Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-28 / 98. szám
tQ35 épeit is 28. ELLENZÉK 9 A Nemzetközi Vásár alkalmából RfiDÚ 9L9D9B kirakatsorát érdemes megnézni. Budapest, Bécsi-utca, (Deák Ferenc-utca sarok) Magyarország legnagyobb nöiraha áruháza. Szolid árak! Alkotó Szeg Olyan a lakásunk, mint egy törékeny üvegedény, olyan, mint egy cirádás fafaragvany, mint egy műemlék drágás régiségkereskedő üzletében. Félig ülünk a székre: el ne törjön; lábunk a szőnyegeket alig éri, és óvatosan álmodunk a régi ágyakban, hogy ne ébredjünk a földön. Mint vérbeli műériők, úgy tanyázunk kincsek között, melyeket tvdfinommá csiszolt az alkotó Szegénység. Félünk, hogy egyetlen rossz mozdulat lim-lommá zilálná kincseinket, ügy vigyázunk, hogy szinte nem is mozgunk, nem is élünk. SZABÉDI LÁSZLÓ. Liszt és Jósika Kevés emberről írtak annyi könyvet“ mint Liszt Ferencről. Aki a Liszt-irodalommal alaposan meg akar ismerkedni, annak hónapokat kell rászánnia, hogy záz és száz köteten keresztül rágja magit. S a mi szempontunkból nem érdektelen, hogy ebből a rengeteg könyvből ép- ■ en az hiányzik, ami a magyar olvasót 1 gjobban érdekelné: Liszt magyar vonatkozásai. Minden külföldi Liszt-életiró elismeri, hogy a világhírű művész magyar szárma- ásu. Némelyik tisztességesen számot ad r.ról, hogy Liszt egy pillanatig sem feledte magyar voltát, sőt azt tüntetőén és melegen hangoztatta is, más szerzők igyekeznek ezt elkenni és németet vagy franciát csinálni belőle. Abban azonban mind megegyeznek, hogy Liszt itthoni működéséről édeskeveset beszélnek. Ha párisi, római, weimari tartókodásairól van szó, ezeknek szinte minden óráját kiderítették már az életrajzírók. De ha átlépi a magyar határt, az életrajzokban úgyszólván fehér folt következik. A szerzők természetesen restehék a vesződseget, hogy adatgyűjtés céljából ilyen messzire elfáradjanak. A vehi nhézségek is akadályozták munkálok telje ségét, mert angol, ojasz, francia, német forrásokat sokan el tudnak olvasni kutatás közben, de magyar forrásokat már kevesen. így es tt, hogy a nagy magyar művészim szóló irodalom éppen a magyar vonatkozásokkal marad adós. Egyetlen pé;da k dvéért mondtam el mindezt: egyeil:n L szc-könyvben sem található semmi nyoma annak, hogy Lisztes Jósika között milyen Összefüggés állott fenn. Gondolom, hogy ez másokat is érdekel, nemcsak engem. Eáró Jósika Miklós, a magyar regényírás Ulaiaziku a, tudvalevőleg reszt vett a sza- b uiságharcban. Akkoriban vette feleségül Podmaniczky Julia bárónőt is, aki aztán köve e halálraítélt lérjét az einig!ációba. Kzámkivetésé: Drezdában és Brüszelben cite le és igen serény propaganda-munkát fo'ytatott Tudju -, hogy tolla tevékenységét Kossuth Lajos ig nagyra értékelte. A számkivetett magyar Írónak megfordult a fejében az is, hogy valamelyik regényét megpróbálja franciául is megjelentetni. Összeköttetések után nézett. Figyelme L'szt Ferenc felé fordult, aki akku- már Weímarban élt, de köztudomású volt róla. hogy a francia irodalom legfontosabb jeleseivel benső összeköttetése vau. Liszt egyik tanítványához, Zerdahelyi Kdéhez fordult tehát. Az a levél, amelyet Zariahelyi küldött neki válaszul, fennma radt. íme: „Az én magasztos tanítóm Liszt Ferenc 22-én itten megérkezett és Kegyed levele vétele után Parisban imi fog. Szükséges neki tudni váljon a Báró Ur véleménye hozzájárul-e az övéhez, a melly szerint Kegyed munkája kiadása legjutányosabban valamely előkelő lapban történhetnék meg, szükséges egyszersmind tudni ezen munka tárgyát, annak felosztását, kidolgozása modorát stb. Liszt kedves barátunk — köztünk — említette, azon esetre, ha ezen munka terjedelmére nem nagy, annak fordítását franciára eő maga megtenné.“ A levél dátuma: Weymar, 1851 február 4. Jósika nyilván magához Liszthez fordult a következő levéllel, amely az irodalomtörténet nagy kárára nem maradt fenn. Nem tudjuk, melyik volt az a raü, amelyet Jósika Párisban meg szeretett volna jelentetni. De megvan Liszt válasza a Jósika levelére. Liszt franciául felelt Jósikának, azon a nyelven, amelyen legjobban tudott. Az egész ievelet túlságosan terjedelmes lenne itt közre dni, de néhány részletét idézem. „Müveinek francia kiadása, amelyek oly magas rangot képviselnek a nemzeti irodalomban s amelyeket Németország mar régóta az értékűknek kijáró megkülömböz- tetéssel ismert el, mint ahogy ön is megjegyzi, kétségkívül a mai kor számos nehézségébe ütközik, s ezek a nehézségek most sajnosán súlyosak lettek. A legutóbbi sajtótörvény óta a francia lapok teljesen mellőzik a tárcarovatot, mert ez külön adóteherrel sújtaná őket. A demokratikus Hu t • fi v irányú folyóiratok megszűntek, vagy munkatársaiknak nem fizetnek semmit. Ami a Revue des Deux Mondes-ot illeti, az megtartotta sikerét és bc-folyását, de félös, hogy hivatalos rokonszenvei és politikai korlátozottságai nem hangolhatok egybe az ön utóbbi müveinek eszméivel és szempontjaival, azonkívül e müvek terjedelme is jelentékenyen túlhaladja azokat a kereteket, amelyeket ez a folyóirat idegen íróknak nyújt. Maradna tehát az a lehetőség, hogy egy könyvkiadóhoz forduljon az ember. Éhez azonban nélkülözhetetlen egy gondos és kitűnő francia fordilás“. Arról, hogy maga fordítaná franciára Jósika írásait, már nem szól Liszt. Ha magyarul nem tudott is, németből fordíthatta volna, Ds nyilván most tudta meg, milyen terjedelmes munkáról van szó, s erre nem vállalkozhatott. Levele további folyamán azonban szolgálatkészen vállalkozott arra, hogy majd utána néz „egy közös honfitársnak“, aki magyarul is, franciául is eléggé tud. Ezzel az érdekes összeköttetés irott emlékei le is zárulnak. H>gy ieveleztek-e, vagy tárgyaltak-e még a dologról, azt nem tudhatjuk. Csak azt, ho^y Jósika könyvei nem jelen ek meg franciául. A francia könyvpiacnak mindig megvolt az a belterjes erőssége, hogy idegen iró előtt igen nehezen nyitott ajtót. Közönsége fogyasztóképességét fenntartotta sajit nemzeti irói számára. Harsányt Zsolt. Végleges szőrirtás A legtöbb újságolvasó tudja, hogy a női szépséget nagy mértékben veszélyeztető, kóros szőrszálakat véglegesen ki tudjuk irtani. És az erre szolgáló módszerek ^ a Röntgen, diatermia és az u. n. elektrolízis. Az olvasó azonban azt már nem igen tudja, hogy a szakorvosok véleménye az utolsó években miiyen nagyott változott abból a szempontból, hogy melyik módszer a legtökéletesebb. Mindenekelőtt: akármennyire is a csalódás érzésével, de be kell vallanunk, hogy a Röntgen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az emberi szövet egyéni érzékenysége a Röntgensugárral szemben oly szeszélyes, h gy a Rönt- genologusok nem tudhatták csalhatatlanul kiszámítani a biztos sikert adó sugáradagot. Sok tekintetben tehát a véletlenre voltunk utalva, hogy a besugárzási sorozatot végleges eredmény, visszanovés, vagy — ami a legtragikusabb — Röntgen égés követi. A Röntgen sugárnak a végleges szőrirtó módszerek közül való kiesése uj számadásra késztette a kozmetikusokat. E szigorú kritikával elvégzett számadásnak az a megállapítás volt az eredménye, hogy a tökéletességre törekvést a régi módszerek között kell keresnünk, melyeket éppen tökéletességük miatt hagytunk el az uj ígéretekért. A revízió annak a megállapítására is vonatkozót-, hogy a szőrirtás eddigi hibái mennyiben terheli a módszert magát és mennyiben hibás a gép, vagy — a dolgozó kéz. A felülvizsgálatok a régi szőrirtó mődsz rek becsületét sokban visszaadták. Megállapítást nyert, hogy a régi gépek igen tökéletlenek voltak, s az általuk szolgáltatott villanyáram nem a szabályos élettani hatást fejti ki, hanem a felfokotörténelmi naftám 1754 április 28-án született Széplakon Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Muzeum megalapítója, István apja. 1676 április 29-én halt meg egy tengeri csatában kapott sebeiben Syracusában Ruyter Mihály hollandi tengernagy, a magyar protestáns gályarabok kiszabaditója. 1771 április 30-án tették le a fegyvert Károlyi Sándor rendeletére Pálffy János nádor előtt a kuruc hadak. 1576 május i-én koronázták Krakkóban lengyel királlyá Báthory Istvánt. 1270 május 2. körül halt meg a Margitszigeten IV. Béla király. 1469 május 3-án választották a katolikus cseh, morva és sziléziai rendek Olmützben királlyá Hunyadi Mátyást a huszita Po- diebráddal szemben. 1642 május 4-én választották meg apja életében fejedelemmé II. Rákóczy Györgyöt. 1651 április utolsó napjaiban végzett Apácai Csere János a harciervijki egyetemen, mint az akkoriban alapított főiskola első teológiai doktorai. Ezt a büszke eredményt hosszú és komoly munka előzte meg, vándorlás a hollandi egyetemek közt és állandó, megfeszített tanulás. A 26 éves fiatalembernek, a volt kálvinista jobbágyimnak nyitva állt az út az akkori magasszi nvon alú hollandi tudományosság katedrái felé. Az előkelő utrechti Van der Maet csalid Aletta leányát vette feleségül. „Ha nemzetségéhez, hazájához, abban a dicsőséges Istenhez való szeretet le nem hozta völrn, professzori tisztességes hivatala és kenyere lett volna oda fel“ — írja Bethlen Miklós, együk kedves tanítványa. „Mi haszna, ha távolról csak henyélve nézem a kedves hazámnak siránkozásra méltó állapotát? Orvos és orvos, ság kell a nyavalyának!“ S hogy ne kerüljön üres kézzel haza, 1631 és 1653 közt megírja az első magyar nyelvű tudományos könyvet: a Magyar Encyklopediát, minden tudomáínyok foglalatját. Otthon töretlen ugar várta a munkára, de a mindenkor útban álló irigység és értetlenség üldözőbe vette. Bethlen Gábor kollégiumában nagy pénzeken hozott idegen tanárok neveltek, akkoriban az angol forradalom elől menekült Basire Izsák volt a főprofesszor. Apácai kuli túron tudata lázadozott az önállót lanságnak e bevallása ellen: magyar tanárok alkalmazását kívánta. A felelet az volt, hogy őt magát is az alsóbb osztályok tanításával bízták meg. Egyházalkotmányi kérdésekben megnyilvánuló radikális nézeteiért pedig előbb megfenyegette a fejedelem, II. Rákóczi György, hogy ledobatja a toronyból, majd Basire intrikáira megfosztották állásától. Ez a felzúdulás érthető is volt. Apácai beszédei és írásai telve' vannak az akkori köz. és kulturálla-potok legkeményebb bírálatával. Elmaradottságot, lustaságot s még rosszabbakat vetett földiéi szemére. De orvosságot is hozott. Hollandia akkor Descartes, Grotius, Spinoza és Bayle szellemében dolgozott ai tudományos felvilágosodáson. Apácai racionalizmust és realizmust örökölt tőlük. A főbajt abban látta, hogy iskoláink helytelen módszerrel fölösleges anyagot tanítanak. Az élet szükségeire, a- realitásokra kell figyelemmel lenni, a formalisztikus grammatikai, retorikai és logikai szócséplés helyett. Földrajz, természetrajz, történelem, orvostudomány: az egész élet ismerete válthatja meg csak művelődésében és iparában hátramaradt és idegenekre szorult erdélyieket. Itt kapcsolódik be aztán nacionalista tanulmányainak legfőbb következtetése: minderre csak egy mód van: a helyesen megújított iskola. Széles nemzeti művelődési munkatervét a központi kollégiumnál elgáncsolták, nem volt mit tennie mást, mint az akkor anyagi és szellemi romokban heverő városunkbeli alacsonyabhrangu iskolához átjönni. Tanítványainak nagyrésze követte a szeretett professzort és együttesen egyetemi szintre emelték az iskolát. Akkor már elhatalmasodott rajta betegsége, de a tüdőbajosok felfokozott munkavágyával szervezett, vitatkozott, tanított s prófétáit: „Ideje, felébredned, te álmos, te hályogos szemű magyar nép!“ Sietett, mint ahogy maga irta: „Aki tanulni akar, egy helyen sokáig ne maradjon .. . Állj inkább, mint ülj, fuss, mint menj!“ Utolsó éveiben még kidolgozta egy „magyar nemzeti akadémia felállításának módját és formáját“, tankönyveket irt s mindvégig nyilvános előadásokat tartott. Egészsége azonban nem birta tovább, 1639 Szilveszter éjszakáján „kiméne ebből az ostoba háládatlan magyar világból, mely őreá méltatlan volt“. (Bethlen Miklós.) Apácai egyike azoknak a nagy magyaroknak, akikre a külföld művelődési szintjével való találkozás megrenditőleg hatott s attól fogva' nem volt nyugta, csakhogy a saját világát is oda felemelhesse. Viszonyai, korai halála megakadályozták munkájában s az elkövetkező évek magát Erdélyt is el pusztították, úgy hogy folytatója sem akadhatott. Konyhaasztalt és minden konyhaszert VIM könnyűséggel tisztit! mindent tisztit zott fajdalomérzés mellett nagy a romboló képessége. A műszaki tudomány segítségével a hibák legnagyobb részéi sikerült kiküszöbölni. A diatermiánál a rádiófizika fejlődése, főleg a rövidhullámú géprendszerek felhasználása sietteti a sikeres megoldást. Általában a szőrirtásnál előforduló tökéletlenségek : a fájdalmasság, a visszanö- vési arányszám és az irtott börterület he- gesedése. — Megfigyelésünk, hogy a fájdalom nem jelent nagy akadályt. Az érzékenység egyénileg változó fogalom, de még az érzékenyebbek is szívesen hoznak ideg- áldozatot az eredmény érdekében. Az arc és áll különben is nem nagyon érzékeny bőrterület. A nyaki rész és a lábszár már érzékenyebb és az orr alatt a legérzékenyebb. Az orvostudomány mai haladása mellett időszerűtlen a fájdalom kényszerű elszenvedéséről beszélni. Ép ezért semmi nehézsége nincsen annak, hogy felfokozott érzékenység esetén az irtandó területet a szokásos orvosi módon érzéstelenítsük. Mai gyakorlatunk szerint ezt pld. a lábszáron, ahol egy ülésben nagyobb számú (több száz) szőrszál kiirtása lehetséges, az érzéstelenítést maid minden esetben alkalmazzuk. A fájdalom-mentesség nemcsak a páciens megérdemelt nyugalmát szolgálja, hanem az orvost is akadály és izgalom nélküli dolgozáshoz segiti. Az elgondolásunk szerinti legpontosabb szőrirtás után a hajszálakat termő u. n. papilla elpusztul. Minthogy azonban a papilla a bőr aljában fészkel, a látatlanban való dolgozás azt néha hiányosan, néha egyáltalában nem roncsolja szét. E hibákból származik az az átlagosan 5—10 száj zalékos vi szanövés, amire a leggondosabb munka mellett is számitanunk kell. A visz szanövés arányszáma az anatómiai adottságokon kívül nemcsak a dolgozó kéz gyakori ottságátol, hanem a páciens szervezeti egyéniségétől is függ. Néha a legerélyesebb villanyáram adagolása után visszanő a kóros szőrszál, viszont néha a visszanövési hajlam csak kis méretű. Sajnos, az utóbbi eset a ritkább. A visszanőtt szálak természetesen ismét irthatok. Egyénenként még nagyobb különbségeket mutál a szervezet heg-képződésre való hajlama. Ez néha — szerencsére ritkán — oly mértékű lehet, hogy szőrirtás után valóságos h. g-daganatok képződhetnek. E ritkaságtól élt. kintve a kisebb arányú hegképződ s elég gyakori. Tudnunk kell ugyanis, hogy ha a szőrszálaktól véglegesen megszabadulni óhajtunk, nemcsak a majdnem mikroszkopiumi kicsinységül papillát, áldoz- zuk fel, hanem ugyanakkor kénytelenek vagyunk a bőr egy részét is szétroncsolni. E pusz itást a természet hegszövettel pótol a, mint a fogorvos a plombbal a lyukas fogat. A jó gépezet, figyelmes munka és gyakorlott kéz a legszűkebb határok közé tudják szorítani a heg-veszedelmet, habár néha nincs kellő védekezési lehetőségünk a tőr hegesedő tulajdonsága ellen. DR. BERÉNYI DEZSŐ. BCTrSSEaCKiHCTMIBaBgfflBmasmE^^ Dr. Herényi orvos-kozmetikai laboratóriumának uj osztályán beveze- zetett uj rendszerű vitamin hajpakoíás, gyógy-hai- mosás, kvarcfény, diather- mia minden hajbetegséget, fejkorpát, kórus zsírosságot, hajhullást gyógyít. CLUJ, GH. N. IORGA NO. 2.
