Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-04 / 79. szám

£ E /. L ENZ í. K ÍVJ 5 Á prill» 4. ira I— tggpuJt ^ flM** wvíái**# Aa/2/^^ """"Kam I rriiiiimniiiiwiiiiiwwiiiiwiiiii in iiiiiiwmi Kétezer lejért sajátították ki két magyar gazdának 350 ezret érő ingatlanát MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Nagy .szenzáció. Magyarok Bucurcsti- bcn. Kétélű fegyver. Bírságok. \ ve­zérkar, Egy nap: i— 6c óra. V REMEA: Nagy szenzáció volt Vawlai levele, melyben bejelentette, hogv szolidaritást vállal Po. [x> viciu vaj. Midón Madgearu elkezdte olvasni, né­melyek azt kiáltották: — A dátumot is olvassa! \ parlament meg volt győződve arról, bogy az rás régebbi időből való. Kiderült azonban, hogy \ aida akkor js szolidáris Popoviciuval, mikor ez ’ túlsó oldalon maradt. Megállapitotruk ismét, togy csak két szolidaritás létezik a világon: a sidók és az erdélyiek összetartása. NAŢIONALUL NOU: Románia fővárosának nincs egységes jellege. Az ország szivében talál­koznak az összes kisebbségek ,,etnik“-ok s idege­tek, akik átlépik határainkat. Egy kimutatás, szomorú eredményre vezetne. Megállapítanánk, hogy a magyarság túlságos nagy helyet foglal el egyesületeinkben. A filmek mind magyar pro­pagandát szolgainak s nem léphetsz be egyetlen étterembe anélkül, hogy ne halld: — „Jaj Iste­nem!“ — vagy valami más magyar szó ne hang­zana füledbe. Nem járhatsz az utcán, hogy ne G&mbös nyelvét beszélnék. Annak dacára, hogy' Magyarország a leszámolás és a gyűlölet politiká­it folytatja s rádión viszi el a világ minden sar­kába az „igázsigtaáanságot“ mikor „igazságot“ követel, — mi összetett kézzel állunk s nem fo­lyamodunk megtorláshoz. Kormányaink nemtö­rődömsége és a kávéházi szellem folytán tör eiő a magyar elem, mely megfojtással fenyeget ben­nünket. ADE VÉRÜL: Ha a Vaklisták. akik mindin­kább magukévá teszik Cuzai zsargonját, tovább najádnak útjukon, majd kellemetlen meglepetés­ben részesülnek. A nép figyelmét végül is a plu- tokrJciára fogják terelni etnikai származásra való tekintet nélkül. Vaida és környezete nem tudja, mát csinál. Veszélyes útra tértek. Nem látják, hogy az ország fclgyujtásával nemzeti térről szo­ciális térre terelik a tömegeket. Elfelejtik, hogy borzalmas időket élünk, olyan válságban, amit még nem tudtak legyőzni és oly szegénységben, ami mind nagyobb lesz. A kisebbségi plutokrácia ellen indított harc a nemzeti alapon álló pluto­kratákat is kikezdheti. DREPTATEA: A fogyasztási odók bevezetésé­ről szóló törvény igen súlyos büntetéseket ;r elő. így 20 ezer lejig terjed a pénzbüntetés a jövőben. Törvény szerint a feljelentőt a kiszabott birság ötven százaléka illeti meg. Egy szegény földmives vagyonát adhatják ei néhányezer lej bírság miatt. A kormánypárt vezető tagjai nem voltak egy vé­leményen ebben a kérdésben. így hozzák a tör­vényeket. A liberális párt uralma nem használt a parlamentarizmus eszméjének. AURORA: Lupu dr. lapja így ir Vaida moz­galmáról: így tehát kart-karba téve Garabet As. lannal és Angelescuval („etnik-nyelven“ Anghe- iofíal) Vaida tovább agitál a numerus valachi- cus mellett. Nem baj az, hogy más nemzetiségű vagy, tetszés szerinti politikát folytathatsz. De ne légy aztán „ultra román“ a többi kisebbségek eilen. Ha végigtekintünk Vaida hívein, kidéiül, hogy görögök, bulgárok, örmények, olaszok, né­metek ezek és — valahok. Megállapítjuk, hogy vezérkarában sincs a numerus vakchicus elve ér­vényesítve. — Alaposan lehet kételkedni tehát őszinteségében. TRIBUNA CONTRIBUABILOR: Az adófize­tők lapja ezt irja: Abból, amit sikerült megtud­nunk, kiderült, hogy Coroiu bandita álnév alatt behúzódott a pénzügyminisztériumba. Hiteles helyről szerzett információ szerint ugyanis egy magasrangu pénzügyi tisztviselő ott 6o órát dol­gozik naponta. Ezcnkivül még más különböző ki­küldetések cimén is felveszi az óradijakat. így az­tán X millió 400 ezer lejt nyugtázott ezen a cí­men. Midőn a kishivatalnokok fizetése az élet­színvonalnál alacsonyabb. Midőn a kereskedők So százaléka bukott és az adófizetőket erélyes esz­közökkel kényszerítik az adók beszolgáltatására. Kereskedő az EHenzék-böl tájéka* *ód ik. Cl.t’.l. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A tör vényszék folyosóin hamis pénz.lopással vá­dol! cigányok lézengenék. Riporter számára nem sokul .jelent. Az első emeleten egyik tárgyalóterem elölt falusi bácsikák gyúród­nak. Bent polgári per folyik a Dunca-tanács elöli. A bírósági pódium előtt ügyvédek vi­tatkoznak. Feszült légkör uralkodik a le­iemben. A háttérben egy görögkeleti pap heves gesztusok közepette magyaráz. Az elő­térben magyar falusi gazdák állnak némán. Egyiktől megkérdem: Milyen per folyik itt? Az öreg bizalmatlanul néz rám. Savó szinti szemei könnyesek. Az „újságíró“ szóra meg­nyugszik, majd remegő hangon mondja el a „nagy ügyet“.- Uram — kezdi vontatottan — mi Má- nttstireni-i gazdák vagyunk. Nem az én ügyem folyik itten, csak bejöttem, mert ki­váncsi voltam, hogy diil el a per. Hát uram, sok minden történik mostanában, de még ilyen, azt hiszem, nem esett meg, mióta vi­lág a világ ... A falunk közepén két magyar gazdálkodónak. Imre Ferencnek meg Török Ferencnek van szép bennvalója. Megér test­vérek között is Báb.000 lejt. Gyümölcsös kert. A fák fiatalok. S a tavaly a falunk román papja, jóllehet van román iskola a faluban, szemet vetett erre a telekre. Isko­lát akar oda építeni. Román iskolát. . . Hát a gazdák nem akarták a telket eladni, mivel az árát nem Ígérték meg. No meg mi, tudja kérem, nem igen szoktuk a földet eladni a mai világban. Hát a pap, mert hatalmas em­ber, kérte, hogy vegyék el a román iskola számára. Tudja kérem, úgy, ahogy az urak- I tói elvették a földeket. Bizony kijöttek az / urak. osztán felmérték a kertet és el akar­ták venni. Imre Ferenc meg Török nem egyeztek bele. Per lett belőle. A járásbíró­ság elvette és csak kétezer lejt ítélt meg kártérítésnek. Pedig, amint mondom. 350.000 lejt is megér . . . Úgy bizony . . . Az ügyvédek közben hevesen vitatkoz­nak ... \ biróság a pódium elé lódul . .. Ügyvédismerüsöm folytatja az elbeszélést. Igen kérem, ez egy rendkívül érdekes per. A gazdák felkérték Gabányi és Fabius helybeli ügyvédeket, hogy az elsőfokú dön­tést felebbezzék meg. A mai tárgyaláson azonban csak dr. Gabányi jelent meg. La­bilis levélben jelentette lie távolmaradását. (Mint jó román hivatkozott nem teheti meg azt, hogy román egyházzal szemben képviseljen peres ügyet. Hangoztatta, hogy mint szenátor és a megyei tanács elnöke, hivatalával összeférhetetlennek tartja az ügy további képviseletét. Gabányi ügyvéd érces hangon tiltakozik a szokatlan eljárás ellen. Kéri a tárgyalás elnapolását. Ezzel szemben a román lelkész a tárgyalás megtartását sürgeti. A kert tulaj­donosai dr. Mielea ügyvéddel tárgyalnak, aki dr. Eabius helyett elvállalja a gazdál­kodók képviseletét. A bíróság határozathozatalra vonul vissza. A vita hevesebb lett. Elgy román fiatalem­ber megbotránkozva kommentálta a dr. Mielea beavatkozását. A lelkész ügyvédje ez­zel érvel: az építkezést meg kell kezdeni. | A biróság rövid tanácskozás után helyt adva Gabányi dr. kérésének, a tárgyalást el­halasztja. A bírói határozat után az öreg bácsika most már mosolyogva jegyzi meg: Talán mégis lesz igazság . . . Csak a kerítés 15.1)00 lejt ér meg . . . * A Mánastireni-i iskolaépítés újra ,;halasz- tást szenvedett . A reformok és izmusok korában élünk. A kisajátítási eljárások, azok a szomorú emlékek, amelyeket már-már el­felejtettünk. ugylátszik. kisérteni fognak még hosszú időn át... Sz. I. Ruhák festése és tisztítása, kifogástalan, jó és olcsó an „Nem lehet jogoktól megfosztani, megalázó helyzetben és ntjomorban ttirtani Románia lakosságának egynegyed részt!“ C. R. Ghiulea cIHhe a numerlsláh és cleusístáh ellen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A numerus valachicus mozgalom elindítása óta örvendetesen sok higgadt és tárgyilagos cikk jelenik meg erről a kérdésről a Bucu- resti-i sajtóban. Az utóbbi napokban meg­jelent cikkek között különösen figyelemre­méltó C. R. Ghiulea publicista írása, mely most jelent meg az Adeverulban. Vaida teljes erővel dolgozik a numerus valachicus sikeréért. Ezzel párhuzamosan mások numerus clausust javasolnak. A két különböző felfogású tábor között is dúl a szócsata, melynek során egyiket sem lehet a ..program“ kivihetetlenségéről meggyőzni. — Rámutattunk arra, — irja cikkében C. R. Ghiulea — hogy régi módszerekkel már nem lehet gyakorlati eredményt elérni. Meri tegyük fel, kizárnák a kamarákból a ..străin‘-eket, ezzel még a válság nem lenne megoldva, mert ennek nem etnikai, de gaz­dasági okai vannak. A civilizáció és embe­riesség álláspontját is hiába hangoztatjuk a klauzisták előtt. Nem akarnak civilizált és humánus emberek lenni. A nemzetközi kérdéseket is szóvá tesszük előttük. A szer­ződések tiszteletét s ezek megsértésének ve­szélyét. A klauzistát ezzel nem lehet meg­győzni — mondja Ghiulea. — Lenézi Euró­pát s nem akar ja a nyugati államokat figye­lemre méltatni akkor sem, ha ezekkel szem­ben nemzetközi fórumok előtt vagyunk kö­telezve. — A klauzistának csak egy érve van — folytatja a cikk —- az etnikai felsőbbség ereje, melyet érvényesíteni akar. Ennek so­rán aztán sem a gazdasági tényeket, sem a civilizációt, sem az emberiességet, sem a nemzetközi helyzetet nem veszi tekintetbe, így aztán százszázalékos klauzista lehet. Mégis van valami, ami őt is kötelezhetné: a nemzeti érdek. Annyival is inkább, mert ennek nevében dolgozik és beszél. S azért is, mert végeredményben az ország védel­méért dolgozik minden klauzista. — Lássuk tehát — mondja Ghiulea — a nemzeti érdekekhez milyen arányban áll : a különböző sok „numerus“? — Románia 19 milliónyi lakosából -1 mii- j lió kisebbségi. Ezt a tömeget nem lehet ki­űzni s nem lehet figyelmen kivül sem hagy­ni. Ha fekete listára tennénk a kisebbsége­ket. rothadt emberi társadalmat teremtenénk magunk körül, mely aláaknázná és veszé­lyeztetné a többségieket is. Nagyon nehéz volna jogoktól megfosztani s megalázott helyzetben, nyomorban tartani a lakosság negyedrészét. Ez állandó robbanó anyagot jelentene. Nem lehetne közcélra annyi áldo­zatot követelni tőlük, a kincstár pedig az adófizetők tekintélyes részét elvesztené. S van még egy nehezebb kérdés is. A kisebb­ségek közel félmillió katonát adnak a had­seregnek. Képzeljék csak el, hogy a nagy­számú széthúzó elem a hadseregben mit je­lentene? Mit lehelne várni ilyen helyzetben? A kisebbségek jogainak megtagadása járult hozzá a világháború idején az osztrák-ma­gyar monarchia feldarabolásához. — A lakosság számának negyedrészét ki­tevő kisebbségek életnívóját lehat biztosítani kell és oly müveit hazát kell şdni részükre, melyet szeressenek. Ez — a nemzeti érdek. S van még egy másik indok is: az európai népek első sorába akarjuk emelni gazdag országunkat. — S ezt annyival könnyebben érhetjük el, ha az ország minden rendelkezésre álló erejét felhasználjuk e célra, beleértve a ki­sebbségeket is, tradícióikkal és etnikai sajá­tosságukkal. Az ö részvételük oly eredményt biztosítana, melynek meg volna a kívánt j visszhangja ott. ahol Románia irodalmi, mii- 1 wmwmmmmmmwwiwwww Felfedeztek Amerikában egy uj csoda gyógynövényt Amerikában az ősvadonban olyan V, y ógy nővén yr fedezeti fel egy tudós, amelynek kivonata 10- /5 éves gyomor., bél- és epe-bajokat rendkívül gyor­san meggyógyít. E gyógynövény kivonatát „Gastro LT-nek hív­ják év a külföldi tudós professzorok csodás ered­ményeket értek el vele, mert c gyógyvzcr nem­csak csillapítóiig hat, hanem a betegség okát v/.un* teli meg v cz.á'ltal az egész emberi szervezetben a sejtélet újjáéled és egy egészség.'., normális állapot ál! be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyo­mor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, s/.ivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- és bélfekélye­ket. A „Gastro D"_vd az emberiség egy olyan gyógy szerhez jutott, amey sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyított, melyeket diagnost:kálm sem tudtok. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek (CaJea Victoriei 124.) megszerezni. Ára 103 lej, vidékre utánvéttel « küldi, 20 lej költség felszámításával. vészi és technikai téren mutat fel alkotá­sokat. Még azon esetben is, ha a szigorúan magyar, szász, stb. termelést segíthetnénk elő. Ez is csak Románia díszére válna, amint például a francia tekintélyt is emeli Bergson munkája. — Idővel aztán a kisebbségi szellem mind jobban közeledne a románhoz. Szellemi jel­legzetességét megismernénk s ez a civilizált népek porondján Románia hasznára válna. Mit használna az Svájcnak, ha egy csomó németet kizárna olasz és francia alattvalói­nak sorából? Semmit. Ellenkezőleg, nemzet­közi téren szerzett nagy tekintélye csor­bulna. — Tarthatnak-e attól a klauzisták, hogy a kisebbségek legyőznek bennünket s meg­fosztanak uralkodó helyzetünktől? — teszi fel ezután a kérdést Ghiulea. — Elsősorban is számbeli fölényben va­gyunk. Négymillió kisebbségi tizenötmillió román ellen? Kolosszális többséget jelent ez a két szám részünkre. Egységes, munkás, tehetséges többség ez. Amilyen a román földműves s ezt sohasem lehet elütni a veze­téstől. Csak engedjék érvényesülni a falusi rétegeket. — S itt. ezen a ponton joggal kérdezhet­jük Vaidától: Kormányonléte alkalmával mit tett a parasztság érdekében? Erre a kérdésre nem kapunk pozitiv választ. A nu­merus valachicus-szal akar válaszolni erre a kérdésre. A „valahisták“ azonban nem lesznek abban a helyzetben, hogy megvaló­sítsák mindazt a rosszat, amit az országnak kívánnak. Mert meg vagyunk győződve, hogy tovább dolgozhatunk egy müveit, szép, civilizált Románia megteremtésére. Mozgósziníiazak műsorai SZERDA: CAPITOL: A VÉGZETES FLÖRT. Érdekes és mindig aktuális téma. Főszerepben Elisa Landi és Adolf Menjou. EDISON: 3. 6, 9 órakor: I. A SORS. Mélyen megható dráma, csoda operarészletekkel. André Baugé, a párisi nagy opera első baritonistájával a főszerepben. II. MA­LEK REVÜIGAZGATÓ. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ÉN ÉS A KÖLYÖK vígjáték. Főszerepben: Maurice Cheva­lier, Adrienne Ames és Baby Leroy. II. A 33-as KÉM. Főszerepben: Andree Lu- guet A BUDAPEST! KEfiZEIKOZl megtekintésére Buda- mmvÂSÂR pestre jön, okvetlen tekintse meg eredeti oárisi és amerikai fűző és MELLTARTÓ MODELLJEI MET! Raday FŰZŐ-SZ ALOM, BUDAPEST, IX., Ráday-u. 3. {Kálvin-tér sarok). A vásár tartama alatt MÉLYEN! LESZÁLLÍTOTT árak. nm—m—ran—M—migTMWi Hím ■!!< 1 1 Mozgó J sanette Macdonald Maurice Chevalier di szerepe Ilf/; n7UC/SVf LEHÁR halhatatlan operetté W %dreÍB8 W W a Lísti $Ch Ernő csodás rendezésében Kedvezményes és ingyen jegyek nem érvényesek! Jegyek előre megválthatok a Select Mozgó kasszájáná', déle!ő t II —1 óráig és dé’utáu 3 órától. — Április it-én dönt a törvényszék az önkényes kisajátítás fölött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents