Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-26 / 96. szám

p FT.I.fíNZAK I 9 TU Â prill* 2 6. MI Két nyilathozat l\ lkérlek ;t/ Ellenzéket ;i/ alábbi nyilat ko/atok ko/lcM'l'C I. Orvagos Magyar Pari 19.'$.”« április la. Sí.: ,’194 HK».'), Méltóságos dr. Bernádv György nyug. főispán urnák, Tg. Mures. Méltóságos Uram! Méltóságodnak a Keleti Újság f. évi mar eins 21$-ún, illetve 24 én megjelent cikkeire vonatkozó panaszát vizsgálat tárgyává tot lom. melynek rendjén a következőket volt mó­domban megállapítani. A Keleti Újság március 23-iki (antedatál­va 24-iki) számában megjelent cikk anyagai március 22-én este Gyárfás László, a lap Bucuresti-i tudósítója adta le teletonon a szerkesztőségi titkárnőnek, ki azt továbbí­totta N:ász Endre főszerkesztőhöz. Nevezeti tudósító dr. Wilier .lózsef parlamenti képvi­selőnkhöz fordult a kérdéses gyűlés után es tőle kérdezte meg. hogy mit mondott Jonescu képviselő. Mivel megítélésem szerint a hang­súly azon van. hogy mondotta-e .lonescu képviselő parlamenti felszólalásban azt. amit a Keleti Újság leközölt, vagy nem. a vizsga­lat megértésénél erre fektettem a fösulyt. Dr. Wilier József kamarai képviselő e tárgyban tett nyilatkozata a következőket tartalmazza: „Jonescu képviselő sokkal töb­bet mondott, mint amennyi a gyors-irói jegy­zetekből kiviláglik. Igenis állította, hogy Bemády György maga is sokallotta előtte a nyugdíjasoknak jutott összeget és beismerte, hogy a magyarok megvesztegették Boilát. Ezek a ráfogások váltották ki a többség gú­nyos kacagását, rosszmájú kórusát: ,.á. Jurf bácsi, na most hiteles helyről hallottuk az igazságot“, stb. Aki jelen volt elmondhatja, hogy ez a jelenet rendkívül kínos és reánk­nézve igen kedvezőtlen volt. Ezt különben tudtommal Solomon Virgil képviselőtársam magának Bernádv Györgynek is elmondotta. Hogy aztán a gyorsírói jegyzetek azért hiá­nyosak ezúttal is, mert rendszerint hfányo. sak, avagy azért, mert Jonescu képviselő ur - rögtön érezve, hogy nyilvánvaló rágalma­zásával nagyon illojálisan viselkedett Berná- dyval szemben — alaposan élt a napló-terve­zet korrigálásának jogával, ezt megállapítani nem áll módomban. Ami engem illet — és egyedül ezt tartom magamra nézve az ügy­ben lényegesnek — Jonescu vádját már nyomban elhangzása után sikerült rágalom­nak minősíteni és azon voltam, hogy a tudó­sítás nyomán se akadjon senki, aki felülne Jonescunak és képesnek tartaná Bernádyt a szájába adott kijelentésekre“. A fentebb közöltek után úgy vélem, hogy Méltóságod által kivizsgálni kért első és má­sodik pontra nézve a megejtett vizsgálat már magában véve megadta a feleletet, a harma­dik pontra nézve pedig azt állapítottam meg, hogy a kérdéses hírlapi cikk címét ezúttal is, mint rendesen, a főszerkesztő adta meg és — bár ezt minden tendencia nélkül tette — azt magam sem tartottam helyesnek. Megértem Méltóságod felháborodását és jogos izgalmát, melyet az első pillanatban * kérdéses hirlapi cikk és főként annak cime felett érzett, biztosíthatom azonban, hogy magyarságunk körében egyetlen egy sem akadt olyan, ki e megbélyegző vádnak egy percig is hitelt adott volna. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Gróf Bethlen György dr. elnök s. k. II. Fenti értesítésnek közzététele kapcsán há­lás köszönetét mondok dr. Gróf Bethlen György urnák, az Országos Magyar Párt el­nökének az elől említett panaszom szives el­intézéséért és dr. Wilier József képviselő ur­nák, azért, hogy engem ott nyomban a hely­színen a román törvényhozás kamarájában megvédelmezni szives volt s kijelentem, újó­lag, hogy „Nicolae Jonescu képviselő ur ak­kor, amikor a kamara március 22-én tartott ülésén azt állította, hogy én sokallottam elöl­te a nyugdijasoknak jutott összeget és azt mondtam, hogy mi magyarok megveszteget­tük Boila Romulus urat, nem mondott Iga­zat, minden alap nélkül tudatosan rágalma­zott“. 1935 április 18. Dr. Bemády György s. k. KÄSTNER: Három ember a hóban A „Fábián“ világhirü Írójának uj könyve a iegmulatságosabb és egyben a legmegindi- tóbb könyvek egyike. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászon- kötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. Plegfelebbezlk a városi tisztviselők a költségvetést, mert elgáncsolták iízeteskfilönbözetüket CLUJ. ( \y Kllm/ék tudósítójától.) Váró- 1 sunk pénzügyi vezetői nagy gonddal és lm vészi ügyességgel készítették el a folyó évi I költségvetést. \'égösszege Ilid millió lej körűi forog, ami a:l jelenti, hogy a miros poIgái síigának e: én folyamán közterhekben majd nem ennyit kell kiizzadnia, mert az állam­nak a sáros háztartásához való hozzájárulása édes kevés. A városok, különösképen pedig az erdélyi városok, mostoha gyermekei a mindenkori kormányoknak. Kötelezettségek kel bőven ellátják, ám az állami bevételekből ezeknek fedezésére majdnem semmit sem ad­nak. Sohasem volt megelégedve a költségve­tés elkészítésével, most pedig legkevésbé, hi­szen ha sorra vesszük a költségvetés elkészí­tésével megbízott időközi tagokat, alig egy­ket tö járul hozzá számbavehetö összeggel a közterhekhez. \ városok pénzügyi igazgatá­sáról szóló törvény módot adott az időközi bizottságnak arra, hogy a közgazdasági szer­vek véleményét kikérje. Más években ez meg is történt, most azonban olyan súlyos volt a munka, hogy erre nem volt elég idő s •/ részbeni magyarázata annak is, hogy a: idet költségvetéssel a miros polgárain kimii a mi­ros tisztviselői sincsenek■ megelégedne. A város tisztviselői kara előléptetésben már régen nem részesült. Mindig az volt az in­dok. hogy a költségvetésivel! erre nincs fede­zel. Ugyanakkor azonban megtörtént az. hogy politikai körök nyomására uj tisztviselői ál­lásokat szerveztek s ezeket olyanokkal töl­tötték be. akiknek politikai érdemeit a pol­gársággal akarták megfizettetni. A mult év­A nagy erdélyi elbeszélő halálának hu­szonötödik évfordulóján a székely főváros­ban, ahol Petelei született és hol hamvai nyugosznak, a Kemény Zsiginond Társaság kegyeletes emlékezetül felolvasó ülést ren­dezett a református kollégium nagytermé­ben, melyen előkelő közönség jelent meg, közte a város nagy volt polgármestere, dr. Bernádv György. Â felolvasó ülést Trózner Lajos alelnök nyitotta meg. nemcsak Pete­leinek emlékezetét idézve, hanem Rákóczi Ferencnek, Erdély fejedemének alakja elölt hódolva, halálának 200-ik évfordulója al­kalmából. Trózner elnök felolvasta a Petőfi Társaságnak, melynek Petelei István tagja j és tiszteletbeli tagja volt, meleg üdvözletét. Ezen a kegyeletes ünnepen dr. Gyalui Far­kas tagja által képviseltette magát. Az Erdé­lyi Irodalmi Társaság átiratában, dr. Boros György püspök, alelnök és Walter Gyula helyettes főtitkár üdvözölték melegen a Ke­mény Zsigmond Társaságot, mely mindkét egyesületet meghívta. Az Erdélyi Irodalmi Társaság megalapítójának. Peteleinek em­lékünnepére dr. Gyalui Farkas t. alelnökét bizta meg képviseletével. A tárgysorozat Gyalui Farkas felolvasásá­val kezdődött. A felolvasó, Petelei kortársa, tanítványa és életirója „Petelei István kül­detése*' cimen kifejtette a nagy iró szerepét Erdély fővárosában, hová 1880-ban költö­zött át, hogy nyolc éven át dolgozzék itt. Peteleit sorsa arra küldötte, hogy ebben a legfontosabb erdélyi központban, személyé­nek nagyszerű tehetsége és jellemének kivá­lósága által, a testvérháborut enyhítse. Hogy lapja által, mely köré Erdély Íróinak és hír­lapíróinak szine-javát gyűjtötte, közhasznú, jótékony és közművelődési alkotások alapját létesítse és a várost a szükséges modern in­tézmények létrehozásában hathatósan támo­gassa és buzdítsa. E mellett kivált az iro­dalom művelésében úgy alkotásai által, mint tanítványainak adott példájával dolgozott. A felolvasó mélységes szeretettel és tiszte­lettel jellemezte Peteleit és személyének tisz­teletre méltó kiválóságait, ugyancsak hálá­val vázolva feleségének, Korbuly Irmának önfeláldozó életét férje mellett. Peteleiné közel busz esztendeig angyali jósággal gon­dozta beteg férjét, akinek nemcsak ápolója, de múzsája is volt. Rábeszélésére rendezte az iró egyik-másik kötetét sajtó alá, majd halála után Petelei Istvánná költségén jelent meg Elbeszélések cimen két kötete, hatvanöt elbeszéléssel, melyet a felolvasó rendezett sajtó alá, életrajzot írván eléje és mely munka az Erdélyi Irodalmi Társaság kiadá­sában került a nyilvánosságra, de az özvegy áldozatkészségével. A felolvasást a közönség hosszasan tapsolta és az elnök külön meg­köszönte. Most Z. Szentgyörgyi Mária, Pete­lei Istvánnak Balog Eszti elment c. elbeszé­lését. egyik legszebb müvét olvasta fel, me­leg, drámai szinezéssel, sikerrel. Petelei Ist­vánt a mai korral mérve és a mai irodalmi ízléshez átértékelve vázolta Möller Károly, ben aztán megtörtént a rangsorban rég hál lalevö tisztviselők előléptetése, de csak papí­ron, mert a valóságban illetményeik mit sem változtak, ellenére annak, hogy a drágaság állandóan nő. Most azlán a pénzügyi osz­tály. a város számvevőségével egyetértve, az. ii j költségvetésbe felvették azt az. összeget, amcl\ a tisztviselők elmaradt illetményeit fe­dezte volna. A pénzügyi bizottság nem is emeli ellene kifogást és ebben a formában került jóváhagyás végett a belügyminiszté­rium illetékes osztálya elé. Itt azonban várat­lanul valaki közbelépett. Elgáncsolta a költ­ségvetést, illetőleg jóváhagyásának kieszlcőz- lésével megbízott városi föitiszt viselőiket. Az történi, Inigg a költségvetésnek ezt a tételét törölték, úgy, Inigg ennek követ kéziében az előléptetett városi tisztviselői. fizeléskiilönhö- z el őket ebben az évben sem kaphatják meg. A tisztviselői kar erre IVIzúdult. A városi tisztviselők úgynevezett tanulmányi köre ülést tartott s ezen az ülésen heves kifaka- dások hangzottak el azok ellen, akik jogos követelésüktől elülötlék. A tisztviselők kö­zöli az a vélemény alakul! ke hogy miután jogilag nekik igazuk van. a költségvetés ösz- szeáHilása. illetve a belügyminiszter jóvá­hagyásának megtagadása miatt jogorvoslat­tal élnek a helyi, illetve a központi revíziós bizottságnál. Valószínű, hogy a revíziós bi­zottság helyet is fog adni kérésüknek s igv végeredményben mégis csak a tisztviselőknek lesz igazuk, akik az egymást követő politi­kai pártoktól függetlenül vezetik a város ügyeit. aki ismert, kiváló képességének ragyogó példáját adta az épp oly mély, mint élveze­tes és elmés tanulmánnyal. Kimutatta Pete­lei Istvánnak a nagy viharok után felujult és még magasabbra emelkedett sikerét és kedveltségit a miiveit és hozzáértő közönség előtt. „Petelei az erdélyi őszi táj napfénye, fanyar férfias életerő, jeltelen kisemberek költészete. A mi költészetünk, hősöké, akik­nek hire a déli széllel elsuhan. De együtt Erdély vagyunk, Petelei népe mélyhegedű szóban. Amit olvastam megint, három kötet­nyi elbeszélést ettől az írótól, az nem volt szenzáció nekem. Hanem úgy hatott reám, mint az edzesztö szabad levegő, talajunk füszaga, napfürdő ruhátlan lélekkel... Hogy Petelei éppen itt nálunk, a székely főváros­ban élt, ez magyarságunknak tartósabb biz­tosítéka. mint a kultúrpalota és annyi meg­maradt és gazdát cserélt művelődési intéz­ményünk. Kő és anyag ugyanis elmállik, intézmények értelmüket vesztik, vagy elve­hetők. de a művészet egy nép ózonja, olyan, mint a céltalan boldogság tavasszal, nemze­dékeken át mindig megtágitja tüdőnket és megcirógatja orcánkat“. A szép és őszinte, meleg szeretettel tele felolvasás méltó nagy tetszést kapott. A Kemény Zsigmond Társaság egyik külön­legessége, hogy zenei előadásokat is vegyit felolvasó üléseibe. Ezúttal Szilágyi Erzsébet, tagsági székfoglalójául, Láni Oszkár dr. zon- gorakiséretével Farkas Ödön, Lavotta Rezső, Balázs Árpád és Hajak Károly néhány szép dalát énekelte el, nagy terjedelmű hangjával és kitűnő tudással és érzéssel. Nagy tetszés­sel fogadták. Trózner Lajos elnök köszöne­tét fejezte ki ismételten a felolvasóknak és előadóknak befejezésül. A felolvasó ülést Sényi László, a Társaság érdemes és fárad­hatatlan főtitkára rendezte, akinek része van a Társaság felolvasó üléseinek nagy sikerei­ben! buzgalma és ötletes, nagy munkássága által. Ifiröbolfa lótevölél az elvetemüli, hálátlan suhant CI.UJ, (A/ Ellenzék tudósítójától.) V.ii ne , lopás ügyében folytai nyomo/.r.i na|X>k ótj a rendőrién bűnügyi osztálya A^ áldozat Dilim loan. Popa Nicolac uita 31. s/ini alatt: lakó., akit egy Rác/. Alexandru nevű 19 éves »uium kirabolt miután lakását teljesen kifos/'ote. nyomtalanul eltűnt. Bi!t;u loan utcai jx-rc< ér. süteményárus egy héttel ezelőtt ismerkedett öv/ •*ze Rácz Alexandru val, aki egyik bihormcgyei községből jött a városba állítólag azért, hogy munkát keressen. Miután cl panaszolta, a süte. meny árusnak, hogy nyomorog és éhezik, az meg sajnálta, maga mellé vette kisegítőnek é lakásán szállást is adott neki. A 19 éves suhant öt napig rendesen dolgozott és ezzel szállásadója biz; Imát megnyerte. A hatodik napon azonban kínos meglepetés érte Dlltiu foam és feleségét. Lakásu­kat feldúlva, szekrényüket és ládájukat feltörve é, kifosztva találták. A betörő minden értékes holmit elvitt, amit ott talált: a ládában lévő 24 ezer lejt, amit a süteményárus és felesége hosszú évek keserves munkájával kuporgatott össze, a szekrényben talált ruhákat és fehérneműket, valamint az asszonynak néhány gyűrűjét. A jól végzett „munka“ után a tettes nyomtalanul el. tűnt. A gyanú természetesen azonnal a házba pár nappal azelőtt befogadott suhanc ellen irányult, akinek azonban ekkor már h re.hamva sem volt. A rendőrség széleskörű nyomozást inditott kézre, kerítésére és körözést adott ki ellene. HA FÁRADT ÉS IZGATOTT, ha a hasban feszülés érzése kínozza és gyakori féLIemérz.etben szenved, akkor igyék reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ ke. serüvizet, mert ez megszünteti az emésztés: zava­rok okait, csökkenti a mérges bélgázfejlődést s elhárítja a vértódulásokat. Ilá/beomlás a Sineai-utcában. Tegnap a kora délutáni órákban könnyen végzetessé válható munk.abaJe.set történt a Sincai-utcá­ban. Néhány nappal ezelőtt újjáépítés miatt lebontották az. utca 8. számú lakóházát, amely mellett Goia A. középiskolai tanár emeletes háza áll. A lebontott épület köz­vetlenül a professzor lakása mellett épült és a lebontás alkalmával több méter mélyre leástak az épület mellett, hogy a pincének szükséges mélységet elérhessék. A 6. számú emeletes ház oldalfalát azonban nem tudta megtartani a támasz nélkül maradt házalap és a nagy súly alatt összeroskadt. Az eme­letes ház két szobája omlott össze. A romok maguk alá temették a szobák bútorzatát. A balesetnek emberáldozata nem volt, mert a lakásban senki sem tartózkodott és az épí­tési munkálatokat végző munkások éppen déli pihenőt tartottak. A balesetért felelős építési vállalkozó ellen eljárás indult meg. MEGJELENT----------­ZILAHY LAJOS KÉT SZÍNMŰ TŰZMADÁR A TIZENKETTEDIK ÓRA Ára 79 lei. Kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. ATHENAEUM PeJelei isivált emlékünnep — halála negyedszázados évfordulóján Kivételes alkalom, I! hogy 50’— leivel nyerjen 250.000 Lei, 50.000 Lei, j! 25.000 Lei, 10.000 Lei, stb. nyereményeket kész- !; pénzben, ezt nyújtja Önnek a 3 [ i| kisebbségi újságírók !j íj készpénzsorsiátéka!! | ■! Egyetlen húzás: 1935 május 12-én Clujon. I; i; EGY SORSJEGY 50'- LEI. jj $ Sorsjegyek kaphatók mindenütt!!ij

Next

/
Thumbnails
Contents