Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-27 / 97. szám

I 19 3 9 é p r 111 a Z 7. 4 Mulatunk Ülünk egy fehér asztalim! ás mulatunk. Legalább is a zárt kerültünk a fehér aszta! in:, mert előző este elhatároztuk, hogy két hete sehol sem nőitunk, tehát ha törik-szn- ul. ma mulatni fogunk, t’yy kezdünk hozzá, hogy vacsora után eáflitunk a: egyik helyiségbe, ahol már n a hal árban megcsapja a: orrunkat a drága, . áporodott füstillat. Letesszük a kóborainkat és snnngot ve­szünk a: elkövetkezendő mutatáshoz. 1 nagy teremben gondosan kiválasztjuk a megfelelő asztalt Leülünk. Társaságunkban levő fiatalember bort rémiéi és sértődve ve­szi tudomásul, hogy nekünk nem szabad bort inni. Legfeljebb szódavizet. Cigarettázunk. Csak azért, hogy ne csak a más dohányfüstjét szagoljuk, hanem a ma­gunkét is. Barátnőm olvasni kezd. Társaságunkban evő fiatalember is. miután tizennégy Ismr- rost állapitottunk meg a teremben Tizennégy ismerős közül három odaül hoz­zánk. Kezdünk kialakulni. Aztán megszólal a zene. Fiatalember isme­rősünk sietve megjegyzi, hogy nem rajong a táncért. Azután tovább olvas nyüyodtan. Szépen telik az illő. Már fél tizenkettő. A szomszéd asztalnál bridzseznek. Vannak, akik táncolnak. A füst kibírhatatlan, de ab­lakot nem lehet nyitni, mert a four szerint beesik az eső. ülünk, ülünk, ülünk. Fiatalember végre rászánja magát és felkér egy tangóra. Sze­retnénk büszkén visszautasítok lenni, de o» ördögbe is. hiszen mulatni jöttünk! Eltáncoljuk a többé-kevésbé sikerült tan­gót és visszamegyünk m asztalhoz. Valaki éppen viccel mesél, jó régi viccet. Egy másik az asztalnál elmondja, hogy mi a karlsbadi kúra. Éjfél. Zene. Mulatunk. Vagy nem? A hely­zet az, hogy beszélgetünlc, olyan dolgokról, amelyeket épp úgy el lehetne mondani vilá­gos nappal és kevesebb füst közepette. De meg van az elégtételünk, hogy éjszakázunk. Így érdekesebb. Masor is van. Kislány énekli cérnahan­gon a Tangolitát. Gyönyörűen táncol. De olyan gyerek még. hogy ágybem lenne ilyen­kor a hedge. Fél egy. Műsornak vége. Fiatalember azt mondja, hogy rettenetes rosszak vagyunk, látja a szájunknál meg a bal fülcimpánkon. Lavaterista. Egy. Milyen jó volna aludni nyitott ablak­nál. otthon. De mi most mulatunk a kutya- fáját s n negyedik szódavizes poharat hör- pintjük le vadul. Fél kettő. Nem bírjuk tovább Megkérjük a fiatalembert, hogij kisérjen haza. Fiatalember Idjelenti, hogy pont most, mi­re kezdi jól érezni magát? De végülis kellet­lenül engedelmeskedik. A toriban már alszunk. Otthon viszont so­káig nem tudunk elaludni, úgy tele van a tüdőnk füsttel, a fülünk zenebonával s a szemünk olyan kicsi, ugyancsak a füsttől, mint egy gombostű feje. Másnap nem megy a munka, rosszkedvűek és morcosak vagyunk. És találkozunk az ut­cán valakivel és valaki igy szólít meg: — Láttalak tegnap, milyen remekül mulat­tál, fél kettő felé mentél haza . . . (M. L.) MEGJELENT ZILAHY LAJOS KÉT SZÍNMŰ TŰZMADÁR A TIZENKETTEDIK Ára 79 lei. Kapható ez Ellenzék könyv- osztályában, Ciuj, Piaţa Unirii No. 9. ATHENAEUM ELLENZ AK Hetpjelend a szórvány könyv reform átf us leides/ megrázó képet lest <* veszendőnek indult „századik jühok^-fól (II I. (Az Ellenzék ludó.sitójálól.) A Ki:'d ló Szó könyvsorozatának harmadik száma a napokban látótI napvilágot. A J50 oldalas könyv a s/órványkérdéssel. az erdélyi ma gvarság egyik legégetőbb kérdésével foglal kozik. A Kiálló Szó felbecsülhetetlen mim kát végzett önnek a könyvnek az. összeállí­tásával ós kiadásával, mivel „ez a könyv az első nagyobbszabásii kísérlet a romániai rcf. egyház szórványaiban mutatkozó kérdések | felvázolására1' mondja az előszó. A könyv irói: Földes Károly, Gergely Fe­renc. Horváth Jenő, Kovács Pál. Sass Kál­mán és Szigetin’ Béla református lelkészek, akik statisztikai adatokkal is ismertetik az ország minden részén lévő szórványok nehéz helyzetéi. Mindnyájan az egyház kemény pillérei, akikre egyenként a pusztuló ma­gyarok ezrei vannak hízva. I.létük nagy ré­szét a sok megpróbáltatás között a szórvá­nyokban laké) református testvérek megmen­tésének szentelték. ..A lelkész román kátét kér’ Horváth Jenő Aninosa-i ref. lelkész a Hunedoara-megyei szórványok helyzetét is­merteti. Az. egyházmegye területén 25 anya­egyház van. 25 lelkipásztorral. Mindössze négy anyaegyháznak nincs szórványa. A LG egyházközséghez 85 szórvány tartozik 194 lélekkel. Évtizedekkel ezelőtt ezek a szór­ványok virágzó egyházközségek voltak nagy lélekszámmal. Számuk évröl-évre csökkent. Ma sok szórványban alig van 4—5 lélek. — Szórványaink csaknem kivétel nélkül román falvakban vannak elszóródva. Hatvan százalékban vegyesházasok, egyrészük nem tud magyarul. Egykét hely kivételével rend­szeres istentisztelet nem tartható számukra, vagy a távolság, vagy a segítség (ember, utazóeszköz) hiányában — irja Horváth Je­női. Megdöbben tői események, jelek mu­latják a pusztulást. Egyik szórványban a lel­kész román kátét kér, hogy valamire me­hessen, mert nines kinek prédikálnia, nem lilik a szavát s annyira se tud menni, hogy inagvarul megtanítsa szórványhiveit. bérmáló reformátusok \ köv etkező részt Kovács Pál (ihcorghen-i lelkész irta. ismerteti a Ciiie-megyci szór­ványmissziót. A nagy .szórványmissziói me­zőm körülbelül 50 diaszpóra helyezkedik el a Miercurea ('.itic-i és a Ghcorgheiii-i refor­mátus egyházak oltalmazása alatt. A Mier­curea ('.iné i egyházközség hatáskörébe 25 diaszpóra tartozik 51 1 lélekkel, a Ghcor- gheni-i egyházközséghez pedig 17 diaszpóra 2.18 lélekkel. Beleszámítva a kél egyházköz­ség híveinek a szárnál, a Ivét lelkész, gondo­zása alatt a nagykiterjedésü megye terüle­tén 1887 református lélek áll. Kovács Pál a lelkipásztor óriási munka- mez.ejél érdekesen ismerteti Borba th Pál lelkipásztor munkáján keresztül. Elollhatutlan tűzzel ragadta kél kézre az eke szarvát, csak a eélt látta sugárzó hitével. A város és a vármegye egész, terü­letén szétszórt híveinek felkeresése, ébreszt- getése, hívogató biztatgatása, az elkeresztel­lek visszaszerzése, az eltévelyedetlek vissza­nyerése. buesujáró, miséző, gyónó, minisz- tráló reformátusok visszaédesgetése, vallás- tanítás, konfirmációi előkészilések, külső és belső ellenségekkel való szakadatlan tusa­kodása. valamint az. egész megyére kiterjedő örökös utazgatása teljesen lekötötték a szent szolgálatra. A legnagyobb nehézség a terület óriási kiterjedése, a lelkipásztorok kicsiny száma és a szűkös anyagi viszonyok. A románul beszélő reformátusok Az ókirályságban lévő szórványok kétség­beejtő helyzetét Szigethy Béla, volt Bucu­reşti-i segédlelkész tárja fel. Az ottani refor­mátusok rendkívül súlyos helyzete az egy­háznak évszázadon keresztül megnyilvánuló nemtörődömségének tulajdonítható. Az ókirályság területén Olteniától Buko­vináig, 8 egyházközség és 60 szórvány van 11 lelkipásztorral. A nyilvántartott reformá­tusok száma 51 ezerre tehető. Ezek 60 szá­zaléka Bucuresti-ben, 20 százaléka nagyvá­rosokban és 20 százaléka szórványokban él. ,jAz a magyar, aki a regátba bizonyos hit­beli misszió tudata nélkül lépett be, már az első naptól kezdve megindult az asszimilá- lódás utján“ — irja a lelkipásztor. A refor­mátusok 90 százalékánál ez érvényesül. Óriási az olyan reformátusok száma, akik magyarul már jóformán semmit sem tudnak. Szomorúan mutatja meg az ott élő ma­gyar intelligencia arcát. — Sehol világosabban, de gonoszabbal, hitványabbul nem mutatta meg a magyar intelligencia a maga igazi arcát, mint regáli életünkben. Nem a nép őre, istápolója, tá­masza és vezére, hanem csak haszonhúzója. Ha reformátusnak lenni a Regátban akár anyagilag, akár szellemileg, akár misszióilag érdekké, életszükségletté válik, akkor lesz olt intelligenciánk, addig nem! Rettenetes a regáti magyarság szervezet­lensége, erkölcsi zíillöttsége. A 11 lelkipász­tor a sok feladatot nem tudja elvégezni. Szükség volna még nagyszámú harcis be­állítására és a missziós munka anyagi alap­jának növelésére. „Ha a református papság elveszí­tené reménységét.. A Királyhágómelléki Református Egyház- kerület szórványainak helyzetét Sass Kál­mán ismerteti. 182 egyházközséghez 8099 szórványban lakó lélek tartozik. A gondozást 213 lelkész végzi. A szórványok kétféleképen keletkeztek. Néha több református család kerül egy helyre, ennél gyakoribb eset, amikor egy- egy egyházközség elnéptelenedik. A szórvá­nyokban igen sok bányász él, akik általában alig törődnek vallásos életükkel. Sok a gyári munkás is. akik könnyen behódolnak min­den áramlatnak. A református magyarságuk­hoz leginkább a földművesek ragaszkodnak, de igen nagy az olyanok száma, „akik azo­nos fajú, de más vallásu és akik más fajú és vallásu közösségbe asszimilálódnak“, akik teljesen elvesznek egyházuk és fajuk szá­mára. — Milyen jövő vár a szórványokra? — teszi fel a lélekbe markoló kérdést. — Ha­lál! Igen. a halál várna, ha a református papság elveszítené reménységét és hitét. De él a reménység, hogy a református nép és annak lelki vezetői —- akik mindig a pró­bák között mutatták meg igazi nagyságukat — nem feledkeznek meg kötelességükről. Az elnémult harangok vidéke A mezőségi szórványokkal Földes Károly foglalkozik, akinek erre vonatkozólag már a múlt év nyarán megjelent egy tanulmá­nya. Ezen a területen 59 szórvány van 2154 lélekkel. Ebből 42 szórvány 1435 lélekkel a Nagysajói egyházmegyére esik. Földes Károly megrázó színekkel festi le az itteni helyzetet: — Az elnémult harangok vidéke. Romok, temetők felett járunk. Más nyelvű, más val­lásu, de magyar nevű, vérü tömegek tekin­tenek reánk, mint kikerülhetetlen jövendő. Az öreg arcokon felrémlik az ősök vonása, de az uj nemzedékről letörlődik, mint a pillangó himes szárnyairól a himpor. A szórványnépesség nagy tömegét föld­művesek, napszámosok és cselédek alkotják, akik közölt gyenge a református öntudat. Egy házasságért készek hitüket, nemzetüket elhagyni. A lelkipásztor több szomorú tör­ténetet ir le a hívek lelki életéből. . A szói váuylakók ajkán állandó a pa nasz, hogy elhanyagolják őket Mostoha gyermekek. Minél többet járói hozzájuk, annál követelőzőbbek, de áldozatról hallani sem akarnak. Kéjiéi, útiköltségei ne emle­gessen a lelkész, mert nkkor hátat fordíta­nak neki. A szórványokat nagyon veszélyeztetik a szekták. Másik veszedelem az idegen (állá­sok szokásainak felvétele. \ mező,égi ina gyarság között nagyon kevés az olyan csa­lád, amely ne tartaná a |>éntekí böjtöt. (iergely Ferenc Né sálid i lelkész külön foglalkozik a Nagysajói Református Egyház megye szórványainak helyzetével. I anuliná- nyát az. Ellenzék egyik nemrégen megjelent számában részletesen ismertettük. Az alapos laulmányozás aJapján inegirt igen értékes könyv a maga szomorú vulósá gában megrázó sziliekben festi le a szórvá­nyokban lakó hívek pusztulását. Amint Hor­váth Jenő irja, ezek a testvérek veszendőbe hagyott századik juhok, akiket meg kell ke­resni. Bármilyen kevesen is vannak a szór­ványban. egyházunk nem mondhat le róluk, sőt minden áldozatot meg kell hoznia éret­tük, ha igazán Krisztus serege akar lenni állítja Horváth Jenő a kérdés fontosságát. A könyv által megláttuk az. egyház vérző sebét. Minden pillanatnyi késéssel sok drága vércsep|)et veszítünk s ha minden erünkkel azonnal hozzá nem fogunk a gyógykezelés­hez, a helyzet annál súlyosabb lesz s később már nem is segíthetünk... László András. Az internátusbán betörök jártak ... Az egyik helybeli magyar főiskolás inter­nátusbán betörök jártak. Megirigyelték a magyar diák gazdagságát és orvul behatol­lak az. egyik szobába, inig annak lakója a meleg tavaszi délutánon az. erdőben csatan­golt. Régebb«#] a haramiák, a betörök támo­gatták a szegényeket. Gyakran csak az ő érdekükben vették el a gazdagok vagyonát... Ma a világ ezen a téren is megváltozott, a szegényt még a betörők is lopják . . . Most egy szegény magyar diáknak elhunyt édes­apjától emlékbe maradt aranygyűrűjét és két rend ruháját lopták el. Ila a dolgot távolról nézzük — nem nagy esel. A rendőrségi jegyzőkönyv azt mondja csak, hogy a kár ötezer lej. Egv-egy panamánál milliók is elúsznak. Mi ehhez képest ötezer lej? Ha azonban az ügyet mélyebbről nézzük — elszorul a szivünk, hogy voltaképen mit is követtek el a lelket­len betörők. Az ügy szenvedő szereplője szegény fiú. Jelenleg ötödéves orvostanhallgató. Édesapja évekkel ezelőtt meghalt. Az internátusbán kedvezményes lakást kapott. Kosztjáról a rokonok gondoskodnak. A klinikán dolgozik reggeltől estig havi hatszáz lejért. Három rend ruhája volt. Mindegyik legalább két- három éves. Kettő jobb, a harmadik már kopottabb. Keserves verejtékkel, kevés ro­koni segítséggel saját keresetéből csináltatta. Meleg tavaszi délután volt. A klinikán ki­menőt kapott. Felvette kopott ruháját s mi­előtt szekrényét bezárta volna, szemeivel vé­gig simogatta a gondosan betett két rend ruháját. Majd ujjúra nézett. Ott csillogott a liz évvel ezelőtt elhunyt édesapjától örököl! családi gvürü. — Itthon hagyom, nehogy elveszítsem — mondotta magában. Betette egy dobozba, majd bezárta szekrényét s rohant ki a sza­bad természet ölére, örülni a tavaszi nap­sütésnek. A délután hamar eltelt. Amint este haza­ment, szekrényét tárva-nyitva találta. A két rend ruhának és az aranygyűrűnek hült helye volt. Odaveszett a nyomorgó magyar egyetemi hallgatónak minden vagyona. Alinl- ha szivenszurták volna. Egyetlen kopott ru­hájában kell előadásra járni, ünnepelni, ki­rándulni . . . Szomorú idők, mikor a szegény- legények még a náluk szegényebbeket is ki­fosztják. (—ó. a.—) Hogyan készül az én házam Î (Amit minden építtetőnek tudnia kellene.) Irta: Komoly Ottó oki. mérnök. Rengeteg tervrajzzal és ábrával 99 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidék­re azonnal szállítjuk. Budapesti Nemzetközi Vásár Utazási kedvezmények s 50 százalék, Magyarországon az odautazásra április 20-tól május hó 13-ig ! a visszautazásra május hó 3-ától május hó 23-éig ! Romániában ; csak a visszautazásra május hó 3-tól május 19-ig! Vízummentes határátlépés! Vásárigazolvány kap­ható Clujon: Hermes Utazási irodánál, C. Regele Ferdinand 8. és a Wagons Lits- nél, Piaţa Unirii 18.

Next

/
Thumbnails
Contents