Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-28 / 98. szám

kNtv.ott a testembe... és <*■ nem akart meg?/, unni . . . Perv/e, hu valami ki «uhtott volna x.' c.letbe . . . ha lett volna valami ellog- .'i'.u'.om . . . hivatal, vugv b.ít ni munkahely... Je otthon ülni s a//a: a s/örnvii ;i>niU'lattal upelődnt, hogv Károly házasodik... Addig an Károlyt mint valami alkalmatlan idegent néztem, aki erőszakkal betolakodott a/, éle­tembe és ki akart tordironi en;.;em a saját mambói . . . hogy nekem az ő nyakkendői­vé kell foglalkoznom és az ő akarata az en akaratom . . . s tulnagy volt, hogy én szembe merjek vele szegülni ... s a modora olyan, hogy nem tűr ellentmond ást . . . Igen. de sze­ret. .. Soha meg nem bántott... Kicsi hiva­tal van tot az ármentesitő társulatnál és az sohasem fog megnőni nagy hivatallá es nagy jövedelemmé: egész életen keresztül szűkös es kintért keretben maradni . . . De hát a mostani, az akkori életem még szűkösebb v olt és még keservesebb. . . Szóval egy-két é|szaka akut valósággal lánggal égtem . . . Mintha rablók ellopnák az én tulajdonomat... Most már nem éreztem azt, hogy: ő válasz­tott engem . . . nem én est... már az eiano- sódott s csak azt éreztem, hogy nekem van valamim, amit most fogok elveszteni ... Megérti? — Meg. — Nem, ezt nem értheti meg senki... én magam sem . .. Szerelmes lettem az uram­ba . . . Elkezdtem ábrándozni felőle: kristály- tisztán láttam lépését, a mozdulatát s az olyannak tűnt fel előttem, mint maga a fel­támadás. Láttam a szép nagy kezét, .ahogy ráteszi ujjaic a késre, villára, ahogy higgad­tan szelte a húst a porcéi, anta nyerőn. Ahogy evett, ivott, ahogy megnyitotta a száját és egészséges nevetéssel mondott valamit . .. lát­tam a bútorokat, az én bútoraimat, amikbe egy idegen nő fog beleköltözni... Elképzel­hető az, hogy én mégegyszer feltámadjak eb­ben az életben? Yégigsimogatta nagy fekete szemeivel a bú­torokat a szobában és könnyes fátyol volt a szemén. — Azt kérdem a lakótól, tőlem szokatlan .'látorsággal: ,,És mikor lesz az esküvő?“ Előbb nem is értette. „Ja, a Károly esküvő­je? Csütörtökön“. Még most is megremegett. — Ez megdöbbentő volt. Hétfő volt az­nap és csütörtök, az már itt van ... Volt nnem valami alacsony ötlet, hogy küldök óirolvnak egy képeslapot ... De ha már :ütörtökön esküdik . . . Kiszédültem a sző­ni bói, a lakó szobájából, hogy észre ne ve­re rajtam a nagy rémületet . . . Aznap, más­án, kedden s harmadnap, szerdán egy szót . .n bírtam senkinek mondani . . . Anyám . eg volt rajtam rémülve, apámat is figyel­• eztette s gyötrődtek, mi történt velem... :i transzban votam. Szerdán este felöltöz­u n: megyek sétáim egy kicsit . . . Az állomá- on két sort írtam: „Ne aggódjatok, nincs emmi bajom“. Hordárt kerestem és elküld­tem haza a levelet. . . Az valami borzalmas utazás volt. A háború vége. A vonat zsúfol­va katonákkal. A vonat tetején is utaztak. Kitörött ab ak,ok. Sötét. Gyufát gyújtogattak az emberek. YYJakinek gyertyája volt, azzal világított . . . Reggel érkeztünk meg, ide a városkába, úgy hét óra tájban. Rettegtem, hogy Károly elment a hivatalba, ha késem . . . de hiszen házasodik ma. . . otthon lesz . . . Fázósan húzta össze magát, kicsire és sze­lőre. — Félnyolckor bekopogtatok a lakásba. Károly maga nyitott ajtót . . . Nem szólok neki egy szót sem, bejövök . . . Már akkor is ebben a lakásban lakott... Itt laktunk . . . Körülnézek: minden rendben van. Hogy is iehetne .Károlynál máskép... Azt mondja: ..Maga beteg“. „Nem, nem vagyok beteg,.. • ‘ér? ennék1 beteg?“ Néz... „Hát akkor csi­tt' na eg a reggelit“. 1 Mindenféle sport és mély gyermek- ® ácsit a legszebb modelekben, \nií- nyosan szerezhet be SCHUSTER EMELNÉL, CLÚJ, PIÁTA UNIRII. 1/ voh az égés/ . . . McgcsináDtom a reg griu. A lej on volt az asz talon, palackban... Kávé a helyén, minr mikor otthagytam . idény, minden tiszta és rendes... Kisérte- ties volt, hogy ebben a lelfordu'h világban e/ a kis lakás ugyanaz volt, mint más téli év­vel azelőtt . . . Ott semmiről sem lehetett meglátni, hogy az egész, emberiség megőrült... Mondom neki: „Nem megy hivatalba“ .,Ma nem.“ „Van va'hini dolga?“ „Ma már nincs, hogy maga hazajött.“ És nevet. És most kinyílt az asiszony, mint egy virág. I iz órakor emberek jönnek. Vidám em­berek, la kodaírna« szánüek es lármásak . . . Nem eresztette be őket a házba, csak azt mondta: „IWa már nem házasodom. Hazajött az asszony.“ őz uss/onv szemeit hirtelen elborította a könny s nevetett, hogy ne sir jón: — Mondja, yolt már -ilyen csoda a vilá­gon? . . . És én valaha megköszönhetem Ká- rolvnak ezt? . . . Pénztárnak ma is az árlecsa- po ó társulatnál és három év múlva nyuga­lomba kell mennie, mert helyet kell adni u fiataloknak ... A/a mondja, hogy azután is meg tudja tartani ezt a lakást ... Nem s/e remek ionon elköltözni.... ez u lakás .1/ éle tem . . . ha innen e kellene menni . . , most már nem is tudnék hova menni, mert azóta meghaltak .1 szüleim . . . Feltámadni is csak egyszer llehet. . . Egyszer születtünk, egyszer meghalunk; én nekem sikerült egyszer feltá­madni halottaimból . . . Négy óra tizenöt perc volt. Károly meg- jo'ent az. ablak előtt. Két perccel hamarabb jött. A felesége a nyakába ugrott és oly szerel­mesen, oly gyengéden csókolta meg, mintha hosszú útról érkezett volna az ura. — Most megyünk a kaszinóba mondta Károly — ott már nagyon várnak. Azért is siettem a hivatalból. Két perccel hamarabb indultam. Le sem tette a kabátját, mingyárt mentünk. Az asszony, ahogy visszanéztem, az ablak­ban állott és szerelmesen nézett az ura után. NEM KELL IRIGYELNIE BARÁTNŐ J ÉT, amiért az övé ez a gyönörü kristáiyüveg HOLLYWOODI LEVÉL Magyar A-B-C a film metropolisából extes se­............... Kevés pénzért ön is birtokába juthat egy ilyen üvegnek! €cúuo dLfcCoÍÁcjne .Tabuén. .TorU/Lüe.: exfase készítmény ..kölnivíz MELLETT MINDEN MAS ELTÖRPÜLI A HOLLYWOOD, március. A magvar trliefség hódit az egész világon ; ™ megható hivatás és szent kötelesség, amit a magyar név viselőjére a külföldön való szereplés ró. Rendkívül érdekes, mert rendkívül jelentőségteljes a magyarok sze­replése Hollywoodban, a filmvilág székes- fővárosában, amely a világ filmprodukciói­nak majdnem nyolcvan százalékát képvi­seli és müveivel az egész világot behá- lózzar Nem érdektelen tehát egy kis revüt tar­tani az itt szereplő magyarok fölött. A-val senkinek a neve nem kezdődik ... Alpár Gittának egyelőre csak egy menezsere van itt és tárgyal a szerződtetéséről. Stiller Irén, miután tökéletesen megtanult angolul, s a próbafelvételek, amelyeket készítettek róla, remekül sikerültek, két- esztendős szerződést kapott a Universal- nál. Itt készítik elő a „The great Ziegfeld“ cimü zenés filmet, amelynek főszerepét a nagy Ziegfc-ld sztár, Anna Held szerepét Biller Irén fogja játszani. A filmet Mc Guirey fogja nrodukálni, a Metro-Goldwyn- nál, miután az Universal 250.000 dollárért a jogot tovább adta. Mc Guirey választotta ki Bilier Irént egy tucat jelölt közül és ragaszkodott a szerepléséhez, mert a leg­jobbnak tartja a francia származású new- yorki sztár ábrázolására. Bohém Endre, filmíró és ami ennél is több, filmkritikus a Melro-Goldwyn-Mayer- nél, nyolc éve van Hollywoodban, nagy küzdelmek és önfeláldozó munka után küzdötte fel magát mai vezető pozíciójába. Ma a Metro stúdió-főnökének, Mr. Man- nix-nak az asszistense és rendkívüli elfog­laltsága mellett arra is van ideje, hogy egy nagy film-tudományos munkán dolgozzék. jTurtis Michael, amely név alatt az otthon ~ ismertebben hangzó Kertész Miska hú­zódik meg, nagynevű rendező Hollywood­ban. Talán a legproduktivebb, mindenesetre a legszorgalmasabb. A Warner Brothers filmgyár erőssége. Legutóbb egy nagy film rendezője munka közben megbetegedett. Kit vettek elő, aki bizonyosan rendkehozza a filmet, folytatja és befejezi? Kertész, azaz Curti3 Mihályt. Felesége, Bess Mere­dith a legjobb nevű hollywoodi filmírók közé tartozik és a hollywoodi társaság dísze. Cortez Riccardo neves filmsztár. *. Alig tudják róla, hogy magyar, s hogy Újpest­ről származik. Ó büszke a származására s büszkén vallja magát magyarnak, mi­közben cow-boy ruháját gombolja. Czukor George, kiváló filmrendező a Metrónál, egyike a legtiszteltebb neveknek, Czukor newyorki magyar ügyvéd fia, ki­váló talentum. Legutolsó nagy müve : Cop­perfield Dávid, a Dickens-regény filmvál­tozata. Aéaes Oszkár, miután humoros előadásai- ;i} val meghódította a legkényesebb ízlésű publikumot. A Columbiá-hoz szerződött. De nem tudja betartani a szerződést. Arae- ri < ától elhódította — Ausztrália. Szerző­dé-t irt alá, amely szerint április folya­mán megkezdi a próbákat Melbourne-ban a Viktória és Bál a Savoyban levő szere­peiből. Ő lesz az első magyar színész Ausztráliában. Duna Stefi, egy alig huszonkét esztendős kis magyar lány. Berindey Stefi-nek hiv- iák, Budapesten kezdte, aztán Bécsben, Berlinben folytatta. A Csodabár berlini előadásain tűnt fel, Cochran fedezte fel J az angol színpadnak, Noéi Coward fősze­repeket irt a számára. Londonból tavaly idekerült. Itt most a legkedveltebb film­sztár. Cggert Márta, az Uuiversalhoz szerződőit,' a tavaszra várják, inár mint nagy sztár érkezik ide, akinek lázasan keresnek sze­repet. Cédák Sári, sajnos, kizárólag a lapok tör- ■ vényszéki rovatában szerepel és nem azon a helyen, mely művészetét megilletné. Teljesen visszavonultan él, senkivel nem érintkezik, kizárólag a „nagy per“ foglal­koztatja, amelybe érthetetlen módon bele­avatkozott. tf^ervav Marica nevű uj magyar felfede- ” zett érkezését jelzik a legközelebbi időre. Azt mondj ik, ő lesz az uj Bánky Vilma, (aki különben szépsége teliében, sőt szebben, mint valaha, itt él, mint Rod la Roque boldog felesége.) llerczeg Géza. — magamról is kénytelen ™ vagyok beszámolni, hogy a H-be'.ü se maradjon üresen. A Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat szerződteti, mindössze négy hétig voltam ott. írtam e'y filmszcenáriu-. mot, „The magic Violin“ címmel, Mady Christians fogja játszani és egy balett-fil­met, valószínűleg Duna Stefi fogja alakí­tani a főszerepet. Lubitsch, a nagy ren­dező, február elején a Paramount vezér- igazgatója lett. „Kikölcsönözte“ a Metrótól, átvette a Paramount-hoz, ahol most Mar­lene Dietrich számára ir filmeket. J/iss Rezső, magyar festőművész, aki Dél- amerikában és Newyorkban hires és keresett poriréfestő volt, most körülbelül féléve Hollywoodban dolgozik. „California vezető egyéniségei“ cim alatt kollektiv ki­állításra készül, amelyen San Francisco és Los Angeles összes nevezetességeinek a portréját kiállítja. I ucas Pál, aki alatt Lukács Pál, a Vig- színház egykori népszerű színésze ér­tendő, „beérkezett“ nagy sztár, aki mindig első helyen áll a iilmek hirdetésén. Nem­régen bontotta fel az Universallal való szerződését és most öt évre mint állandóan szerződteted sztár a Metró-nál van. Leg­utolsó filmje éppen a napokban készült el. „The Casino murder Case“ a cime és Philo Vance úrdetektiv figuráját vitte vászonra. Felesége, a győri Benes Daisy dédelgetett kedvence a hollywoodi magyaroknak és a legjobb társaságoknak. M olnár Ferenc, bár személyesen nincs itt, nem volt itt és talán nem is gondolt még rá, hogy idejöjjön, közismert és állandóan aktuális figurája a hollywodi magyar élet­nek. Mult héten volt itt a bemutatója — „Previev“ a neve itt — „A jó tündérének. Az Universal csinálta és nagy siker lett. Frank Borzage rendezte „A Pál-utcai fiuk“- at. A filmnek ez a felírása: „Based on the immortal romance of Ferenc Molnár . . Lubitsch, mint a Paramount uj vezérigaz­gatója most vette munkába — egyelőre a könyven dolgozik — „A cukrászné“-t. El van ragadtatva a darabtól. A Metro három Molnár-darab tulajdonosa: Játék a kastély­ban, Az ismeretlen lány és. Csoda a he­gyek között. Molnár itt a legtermékenyebb és egyúttal a legismertebb magyar — és általában a legnépszerűbb — szerző. Máté László, h res film operatőr, egyike a legkeresettebb szakembereknek, a Fox- nál van. P ártos Ferenc : miivt kis magyar újság­író ment Newyorkba, ott addig küz­dött és küzködött és „ment át mindenen, NORTIE R ILLATSZERGYÁR TÖKÉLETES KÉSZÍTMÉNYÉ amig Hollywoodba került és ma itt egvike a legkitűnőbb angolul iró filmszcenáris- táknak. Több mint tíz nagy filmben áll: már a neve, amit itt úgy írnak, hogy Frank Partos. A Paramount Írógárdájának egyik erőssége, komoly és rokonszenves talentum, akit nagyon megbecsülnek é' tiszteinek. A napokban fejezte be „So red the* Bose“ cimii filmdarab könyvét, ame­lyet Maxwell Anderson, a neves amerikai drámairó társaságában irt s amelyet King Vidor fog rendezni. Pogány Wiiiy a legismertebb nevű ter­vező és szcenikai művész Hollywoodban, akinek egyformán nagy sikerei vannak úgy az építkezés, mint a filmművészet terén. ^zékely János, jónevü és már az Ufánál ^ Berlinben nagy karriért megfutott film­író. A hires „Magyar rapszódia“ szerzője és legalább két tucat nagysikerű egyéb film fűződik a nevéhez. Budapesten, Bécs­ben, Berlinben, Rómában és utoljára Pa­risban dolgozott. Onnan szerződtették Hollywoodba. Wajda Ernő, a legarriváltabb magyar iró ^ Hollywoodban, aki már tizedik éve dol­gozik a film városában, amelynek egyik erőssége és nevezetessége. Ezidőszerint a Metro-nak dolgozik „Irving Thalberg mel­lett, az uj Chevalier-filmet írja. Az utóbbi évek minden nagyobb sikere az ő nevé­hez fűződik. Legutóbb ő irta a „Merry widon“, Lehár Vig özvegyének a filmvál­tozatát, amelyet Lubitsch rendezett. Háza első állomása és központja minden ujon- ( nan érkező magyarnak, akiknek készség- j gél áll rendelkezésére. Rendkívül elfoglalt I és állandóan foglalkoztatott iró, akinek I mindig a legnehezebb feladatokat adják. Varconi Victor, magyarul Várkonyi Mi­hály, valamikor a Magyar Színház rokon­szenves színésze, a néma-film idején Korda nagy sztrárja, talán az első a magyarok között, aki a lábát Hollywoodban megve­tette. Közismert és rendkívül népszerű egyénisége csak elismerést hoz a magya­roknak. Legutóbb a „Roberta“ cimü film­ben lépett fel. yukor Adolf, a Paramount elnöke, aki Ricséről indult el, hogy meghódítsa filmjeivel a világot és magának Holly­woodot. A legnagyobb film-szaktekintély, az maradt a nagy krízis alatt és után is. Legutóbb ismét hírek keltek szárnyra, amelyek a film doyenjének visszavonulá­sáról regéltek. Az igazság az lett, hogy Zukor győzött az egész vonalon. Egy uj tranzakció ismét őt. tette megerősített pozícióba a Paramount élére, ahol ő döntő lépésekre szánta el magát... Az egész vezetőséget kicserélte és a Para­mount óriási — évenkint 60—65 filmre terjedő —produkciójának élére egy eddig itt ismeretlen rangban és hatáskörben, mint vezérigazgatót meghívta a legnagyobb filmrendezőt, Lubitsch Ernőt. That’s all, —■ ahogy itt mondják — egyelőre ennyit, első hollywoodi levélnek. Nem furcsa? Magyar abc, amely a né­hány itt élő magyarról beszámolván, mintha egy kicsit az egész itteni helyzet képét is adná. H. C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents