Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-07 / 82. szám

«gm ARA 5 LEJ mr TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.164/142«. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiedóhivatal és könyvosztály : P;ata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, fvear* Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente ta többi külföldi államokba csak a portókulönbőzettA rSbbi LVJ. ÉVFOLYAM, 8 2. SZÁM. VASÁRNAP 19 3 5 ÁPRILIS 7. Az arany körül megint baj van. Nem először és nem utolszor a háborút követő úgyne­vezett békekorszakban, hogy az ősi ba­jokról ezúttal is hallgassunk. De fölös­leges az előidézte uj válságokat is pon­tosan és részletesen fölsorolni. Ez a szaktudomány dolga. Elég, ha vissza­emlékezünk a kalandjában főszerepet játszó tényre, mint a legyőzött államok aranykészletének elillanására vagy elvé­telére, ami az osztrák-magyar bank esete volt, vagy az ezüst valutájú ázsiai és középamerikás országok pénzügyi megrendülésére a „fehér-arany“ leérté­kelődése folytán. Aztán végzetes bajt okozott, hogy a g3rőztes államok egy ré­szében aránytalanul halmozódott fel az arany, előbb az Unióban, majd Francia- országban és elkezdődött a semleges or­szágok szenvedélyes aranygyüjtése. An­glia, mint azt Keynes döntő érvekkel be­bizonyította, korán visszatért a kizáró­lagos arany-alaphoz, mielőtt az arany után való futás és az ezüst ellen való merénylet véget ért volna. Az értéktelen ezüst lassan bosszút kezdett állani és egyre újabb papirkontreminek segítettek megingatni az aranybálvány kizárólagos hatalmát. Még a frank »s - .. .abili ­zálással volt kénytelen az arany-testőr- ségét fokozni, amig bekövetkezett az irány háború bünbődése. Anglia miután ráfizetett, mint úttörő az aranja kész­fizetés rendszerére, most mint első, tért le a drága fedezetről, aztán egy sereg más. ország követte példáját. Emléke­zünk, miként dermedt meg az Ameriká­ból érkező pénzügyi válságban számos országban minden aranyrud. minden aranyhordó, minden monetáris kincs, végül a deviza és a saját bankjegy is. Jött a New Deal és szinte örök ellensé­geskedést esküdött az aranynak, mikor mesterségesen rombolta le a dollár érté­két s kezdett hangulatot csinálni az ezüst mellett, amely most már az Unió bimetanizmiisában tért foglal s az egy­kori ezüstvalutáju országokban is mone­táris kincs kezd lenni. Egyesek arany- dölyfje azonban megbicsakolta magát s a londoni világértekezleten a kéksas pénzügyi politikájával szemben megala­kult egy pár aranyimádó állam blokkja, Franciaországgal az élén. Mi ennek az átkát nyögjük most Romániában. De hová kezd lenni most már ez a fénhéjázó arany blokk? Az arany takaró­hoz ragaszkodó államok a nyilt megta­gadásának bevallása nélkül is cserbe hagyják és leértékelik a pénzüket, mert máskép az árkiegyenlités és a külföldi kereskedelem nem lehetséges. Nemrégen Csehország devalválta koronáját egyha- tod értékkel, most pedig a „belga“ válság következett el, amelyet leértékelnek ne­gyed résszel, hogy ezzel az aranyértéket ugyanannyival növeljék, Egyik sem mondta ki, hogy rövid átmeneten túl is megtagadja majd az aranyband való fi­zetés kötelezettségét, de a blokk vezére, Franciaország mégis a sárga ércfedezet föladását látja benne. Nagy áldozatok árán készül a frankot és az aranyalapot fönntartani. Svájc és Hollandia még nviltszinen ragaszkodik az aranyhoz. De a hozzájuk menekült óriási tőkék szinte kamatozatlanul hevernek s nincs kétség henne, végül ők is föladják, vagy megkerülik valahogy az arany egyedül üdvözítő dogmáját. Közben pedig ez a sárga szörnyeteg, ez a halott borjú, amely körül ősidőktől táncol az emberi­ség, egyre nagyobb tömegben jön a pi­acra, egyra inkább drágul, egyre több „Az európai nehézségek félelmetesek, de nem leküzdhetetlenek“ Eden főpecsétőr ezzel a megállapítással érkezett vissza diáról. — Mussolini előkészíti a strezai konferenciái Benes is Moszkvába utazik Eden főpecsétőr, aki csütörtökön este kényszerleszállást végzett Kölnben és az éj­szakát is ott töltötte, péntek délután a lég­köri viszonyok javulása után újra gépébe ülhetett és pénteken az esti órákban meg is érkezett Londonba. A sajtónak tett szenzá­ciós nyilatkozata röviden és velősen nyilvá­nosságra hozza, hogy az összes kérdések füg­gőben maradtak és a nagy válságot ezután kell megoldani, mert a rendkívüli nehézségek ellenére is megoldható. Talán ez a körül­mény idézte elő, hogy hamarosan és \ égb - gesen megállapodtak a streza értek./Ír ha­táridejében, mely április 11-én és 12-én lesz és megállapodtak annak tárgysorozatában is. Nyilvánvaló, hogy nemcsak Strezáig, de az április 15-iki népszövetségi ülésig a világ köz­véleménye rendkívül feszült napokat fog át­élni. Felemlítő körülmény, hogy Franciaor­szág hivatalosan bejelentette a Németország felé vezető erődvonal tényleges megszállását s már nem csinál titkot a csapatelhelyezések­ből. Ezzel az Ellenzék három nappal ezelőtt közölt hire, hogy három korosztályt készen­létbe helyeztek, megerősítést nyert. Eden nyilatkozik útjáról LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden este 9 órakor Londonba érkezett. A repülő­téren Sir John Simon külügyminiszter, Mac­Donald megbízottja és a londoni szovjetkö­3 I Î I I í vet várták. Hivatalos üdvözlés után Eden, akit az ut láthatóan megviselt, magához kér­te a sajtó képviselőit és a következő rendkí­vül fontosságú nyilatkozatot adta: — Európai körutam rendkívül fáradságos volt, de rendkívül hasznos is és teljesen ki­elégítette a kitűzött célt, a teljes tájékozódást. A helyzet az, hogy az európai nehézségek fé­lelmetesek, de nem leküzdhetetlenek, ha min­den európai nemzet becsületesen eljátszó a neki kijelölt szerepet. Angliának az a fel­adata, hogy nyilt és őszinte külpolitikával a pszövetség kollektiv béketörekvését támo­gassa. Eden ez a nyilatkozata mély hatást tett s megvilágítja a helyzetet. Röviddel a főpecsétőr megérkezése után összeült Mac- Donaldnél a szükebb megbeszélés s a parla­ment külügyi bizottsága is zárt ülést tartott. A tulajdonképeni teljes minisztertanács Eden részletes beszámolójának meghallgatására ma, szombaton lesz. Az Evening News első­nek fejezi ki az angol közvélemény elgondo­lását. Eszerint Anglia ellenzi az ortodox ke­leti paktum tervét s arra törekszik, hogy egy európai szerződés, illetve szövetség jöjjön létre a béke minden őszinte biztosítékának megalkotására. Anglia kezében van a világ­történeti helyzet kulcsa, bizonyára meglalál- ja a modus vivendi-1, amellyel Németorszá­got és Lengyelországot is minden oldalt meg­nyugtató módon be lehet illeszteni az európai együttesbe. A strezai konferencia előkészítése RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini repülőgépen Forliba utazott vidéki birtokára, hogy tökéletes csendben és nyugalomban át­gondolhassa a strezai konferencián képvise­lendő olasz álláspontot és az ő vezető szere­pét. Minthogy MacDonald megjelenéséről végleg lemondtak s így nem valószínű, hogy Flandin is elmegy' Strezába, a primhegedüst Mussolini fogja játszani. A Dúcét Forliba. senki, még családja sem kísérte el, ott marad, amig április 10-én Strezába nem utazik, ahol 11-én és 12-én lesz a hires tanácskozás. Paris, London és Róma között élénk diplo­máciai eszmecsere folyik a strezai értekezlet előkészítése érdekében. A Quai d'Orsay kéz­hez kapta továbbá a Sir John Simon és Hit­ler között lefojt beszélgetés jegyzőkönyvé­nek másolatát. A Petit Párisién értesülése szerint Anglia ismételten azon fáradozik, hogy Németországot bevonják a biztonság egyetemes megszervezésének müvébe. Ami a szovjetet illeti, a lap értesülése szerint Mosz­kva hajlandó tanulmányozni egy oljran meg­oldási formát, amely a keleti egyezménynél szélesebb keretek között mozogna, hajléko­nyabb és általában „európaibb“ lenne. Laval külügyminisztert Strezába Leger külügyminiszteri főtitkáron kívül Rochat ka­binetfőnök, Bargeton politikai osztályfőnök Bargcton politikai osztályfőnök és Massigli meghatalmazott miniszter kiséri el. Az érte­kezlet időtartamát egyelőre nem tehet megál­lapítani, de valószínű, hogy az értekezlet el­húzódik a Népszövetség tanácsülésének ösz- szeüléséig. Mit ir Mussolini lapja? RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini lapja, a Popolo dTtalia vezércikkében meg­állapítja, hogy az angol miniszterek kelet­európai körútja eredménytelen maradt és nem oldott meg egyetlen problémát sem. A nyers valóság az, hogy Németország lázas gyorsasággal fegyverkezik és hogy Európá­nak gondoskodnia kell Ausztria független­ségének megvédelmezéséről. A cikk hosszasan foglalkozik a nemzet­közi helyzettel, úgy amint a strezai három- hatalmi értekezlet előestéjén kialakult. Az angol miniszterek a hivatalos program sze­nyomort zudit. Senki sem tudja már, mi a jó és élő törvény ebben a zűrza­varban. Úgy látszik azonban, hogy ami­kor politikai tekintélyeket gyártanak, a pénzügyi tekintélyeket cserbe hagyják. A szörnyű bizalmatlansági válságban az emberek úgy látszik arra eszmélnek, hogy az egyharmad aranyfedezet alap­jában ősi csalás és mégsem elég a bank­jegybe vetendő bizalomhoz. Az eddigi ércek mögé uj érceket, aztán a föld- és munkaértéket, esetleg erkölcsi kincset kell állítani. Legalább is az életbe kell gurítani az aranyhordókat rint azért járták végig a keleteurópai fővá­rosokat, hogy tájékozódjanak az egyes kor­mányok felfogásáról. Ebből a szempontból a keleteurópai körút eredményes volt, mert a berlini, moszkvai és varsói tárgyalások után most már nyilvánvaló, hogy milyen nagy ellentétek állanak fenn és milyen sú­lyosak a béke megszervezésének útjában álló akadályok. Magukat az európai problé­mákat ezek a tárgyalások egy lépéssel sem vitték közelebb a megoldáshoz. A leszerelés utópiája a lázas német fegyverkezések ko­mor valóságának tükrében végleg szétfosz- lott. Az európai béke legfontosabb problé­mája ezidőszerint Ausztria függetlensége. Ausztria vagy a nemzetközi együttműködés összekötő kapcsa lesz, vagy pedig, ha ezt az együttműködést nem sikerül megvalósí­tani, a nemzetközi összecsapás színhelye. Benes is Moszkvába utazik PRÁGA. (Az Ellenzék távirata.) Az euró­pai külpolitikának érdekes fejleménye, hogy a szovjetkormány meghívta Benes külügymi­nisztert hivatalos moszkvai látogatásra. Ez arra mutat, hogy a francia—orosz—csehszlo­vák külön alakulat Anglia hallgatólagos be­leegyezésével mégis létrejön. A Frankfurter Zeitung már régebben utalt Benes moszkvai utjának a lehetőségére s annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy ezt a szükebb ke­leti egyezményt nem automatikus merevség­gel, hanem a Népszövetségen át akarják va­lamely formában megalkotni. Egy másik prá­gai tárirat szerint Csehszlovákiában kedve­zően Ítélik meg a hirt, hogy Mussolini a strezai értekezleten általános európai védelmi egyezmény tervét akarja indítványozni. Be­nes az Izvesztija tudósítójának kijelentette, hogy meg van elégedve Edennel folytatott tárgyalásainak eredményével, Csehországot a végzetes földrajzi helyzet következtében bár­milyen háború magával rántaná s ezért érde­kei azonosak Oroszországéval. Köztudomású, hogy a szovjetek nem kívánják a háborút és Moszkva őszintén dolgozik a békéért. A ke­leti paktum ügyében Csehszlovákia, Francia- országgal és Oroszországgal együtt menne. A strezai konferenciát illetőleg a legfontosabb az lenne, hogy ott végleg megegyezzék a há­rom nagyhatalom. Kijelentette, hogy mihelyt módjában lesz, Moszkvába megy. Francia katonai rendszabályok PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap nagyjelentőségű minisztertanács volt, amely a strezai kérdésekkel foglalkozott. Laval hii szerint emlékiratot fog a három nagyhata­lom elé terjeszteni, kérve, hogy ezt az érte­kezlet kedvező véleménnyel terjessze a Nép- szövetség elé, mint annak határozati javas­latát. Az előterjesztő Eden legyen. A saint-germaini béke katonai ren­delkezéseinek megváltoztatása hir szerint szintén szóbakerül, mert a kérdés földeríté­sének immár helye van a francia fölfogás szerint. A francia kormány különben feltű­nő katonai rendszabályokra adott ki rende­letet. A narbonnei ezred két szászlóalját Metz-be vezényelték. ^ £

Next

/
Thumbnails
Contents