Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-07 / 82. szám
8 j? L1 n n 7 n K 1935 április 7. AZ ELEGÁNS NÖ kölnivize és pudere NORTIER KESZITMÉN Y Halottvivő Csillag zuhant. Tüzes útja előttem vezetett a földre. — Mit is mondtak az éjszakák bölcsei, gyermekkorom egyik őszi estéjén. „Télen jár a csuma. Szentgyörgy napján sir a üdére. Nyáron kuvikkol a bagoly, ősszel hullanak a csillagok“. — És félve gondoltak a halál hirnökeire. Milyen hosz- szu is volt az az éjjel? Több, mint harminc csillagot láttunk menekülni az égről. Mintha háború lett volna közelünkben. Hogy megijesztett a pásztorok beszéde. — Minden pillanatban* lehullhat a mi csillagunk is. Azt is gondoltam, hogy nem érem meg a reggelt. Es még valami jutott eszembe: amit Katica kérdezett a lugasban. — Szeretne csillag lenni? Hogy mit feleltem naiv kérdésére, nem emlékszem. Tán azt, hogy nem, mert Örökké egyedül kellene lennem a távoli űrben s hideg és érthetetlen a halhatatlanok világa. De alig tette fel a kérdést, egy fényes csillag veszettül futni kezdett a föld óriási kupoláján. Mire azt kérdeztem : — Szeretné, ha én lettem volna az a csillag ? — Ugyan, csak vicceltem. Ne zavartassuk magunkat az ég játékától. * Azóta rengeteg csillagot láttam hullani. De megfogadtam Katica szavait és nem zavartattam magam. Közömbösen néztem halálokat, mintha egy levél hullana a fáról, egy virág az ágról, vagy mintha csak egy leányka szépsége múlna el, amely úgy ragyogott, mint a lehullott csillag a legsötétebb éjszakákon. Már el is feledtem mi történt a magadban. A mindennap közönséges gondjai fészkelődcek agyamban, amikor lépteim előtt izzó idegen testet pillantottam meg félig földbe sülyedve. — Mi lehet ? Megálltam, vizsgálni kezdtem. — A csillag ! Haldoklik ! Mohó tekinte tét vetettem rá, közelébe tartottam kezem — Idegen meleg. Elvarázsolt s éreztem, hogy egyhamar nem tudok szabadulni mellőie. Mondani valója van számomra. Üzenetet hozott magával. Néztem és néztem s mint médium hallottam szavait. Kérdezősködött és ón feleltem* — Hol vagyok ? — A föld városa szegény negyedében. — Kik laknak körülöttem ? — Emberek. Isten gyermekei. — Ezekben a sötét földrakásokban ? — És az ottan látszó világos felhőkarcolókban. Itt nyomor, ott boldogság. Itt fájdalom, ott öröm. Ez az Isten érintetlen paradicsoma, az az Ember uj paradicsoma. Itt sir Éva, ott kacag. Itt könyörög Ádám, ott káromkodik. — Szomorkodhatik az Isten, azt hiszem le is mond erről a gyarmatáról — mondta a haldokló csillag. Aztán én kérdezősködtem. — Honnan jöttél? — A Világegyetem Y. pontjáról ? — Mi van ottan ? — Csillagok, bolygók, naprendszerek te juták, ködfoltok. R1B K ni lj.i a/ a világot ? Kgy ősi (im (lolnt, Akiiről, I t n, Véget, vagy mii tudom én, hogy ki. Egy bizonyos: nem u a a helyzetnek. Falják • gymást az égi testek. Vad haj zában futják a Tere' és Időt s amikor elfáradnak, egymás karjaiba hullanak megsemmisülni. Szemben áll a Kezdet és a Vég. Hivalkodhatik az Ember, nem lesz hóditó az uj gyarmatok felett gondoltam mi'gamban. Tétováztam, Mit tegyek a haldoklóval? Ott hagyjam ? Eltakarjam ? Vagy cipeljem magammal a városba? Elviszem ! Es a még forró meteor darabot magamhoz öleltem. Különös érzésem támadt, mintha haldokló kezét szorongatnám. S ami még inkább mélyítette az idegen érzést, hogy karjaim között halhatatlan haldokolt. Kissé megborzon tarn. — Én halandó halhatatlan haldoklót viszek a földi temető felé? Erőm elhagyott egy pillanatra, lábaim ólom nehezekké váltak. Egyenlőnek éreztem magam egy darab puha görönggyel, melyet egy futó zápor hideg cseppei percek alatt földbe mosnak. Sehogy so tudtam megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a halhatatlanok is elmúlnak, legfeljebb haldoklásuk is hosszabb, mint a mi egész életünk. — Mi akkor az emberi halhatatlanság? Meddig állnak a mi Ideáljaink? : , j11 • • s, 1.1 ili' m ai az lullet < i znom, Imgy az ember Iéiiyleg csak azért születik, hogy inog hüllőn. Nem követelhet részt abból a halhatatlanságból, rnoly talán nem is létezik csak úgy, mint azó a csillagé, moly évezredekkel ezelőtt elmúlt s árul még mutatja létét, az a felénk közelgő utófénye, véges voltunk átka. * Szomorúan közeledtem hazafelé. Belál- Imn, hogy a pásztorok bölcsessége mélyebb volt, mint maguk is hitték. És sajnáltam Katicát, hogy vigasztalása nem tudott véglegesen megnyugtatni. Hiába. Az ég színes játékának a földön feketék az árnyai. Elfáradt karomr.il átváltottam az éjszakák kialudt szemet s nem tudtam, hogy kinn sajnálkozzam. — Holnap szenzációja lesz a lapoknak. Holnap után kíváncsiskodó isko’ás gyermeknek magyaráznak róla a múzeumban. És már bent jártam a város szivében. Kezem szinte fázott a hideg meteor darabon. Ajtóm előtt visszapillantottam utamra. A nyugati kékes havasokon sötéten ere3z- ked tt az éjjel. Felettük az északi fény sárgás-vöröses felhői, mini órjási lámpio- nok vonullak a Szent Mihály templom é rovetitett keresztje u án. És szomorú békés melódiát hozott utánam szól. Temettek az égben. Én voltam a halottvivő. SZABÓ LAJOS. Ruhák festése és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó ■rama Str. Moldovei 15. Nozgóhépszinhái, biztosító intézd, fogorvosi rendelő es a gimnázium hozott: elfeledve áll az 500 tv előtti Brasov legérdekesebb emléke: az őrtorony Széhelij Mózes eltemetett fele, Wdss MSStólij Városbiró es egg emléktábla, ami nincs Braşov, (március.) — Menjünk a Capi- tolba — határozza el magát az előttem haladó két varróleány és én velük eggyütt megyek lassan a város szivében fekvő Apollo mozi felé. A nap igy dél újban szinte éget és a Cenk szikrázva veri visz- sza a napsugarakat. Braşov sokszáz hivatala önteni kezdi magából a hivatalnoksereget és én lassan követem a két varróleányt. A mozi a „Magas iskola“ cimü filmet hirdeti, a reklámok szerint felülmúl ez minden eddigi filmet. A mozi előtti emeleten biztosíthatnám az életemet, a vagyonomat, esetleg tűz ellen is, de lehet kombinált biztosítást is csinálni, ha kedvem lenne rá, egy emelettel lejjebb kihúzathatom a fogam, érzék'elenitéssel, vagy anélkül, plombák előnyös áron tisztviselőknek, néhány méterről a szüneten levő gimnazisták lármája és egy telekkel arrább bennt váratlanul, sötéten rámtör a középkor, az 500 év előtti Braşov. A Schobeín házban Nagyot csattan a Schobeín féle régi ház várkapuszerü feljárata, amikor csengetésemre kinyitja a szobalány, tekerv nyes lépcsőkön megyek fel az emeletre és néhány perc múlva a házigazda dr. Schobeín Károlv nyugalmazott táblabiró előtt állok. — Nem is olyan régi a ház — feleli ■ kérdésemre a táblabiró — legalább ez a I része, ahol most lakom. Ezt a dédapám építette 1810-ben. A többi régibb, a családi feljegyzések szerint úgy 1600-ban építhették. Hófehér hajú öregur dr. Schobeín táblabiró, aki az évszázadok nemzedékről nem- üdékre összegyűjtött műemlékei között allgatja legújabb tipusu rádiókészülékét Készséggel engedi meg, hogy a ház mögött lévő telket megtekintsem, majd felhívja a figyelmemet, hogy a ház más szempontból is nevezetes. Itt volt ugyanis a híres Honterus-nyomda, ahol évszázadokig nemcsak a szász, de magyar és román nyelvű kulturlörténeimileg óriási fontossággal bíró könyveket nyomtatták. Évszázadokig itt volt a Honterus-nyomda, nüg aztán elköltöztették mostani helyére. Az őrtorony A hosszú udvar legvégén van a házgondnok lakása. Mögötte egy fekete macska sütteti magát a nappal és hirtelen fenyegetően, komoran és oly közömbösséggel, melyet csak évszázadok biztonsága adhat, ott áll előttem az őrtorony. A torony maga mintegy húsz méter magas építmény, mely most teljesen elhagyott állapotban van. Ezelőtt mintegy nyolcvan éve laktak utoljára a torony tetején berendezett kis szobában. Nehezen mászom fel a lépcsőkön, melyeken ezelőtt négyszáz évvel Bocskay hajdúi álltak őrt és a tekintetes Takács céh vagy a becsületes Csizmadia céh emberei lesték a törököt, az erdélyi fej d lem hadait vagy éppen az olténiai vajdát. Az őrtorony a hat méter széles belső bástya zerii várfalból emelkedik k;. Mintegy 15 méter hosszúságban van meg ez a belső vá fal érintetlenül, ujy ahogy századokkal ezelőtt eme ték. A fal előtt húzódik a vizes árok. Most lépcsőkön megyek lefelé min!egy harminc méter mélyre s ahogy lábam a kiisyekvő füvet lapossá, felnézek a külső várfalra, mely ugyancsak 5—6 méter széles. A várfal előtt lévő éles mellvédre faiépcső vezet. Két bus fenyő nyújtózik unalmasan az Az erdélyi és bánód népkssebbséfi újságíró szervezet KÉSZPÉNZ-SORSJÁTÉKA! NYEREMÉNYEK Főnyeremény — — Lei 250.000 Nyeremény — — — Lei 50.000 ^80^ 2 drb. 25.000 lej es — Lei 50.000 » gj ■ 4 drb. 10.000 lejes — Lei 40.000 í»5»■* stb. Húzás 1935 május hó 12-én ! A nyereményeket és azok kifizetését GARANTÁLJA: 3ANCA ILIESCU S. A. CLUJ KÖZPONTI SORSJEGYIRODA : Cluj, Strada Regina Maria 42. Postaicsekk 40050. — Postai megrendelést azonnal teljesít ! Húzás május 12-én í I i „A Prof. Dr. Páfcr-félc vc*c- ét h<Sly»|tbaj'4 illeni tea vrv*köveml>ő| már rmyy mmnyivC" eltávolított és remélem, hoy.y t/rvábbi j dob<r/ rlhá-YZnáláaa után cjţ&r/jâjţem tcljc‘'rn helyreáll' Deríti iráibeli clitmérvényt küldte hozzánk i'j január hó 13-án H. H. ur tíucurewtiből. ilv" és »vámos más bizonyítvány &. eljwnervénv fc) »zik előttünk az őréig minden részéből, «nu egy bizonyítéka annak, hogy ezt a kiváló 1 gen kipróbált gyógyszert már nagyon sok 7 - , és hólyaigbeteg eredményesen használta. Ezen gyógytea használatai különösen a következő be legvégéknél ajánlható: Vizelési nehézségek, vesekő, hólyaghurut, hólyagkő, vízkór, hugykő é minden más hasonló vese. &. hólyag-megbeteg' eléseknél, melyeket az előrehaladott életkor okoz. Idejében való használatnál biztos a hatás. A próbacsomag ára 32 lej 50 bani, a nagy doboz ára 88 lej. Egy egész, kúrához. 3—6 dobozt has/ nátnak a betegség neme szerint. Kérjen a gyógyszertárban vagy drogériában csak az credeai Prof Dr. Páter-féle vece- és hólyagbajok elleni teát .Ha nem kapható, forduljon azxmnal lerakatunkhoz: „Csillag Gyógyszertár", Brasov, Hossz.u-utca 5. szám, ahonnan a kívánt mennyiséget postafordultával szállítják. égnek. Valahogy fakóbbak, élettelenebbek mint társaik, a falon túlról. Talán a vér. .évszázadok alatt a földbe beivodott vér ártolt meg nekik, hogy ilyen fonnyadtak. Ki tudja ? 500 évvel ezelőtt Csend van a két fenyő alatt. A széles mellvéd közömbösen tűri jelenlétemet, mint ahogy annak idején mindegy volt, ho.^y a Braşov királyi város céhlegényei, vagy a nagynéha a város tényleges birtokába jutó erdélyi fejedelem hadának őrszemei állanak rajta. A két városfal, melynek építését a szakértők a XIV. század első felére teszik, elfojtja Braşov város lármáját. Nem kell más mint behunyni a szemet és magad elé teremtheted a páncélos, német fegyverzetű szász urakat, ahogy mázsás lépteikkel jönnek ellenőrizni az őrszemet s ott túl a falon nem a patak zug, hanem a török sereg mondja imáját és az a távoli járókelő, akit megpillantok a magas mellvédről mintha Székely Mózes uram az erdélyi fejedelem seregéből lenne. Székely Mózes feje A Kolostor utcáról behallatszik tompán egy autóbusz zaja, a repülőgépgyár felöi berregve úszik a levegőben egy vadászgép, mégis mintha alig hallanám. 160>ban vagyok és W iss Mihály városbiró urammal együtt aggódva lesem a különböző futárokat. A városbiró urnák igaza van. A helyzet aggasztó. Vitéz Mihályt nemrégen koncol- tatta fel Básta, a császár tábornoka és a meggyö őrt székelység Székely Mózest választotta fejedelméüL De szegény Székely Mózes uram se ült sokáig a fejedelmi székben. Radu olténiai vajda a törökkel jött ellene és Zernest mellett le is győzte. A kutyáknak dobatta oda a feje elem Székely Mózes testét és a fejét csak Weiss Mihály városbiró kérésére engedte át a braşoviaknak. Tudta Radu mit csinál. Braşov városával mindég jó volt barátságot tartani és igy külön követ vitte Bra- şovba S/ékely Mózes fejedelem fejét, akit a városbiró temettetett el azon a helyen, ahol most a mozi áll. Fennt Alpár Gitta ujjonnan operált orrában gyönyörködik a nép, mig az épület alatt ott alussza örök álmát Székely Mózes fejedelem. Úgy tudom egy emléktábla is volt itt a fejedelem emlékezetére. Hallottam egyszer és most is a fülembe cseng a diihiramb: „Hős Székely Mózes feje itt porlad [koszorutian Ámde a hű kegyelet kőbe iktatta nevét“ Az emléktábla eltűnt. De az őrtorony, a vizesárok, a hat meter vastag városfalak itt fognak még állani változatlanul néhány évszázadig és nyugalmukat csak nagy néha háborítja egy-egy kiváncsi vagy a mult egy-egy szerelmese, aki ideiön, hogy felidézze Weiss Mihály városbiró, Radu Voda, Bocskay, a Báthoriak és hős Székely Mózes nyugvó szellemét. Laer József. INFLUENZA eilen használjon Sít László ieríátienlíö szappan! megóvja mindennemű járványos és fCRIÖZO BETEGSÉGEKTŐL
