Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-05 / 80. szám

»/: /; uw z ék I 9 3 a i prin* 5. E G É S ZSÉBOBa " a az orvosok éjjelt látogatása körül Fenyegető szakos- n: ui büntető törvénykönyvben S0l,l, dolga lenne az «KKyel. Az ingyen- segélyt pedig továbbra is a Ind/)sági or vosok látnák el. \ 11;11osági orvosok :izonl>:m :izl :dlil j/,|v hogy nincs lörvénycs intézkedés erre rs Ihienresti-ben például nem voltak haj­landók n kölelezellségel vállalni a/. é j szakai ingyen szolgálat ellátására. { \v Ellenzék ludősilójától.) A/ uj Blkv. tervezete egy olv:ut >z.nknszl foglal magában, moly büntetéssel sújtja azt az orvosi, aki sürgős esetekben (éjjel, slb.) man nyújt sí gitséget ős hívásra man megy el nyomban a beteghez. Hz. az in­tézkedés sok vitára ad alkalmai most Bucureşti i orvos körökben, hol azt talál­ják leghelyesebbnek, ha állandó éjjeli or vosi szolgálatot rendeznek he a gyógy­szertárak éjjeli szolgálatának mintájára azon orvosoknak közreműködésével, akik erre vállalkoznak. A közönség ré­széről ugyanis igen sok panasz hangzik I. Előfordul ugyanis, hogy hiába kopog­tatnak az orvos ajtaján éjszaka, nem ré­szesülnek segítségben. Viszont számos olyan esetben kétségtelenül igazuk van az orvosoknak . . . Nem lehet kívánni egy olyan orvostól, aki egész nap fárad, hogy éjjel is minden körülmények között rendelkezésre álljon és ne pihenje ki magát arra a szintén igen fontos mun­kára, mely öt másnap várja. Hiszen a betegek érdeke az is. hogy nyugodt, pi­hent, egészséges idegzetü orvos kezelje őket és ezt a jogot az éjszaka jelentke-' zök sem vehetik el tőlük, nem is szólva arról, hogy gyakran szükségtelenül is fordulnak éjjel az orvoshoz. Mi volna tehát a teendő? .Ahelyett, hogy paragrafusokat iktat­nánk törvényekbe és segítségadásra kény- szeritenénk azt az orvost, aki fáradtsága miatt, erre amugyis képtelen, helyesebb volna a városi elöljáróságokat megke­resni oly célból, hogy az orvosszövetség bevonásával az éjjeli inspekció kérdését békésen rendezzék. Orvosgárdát lehetne ma már szervezni erre az önkéntes je­lentkezőkből is, akiknek sorúból a beteg szabadon is választhatna. Elégedetlenség helyett ezek az orvosok csak örülnének a keresetnek és a bíróságoknak is kéve­Az. elmúlt év novemberében királyi dekrétum jelent meg a hivatalos lapban, amely a közegész­ségügyi szervek és intézmények igazgatása ügyé­ben jelentős újításokat tartalmaz. A rendelet a közigazgatási törvényre való hivatkozással ki­mondja, hogy az orvosi hivatalok és más köz­egészségügyi intézmények irányítása, felügyelete és ellenőrzése a jövőben a közegészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A megyei és városi egészség­ügyi intézmények a jövőben tisztviselői karral és egész, vagyonállományukkal együtt szintén a köz­egészségügyi miniszter közvetlen sezetése alá ke­rülnek. A többi egészségügyi intézmények ingó és ingatlan vagyonának tulajdon- és kczelésijoga to. vábbra is megmarad az eddigi vezetők hatásköré­ben. A kórházak és más egészségügyi intézmények fenntartási cs igazgatási költségeihez való hozzá­járulásként a megyék és községek olyan összegű alapot kötelesek a közegészségügyi minisztérium rendelkezésére bocsátani, amely meghaladja utóbbi háromévi költségvetésben köz.egészségügyi célokra felvett összegek középarányosát. A községek hoz. zájárulása semmi esetre sem leltet kevesebb, mint az egész, költségvetés io százaléka, a megyéknél a költségvetés 15 százaléka. |oy nincs más mód, mint mugánorvo sokason!hói :i szükséges orvosgárdái fcl- állihmi :i közönség érdekében. Az önként jelentkező orvosok részére pedig méltá nyos összeget kell biztosítani minden vá­ros költségvetésében. A királyi dekrétumban elrendelt átszervezést hir szerint az uj költségvetési év elején már végre is akarják hajtani. Erre vall az a tény, hogy a b:l_ ügyminiszter értcsitette a megyei ca városi küz- igazgauísi vezetőket, hogy a költségvetésbe már ne vegyenek fel közegészségügyi célokra kiadási tételt. A belügyminiszter intézkedett, de még semmit sem tett a közegészségügyi miniszter. Ilyen hely­zetben az orvosi hivatalokban, többek közt Clujon is, a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Annyi bizonyos, hogy április' elsejétől a városi cs megyei orvosi hivatalok már nem rendelkeznek költségvetésbe felvett anyagi alappal. Mint értesü­lünk, az orvosi hivatalok tisztviselői lépeseket tettek abban az irányban, hogy eddigi állásaikról lemondva, továbbra is városi szolgálatban marad­hassanak. Az egészségügyi hivatalok és intézmények át­szervezésével áll kapcsolatban a községi pótadók 2 százalékos felemelése is. A felemelt adóösszeget a községeknek a közegészségügy minisztériumba kell jurtatniok a közegészségügyi intézmények fenntartási költségeihez való hozzájárulásként. Mi történik a városi orvosi hivatalokkal? Bizonytalanság uralkodik a közegészségügyi miniszter várt intézkedésének elmaradása miatt Küzdelem a malária ellen Mit látott Ciuca professzor Oroszországban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójá­tól.) Most tért vissza dr. M. Ciuca Iasi i egyetemi tanár moszkvai útjáról, hol részivett azon a nemzetközi orvosi kon­gresszuson. melynek célja a malária le küzdése. A megbeszélések eredménye­ként munkaprogramot állítottak össze s eszerint kezdenek most hozzá nálunk is a malária gyógyításához Romániában. H célra jelenleg három kísérleti állomás van berendezve: Bucureşti (Gorbanestii, Soeola és Iasi (Tomesti), hol Ciuca dr. a szükséges uj intézkedéseket már meg­tette. Mindenekelőtt újból megszámol­ják országosan a malária betegeket, az­tán orvoscsoportokat fognak létesíteni, melyek felkeresik a gyanús vidékeket. Ezek ingyen gyógyszert adnak majd a falusi betegeknek. Ciuca dr. ezután az orosz egészségügyi állapotokról nyilatkozott, megállapította, hogy egy orvos esik ott minden ezer lé­tekre. ami igen kielégítő, hiszen vannak országok, ahol 20 25 ezer lélekre jut egy-egy orvos. Az egyetemi tanárok helyzete is megjavult Oroszországban. Jó ruhában járnak, elsőrendű éttermek­ben étkeznek és a szórakozásokat sem vonják meg maguktól, UJ VARMEGYEI FŐORVOST KAPOTT TURDA-MEGYE. Dr. Mustea Valér vátme^ci főorvos a korhatár betöltésével nyugalomba vo­nult és helyére a közegészségügyi minisztérium dr. Sirbu Pavel, betegségéiyző pénztári igazgató .fő­orvost nevezte ki. A népszerű dr. Mustea foovost távozása alkalmából a Turda-megyci és városi or­vosi kar a tiszteletére adott banketten búcsúztatta cl; ahol számos felköszöntőbeszéd hangzott el. A bankett felszólalói valamennyien kiemelték a tá­vozó főorvos kiváló hivatalos tánykedéseit a me­gye közegészségének szolgálatában eltöltött évtize­des működése alatt, valamint pártatlanul igazságos és elfogulatlanságról tanúskodó emberi jó tulaj­donságait. Dr. Mustea főorvos az ünneplésre adott válaszában kijelentette, hogy mint az orvosi ka­mara és az orvosszövetség elnöke, a jövőben is igyekszik közhasznú orvosi tevékenységet foly­tatni. A „PAUL EHRLICH Orvostudományi Egyesü­let“ folyó hó 4-én, csütörtökön este pontosan 9 órakor tartja 77. rendes tudományos szakülését, melynek programja a következő: 1. Dr. Partos Ervin: Munkásegészségügyi megfigyelések. 2. Dr. Weisz Fülöp, dr. Heller József, dr. Borsai Imre, dr. Weinstein Gyula. dr. Grünfeld Hermann: Hozzászólások az „Influenza-problémához“. 3. Dr. Farkas Imre: Zárszó. 1 lit (ilfíitásl módszert x /rttv he <i srhósif.li KlinISrri Mint i'.nu-xetes, 0 nagyobb -rln'-./.u |>> ivat)',z Koknál az orvotok a beteg aliai.Wuu étert, vagy klór>1 ormot: liav/.nálnak fel. Vonnak «-etek 'f/o.. ban, amikor ezeket a/, altaiór/rrcket nem Jehet al kai mazni. A kloroform a máj. és v/ivba jótoknál sz.ivbénulást, vagy májkoimJikJciók.ut okozhat. A' éter a tüdőbetegeknél mellőzendő. Ettől rltekint ve, az. éterrel történt altatás után az. ojxrr.ilt beteg ébredéskor rosszul érzi magát. Szakemberek már ho. .//.;!>!> idő foglalkoznak t- jelenlegieknél tökéletesebb alutt r.i módszerek fel találásával. Közülük Sudcck és Schmidt professor rak nitrogénprotoxiddal kísérleteztek. Az általuk bevezetett uj altat ,ísi módszer alkalmazásához « szükséges gépezetet egyik németországi vasárugyár neun rég elkészítette ti így lehetővé vájt a módszer ■széleskörű kipróbálása. A találmányt azóta már Európa szerte ismerik az orvosok cr> sok helyütt rendszeresen alkalmazzák is műtétek előtt. Az or­vosok egybehangzó véleménye szerint c módszer­nél a kloroformmal és éterrel vég/.ect altatások hátrányai nem jelentkeznek. Különösen kihangsú­lyozzák a sebészek a nitrogénproioxiddad elaltatot- caknál meglévő teljes hasiiri csendet, ami a műtét zavartalan lefolyását nagyban elősegíti. A nitogénjsrotoxiddal végzett altatás úgy törté­nik, hogy a beteg arcára álarcot tesznek, ami tel­jesen elzárja a Jé légzőszerveket az operációs terem levegőjétől. A lélegzőszcrvekhez a gépezetből két cső vezet. Az együk az oxigént, a másik a nitro­gén protoxidot juttatja cl a pácienshez. A csövekre a gáznemü anyagok mennyiségének szabályozására csapok vannak felszerelve, egy mérőlcé-szüiék pedig százalékos arányban mutatja a két gáz keveredési arányát. A műtét tartama alatt a beteg lélegző­szervei nem juthatnak hozzá a terem levegőjéhez s csak a nitrogénprotoxiddal kevert oxigént fo­gyaszthatják. A műtét befejezése után a páciens két-három perc alatt magához tér anélkül, hogy hányinger jelentkezne nála. A cluji sebészeti klinika is beszerzett egy al­tatókészüléket. Eddig már több mint százötven esetben alkalmazták a nitrogénprotoxidos altatást, mindannyiszor jó eredménnyel. Hátránya <iz uj módszernek, hogy' egyelőre drága- A készkorényt Németországból kell importálni. Egy.egy óráig tartó műtét alatt az elfogyasztott gáz értéke eléri a háromszáz lejt. Emiatt a kevésbé tehetőseknek ezidőszerint Je kell róla mondaniok. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék. Olcsó népszerű könyvek mindenki számára! Gonda Béla: Jó modor — jó társaság, 232 cl dal 80 helyett 20 lej. — A fiatal lány otthon. 174 oldat 80 helyett 20 lej. James E. W.— Endrei Zalán: Angol-magyar szótár, 440 oldal 202 helyett 50 1 j. Szegedy János: A levéi- irás művészete, 224 oldal 72 helyett 18 lej. Schack Béla: A kereskedelmi üzletvitel, 646 oldal, 49 képpel és 6 színes melléklettel 576 helyett 50 lej. Az üzletszervezés, levelezés, könyvvitel alapfogalmai. A magyar humor, négy kötet, c-gyben 44 helyett 15 lej. Karinthy Frigyes, Tábor Kornél, Szomaházy István, Sipulusz és többek humoreszkjei, tréfái, vidám jelenetei. Turfhumor — 47 uj eset 36 helyett 12 lej. Nagy Imre: Bölcs Rabi a mellény­zsebben IS helyett 6 lej. Nagyimra: Móricka viccek 15 helyett 5 lej. Strém István: Hipno­tizmus, 20 helyett 6 lej. Dr. Pfeiffer Zsig- mond : Hipnózis és szuggesztió, 20 helyett 6 lej. — Most vegyen, amíg a készlet tart az ELLENZÉK könyvosztályábmn Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre azonnal száll» tunk utánvéttel. Kérje az olcsó árleszállítás teljes jegyzékét. BBH BB GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 98 UK KÖZLEMÉNY A szoborfők történetből vagy szándékból úgy va­jának rendezve, hogy a bejárat előtt balra Judás, jobbra a mesterét megtagadó Péter, tehát árulás és gyengeség fogadták a rom vendégeit. És az udvar egy fölhagyott temetőnek maradvá­nyait fitogtatta, s az elviselt sírköveknek — hogy úgy szóljak — romkamarája volt. Itt a vihar megdöntött s félig iszapba mélyesz- lett egy keresztet, ott a csipkebokor tövét zúzta zél valamelyik halottnak szobra, itt csalit és hosszú fű közt olvashatlan kőiratok hevertek, ott meg a haraszl cgv besülyedt kriptának ajtóját szegélyezte zöld sző­nyeggel s rojtokkal. Ha c kietlen látvány csak azt juttatta volna a vándor eszébe, mire homályos hagyományok is em­lékeztették. hogy a düledékekkel terhelt hegyen a XIII. század kezdetén a johanniták váralakú kolos­tora állott, s hihetőleg ez volt a szerzet boldogult tag jainak sirkertje; ha e temetőrom csonka, dűlt és he­lyeikből kiforgatott kövei csak azon eszmét ébresz­tenék föl, hogy soha sivárabb nem leltet a mulandó- .ság, mint midőn saját jelei ellen harczol, és soha ’ gyarlóbbnak nem érezheti magát az ember, mint ott, hol az idő a kegyeletet is feloldozni készül azon gond alól, hogy egy marék port. melyből a szív izma és az ész idegrendszere telt ki. inkább ápoljon, mint egy másik marék port. melyből a véletlen palakövet gyúrt, vagy a verőfény, lég és nedv holt mechanismusa egy ka lang gyökereit készité: — ha. ismétlem, a bástya udvara csupán ily benyomásokat nyújtott volna a hő képzelődés és borongó kedély számára: akkor ta­lán azon sajgó hangulat, mely a vándort a rendki vilii táj látására lepné nfeg, inkább átható és magasztos, mint aggasztó s iszonyú lenne. De az ördög — mint a közmondás állítja -— min­den templom mellé egy kápolnát ép i t. Itt sem történt másként. E hely nem azért volt rossz lelkek barangolásáról hires, hogy csak a legkisebb rezgiilete is a szív húr­jainak zord hangokkal ne végződjék. A temetőről a szemnek okvetlenül a bástya szé leshomlokú tornáczára kellett tévedni, mely idomta- lan oszlopokon nyugvók, s melynek építése az ódon­modor daczára is újabb időt árult el. Itt a bejárat mellett két durva falfestmény tűnt ki. Egyik Ábrahám küzdését láttatá a puszták rémé­vel, másik azon jelenetet ábrázolta, midőn megvál­tónknak a gonosz szellem egy torony tetejéről muto­gatja szón clus növényzetű és népes tájékot, melyet a sötétség fejedelmének nevében neki ígért volt örök tu lajdonul, mikor megkísértő. A tornácznak homlokán, mely szabályos három­szöget alkotott, a zodiacus állatai és a bolygó csilla­gok házai voltak lerajzolva. Az oszlopok pedig durva domborműveikkel a mágiának lélekidézésre vonatko­zó eszközeit ábrázolták. Noha azon útról, mely a bástya udvara előtt vo­nult el. e rajzok és faragvánvok apró részleteit kiven' ni nem lehetett; de összes hatásuk tökéletesen meg­felelt a babonás híreknek, melyek a Komjáti-család birtokaitól messze űznek minden kémet, minden ki­váncsi és kalandor embert. Itt a dűlt keresztek és rombolt sírkövek meg- fagylalák a vért: mert a temető azért látszék a bű­völet házának szomszédja lenni, hogy a sirhalmok örökös fertőzetnek, az árnyak szünetlen zaklatásnak vettessenek alá. Itt a szelet léleknesznek. a ködöt majd szétfosz- lott, majd összefolyó rémvázaknak, a lehulló faleve­lek zúgását suttogó légajkak tanácskozmányának, cs a bar asz tok közt átfutó gyík zörejét a koporsósarkok recsegésének képzelhet® a vak félelem. Szörnyű hely volt ez! Boros Jancsi egy ünnepélyes gyászkiséretnél las­sabban haladván, midőn az udvarkapú alatt volt, ön­kénytelenül föltekinte, s minthogy műveletlen létére is, bírt annyi ismerettel, hogy a rémek denevér szár­nyát és az ördögök kecskekörmét a szenteltvízzel és töményfüstölővel ellenkezésben lenni képzelje, döb­benve vetett keresztet homlokára és mellére a falföst- vények látásakor. Később az oszlopok domborművei is megragad­ták figyelmét. Egyik öreg nénje nem tartozék egészen a tiszta hírű némberck közé, noha még boszorkány- pör alá nem esett. Ettől hallott annyit a fekete mes­terség eszközeiről, hogy a maga képjeleire reáism r- hessen: rémülten jártatta tehát szemeit a zodiacus rejtelmes jegyein, az Isten négy titkos nevén, a há­rom körgyűrűn bevésett kereszttel, és a garabonczás pentaculumon. (Folytatjuk.}

Next

/
Thumbnails
Contents