Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-27 / 97. szám

BCLBT/ZAK infB'AprMn 21. 6 IPAR ÉS KERESKEDELEM \ikésziilt az uj Ipartörvény tervezete lUJi. IM\l'S TI. (A.' Ellenzék tudós tójától,' A • iw,ii>\ eljuttatta a.- oi ipartörvénv tervt/eict •pari szervekhez tanulmányozás es javaslat - tetei vetett. A tervezet a következő lőb!< ren. őrikizvsvket tarul mázza: V állam csak azoknak az iparvállalatoknak " t: it segítséget, amelyek eleget tesznek jelen tör- v«.i'ţ rendelkezéseinek. Gyárnak tekinti azt az. .met, amely nyersanyagot dolgoz tel, legalább lóerős motorral dolgozik s naponta átlag iiusz munkást loglalkozt.it. Kisiparosok is cz.cn törvény rendelkezései alá esnek abban az. eset­ben, lu legalább öt alkalmazottal dolgoznak és kisiparosok szövetségei is, ha.százezer lej alap­i-kével re ndel.kez.nek és legalább tíz munkást al­kalmaznak. Falusi szövetkezetek és vállalatok olyan feltétellel élvezik a kedvezményeket, ha legalább húsz. háziipari alkalnnizortal dolgoznak. Mindezekhez a kedvezményekhez abban az eset­ben van joguk, ha i. legalább 75 százalékban ha. ai nvei«■anyagot használnak és valóban szüksé­gük van állami segítségre. 2. Termékeiknek leg- • lább 30 százalékát exportálni:. 3, Termelésük­kel ki tudják küszöbölni a külföldi féikészitmé- nvekec és nyersanyagokat. 4. Ha gépet, motort, kazánt, elektromos felszerelést készítenek. 5. Fém­ipari üzemek. 6. Vagon, mozdony, hadié Iszere. lesi, hajózási és olyan par üzemek, melyek az állom védelmét szolgáltatják. Repülőgép, gáz, épkocsi és más hasonló természetű gyárak. Az ipartörvény kedvezményeinek megadása iránt az iparielügyelo ségek utján ae ipar ügyi trániszDcrlicz -kell folyamodra. A kedvezményt mi- aszteptanácsi határozattal adják 12 évre. Ezek a kedvezmények a következők: Vámmentesség a berendezéshez szüüégrs gépek­re,--.amennyi ben ezeket belföldön nem lehet be­szerezi. Kiviteli ■ vámkediBCzmények, vasod ■fuw.r- ieszállitás ($0 százalék}, községi taksák ak& men. tesség, kedvezmény a kozszáMitásoknál, 50 száza­lékos adóleszállitás. Egyes káifonösen hasznos üze­mek ezeken- aöíedvezményeken Tuvül még iaagyobb segítségben részesülhetnrk. I-gy péádául bözszil- litásoknál az á Mátrai számviteli törvény rendelke­zésen az árlejtésre vonatkozóan nem érvényesek velük' szemben és---áharru anyagi támogatást -is kaphatnak. Az összes kedvezmények élőé éké tele az, hogy a váÖá&ozók legalább 90 százalékban románokat alkalmazzanak üzemeikben. A tervezet szerint a jövőben egyedien gyárat sem- lehet az iparügyi miniszter engedélye nélkül alapítani. Ugyancsak engedély szükséges a már meglévő gyárak átalakításához, és kicseréléséhez. A törvény életbeléptetése után gyár csupán mi­niszteri engedéllyel működhet. Külön fejezet foglalkozik a javaslatban a kar­tellekkel. Legfontosabb az, hogy kartells/.erződést a jövőben csupán előzetes miniszteri engedéllyel lebe« kötni, különben a biróaigok dórt nem le. |,et érvényesítem a megegyezéseket. A miniszter a kartellek ügyeiben trljns t it ok t urtásra van kotr le/ ve, tie viszont jogos it olt arra, b>>gy szervei utján bármik 01 ellenőriz lelhesse az ügymenetét és a termelést. A tervezet pénzbírságot és szabadság vesztés büntetési ir elő azokkal /.cm bon, «kik jogosukat. lanul eltérnek «1 kartrllvzcrzéídiéstől és az árakat emelik. ítélethozatalra elsőfokon a törvényszék lesz illetékes. A már meglévő kartellek is kötelesek műkö­dési engedélyt kérni az iparügyi minisztertől. Á rlejtések lirasov város .1 következő árlejtéseket hirdette meg: május j .«11 .1 «port pálya vendéglő épületé nek átépítési munkálatainak vállalatba adását, elő irányzat 502 ezer lej. Májú 6 áfl j réroti brand fürdőmedence melegítő készülékének v/átluáss és Irlszcrelésr érdekében. I.lő.rány/.at 1 millió 200 ezer lej. Május 7_én a városi strandfürdő úszó medence, jcgypénz.tárJiclyiség, egészségügyi helyi­ség és kerítés építése, valamint a I ömős csatorna befedése munkálatainak vállalatba adása ilrgyá- ban. Előirányzat 4 millió 26 ozer lej. — Május 2-ikán a Baia-Maré-i állami búnyaiga/gat óságnál árlejtést tartanak az üzemekhez szükséges olajok és petróleum-termékek szállítása tárgyában. — Május 9-ikén az. Oradea.i v /müveknél árlejtést tartanak vízvezeték csövek és más vízvezetékhez szükséges speciális készülékek szállítása tárgyiban. —1 Májú 7-ikén Mircsul-Mare Satu-Maré megyei községben kitermelés végett a legtöbbet Ígérőnek eladnak 1.742 köbméter épület és 625 köbméter tűzifát. Kikiáltási ár 401 ezer lej. STEKKEL JÓZSEF ÉPÍTŐMESTER HALÁLA. Röviden már beszámoltunk arról, hogy városunk iparostársadalmának köztiszteletben álló tagja, Stekkel József építőmester elhunyt. Stekkcl 35 éve volt önálló építőmester Cluj-on. Az egy­kori jóhirü Rcményik-féle épitészcégnek volt üzletvezetője. Városunk összes nagyobb épületei­nek építését ő vezette, igy többek között a1 kli­nikákét is, amiért 200 forint állami kitüntetést kapott. Ö vezette az egyetem és unitárius kol­légium épitését is. A Blaj-on lévő zárda is az ő munkáját dicséri. Végtisztességén jelen volt az Iparos Egylet, az Iparos Dalkör és az Épitőmunkás Dalárda és az ismerősök és tisztelők nagy serege, amiért özvegye hálás köszönetét mond. ,EGY NYOMDAVEZETŐ ÜNNEPLÉSE. A Turda-i magyar iparosok egyesülete a napokban megható ünnepséget rendezett alelnökének, Mussa Imre nyomdavezetőnek tiszteletére abból az all. kálómból, hogy 25 éve vezeti a Füssy könyv­nyomdát. Jubileuma alkalmából a cég tulajdono­sai értékes emléktárgyakkal emlékeztek meg hű­séges munkatársukról. Az iparosegyesület pedig népes baráti összejövetel keretében ünnepelte ál- elnökének 40 évet meghaladó munkásságát. Az ünneplésen a város társadalmának több vezető­tagja. jelent meg, akik meleghangú felköszöntők- kcl ünnepelték az érdemes nyomdavezetőt. NAGY AUTÓSZERELŐ ÜZEM LESZ VÁRÓ. SUNKBAN. A hivatalos lap közlése szerint a minisztertanács engedélyt adott a General Mo­tors, a Walter Chysler és Renault gyárak kép­viselőinek, hogy Bucureşti.ben és Cluj-on szere­lőtelepeket létesítsenek. A koncesszió szerint a gyárak évenként 2500 gépkocsiegységet hozhat­nak be az országba alkatrészekre bontva és az itteni szerelőtelepeken rakják össze. A szerelő­telepeket még ez év folyamán üzembe fogják helyezni. FODRÁSZÜZLETEK ÜNNEPI ZÁRÓRÁJA. A munkaügyi minisztérium 9236—1935. számú végzése alapján a borbély és fodrászüzletek hus- vét másod, és harmadnapján (április 29. és 3C-án) déli 12 óráig nyitva lesznek. Tavaszi bérmozgalmak Elmérgesedett a helyzet a szabóiparban CLUJ. (Az Ellenzék tudóskójátó.) A helyi munkaügyi vetzérfdügyclőségen mozgalmas az élet. A hivatal minden tisztviselője le van kötve a folyamatban lévő munkaügyi konfliktusok elin­tézésével. Chirk.1 vezérfelügyelő kora reggeltől a késő esti óráikig dolgozik, hogy a munkaadói és munkás érdekeltségek közötti ellentéteket elosz­lassa. A férfi- és nőiszabó munkások bérmozgalma kátyúba jutott. A férfiszabó munkások nem akartok belemenni a döntőbíró bevonásába, mié ne <etz sztrájkjoguk feladását jelentette volna — álláspontjuk szermt. A munkások Chirila fel­ügyelőt. elfogadták volna döntőbírónak, a munka, adók azonban ragaszkodtak a törvényszéki elnök, vagy pedig Dunca prefektus személyéhez. így a bérmozgalom annyira kiélesedett, hogy a sztrájko­ló munkások munkájukban igyekeztek megakadá­lyozni azokat, akik munkát vállaltak. A szabó. ipárosok ezért a rendőrség beavatkozását kérték, sőt táviratilag kérték, fed a belügyminisztert, hogy a jelentkező erőszakosságokat torolja: meg. A női- szabó munkások és munkaadók között a tárgya­lások megszakadtok. A munkaadók nyilatkozatta szermt most már a sztrájknak nincs jelentősége, mert az ünnepekre vállalt rendeléseiket olyan vá­rosokban készíttették el, ahol a szabórparban nem volt sztrájk. Bérharc van küszöbön a sütőiparban is. A sütő­ipari munkások és munkaadók között már régeb­ben tárgyalások indultak meg uj kollektiv szer­ződés megkötésére. A tárgyalások eredményeké- pen a sütőipari munkások béremelést kértek s miután a munkaadók a béremelés teljesítése elől nem zárkóztak eJ, a tárgyalások eredménnyel vé­get érték. Bérharc állott be a helyi villlamosüzem igazga­tósága és a műszaki munkások között. A mű­szaki munkások 10 százalékos béremelést és uj kollektiv szerződés megkötését kérték. A tárgya­lások Tarnovcanu inspektor vezetése alatt teg­nap kezdődtek meg. Az igazgatóság és a munká­sok között nagyok az ellentétek s igy a tárgya­lások előreláthatólag a jövő hétig fognak elhú­zódni. A Dermata bőrgyárban sincs teljes nyugalom. Tegnap a munkások egy része panaszt emelt a gyár igazgatósága dien, hogy a kollektiv szerző­dés rendelkezéseit nem tartják be. Az egyeztető tárgyalások folyamatban vannak. Az építőipari munkások kollektiv szerződése még nincs megkötve. A szerződés megkötésére irányuló tárgyalások hónapokkal czdőtt megin­dultak. de még nem értek véget s nincs kizárva, hogy a helyzet út is clmérgesedik. A HELYI IPARTESTÜLET KÖZGYŰLÉSE. A Cluj-i Ipartestület közgyűlése folyó évi május hó 5. és május &2.én délelőtt ic órára van ösz- szehiva a Testület Piata Carolina 5. szám alatti székházába és egyedüli tárgya a testületi elöl­járóság megválasztása. I FOGYASZTÁSI ÉS HITELSZÖVETKEZETET létesít a tg.-sacuesc-i ipartestület. 1 A Tg.-Săcuesc-i ipartársulatok szövetsége a na­pokban tartotta meg évi közgyűlését. A gyűlésen Kovács István elnök elnökölt, utána pedig Vásár­helyi Ödön dr. titkár javaslatára kimondották, hogv belekapcsolódnak az országosan megindult iparos szövetkezeti mozgalomba, fogyasztási és EttMLYI SflEMMEl I AMERIKÁBAN 6 1 IRTA : PA«3 J. JÁNOS Egyeokénl járaiÖtmk az orstos elé, ki erősen szembenézett és azután kilyukasztotta a partraszál­lási kaivfcoftlapoi. Aki valamennyire gyanúsnak lát­szott, azt az orvos feir eültette. Ezek aztán a végén kerültek fehilvizsgálat alá. Múltán az orvosi vizs­gán túl v-oliamk, a nagyterembe vonultunk, ahol több asztalnál amerikai pénzügyi hivatalnokok dol­goztaik, kik hivatva voltak az utasok útlevelét látta- mozni és valutásakat is megvizsgálni, továbbá be­jegyezték az utalok által bevallott pénzösszegeket (pénznemek szerint) egy nagy, vonalzott ivre. ^Ségtil adtak a 7 dollár fejadóról egy igazoló- cédulát, melynek alapján, ha valaki 2 hónapon be­lül visszaért Európába, annak ezt az összeget a ha­jón 'Visszafizették. így kaptam én is vissza pénzemet visszautazásomkor. Már déffelé járt az idő, amikor minden forma­ságokon túlesve, megengedték, hogy- partrasz áll­junk. Boldogan léptem Amerika földjére, mert egyik hőn óhajtott vágyamat láttam megvalósulni. íme, tehát Amerika földjén vagyok! Hazámtól több mint 8000 kilométernyire, ezt szinte alig tud­tam elképzelni! Ä Hapag nagy csarnokában Bremer, a Hapag fiatal, rokonszenves hivatalnoka fogadott, ki hivat­va volt arra, hogy egész amerikai utunkra elkísér­jen, nekünk mindent megmutasson és magyará­tokkal szolgáljon, ő adott utasítást arra nézve is, hogy az elvámolásnál miként kell eljárni. Azután a bajóvállaiaí néhány emberét rendelte mellénk, kik a csomagjainkat a vámvizsgálat után, tőlünk átve­gyék s azt a hotelbe szállítsák. Végül megmondta, hol gyülekezzünk, hogyha érettünk fog jönni. Az­után eltávozott. A Hapag 200—250 méter hosszú csarnokában öles betűk lógtak le a falról A—Z-ig, abból a célból, hogy mindenki bőröndjét vezetéknevének kezdőbe­tűjénél keresse és kapja meg. A vámvizsgálatot nyilatkozat alapján ejtették meg, melyet még a hajón kiállítottunk. A vámőr jelenlété­ben mindkét kofferemet ki kellett nyitnom, melye­ket nagyjában átkutatva, rendben talált és mindket­tőre egy-egy cédulát ragasztott. Most már csomag­jaimat a Hapag emberének átadhattam. Azután be­mentem a váróterembe, ahová a többi utitársaim is lassan bejöttek. Nemsokára Bremer is visszajött és miután megállapította, hogy mind együtt vagyunk, kiindultunk, hogy a reánk várakozó autóbuszba be­üljünk. Erre a nagy amerikai körútra mindössze tizen­négyen jelentkeztek. A tizennégyből tizenkettő né­metországi német volt, Romániából Teodoreseuné, Bucuresti-i ügyvédné és én vettünk részt. Miután az autóbuszban mindnyájan elhelyez­kedtünk, elindultunk szállodánkba. . * Mielőtt elbeszélném, hogy mit láttam és tapasz­taltam Amerikában, engedtessék meg nekem, hogy Amerika földrajzi, néprajzi, alkotmányjogi, politi­kai, társadalmi, vallási, kulturális, gazdasági, város- rendészeti és végül szociális viszonj’airól egy rövid áltekintö képet nyújtsak. Én úgy hiszem, hogy énéi­ből Amerikai nevezetességeinek felsorolása olyan volna, mint az erdő fa nélkül, a patak medre viz nélkül. Nélkülözne minden vonzerőt és érdekességet. A harmadik részben aztán rátérhetek azokra a neve­zetességekre. melyeket ottlétem alatt a városokban, a Niagaránál és a csikágói világkiállításon láttam. II. RÉSZ. Amerika hihetetlen gyors és nagyarányú gaz­dasági felvirágzását és népeinek módfölötti meggaz­dagodását, ezen világrész páratlan földrajzi fekvése és mérhetetlen természeti kincsei idézték elő. Az a sok természetadta előny, azután párosult a bevándorlók vállalkozási szellemével és nagy kon­cepciójával és igy nem lehet csodálkozni, hogy Ame­rika négyszázéves gazdasági történelme nagyobb si­kert tudott fölmutatni, mint a többezeréves Európáé. Az uj világ fekvése a földgolyón egész speciális. Ugyanis Amerika lefoglalja magának az egész nyuga­ti földiekét és határait két legnagyobb világtenger vé­delmére bizza. Nem akar tudni semmit az ó-világról, de még Ausztráliáról sem, majdnem képletesen azt lehet mondani, hogy úgy elkülöníti magát ezen a fél földekén, mint egy fejedelem, vagy egy pénzkirály a többi emberektől. Hogy annál jobban igazolja, illetve megmutassa, miszerint ez a része a világnak egyedül az övé, végig terpeszkedik a földgolyón oly annyira, hogy végső nyúlványai az Északi-jegestengertől majdnem a Déli - jegestengerig terjednek. Amerikának ez a páratlan földrajzi fekvése, az olt lakó népeket bizonyos önteltséggel és gőgös büsz­keséggel töltik el. Az uj világnak, e vázolt előnyös helyzetéből ki­folyólag, itt mindenféle kiima és ennek mindenféle árnyalata feltalálható, — tehát a leghidegebb éghaj­lattól a legforróbbig. Ez a klimatikus sokfélesége ennek a világrész­nek óriási előnyt nyújt gazdasági kifejlődésére, meg­gazdagodására és teljes gazdasági önállóságára is. Itt megtalálhatók a grönlandi, labradori és ka­nadai értékes vadak, meg az óriási cethalak, éppúgy, mint más egyéb tengeri állatok. A mérsékelt égővön a legkülönbözőbb terme nyék és kitűnő takarmányok teremnek. Kaliforniában és Floridában pompás déli gyü­mölcsöt, valamint Brazíliában és a Nyugat-indiai szigeteken pedig a legkülönbözőbb gyarmati cikkeket termelnek. Itt van a hazája a gumminak és gyapotnak, en­nek a két kincseket érő nyersanyagnak! Az Amazon folyó egész Délamerikán át csupa őserdők között hömpölyög végig. Az itt található fa­anyagok az építési ipar óriási fellendítésére szolgái­nak. Vagy mit szóljak a Niagara vízesésről, mely hét­millió lóerőt rejt magában, melyből alig egynegyed- részt tudtak hasznosítani! Most tárgyalni kívánom az Unió keleti államai­nak (vagyis ott, ahol mi jártunk) az éghajlati viszo­nyait. Amerikának ez a vidéke a legszélsőségesebb ég­hajlattal bir és emellett feltűnő kevés a csapadék. Ez a különleges éghajlati állapot az emberek jel­lemére is átalakító hatással van, úgy, hogy ha Euró­pai ember 1—15 évig kint lakik Amerikában, átala­kul Yenkivé, mely egy kíilöleges embertípus. De térjünk vissza az időjáráshoz és nézzük, mi idézi elő azt a nagy éghajlati szélsőséget. Azok államok, ahol mi jártunk, vagyis: (Folytatjuk.) 1

Next

/
Thumbnails
Contents