Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-05 / 80. szám

ELLENZÉK 1939 április 9. tT Ál. !' IK A IDOMÁN SAJTÓ Rcmlci! Mii ho/ holnap? Becstele­nek helveţi. Irdéls. lurópa. tömegek. Gyerek av. aki ilyet kérdez... I’RF'/.F.NTUL: Ki nem .it v" ma már? Ki ne SELECT MOZGÓ 1 VÍG ÖZVEGY I ősz : JEANETTE MACDONALD, MAURICE CHEVALIER. Műsoron kívül a legújabb színes Silly Simphonie. l vtvwit volna gv.íros lenni? Nem nézték azt, o;;\ hav/nor hajt.e. vagy Min a gyáripar, hogy a maonuT v.tn-c felvevő képessége; hogy a nemzet- ■. >-dóság magába szívhatja e őkn. A termelés :gv et vs erőtlenül es kellő tájékozódás nélkül emel­kedett. Az államot n«tg) áldozatokra kénys/.en- Iették, anélkül, hogy ezek árleszállítást, vagy a kincstári bevételek emelkedését eredményezték volna, kijött az ideje annak, hogy rendet te. r.intsünk a termelésben. A tervszerűtlen termelés anarchiához vezet. DREPTATEA: Az államok szervezkednek. Ijedve tekintenek körül és szövetségeseket ke­resnek. Sir Simon magával a kancellárral talál­kozott, Éden l.itvinovot kereste fel, Laval Stalint szeretné látni, a k santanr munkában van, Titu. kscu Parisban. Mussolini tájékozást keres, Deck e egyel külügyminiszter a Balkán-szövetséghez kar csatlakozni. A diplomaták játéka megszűnt o átadta licit ét a valóságoknak. Az óhajoktól ez erőforrásokig értek. Amerika 40 milliárddal töb­bet költ hadfekzerelésre, Franciaország növeli hajóinak számát. Oroszország hadseregét, Itália ellenőrzi behívható katonaságát, Anglia fejleszti haderejét, Japán készülődik. Nem lehet tudni, mit hoz a holnap. S mi mit teszünk? Erősítjük a lelkeket? Nem. DIMINEAŢA: Argetoiauu beszédéből idéz: — Ismerem, 1—1 s bizonyára a pénzügyminiszter is ismén» az adókönyvekből azokat a nagyon gaz­dag embereket, kiknek házuk, gépkocsijuk van s mégsem vallanak be semmiféle jövedelmet a glo­bális adónál. Ebben az országban csak a becsüle­tes emberek fizetnek, a becstelenek távol tarr. jak magukat a közterhek viselésétől. A becsületes emberek, mind többet fizetnek a becstelenek he­lyett, mert a pénzügyminiszter a bevétel; hiány folytán arra kényszerül. hogy a közterheket emelje s igy teremtse elő a szükséges összegeket. Külön kell vá3osztani az adókivetési és a bevé­teli szerveket. Mert akkor történik a visszaélés, midőn azok jönnek adót szedni, akik kivetették a hamis összegeket. TARA NO ASTRA: A nemzeti. parasztpár r el­nökének magatartása felháborította egész Erdélyt, melyet nem fog tudni soha igy elfoglalni. Csa­patainak vitéz magatartása most már a Vaidá- val való kibékülést lehetetlenné tette. Mindig erőszakos eszközökhöz fordul majd Erdély, mi. dőn Mihalacha ide jön gyűlés tartása végett. S ezek jobban lesznek megszervezve, mint a Ciiij-i és Sibiu-i véres verekedések. Hadd tudja meg a nemzeti.parasztpárt elnöke, hogy Erdély a becsü­letes erdélyieké, akik a nemzeti eszméért küzde­nek s nem beszélnek helyette azok a bandák, melyek örökre lehetetlenné tették magukat Er­délyben. ARGUS: Uj módszerekhez kell folyamodni. Nem bízhatunk mindent a diplomáciára és Genf. re. Minden állaim tényleges ereje döntő ma a nemzetközi mérlegben. Ezt pedig csak jól föl­fegyverzett katonasággal és egészséges pénzügyek­kel lehet elérni. Nézzünk nyugodtan szembe az gazsággal: — Románia csupán az esetben tudja megvédeni határait és érvényesíteni szavát, ha erős lesz. S addig nem lesz erős, míg meg nem zabadui az élet, vagy halál kérdésétől. EPOCA: Vaida néhány nap múlva Bucuresti.be érkezik s Madgearu — hír szerint „győzelmes“' bevonulást biztosit részére. Első vizitje lesz az egyesült nemzeti érdekek képviseletében. A táb­lákra „numerus clauzus“ lesz kiírva. Madgearu páncélkocsiai majd Joanitescu szekereivel talál­koznak. Nagyszerű látvány lesz az ország részé­re. Ismét megismerkedik Románia a demokrácia íidásaival. S mindez a cigányság rendes szokás szerint nagy felvonulással végződik és minden sarkon a testvériség lesz éltetve. Csodálatos neve­lése ez a tömegeknek. VREMEA: A tárgyilagos néző számára Vaida harca inkább Maniu ellen irányult első pillanattól kezdve. A numerus valachicus-nak az volt a cél­ja, hogy maga felé terelje az általános rokonszen- vet s Maniu népszerűségét csökkentse. Úgy lát. szik, hogy Vaida csak felerészben érte el célját, mert nem elég nagy az ereje. Ö azonban tovább folytatja szónokló körútját s csak akkor fog ez­zel felhagyni, mikor majd Mamut eléggé meg- gyöngitette. S mi lesz majd akkor a numerus ralachicussal? Gyerek az, aki ilyesmit.kérdez! — válaszolja erre Ti!ea>, az erdélyi fatermelők és az Astra.vagongyár igazgatóságának képviselője. Megjelent! — Dr. Érczy Miklós: Sebészei a szépség szolgálatában Ara 99 lej LEPAGE-nál, Cluj. — Kérje az orvosi könyvek ingyen jegyzékét. „Az élet csodája“ Ez a neve a legújabb berlini kiállításnak, mely valóban csodálatos dolgokat mutat be BERLIN, április hó. Az egészségügyi kiál- litások népszerűsége egyre nő. Amikor :>/. el­ső ilyen kiállítási vagy luisz esztendővel ez­előtt Drezdában megnyitották, már az első napon le kellett a termeket zárni — túlzsú­foltság miatt, pedig akkor még egyszerűen közegészségügyi tárlat volt a neve és „cso­dák'' helyett csupán az emberi test működé­sét mutatta be képekben, metszetekben, tu­dományos magyarázatokkal kisérve. A most Berlinben megnyílt kiállítás már hét óriási csarnokot foglal el, a neve Az élet csodája és néhány ntrakciója bizonyára a külföldet is érdekelni fogja. Unsz év alatt sokat tanult az orvosi tudomány és sokat alkotott a tech­nika. így született meg az átlátszó ember, így jött létre a Mikrovivarium, amely 10— 12 ezerszeres nagyításban mutatja be a pusz­ta szemmel nem látható élő sejteket. De emellett van még több apró-nagy alrakciója a tárlatnak, amely kiterjed az élet minden ágára, nemcsak ami annak fenntartását, ha­nem ami annak megmentését is illeti. Látvá­nyos, tanuságos, rendkívül érdekes kiállítás, amelynek már az első három napon kerek 40.000 látogatója volt. Az átlátszó ember külseje nem üvegből készült, hanem egy uj találmányból, amely­nek neve cellon. A modelljét, ami különösen hangzik, négy századdal a mi időszámításunk előtt. Boédas, a hires Lysippos fia készítette, imádkozó fin volt a neve. Amikor néhány évszázad múltán megtalálták, két karja hi­ányzott. Később Nagy Frigyes vette meg és igy került egyik berlini múzeumba. E mo­dell után már két átlátszó embert készítet­tek, az egyik Drezdában volt látható, a má­sik a mult évi csikágói kiállításon. A szen­záció azonban nem tisztán emberi munka, a lényegét maga a természet formálta, mert a külső átlátszó anyag egy valódi emberi csont­vázat foglal magában. Valószínűleg egy po­rosz. jól megtermett katona csontjait, ez okból az átlátszó ember csak földi csoda marad. Amit belül látunk, már a technika csodája. Automatikusan három percenként változik a világítása, minden három perc­ben más-más belső testrész tetszik elő a fényben. Az átlátszó embernek nincsenek idegei, hanem áramvezető drótjai. Aki tehát egy óráig egyhelyben állni tud, egész lestél megismerheti. De ez. csak a kezdet. Az elmélet. Az ember | látja, amiről már sok mindent hallott. Sejti, hogyan fest belül. Nem tudja azonban, nincs-c baj a saját szervei körül. Vájjon jól müködik-e a tüdeje, vájjon rendben van-e a szive, vájjon kifogástalan-e a szeme és nines-e baja — az orrával? A kérdésre a ki­állítás nyílt és világos feleletet ad mindenki­nek, aki arra kiváncsi. Orvosjelöltek tudós készülékeikkel megvizsgálják a szivedet és mosolyogva állapítják meg, hogy kissé so­kat dohányzói. A tüdőről megmondják, elegei szellőzteted-e? Megmondják, ha szín- vak vagy és magad is rájössz arra, hogy bi­zony gyakran elveszíted érzékedet a külön­böző illatok iránt. Gyerekjáték, mondja va- | laki hátad mögött. Lehet, de, hogy százan j meg százan érdeklődnek e megállapítások j iránt, bizonyítja, hogy a terem állandóan I tömve van. A Mikrovivarium az ember legkisebb ba­rátait és ellenségeit mutatja be még húsz év­előit lehetetlennek látszó nagyításban. Majd tizenkétezerszeres nagyságban látjuk a sej­tek létmegnyilvánulásait és látjuk a félelme­tes baktériumokat. Az egész inkább egy tech­nikai csoda. De megnyugtatókig hal, mert az ellenfél, amelynek titkait ily nagyításban megfigyelhetjük, már könnyebben legyőz- ! hető. Az életre és a halálra emlékeztet a kiállí­tás úgynevezett harang-udvara, ahol minden öt percben kilenc harangütés jelzi, hogy né­met földön kilenc uj polgár jelentkezett. Meisseni porcellánból készült játékóra gye­rekdalokkal kiséri az élet e játékát. De ez öt percenként megismétlődő ünnepi jelenségnek van egy szomorú része is, a halál homokórá­ja. Minden öt percben hét német hull a sirba. A kiállítás jelentős része a nemzeti szo­cialista jótékony szervezetek munkásságát mutatja be. Hogy Németországban nem bal senki éhen, ismeretes. Ezután Következnek azok a termek, amelyek azt szemléltetik, ho­gyan kell élnünk, laknunk, táplálkoznunk, ha — élni akarunk. A kiállítás május 5-ig marad nyitva. LT. A romaiak idejéből származó kőoroszláni ástak ki városunkban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rendkívül érdekes ősrégi leletet találtak tegnap ásatás közben a Casianu-11 teá­ban. A 21. szánni házat lebontották és a telek uj tulajdonosa házépítésbe kezdett. Mintegy másfél méternyire a föld alatt a munkások egy hatalmas kőoroszlánt találtak. A leletről az építkezést vezető mérnök jelentést tett a rendőrségnek, ahonnan azonnal értesítették a régészeti intézet vezetőségét. -—- Daicovici és dr. Macrea Mihail régész tanárok szállottak ki a helyszínre és tüzetes tanulmányo­zás után megállapították, hogy a föld alatt talált kőoroszlán a Krisztus utáni II. századból való. még a rómaiak ide­jéből. * A tizennyolc évszázaddal ezelőtti ró­mai szobrászművészet minden jellegze­tességét magán viseli ez a közel két mé­teres ősrégi lelet, amely, jóllehet, az eredetinél nagyobb méretben ábrázol egy nyugvó oroszlánt, annak minden ré­sze, a törzs épngy, mint a fej, megdöb­bentő élethiiséggel és tökéletességgel ad­ja vissza az állat karakterét. A lelettel kapcsolatban kérdést intéztünk a hely­beli régészeti intézet két kiváló szakér­tőjéhez, akik a kőoroszlán eredetét il­letőleg a következő magyarázatot adták: Nem az első eset, hogy városunk­nak, a régi Napocanak, ezen a részén a régi rómaiak idejéből származó lelete­ket találunk. Megállapított tény, hogy ebben a városnegyedben egykor temető volt, amit kétségtelenül igazolnak azok a csontvázak is, amelyeket ásatások közben találtak. Nemrégen egy szintén 18 évszázaddal ezelőtti kőbefaragott ró­mai sírfeliratot találtunk, amelyrégésze­ti szempontból igen beszédes bizonyíték a régi temetkezési szokásokra vonatko­zólag. A most kiásott kőoroszlánt min­den valószínűség szerint a régi rómaiak a temető egyik bejáratánál állíthatták fel. A nyugvó kőoroszlán nyilvánvalóan azt jelképezi, hogy a halottak birodal­mának őrzésére állították oda. Mint római-kori lelet, természetesen óriási értéket képvisel. Az érdekes leletet beszállították a ré­gészed múzeumba. Mozgoszinházak műsora; CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: A VÉGZETES FLÖRT. Érdekes és mindig aktuális téma. Főszerepben Elisa Landi és Adolf Menjóu. EDISON: I. RASPUTIN — OROSZORSZÁG DÉMONA. John Lionel és Etel Barry- more-val. II. STAN ÉS BRAN PECHE­SEK. Vasárnap délelőtt 10 és fél órakor nagy Box matsch. Romania—KKASE— Haggibbor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ÉN ÉS A KÖLYÖK vígjáték. Főszerepben: Maurice Cheva­lier, Adrienne Ames és Baby Leroy. II. A 33-as KÉM. Főszerepben: Andree Lu- guct Pénzintézeteknek, vállalatoknak, ügyvédeknek nélkülözhetetlen Aas uj váltótörvény magyarázata a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emil ügyvéd. A 160 oldalas könyv ára 120 lej az Ellenzék könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. 1 4 kél év előtti vasutt sztrájk utó- játéka a tábla előtt Április JO-én hirdet Ítéletet a bíróság CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az íté­lőtábla III. szekciója tegnap foglalkozott a helybeli CFR mülielymunkások 1933 janu­ári bél-mozgalmával. Amint az. Ellenzék an­nakidején megírta, a hires Grivita-i események előtt, a helybeli Vasúti mülielymunkások me­morandummal fordultak a vasúti üzletveze­tőséghez, amelyben kérték az inasok ruhá­val való ellátását, jobb élelmezést, a fizetések emelését és az. elbocsájtotl munkások visz- szavételét. A vasút igazgatósága a munkások kérését elutasította. Az elkeseredett munká­sok erre sztrájkba léptek. Az ezt követő Grivitai események következtében a sztrájk kezdeményezőit Dej-re internálták, majd a szabadon bocsa jtásuk után a vasutigazgató- ság fegyelmi bizottsága elé küldték. A fe­gyelmi bizottság a vezetőket állásukból elbo- csájtolta. A helybeli ügyészség pedig sztrájk­ra való felbujtás és kommunista propaganda címen ellenük eljárást indított. A törvényszék annak idején a vádlottak közül Bóján Pált, Hagynassi Györgyöt köz­rend elleni izgatás címén 2 évi börtönbünte­tésre és 10 ezer lej pénzbüntetésre Ítélte. Ti- mófi Gheorghe (5 hónapot, Randu Gheorghe 1 évet, Darkó Gergely, Roman Dávid, Mezei Viktor és Duka László 3—3 havi elzárást és 5—5 ezer lej pénzbüntetést kaptak. A teg­napi tárgyaláson a védők, dr. Saragea, dr. Munteanu és dr. Bratu ügyvédek a vádlot­tak nevében kérték az elsőfokú Ítélet meg­semmisítését. Az Ítélőtábla a Bóján Pavel ügyét külön választotta, mivel bűnügyével kapcsolatban a Bucuresti-ben lefolyó Grivi­tai perben az ottani bíróság felmentő íté­letet hozott. A tábla április 10-ére tűzte ki az ítélet ki­hirdetését. Lezárul! @ Tärsuüalont- bízfosfíó hölfség­vefésl óe BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A társadalombiztosító háromnegyedmilliárd évi költségvetésével jelentékeny szerepet tölt be. Baleset esetén segélyt nyújt és nyugdijat ad azoknak, akik a munka közben munka - képtelenek lettek. A biztositó bevételei a munkaadók és alkalmazottak által befizetett tagdijakból áll elő. Az állam nem ad szub­venciót s csupán 49 millió lejjel járul hozzá a biztositó alkalmazottainak fizetéséhez. A költségvetési évet most zárták le. A közre­adott jelentés szerint a bevételek a követke­zők voltak: 1. Egységes 3/ó-os befizetés (3% a mun­kaadótól és 3% az alkalmazottól) G54 millió 500 ezer lej. 2. Hátralék-behajtás eredmé­nye 106 millió 700 ezer lej. 3. Állami hozzá­járulás 49 millió. 4. Egyéb különböző be­vételek 21 millió 70 ezer lej. Kiadások: 1. Betegsegélvzés, szülés, halál­eset, 300 millió 908 ezer lej. 2. Munkaképte­lenség, öregség, stb. 300 millió 90S ezer. 3. Igazgatás 52 millió 688 ezer 900 lej. 4. Vi­szontbiztosítás és segély 52 millió 658 ezer 900 lej. 5. Tartalék 45 millió 136 ezer 200 lej. Az orvosi személyzet illetményei 83 millió 121 ezer 634 lejt, a többi alkalmazottaké to­vábbá az an3^agi kiadások és a különböző költségek 150 millió lejt tettek ki. A hivata­los kimutatásban még a következő kiadási tételek szerepelnek: inspektornak és kiküldöt­teknek 9 millió 61 ezer 83 lej, túlórázás és jutalék 1 millió 192 ezer 953 lej, igazgató- sági tagoknak osztalék 1 millió 571 ezer 100 lej, igazgatósági tagok kiszállásai 1 millió 593 ezer 534 lej, tisztviselők segélyezése 214 ezer 970 lej. Könyvtár és előfizetések 505 ezer 947. hirdetések 386 ezer 450, előre nem látott költségek 3 millió 357 c-zer lej. Mentesítik a foglalás alól a katonatiszti fizetéseket. Bucuresti-ből jelentik: A had- ügyminiszter törvénytervezetet készített, mely mentesíti a végrehajtás alól a katona- tiszti fizetéseket. Ez eddig is igy volt az ö- királyságban, a kedvezmény azonban nem volt országosan egységesítve. A törvényja­vaslattal kapcsolatban szó van arról is, hogy általában mentesítik foglalás alól az állami tisztviselők fizetését. FÉRFISZABÓK! Divatlap szükségle tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályúbar. Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents