellett a mindig eredménytelen emigráció most is folytonos csalatkozása, ha csak ezen az áron lehet egy végzetesen öröklött időszerű kötelességet megteljesiteni, fegy­vert fogni és fegyvert, törni össze, ami­kor a történelem ezt követeli áldozatul. Fontos, hogy a Saint-Simoni toll sze­rint, . . . igen udvarias . .. könnyed, méltóságos anélkül, hogy a legeseké­lf§€bbségdlcne$s€g, antiszemitizmus is francia-ellenes politika vádja ellen védekezett tegnap Vaida lasi-ban „Békés hangokat penget, hogy kormányképes legyen** — mondjál* a Bsjcoresü-i lapok. — „Alantasaim akadályoztak meg miniszterelnökségei, a la« programom végrehajtásában** — A nemzeti-parasztpárt ki aka?l& küszöbölni a szenátust a népképviseletből BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A nemzeti-parasztpárt kizáró határozata után nagy érdeklődéssel várják Vaida elhatározá­sát csoportjának további magatartására vo­natkozóan. A mai napon érkezett táviratok szerint Vaida tegnap Jasiban volt, előadást tartott és kezeit mosta a francia barátság meglazitása, az ellenzékiesség és az antisze­mitizmus kérdésében. Vaida Iasiban Hivatalos jelentés szerint Vaida vezérka­rával érkezett Iasiba. Emil Hatieganu, Voicu j Nitescu és Tilea is ott voltak kíséretében. Az állomáson a keresztény diákok és keresztény újságírók küldöttei fogadták s a Dimineaţa munkatársának kérdésére kijelentette, hogy reménye van a román nemzeti-front megal­kotására. Vaida ezután a Sidoli-helységébe vonult barátaival, megköszönte a meleg fogadtatást és kijelentette mindenek előtt, hogy ne vár­janak tőle antiszemita előadást. — Nem vagyok antiszemita — mondta — nem szolgálok pártérdeket és demagógiát. Ellenkezőleg — arra kérem az önérzetes zsi­dókat, hogy álljanak mellém és velem együtt harcoljanak. Itt beszéde közben megzavarták Vaidát. — Éljen Mihalache! Éljen Maniu! — kiál­tottak sokfelől és oly nagy lett a zavar, hogy Vaida előadását félbeszakította. Megtisztítot­ták a termet s csak igy folytathatta aztán rö­vid szüne után beszédét. — Hozzá vagyok én az ilyesmihez szokva! — jelentette be — s mintha semmi sem tör­tént volna, áttért Franciaországgal szemben érzett szeretetének hangoztatására. — A nehéz órákban Franciaország csak a „valahokra“ számíthat! — szögezte le a fran­ciák megnyugtatására, ami annál szüksége­sebb volt, mert Vaida mozgalma ellen Leon Thevenin professzor, Vaida tanára helyezett cl nemrég cikket a „Le Temps‘‘ cimü vezető párisi lapban. Ezután az ellen a vád ellen védekezett, hogy miért nem léptette életbe kormányon léte alkalmával a most hirdetett pontokat? — Mert alantasaim is bojkottáltak — is­merte be. — Mert a numerus-valachicus nem a politikusokért, hanem azért van, hogy meg­szabadítsa a politikától országunkat. Alkotmánymódosítás? Az alkotmánymódosítás lehetősége mellett nyilatkozott ezután. Kijelentette, hogy nem lehet akadálya ennek, ha a nemzeti érdek igy kívánja. Megdicsérte azután a kormányt, sőt — továbhmenve, még Manoilescu-Strunga kereskedelemügyi miniszter vállát is megve­regette azért, mert sikereket ért el az utóbbi napokban. —- Nem szakadtam el senkitől — mondta végül. — Várom, hogy azok is kövessenek, akik elhagytak. Nem kívánok „numerus nul- lust“, hanem numerus-valachicust. Ha ez nem következik be, akkor elvész az ország is velünk. Aztán felhívta az ifjúságot, hogy tartson vele. A Bucuresti-i lapok nagy igyekezettel bon­colják Vaida beszédét. Mindenekelőtt megál­lapítják, hogy igen békés hangokat penget és aranyhidat épít a visszavonulásra, hogy még hiányzó, pontos, kormányképes programját megalkothassa. Különösen feltűnt Mamuról mondott né­hány szava: — Nem változott meg a Maniu és köztem lévő barátság. Az én természetem nem ismer gyűlöletet — mondta. Vaida Chisinaiuba utazott Iasihól, hogy előadását ott megismételje. Az anyapárt tovább megy az utján A Vaida-mozgalom zászlóbontása óta eltelt időben lefolyt községi választások bebizo­nyították, hogy az anyapártot nem gyöngí­tette meg az ismert parasztpárti vezérek ki- taszitása. Az anyapárt ugyanis figyelemre­méltó győzelmet aratott most Bukovina székhelyén is: Cernauti-ban, hol a liberáli­sok után legtöbb tanácsosi helyet szerezték ' 'BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Teg­nap hat nyílt szavazásu kerületben voltak választások. A nemzeti egység pártja a vá­lasztásokon ismét öt mandátumot szerzett, egy mandátumot a pártonkivüliek vittek el. Budapesten este nyolckor zárták le az ur­nákat, megállapították, hogy a szavazóknak csak 75—80 százaléka szavazott le. Eddig 213 kerületben zajlottak le választások, öt vidéki kerületben pótválasztás lesz. Hód­mezővásárhelyen és Budapesten a választási eredmények ma kerülnek nyilvánosságra, minthogy a szavazatok összeszámlálását csak ma reggel kezdték meg. Tegnap Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter Székesfehér­váron, ahol egyhangúan választották meg, átvette a mandátumát. Beszédében azt han­goztatta, hogy minden pártnak egyesülnie kell, mert a válság most érte el tetőpontját s az országnak nem szabad sem felekezetek, sem osztályok, sem pártokra tagozódnia. A képviselőválasztás elérkezett utolsó fe­jezetéhez. Az összes vidéki, megyei nyílt és meg maguknak. Nagy előkészületeket tesznek az április 12-re kitűzött Bucuresti-i időközi képviselő- választásra, melyen Dobrescu volt főpolgár­mestert léptették fel Mihalache pártjának programjával. A választási nagygyűlést most tartotta meg a párt vezetősége. A gyűlésen (Madgearu és Mihalache is felszólaltak. Mi­halache a „liberális állam halálát“ jelentet­te be s azt mondta, hogy nemzeti téglákból uj államot akar épiteni. Bejelentette, hogy a nemzeti-parasztpárt a törvényhozásból a szénái -ist egészen ki akarja küszöbölni. Til­takozott a diktatúra ellen és nyilatkozott az alkotmánymódosításról. A numerus vala- chicusról pedig ismételten kijelentette, hogy megvalósításra nem alkalmas. Népgyülések napja Tegnap egyébként népgyülések napja volt Bucuresti-ben, hol nem kevesebb, mint nyolc különböző irányú politikai népgyülést tar­tottak. A liberálisok előtt Sabaranu képviselő- jelölt támadta a nemzetiparasztpártiakat. Rámutatott arra, hogy az ország nem felejt­heti el a sok kárt, amit a parasztpártiak az idegenek részére engedett kartellekkel, trösztökkel, különböző vagyonelidegenitéssel és kedvezményekkel okoztak. városi titkos kerületekben, kivéve a tizen­egy kerületet, ahol vasárnap, hétfőn és szer­dán pótválasztás lesz, a szavazás eredmé­nyét kihirdették. Ezektől eltekintve a 218 mandátumnak a pártok között való megosz­lását az alábbi kimutatás tünteti fel: Nemzeti egység pártja 153 Független kisgazda 23 Kereszténypárt 8 Pártonkivüli 10 Reformnemzedék 2 Legitimista 1 Nyilaskeresztes 2 Földmunkáspárt 1 Szociáldemokrata 5 Demokrata párt 1 Független balpárt szabadelvű 1 Pótválasztás 11 összesen: 218 A hátralevő választásokon tárgyilagos becslés szerint a nemzeti egység pártja mint­egy 15—17 mandátumra számíthat s igy 170 körül lesz a párt képviselőinek száma. A magyarországi választások a kormánypárt fölényes győzelmével lyebb hiúság, keresettség volna benne... igen becsületes, igazságos, őszinte, egy­szerű, rendkívül bátor, igen kegyes, is­tenfélő.“ De a fődolog, hogy zokszó nélkül oda áldozta „a mindent és keres­te a nincsent“, mikor fölszakadtak a magyar nemzet sebei, hogy a barokk szemforgatásban, pompában és szinész­kedésben egészséges eszményt, a legiti­mitás hobberi dölvfében a népi legiti­mitást, Kollonichék idejében szilárd jog folytonosságot és történelmi hitet kép­viselt, aztán elbukott a transzilván ön- rendelkezés makacs szolgálatában, pedig saládja beszáradt ide és kiszakad innét Ennél is több, a csöndes humorral elvi­selt katasztrófa. Örök tanitó-mester. Megváltó. Meg kell hajtanunk vörösre gvult lelkes emlékezetünket és befelé ej tenünk a férfias könnyeket. A Bihariak. Berliozok, Lisztek hangjai közt imád­kozni örök üdve és örök hatálya érde­kében. Sursum corda, fel a szivekkel!

Next

/
Thumbnails
Contents