Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-27 / 97. szám
' <* TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1^/191«. ţ ÄRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztály^ Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Fiőfizetési 84c lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente *2 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel täb&l LVI. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. SZOMBAT 193 5 ÁPRILIS 2 7. A dunavölgyi értekezlet előkészítésén dolgozik az európai diplomácia Németország felvilágosítást kért Rómától az értekezlet előtt.— Jugoszlávia ragaszkodik a Habsburg-kérdés letárgyalásá- hoz. —i Törökország a legyőzőitek igényeket — Tsiuleseu tárgyalásai olasz diplomatákkal A gazdáknak mindig javára válik, ha kimozdulnak helyűkről, más gazdaságba mennek, tanulmányozzák az ott divó rendszert s tapasztalatokkal megrakódva visszatérnek otthonukba, hogy felhasználják, ami célszerű és üdvös. Elvégre tanulni és haladni kell mindenkinek. A drága jó földnek van egy különös hatása: nagyon magához bilincseli az embert, s ez ha röghöz tapad, hajlandó lesz túlságos állhatatosságba gubózni magát Nem tanul és nem halad. Elmarad a világ forgásától. Pedig a múló idő örökké újabb és újabb feladatokat ró minden gyakorlati tényezőre és a gyakorlati tényezők sorában — hiába — legfontosabb mégis csak a gazda, ő ad kenyeret, ő biztosit húst, ő termeli és termeszti a legtöbb nyersnyagpt az ipar számára és összeköttetésben van mindig a kereskedővel;. A változó és haladó élet behatásaitól nem volna szabad magát soha egy pillanatra se kivonni. Mint pár lépésre az ő egyszerű házától lakó papnak ősidőktől előirt szabály szerint neki szintén holtig kellene tanulnia. Különösen most, amikor a gazdasági válság legelőször és leginkább a mezőgazdaságra zuditóttá le a legszőrnyühb p'ó- báítatásokat. Mert az agrártársadalom végső-veszedelembe zuhant, valóban ki kel mászni e szakadékból és jól körül tekinteni a világban, csak igy lehet, uj idők uj rendszerével ismét gazdaságos eredményekre jutni és a veszedelem karmait összezúzni. Ma inkább, mint valaha, tanulni kel egymástól. Dicsérnünk kell ezek után a földmive- lésügyi minisztert, mert ókirályságbeli gazdákat fog küldeni álamköltségen Erdélybe, a magasabbrendü, szóval a kisebbségi gazdasági rendszerek tanulmányozására. Ennek politikai és társadalmi haszna is lesz. A falvak közös sorsú, de egyben közös fontosságú népe a Kárpátokon túlról megismerkedik és bizonyára megbarátkozik a Kárpátokon innenivel. Moldva volt tartományi kormányzója beszélte, hogy egy banketten a miniszterelnök ukrán, német és román parasztoktól körülvéve ült s mikor megkérdezte tőlük, hogyan fémek egymással, valamennyi kijelentette, a legjobb barátságban, mert a nyelv különbözősége nem ok a gyűlölködésre és egymással való küzdelemre, amikor a legszentebb közösség, a föld köti őket össze. Ilyennek mását sokszor hallottuk. Miért ne lehetne a faluk népi barátságaiból a különböző tartományok és nyelvek parasztjainak általánosabb megértése? Mindezen túl bizonyára nagy gazdasági értéke lesz, ha e kétfelől találkozó falusi lakosság kicseréli egymás gondolatait, megismerkedik egymás rendszereivel, szokásaival, terveivel, készülődéseivel. Jó, ha minden irányban „kibeszélik“ és ,kinézik“ magukat az emberek. Politikában is, gazdaságban is. A fő érdek természetesen, hogy az elütő fokon álló elemek együtt elősegítsék ennek a javarészében földmivelő országnak emelkedését és boldogulását éppen mezőgazdasági irányban, most különösen, amikor komoly és érthető mozgalom van az igazi parasztállam kialakítása érdekében. Mi az ilyen lépéseket annál nagyobb örömmel üdvözöljük, mert meggyőződésünk, hogy ebből a kisebbségiig borzalmas helyzetből csak az igazi nép, amely nem gyűlöl és a maga különlegességeit megérti, fog bennünket megszabadítani. Az értelmiségtől már nincs Hát remélni. _ PÁR1S. (Az Ellenzék távirata.) A francia politikai élet érdeklődésének előterében változatlanul a francia—orosz egyezmény kérdése áll. A párisi sajtóban napról-napra kritikusabb hangok emelkednek az egyezménnyel szemben, ugyanakkor az egyezmény hívei teljes erővel követelik ennek mielőbbi megkötését. Állítólag az egyezmény gyors megkötése mellett áll a vezérkar is, s a kormány tagjai között elsősorban Hír riot volt miniszterelnök, mai tárcanélküli miniszter sürgeti ugyanezt. Laval külügyminiszter hir szerint leszögezte álláspontját az oroszok számára és Moszkvának rövidesen döntenie kell, hogy elfogadja ezt az álláspontot vagy sem? A lapok moszkvai jelentése szerint a népbiztosok tanácsa tegnap foglalkozott az orosz — francia egyezmény kérdésével, döntés azonban nem történt s a tanács úgy határozott, hogy újra meghallgatja Litvinov külügyi népbiztos rendelkezését az ügyről. Litvinovot tegnap meglátogatta a moszkvai francia nagykövet és hosz- szasabban tárgyalt vele. Nem szenved kétséget, hogy a megbeszélés tárgyát a francia—orosz szerződés fölmerült nehézségei képezték. Moszkvai jelentés szerint orosz részről a végleges válasz két- három nap múlva várható. Német kérdések a római értekezlet előtt Párisi lapok jelentése szerint Németország Olaszországgal való jegyzékváltásában a stre- sai értekezleten fölmerült európai rendezéssel kapcsolatban öt kérdést tett föl, melyekre az olasz kormány már válaszolt is. Ezek a kérdések a következők: 1. Az osztrák függetlenség biztosítására hivatott államok közé miért nem hívták meg Svájcot is, holott Svájc szintén határos állam Németországgal? És miért nem hívták meg ugyanezek közé az államok közé Angliát, melynek érdekeltsége a középeurópai kérdésekben éppen olyan jelentős, mint például Franciaországé. Az olasz kormány erre a kérdésre a következő választ adta: Svájc semleges állam, meghívása tehát olyan együttes létrehozására, mely esetleges támadással szemben köteles Ausztriát megvédeni, nem jöhetett számításba. Anglia pedig önkéntesen marad ki a kérdéses hatalmak sorából, mert az európai szárazföldön nem akart a Iocarnoi egyezmény kötelezettségein túlmenő kötelezettségeket vállalni. 2. Németország tudni óhajtja, hogy az angol—olasz—francia tanácskozási egjTez- mény fönmarad-e a február 3-iki londoni megállapodásban tervezett kollektiv európai megállapodás és a dunai egyezmény létrejötte után is? Olaszország válasza erre a kérdésre a következő: Ha a kol’ektiv európai megállapodás és a dunai egyeményt minden állam fönntartás nálkül aláírja, akkor az angol— olasz—francia tanácskozási egyezmény szükségessége megszűnik. 3. Tudni óhajtja a német birodalmi kormány. hogy a be nem avatkozási kollektiv egyezmény létrejötte esetén fenmaradnak-e a kölcsönös segítségnyújtási egyezmények? Olaszország erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a kölcsönös segítségnyújtási egyezmények az érdekelt államok magánügyét képezik. 4. Mi a pontos értelmi meghatározása (definiálása) a kölcsönös be nem avatkozási egyezménynek? Olaszország válasza: Az egyezményben résztvevő államoknak tartózkodniok kell eggA párisi külügyminisztérium az orosz— francia egyezmény tárgyalási szünete alatt főleg a római értekezlet előkészítésével van elfoglalva. Különösen a kisantant államokkal folytat ebben a kérdésben tanácskozásokat. Erről az oldalról, hir szerint, több nehézség merült föl. A jugoszláv kormány például ragaszkodik ahhoz, hogy a római értekezlet foglalkozzék a Habsburg-kérdéssel és határozatot hozzon a Habsburg-restauráciő lehetősége ellen. Belgrád ki akarja zárni a lehetőségét annak, hogy a kérdést Ausztria belii gyének tekintsék. Ugyancsak vita tárgyát képezi még Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdése. Nehézséget képez Törökország terve is, mely a Dardanellák megerősítési jogának kérdését akarja föltétlenül összekapcsolni a többi legyőzött államoknak megadott fegyverkezési egyenjogúság kérdésével. A francia terv ezért az, hogy a római értekezleten kizárólag a beavatkozást megakadályozó egyezményt, Ausztria biztonságának kérdését és a dunai gazdasági kérdések rendezését tárgyalják. A fegyverkezési egyenjogúság ügyét ebben az esetben egy későbbi értekezletre hagyják. Rómából különben tegnap hivatalos cáfolat jelent meg az ellen a hir ellen, hogy a római értekezlet programját bármilyen tekintetben is megváltoztatták volna. Ezt a programot — mondja a cáfolat — Stresában megállapították és azt is megállapították, hogy az értekezleten Ausztria szomszédai vesznek részt, rajtuk kívül Románia és Lengyelország. Titulescu tárgyalásai A lapok jelentése szerint Titulescu külügyminiszter rövidesen Mentone-ba utazik, ahol tárgyalásokat folytat az olasz kormánynyal a junius 3-ára tervezett római értekezlet ügyében. Titulescu május elejéig marad Mentone-ban, amikor visszautazik Bucuresti- be. A hozzá közelálló körök szerint a kisantant a stresai konferencia után tartott értekezletén leszögezte álláspontját Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúsága kérdésében és ehhez az állásponthoz továbbra is ragaszkodik. Lengyelország közeledést keres Romániához YARSÚ. .(Az Ellenzék távirata.) A lengyel más területén minden olyan beavatkozástól, mely az illető állam területén a politikai vagy társadalmi rendszer megváltoztatásához vezetne. 5. Mi volna a Népszövetség szerepe a tervezett egyezményekben? Róma erre a kérdésre adott válaszában egyszerűen utalt a Népszövetség alkotmányára. Párisi lapok jelentése szerint a német birodalmi kormány kielégitőnek találta a fölvetett kérdések három pontjára adott választ. Két pontra azonban újabb kérdéseket tett föl Rómának, ahonnan még nem válaszoltak a kérdésekre. főváros sajtója részletesen foglalkozik a római értekezlettel, melyre Lengyelországot is meghívták. A lapok szerint, ba Lengyelország aláirja a dunai egyezményt, ennek olyannak kell lennie, hogy ne irányuljon egyik, vagy másik hatalom ellen. Másik feltétele a lengyel kormánynak, hogy a létesülő megegyezésben Magyarország jogait ne hagyják tekinteten kívül. Varsóban különben úgy tudják, — írják a lapok — hogy ez a lengyel álláspont teljesen megegyezik Olaszország álláspontjával. Beck lengyel külügyminiszter, aki a napokban tér vissza Olaszországból Varsóba, hosszasabban tárgyalt a dunai értekezlet ügyében Suvich olasz külügyi államtitkárra], a tárgyalás eredményéről azonban részletek nem szivárogtak a nyilvánosság elé. Egyik lap közlése szerint Varsóban fölmerült az a megoldási mód is. hogy Lengyelország és Románia, mint Ausztriának nem közvetlen szomszédai, egyelőre ne vegyenek részt a római konferencián és csak később lépjenek be a dunai kérdés rendezésére irányuló tárgyalásokba. Ez a megoldás közeledést jelentene Bucureşti és Varsó között a Bucureşti—Prága között fennálló kapcsolatok rovására. A hirt azonban, hogy ilyen irányban lengyel részről lépések történtek volna, illetékes helyről nem erősitik meg. Angol—-német tengerészeti tárgyalások LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol kormány a német fegyverkezésnek kénytelen tudomásulvételével kapcsolatban újabban sokat foglalkozik Németország haditengerészeti igényeivel is. Londonban rövidesen tárgyalások indulnak meg ebben a kérdésben német tengerészeti szakértőkkel. Lehetséges az is, hogy a nyár folyamán tá- gabbkörii európai tengerészeti értekezlet lesz, amelyen Németország is előterjesztheti haditengerészeti követeléseit. Angol felfogás szerint ebben a kérdésben mielőbb tiszta helyzetet kell teremteni, mert minél később- ra húzódik a dolog, annál inkább lehetséges, hogy Németország gyarmatai visszakérésével együtt még fokozottabb haditengerészeti igényeket támaszt, ^ Viták a Dunaért programja körül
